Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-26 / 199. szám

1979. augusztus 26.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

A háztáji lucernaföldek termését a helyszínen dolgozza fel a túrkevei Vörös Csillag Tsz mozgó daráló gépe. A szövetkezeti tagoknak nem kell a szállítással bajlódniuk, hívásra a

lucernadaráló házhoz megy

A gondos munka kára

Egy beruházás buktatói a Vegyiművekben

A hatvanas évek végén úgy látszott, Magyarországon egy grammot sem érdemes gyártani a korszerű mosószerek egyik legfontosabb alapanyagából, a nátriumtripolifoszfát- ból. Szakértők az amerikai környezetvédelmi vitákra hivatkozva jósolták, hogy a foszfátok használatát megtiltják.

A kongresszusi munka versenyről

Képességeik legjavát adják

Beszélgetés árvái Istvánnal, az SZMT vezető titkárával és Nyitrai Istvánnal, a KISZ Szolnok megyei Bizottságának első titkárával

A XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére széles körű munkaverseny bontakozott ki az országban. Az eddigi tapasztalatokról kérdeztük Árvái Istvánt, a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa vezető titkárát1, és Nyitrai Istvánt, a KISZ Szolnok megyei Bizottságának első titkárát.

„Érdemesebb várni, és az ország szükségletét fedező 20 ezer tonnát a tőkés országokból importálni.” Néhány év változásai azonban meggyengítették az ellenzők érveit. A vegyszer szennyező hatásának kérdései tisztázódtak; no és a foszfátokat helyettesítő anyagot azóta sem találtak fel.

Pénzről van szó

A Tiszámén ti Vegyiművek vezetőit azonban nemcsak ezért biztatták 1973 után 4—5 éve sutba dobott “beruházási elképzeléseik átgondolására. öt év alatt negyedével nőtt az ország nátriumtripo- lifoszfát-szükséglete, dollárjainkból viszont alig-alig futotta importra. Az előző évtized végén még tonnánként 140 dollárért kínált anyag a 70-es évek közepe táján már 1000 dollárba került. (A válság csúcsán elért ár azóta felére esett, ma azonban ismét emelkedik.)

Ha pedig pénzről van szó, akkor az agy is gyorsabban jár. A ’74-ben kezdődő előkészítő munka után, 1975-ben már tervtanulmány bizonyította a szolnoki nátriumtri- polifoszfát üzem előnyeit. A mosószeralapanyag minden tonnájával 500 dollárt takaríthatunk meg, sőt öt évig, amíg a hazai igény el nem éri az üzem 30 ezer tonnás kapacitását, 5 ezer tonna foszfátot exportálhatnak is a tőkés országokba. Mindehhez csupán évi 10 ezer tonna sárga foszfor és 22 ezer tonna, a szocialista országokból származó szóda kell. Egy tonna foszfát 300 rubelt érő alapanyagához magyar munkát adva 500 dollárt nyerhetünk — állították a tervezők.

Előnyös üzlet! A Nemzeti Bank nem is késlekedett, és 1975. augusztusában 770 millió forint hitelt adott a TVM beruházására. És itt véget is ért a valóraváltás zökkenő mentessége. Bár a kedvező ár és a műszaki jellemzők miatt a legtöbb érv már kezdetben is a PROREA cég foszforsavat és foszfátot kés- szítő üzeme mellett szólt, az importált 'berendezések behozatali engedélye mégis fél évet késett. (A nátriumtripo- lifoszfát gyártásakor először a foszforból savat készítenek, majd ezt szódával alakítják foszfáttá — tehát két üzemre van szükség.) A külkereskedők konvertibilis valutát akartak megtakarítani és például egy a nálunk szükségesnél kétszer több foszfor- savat készítő szovjet üzem megvásárlását túl sokáig latolgatták. Aztán az üzletből .•nem is lett semmi, mert kiderült, hogy az itthon fölösleges 30 ezer tonnányi foszforsavat lehetetlen külföldön eladni. A francia vállalat berendezéseit vették meg 5 millió dollárért (egy év alatt a hazai nátriumtripolifoszfát- ‘ tál 12 millió forintot takarítanak meg) és a szállítási ha-' táridők is a beruházók elképzeléseik szerint alakultak. A gépeket 1977-re ígérték.

