Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-04 / 181. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. augusztus 4. Mennyi műtrágya kell? Beszélgetés dr. Szabolcs Istvánnal Hazánkban az utóbbi másfél évtizedben jelentősen megnőtt a műtrágya felhasználása. Nem ritka, hegy egyes gazdaságokban 400 kilónál is több hatóanyagot juttatnak ki a szántóföldre, hektáronként A legidősebb szerszám Amellett, hogy a mesterséges tápanyag-visszapótlás jelentős költségtényezővé vált, a mezőgazdasági termelés energiafelhasználásának is mintegy 40 százalékát a műtrágyákban tárolt kalóriái adják. A fejlődéssel együtt járt az, hogy e kémiai anyagok használatának hatékonysága egyik meghatározója lett a termelésnek. Ezért kerestük fel dr. Szabolcs Istvánt, a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete igazgatóját, akivel a műtrágya-felhasználás kérdéseiről beszélgettünk. Mennyiség és hatékonyság i— Műtrágya-felhasználásunk milyen színvonalú a többi országéhoz viszonyítva? — A jobbak közé tartozunk. Ez azért is figyelemre méltó, mivel_ húsz évvel ezelőtt még nagyon kevés tápanyagot szórtunk ki termőföldre. Az utóbbi, évek eredménye, hogy a hazánkban használt műtrágyaadagok nagysága megegyezik a legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező európai országokéval. — És ezeknek a magas dózisoknak milyen a hatásfoka? — Ma még elég jó a tápanyagok hatékonysága. de már felvetődik a kérdés: hogyan tovább? Amíg kis mennyiségekben szórtuk ki a hatóanyagot, addig azok érvényesülésével sem volt probléma. Még könnyű volt hatékonnyá tenni. Napjainkban már előfordul, hogy egyes gazdaságok 20,—30 százalékkal is több tápanyagot adnak ki, mint ameny- nyit kellene; ami egyszerűen pazarlás, főleg a mostani helyzetünkben. Ezért most már vigyázni is kell, hogyan és milyen növények alá növeljük a műtrágyaadagokat. Üj utakat is keresni kell, amelyekkel növelhető a hatékonyság. — Milyen megoldásokra gondol? — Először is: a műtrágyaválaszték bővítésére. Még elég kevés műtrágya-féleséget forgalmaznak. A növéA kalászosokat betakarító kombájnok már jói ismertek, általánosan használtak a mezőgazdaságban, nélkülük szinte elképzelhetetlen lenne az aratás. Az utóbbi időben a nagy terméshozamú haszonnövény, a kukorica gépesített begyűjtése is megoldódott már. Napjainkban ott tartunk, hogy a legtöbb mezőgazdasági termel- vénynél megoldották a gépi szedést, az automatizált betakarítást. ha némelyik még tökéletesítésre szorul is. A legtöbb gondot a termésüket a földben kinevelő növények — például a burgonya, a hagyma, a répafélék — begyűjtésének a gépesítése okozta. Kezdetben úgy igyekeztek megkönnyíteni ezt a nehéz munkát, hogy rostélyos felületű, kiemelő eketesttel mintegy kiszántották a földből a termést. Ehhez képest haladást jelentettek a forgóvillás gépek, amelyek a haladás irányára merőleges villaszerkezetükkel már köny- nyedén kiemelték a föld alól a termést. Azonban a felszedés, az összegyűjtés műveletét itt még emberi erővel kellett végezni. nyék és talajok szerint is más-más műtrágya érvényesül a legjobban. Ma még azt, hogy minden talajra és kultúrára a neki legjobban tetsző tápanyag: kerüljön, nem lehet megvalósítani, mivel szegényes a választék. Még csak lehetőség — A műtrágyák hatásfoka nem növelhető mikroelem trágyákkal? — A mező- és mikroelem trágyázás még elég kezdeti stádiumban van hazánkban. Kétségtelen, hogy fejleszteni kell, mert a jövőben hiánya gátolhatja a termelés fejlődését. A makroelemek — nitrogén, foszfor, kálium — növekvő adagjai természetesen egyre fontosabbá teszik ezeknek az anyagoknak a pótlását is. Persze itt ismét meg kell említenem a választék kérdését, mert a modern tápanyaggazdálkodással együtt jár, hogy a makroelem trágyákban ott van a mikroelem is, és nem külön-külön kell szórni a két tápanyagféleséget. — A mezoelemek közül a kálciumhiány sem okoz még terméscsökkenést? — Erre a tápanyagra jobb, ha külön vizsgálatokat végzünk, és ezek birtokában dönthetünk a mésztrágyázás mellett, vagy épp ellene. Általánosságban hazánk sok talajában van elegendő mész, de figyelembe kell azt is venni, hogy egyes növényeknek megkülönböztetetten nagy a kálciumigénye. A meszezés a savanyú talajokon igen lényeges, és termésnövelő hatása jelentős. •— A kísérleti és a gyakorlati tapasztalatok szerint érdemes a lombtrágyázásra figyelmet fordítani? — A növények a számukra szükséges tápanyagot, a széndioxid kivételével, a talajból veszik fel. Ez olyan fiziológiai sajátság, amely nem váltható fel a levélre permetezett tápanyagok alkalmazásával. Azonban meg kell említenem, hogy néhány növénynél feltétlenül tapasztalható a lombtrágyázás pozitív hatása. A kertészetekben, gyümölcsösökben sikeresen alkalmazzák a szakemberek. A gépesített hagymaszedés még a burgonyabetakarításnál is kényesebb feladat, mivel a hagymafejek nem szívesen tűrik az ütődéseket. Az viszont előny, hogy a hagyma kevésbé mélyen fekszik a talajban, mint a burgonya. Kezdetben a hagyma betakarítására is azokat a burgonyakombájnokat használták, amelyek csupán a földfelszínre forgatják a termést. A képünkön látható hagymaszedő gép holland konstruktőrei tovább léptek, amikor elkészítették ezt az új, nagy téljesítményű szer— A műtrágyázás fejlődésével lépést tartott-e a technikai és a biológiai háttér? — A gépesítésben van még tennivaló. A folyékony műtrágyák térhódításának, amelyek alkalmazása lényegesen olcsóbb, mint a szilárd halmazállapotúaké, éppen az szab gátat, hogy nincsenek megfelelő gépek. De ez nemcsak a mi problémánk. Nálunk fejlettebb országok is küszködnek ezzel a kérdéssel. Túl drágák az ilyen berendezések. — A kérdés másik felére pedig azt tudom mondani, hogy nemesített új növényfajtáknál nagy a fejlődés. A tápanyagok emelkedő adagjával párhuzamosan jelentek meg Magyarországon a nagy termést hozó, „intenzív” növények. Azonban a különböző fajták alá adagolt dózisokat finomítani lehetne. Nagyon sok tényező befolyásolja a tápanyagok hasznosulását. Időjárás, faj. fajta, talaj, és még lehetne sorolni ezeket. Az érvényesülés növelhető speciális műtrágyákkal és tökéletesebb talajvizsgálatokkal. Most ezt az utóbbit szeretnénk megvalósítani, és ezzel is segíteni a gazdaságos termelést. fl műtrágya is energia — Ha energiagazdálkodásról hallunk, általában mindenki benzin-, illetve gázolaj-felhasználásra gondol. A műtrágyát nem lenne érdemes bevonni az energia- hordozók sorába? — Helytelenül teszi, áki az energiagazdálkodásból kihagyja a műtrágyát, mert nemcsak a hagyományosan energiahordozónak számító tüzelőanyagok mérsékeltebb felhasználásával érhetünk el energiamegtakarítást, hanem egyre jobban figyelembe kell venni a közvetett energiahordozókat is. A műtrágya gyártásába fektetett energia ugyanis igen. jelentős, és egyes esetekben a mezőgazdasági üzemben felhasznált energia mennyiségének több mint 50 százalékát is adhatja. Megjegyzem, több műtrágyánk alapanyaga földgáz, illetve petrolkémiai termék. Jellemző, hogy az energiahordozók áretnel- kedésével párhuzamosan emelkedik a műtrágya előállításának költsége is. Hesz Viktor kezetet. A hagymát acél tüskéből álló vibrációs lazítóvas emeli ki a föld,bői. s rögtön le is rázza a rátapadt földet. Ezután a hagyma gumival borított szitarendszerű szállítószalagra, majd rázószitára kerül. A szita alatt vágóélekkel ellátott gyors- fordulatú propeller vágja le a lelógó hagymaszárakat. A rázószitáról hidraulikusan állítható helyzetű szállítószalag adja át a gép mellett haladó teherautóra