Hat hónap késés nem csekélység egy olyan beruházásnál, amelynek legfőbb előnye a gyors megtérülés. Az ország fizetési mérlegére sem hatott volna jótékonyan, ha fél évvel tovább kell havi egymillió dollárt a mosószerek alapanyagára költeni. A káros következményeknek azonban csupán elméleti jelentőségük volt, a kivitelezés megkezdéséig. Ügy látszott ugyanis, hogy az építés során behozható a lemaradás.

„Kapacitáshiány!”

Csakhát a 770 millióba kerülő üzem vállalati beruházásként készült. Kényszer híján így a kivitelező vállalatok többsége kapacitáshiányra hivatkozva igyekezett távol tartani magát az építkezéstől. A Metró KÉV és a VEGYÉPSZER hajlandó volt a TVM-ben dolgozni, a többi, nehezen megnyert építő és szerelő cég munkájának koordinálására azonban már nem vállalkoztak. Generál kivitelező híján pedig — nehezen kijárt különleges engedély alapján — a Vegyiműveknek kellett a 15 ki- sebb-nagyobb vállalat és szövetkezet között a kapcsolatot tartani, a munkát ösz- szehangolni. Ez „csak” a vártnál több munkát,- több döc- cenőt jelentett a beruházóknak. Az építőknél gyakori „kapacitáshiány” kára azonban már forintokra is átszámítható.

A hiányzó munkáskezeket', még a Vegyiművek építő brigádjának és karbantartóinak — más munkák kárára vállalt — segítsége se pótolhatta. Nemcsak a szállítási szerződések megkötésekor született hathónapos csúszást nem hozták be az építés során, kárt jelentett, hogy október 1-től csak a foszforsavat készítő üzem termelhet. Pedig az eredeti tervek szerint április 1. óta magyar alapanyagot kellene használniuk a mosószergyáraknak.

Nemcsak a tovább tartó import jelenti a veszteséget. Csak a foszforsavüzem termel, s ez egy-két hónapig nagyon bonyolult feladatot ró a Vegyiművek vezetőire, és a külkereskedőkre. Az év

végéig várható, több mint 5 ezer 300 tonna szolnoki félkész terméket el kell adni külföldön. A tripolifoszfát üzem elkészültéig nem tudnak mit kezdeni a foszforsavval. Égy új gyár ismeretlen minőségű termékéért pedig nem nagyon kapkodnak a vevők. A, próbaüzem megkezdéséig a magyar szakemberek sem garantálhatják az érdeklődőknek, hogy a sav kielégíti igényeiket. Vásárlók lennének, az üzlet azonban ' így bizonytalan. Pedig az idén a TVM-nek 2 millió dollár többlet exportot kellene elérnie a beruházás eredményeként. Jól eladható tripoli- foszfátjuk azonban csak a negyedik negyedévben lesz, és ha a foszforsav nem kel el, akkor a vállalat elesik az export növeléséért járó 170 millió forintos adókedvezménytől.

ami a nyereségből elvész

Nagy, de jogos érvágás lenne. Pedig, ha mindent számba veszünk, akkor a beruházás sok tekintetben például is szolgálhat. Igaz az átadási határidő csúszása miatt fejlesztési alapjából 60 millió helyett 90 millió kamatot fizet a vállalat a hitelekért, a 770 millió forintos beruházási keretet azonban egy fillérrel sem lépték túl. A ma még nem túl gyakori jelenséget az ártervezők átgondolt munkája magyarázza. A dokumentumok készítésekor számba vették a várható változásokat, és nem irreálisan kevés beruházási költséget ígérve igyekezlek kecsegtetővé tenni hitelkérelmüket. A sárga foszfor árának emelkedése sem rontotta a tripo- lifoszfát-termelés gazdaságosságát, mert a hazai gyártmányért magasabb árat harcolhatnak ki a világpiacon.

A Vegyiművek szakemberei az építkezés közben is azon munkálkodtak, hogy ne lépjék túl a 770 milliós keretet. Kiderítették, hogy a megvásárolt műszaki dokumentáció egy része tulajdonképpen „know-how”, így a műszaki fejlesztési alapból is kifizethető: 30 millió forintot megtakarítottak a beruházásra szánt pénzből. Még el sem készült az új üzem, és már azon gondolkodtak, hogy miként termelhetnének jövedelmezően tripolifoszfá- tot az egyre szűkülő munkaerőkínálat és a szigorúbb . bértömegszabályozás feltételei között. Hosszak elemzés után az üzem 100 emberre tervezett létszámát 60-ra csökkentették. Bátran állíthatjuk, hogy' a Vegyiművekben jól dolgoztak. Sajnos a vállalkozókedv és a gondos munka nyereségének egy része elfolyik -a több mint féléves határidőcsúszás ütötte résen.

V. Szász József

— A SZOT és a KISZ KB nemrégiben nyilvánosságra hozott felhívása, amely üdvözli a kezdeményezők legújabb vállalásait, milyen visszhangra talált Szolnok megyében?

— A munkaverseny és a mi állásfoglalásunk is cselekvő támogatást váltott ki a megye dolgozóinak körében

.— válaszolja Árvái István. — Ebben a folyamatban meghatározó jelentőségűek voltak az elmúlt napokban megrendezett munkásgyűlések, szocialista brigádvezetői és brigádtanácskozások, szak- szervezeti testületi ülések). A hozzászólók megfogalmazták, hogy nemcsak le kell tudnunk küzdeni a jelenlegi gondjainkat, hanem tovább kell lépni, meg kell újulni, tudnunk kell még jobban élni erőforrásainkkal, adottságainkkal és lehetőségeinkkel. A résztvevők kifejezésre juttatták, hogy erejük, képességeik legjavát adva méltó munkasikerekkel köszöntik pártunk kongresz- szusát, felszabadulásunk 35. évfordulóját.

— A helyi feladatok ismeretében megtett újabb munkavállalások arról tanúskodnak, hogy a dolgozó kollektívák jól ismerik népgazdaságunk jelenlegi helyzetét. Azonosulnak azokkal az intézkedésekkel, amelyek egyensúlyi helyzetünk javulását, éves feladataink maradéktalan teljesítését célozzák. A most kibontakozó mozgalomban arra kell erőinket koncentrálni, hogy az a tudatos tömegerő, amelyet a szocialista munkaversenyben és brigádmozgalomban résztvevők képviselnek, még jobban éreztesse hatását, segítse a célok elérését: a tartalékok feltárásában és felhasználásában az anyaggal, energiával, idővel való takarékos gazdálkodásban, a hasznos időalap kihasználásának növelésében, a munkafegyelem megszilárdításában, a szervezettség javításában, a termékszerkezet korszerűsítésében, a gazdaságos export árualapok növelésében, a felelős magatartás erősítésében.

0 feladatokhoz igazodva

— Az elmondottak szerint valamennyi munkahely minden dolgozójának alaposan kijut a feladatokból.

— A gazdasági vezetők iránt az az alapvető követelmény, hogy a szükséges vállalások teljesítését intenzíven kézben tartsák. Minden munkahelyen nagy gondot kell fordítani az újonnan megtett és elfogadott felajánlások teljesítéséhez szükséges feltételek biztosítására. Ugyanakkor szükséges, hogy a vállalatoknál alkalmazott bérformák, jutalmazási, premizálási rendszerek összhangban legyenek a verseny céljaival. Mindezek szolgálják a termelés minőségi mutatóinak javítását. Társadalmi igény, hogy a bérek, keresetek, jövedelmek alakulása tükrözze az egyének, kollektívák teljesítményét. Meg kell akadályozni, hogy olyan mértékű bér- és bérjellegű kifizetéseket eszközöljenek, amelyek nincsenek arányban az elvégzett munkával.

— A vállalati, ágazati ver- sényvállalások, a dolgozók, főképp a szocialista brigádok felajánlásain alapulnak. A szocialista brigádok körében a vállalások során megfogalmazódott a minőségi munkavégzés formáinak erősítése, például a szocialista közösségek bekapcsolása az „egy brigád — egy hasznosított újítás” mozgalomba. Tapasztalható olyan törekvés is a vállalati munkaversenyben, amely a dolgozók szociális, kulturális ellátásának, a munka biztonságának javítását eredményesen elősegítheti. Minden szinten az a feladat, amit a brigádvállalások egybehangzóan tartalmaznak : takarékosabban,

hasznosabban, gazdaságosabban termeljünk.

— Mekkora réteget mozgatott meg eddig az új felajánlások mozgalma?