a hagymát. A hagymaszedő gép 35 lóerős traktorhoz kapcsolható. A szedési szélessége 1,3—2,1 méter, a gép napi teljesítménye 3—4 hektár. Valamely növény betakarítása és az utána következő növény vetése között zajlik le a mezőgazdaság egyik legfontosabb — általában évről évre ismétlődő — munkafolyamja, a talajművelés. Ezzel a gazdálkodó ember „letörli a teleírt táblákat”, a betakarított növény tarlóját, hogy helye legyen az „új szövegnek”, a következő növény- nek. Eleget tesz ilymódon a gazdálkodós egyik alapvető feladatának, a szerves anyan cukor mint növényvédőszer Szerte a világon keresik a növényvédelemmel foglalkozó szakemberek a környezetet nem károsító biológiai védekezés módszereit. Amerikai kutatók a kukoricamoly elleni védekezés meghökkentően egyszerű eljárását dolgozták ki. A kukoricaparcellákat kísérleti körülmények között 5 százalékos cukor, valamint 10 százalékos melasztartalmú oldattal permetezték be. A cukorral permetezett nö- növényeket nem károsították a kukoricamoly lárvái. A kutatók feltevése szerint többféle oka lehet a cukorpermetezés védő hatásának. Elképzelhető, hogy a cukoroldat közvetlenül elpusztítja a petéket. Ezt a feltevést azonban a vizsgálatok nem erősítették meg. A másik ok az lehet, hogy a cukorral permetezett növényeket valósággal ellepték a kukoricamoly természetes ellenségei, a fürkészdarazsak. a katicabogár-félék és fátyolkák. A fürkészdarazsak petéiket a kukoricamoly petéibe rakják, s a kifejlődő darázslárvák elpusztítják a kártevő petéit. A fátyolkák és a katicabogarak szintén a petéket pusztítják. ígv megcsappan a kikelő molyhernyók száma. Ezenkívül a cukoroldat a növényre csalogatja a molyhernyókkal táplálkozó fénybogarakat is. Ezek a ragadozó bogarak a megmaradt kevés petéből kikelő hernyókat pusztítják el. A sikeres kísérlet nyomán most a nagyüzemi körülmények közötti védekezés kidolgozása folyik. fl piráják Brazíliában Brazíliában a nagy vízierőművek építésének egy aggasztó utóhatása van. Az óriás ország déli részének folyamaiban robbanásszerűen szaporodnak a piráják, ezek a veszedelmes ragadozó halak, amelyek pusztítják a többi halat, és veszélyeztetik a főleg halászatra utalt lakosság megélhetését. A vízierőmüvek megzavarták a biológiai egyensúlyt, a piráják és természetes ellenségeik, a douradók között. A két halfaj szaporodásának feltételei eltérőek. Míg a piráják inkább a part menti csendes vízben élnek és ívnak, a douradók a folyam közepének oxigéndús és sebesebb vizét kedvelik. Az erőművek duzzasztógátjai csökkentették az áramlási sebességet és a víz oxigéntartalmát, ennek következményeképpen a doura- dót a kipusztulás fenyegeti, s így a pirája túlságosan elszaporodik. A falánk pirája terjedését egyébként a vadkacsák is előmozdítják. Ezeknek a pirája ikrája különleges csemege. Amikor azután a vízbe merülnek az ikrák után, azok egy része a tollazatukra tapad, s így magukkal hurcolják más vizekbe. Ezzel magyarázzák, hogy a piráják mindinkább terjednek kelet felé. Immár attól tartanak, hogv rövidesen feltűnnek abban a duzzasztott tóban is, amely Sao Paulót látja el ivóvízzel. A szakemberek a piráják elszaporodása ellen eredeti módon kívánnak védekezni. Megfelelő berendezésekkel a folyóvizet oxigénnel dúsítják fel. hogy így a piráják természetes ellenségei, a douradók számára kedvezőbb feltételeket biztosítsanak. Azt remélik, hogy ezáltal a biológiai egyensúly ismét helyreáll. gok lebontásának, utána pedig vetőágyat készít a következő növény vetőmagjának. A talaj művelés a legősibb és valamikor egyetlen termésnövelő eljárás volt. Ma már nyilvánvaló, hogy a nagy terméshez egyéb eljárás is (trágyázás, vetés, növényápolás, növényvédelem) is szükséges, de a vetőágykészítés ma is elsőrendűen fontos. Egyébként egyike a legköltségesebb eljárásoknak. Az éles, hegyes ekevas A Csendes-óceán számos szigetén és Dél- Azsiában mindenes növény a kókuszpálma, de a trópusokon általában mindenütt elszaporították. Fontos tényezőjévé vált Óceánia gazdasági életének is. Termése a csonthéjas kókuszdió, amelyet ritkán nálunk is lehet vásárolni. Kívülről sima felületű és nedves külső terméshéj borítja. Ezen belül található a rostos középső terméshéj, majd a kemény csonthéj következik. A középső terméshéjról leválasztott rostból kefesörtét, zsinórokat és szőnyeget, lábtörlőt készítenek. A trópusokon a kemény csonthéjból edényeket és dísztárgyakat faragnak. A termésüreget teljesen kitöltő gömbölyű mag zsírban gazdag belső táplálékszövetét vékony maghéj borítja, amely kiszárítva adja a koprát; ebből fehér, kellemes szagú és ízű kókuszzsírt állítanak elő. A kókuszzsír alacsony hőfokon olvad, kitűnő ételzsír, mert könnyen emészthető. Gyógyászati célokra is alkalmas. Melléktermékként kapják a kókuszpogácsát, amelyet takarmányként használnak fel. A mag belsejében levő üreget tejszerű folyadék, a kókusztej tölti ki, amely édes ízű, nagy táperejű ital. A kókuszpálma leveleit a trópusokon tetőfedésre. kosarak, bálák készítésévízszintesen, a kés vagy tárcsa alakú csoroszlya függőlegesen levágja a talaj felső részét, s az így kimetszett barázdaszelet felcsúszik a kormánylemezre s ott átfordulva hullik le. Az eke évezredek óta a talajművelés legfontosabb eszköze, és joggal tekintik annak a hídnak, amelyen az emberiség a barbárságból a civilizációba haladt át. Máig sem sikerült kideríteni, hogy ki volt a feltalálója. Valószínű, hogy egyidőben több önálló feltalálója volt, illetve az idők során fejlődött ki egy görbe, a talajt csak túró fadarabból, különböző újítások révén. Az eke fejlődése egyébként hosszú volt. csak az utolsó 100—'150 évben gyorsult fel. Kezdetben maga az ember húzta, később tehénnel, ökörrel, lóval szántottak. Az eke vontatásának fejlődésében további lépést jelentett az 1851-ben bevezetett gőzeke, majd az 1907- ben konstruált motoreke, amely ekét az első világháború után teljesen kiszorított a traktoreke. Ma már a fejletebb országokban traktorokkal vontatott, vagy azokra függesztett többtestű ekékkel végzik a szántást. Sok helyen foglalkoztak az eke mellőzésének a gondolatával, de eddig nem sikerült kiküszöbölni ezt a drága talajművelést. re, a fák törzsét építőanyagként használják. Ha fiatal virágzatát levágják, a metszési felületen keletkező sebből cukor tartalmú nedv szivárog. Ezt megerjesztve pálmaborként fogyasztják, besűrítve cukrot nyernek belőle. A Fülöp-szigetek a világ legnagyobb kókuszdió-termesztője: évente 8 milliárd darabot takarítanak be, elsősorban növényolaj, kopra és kókuszháncs készítésére. A többi nagy kókuszdió-termesztő ország: Indonézia. India, Sri Lanka, Mexiko. Malaysia, Mozambik, Tanzánia és Ghana. A Fülöp-szigetek irányításává) számos ázsiai és trópusi országban elérhetővé válik, hogy a kókuszdiót energiaforrásként használják fel. A Fülöp-szigetek tudósai úttörő munkát végezve kutatják a lehetőséget, hogyan égethetők el a kókuszdió feleslegessé váló részei, hogy energiát nyerjenek belőle. Ebben az országban a kókuszdió-hulladék évente hatmillió tonnát tesz ki — ennek fűtőértéke 2 millió tonna dizelolajével egyenlő, öt kilogramm kókuszdióhéj egy lóerő teljesítményt szolgáltat egy órán keresztül;ez fele annyiba kerül, mint a szénből nyert hőenergia. Egy óránként 2000 kókuszdiót feldolgozó gyár elegendő hulladékot termel ahhoz, hogy elégetésével egy nagyváros energiaigényét kielégíthessék. Gépesített hagymaszedés Nagy teljesítményű erőgépek vontatják a többtestű ekéket Uj szerepben a kókuszdió Kókuszdió felnyitása a Fülöp-szigeteken