— A versenyben az emberek tömegesen vesznek részt megyénkben. Mintegy ötezer szocialista brigád 62 ezer tagja tett újólag felajánlást. A kollektív versenyformákon belül a brigádok jobban igénylik és támogatják a személyes kezdeményezéseket, felkarolják őket, segítik az egyéni képességek jobb érvényesülését. Az egyes ágazatokban jelentős felajánlások születtek, mint ahogyan ezt a Szolnok megyei Néplap hasábjain is nap mint nap olvashatjuk. A közreadott vállalások is egyértelműen bizonyítják, hogy a szocialista brigádok képesek a változó feladatokhoz igazodni, emberközelbe tudják hozni a vállalati, munkahelyi, gazdasági célokat, és a dolgozók ügyéért támasztott társadalmi igényeket. Egyre jobban felismert szükségszerűség körükben az alapműveltség megszerzése is, a magasabb szintű tanulás, a szakmai és politikai ismeretek gyarapítása, a közéleti aktivitás. A termelő és gazdálkodó szervek vezetői a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny megyén belüli kibontakozását operatívan, jól segítették. Tevékenységük elismerésre méltó, amit ezúton is szeretnék kiemelni és megköszönni. A felajánlások kidolgozásában és megtételében jelentős szerepe van a pártszervek és alapszervezetek elvi politikai irányításának, konkrét segííő tevékenységének.

— A szakszervezeteknek a már említetteken túl milyen szerep Jut a munkaversenyben?

— A területi, vállalati szakszervezeti szervek ezt a tevékenységet a szocialista munkaversenyre való mozgósítással, a gondos és folyamatos termeléshez szükséges feltételek ellenőrzésével, a menet közben észlelt hiányosságok felvetésével, a megoldások sürgetésével, az anyagi és erkölcsi ösztönzők megteremtése érdekében tett javaslataikkal, és nem utolsó sorban a verseny folyamatossága érdekében tett propagandatevékenységükkel segítik. A szakszervezeti szervek, a tisztségviselők, a felelősség viselésével, jelzéseikkel, javaslataikkal vesznek részt a munkaverseny szervezésében, irányításában, az eredmények népszerűsítésében, hatáskörük alapján az anyagi javak és az erkölcsi elismerések odaítélésében.

0 cél közös

— A célok közösek, s nem korosztályokra szabottak. Ha valami mégis megkülönböztetheti az ifjakat az idősebbektől, akkor az talán a lendület. ..

— Megyénk fiataljai — közöttük természetesen a KISZ tagjai — élen jártak és járnak a felajánlásokban — mondja Nyitrai István. — Az eddigi számos vállalás arról tanúskodik, ismerik feladataikat, nemes célért készek többet és jobban fenni az eddigieknél. Hogyan? Nem valamiféle megfoghatatlan dolgokra gondolok, nem eleve teljesíthetetlen feladatok végzését vállalják. Megyénk ifjúkommunistái jól tudják, legfontosabb tennivalójuk a becsülettel, legjobb tudás, legjobb képességek szerinti mindennapi tevékenység, — legyen a munkahely: gyár, szántóföld vagy iskola. Azt is tudják — ismerve népgazdaságunk jelenlegi helyzetét —, hogy a jobbításért a KISZ különböző munkaformáinak keretében ennél többre van lehetőség és igény. Ezt igazolják az eddig megismert vállalások. Ezek sokfélék, de közösek abban, hogy céljuk a hatékonyság, a minőség javítása. Milyen eszközzel? A legváltozatosabb módon. Csak kiragadva: munkaerőátcsoportosítással a termelés javára a Hűtőgépgyárban, az öntözőberendezések munkaidőn túli, hétvégeken való üzemeltetésével a kunhegyesi Kunság Népe Tsz-ben. De arról is nagy örömmel beszélek, hogy a Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskola KISZ-esei kezdeményezték, hogy az ez évi őszi betakarítási munkaverseny a kongresszusra, felszabadulá- sunk 35. évfordulójára való méltó felkészülés jegyében történjék.

„Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg!”

— Az egész vállalatot, szövetkezetét átfogó felajánlások nagyrészt ismertek. Melyek azok a feladatok, amelyek főképp a KISZ-esekre várnak?

— Legfontosabbnak tartjuk az idei mozgalmi évi akció- programokban foglaltak maradéktalan teljesítését. Ezek első és legfontosabb fejezetének címe: hatékonyság, minőség. Mit foglalnak ezek magukban? A népgazdasági egyensúly javítása érdekében szükséges, hogy segítsük elő a jó minőségű termékek rész-_ arányának növelését. A KISZ’ tagjaitól és a KISZ-en kívüliektől egyaránt azt várjuk, törekedjenek az. anyag- és energiatakarékosságra. Tegyenek javaslatot az importált termékek hazaival történő gazdaságos kiváltására, a gazdaságtalan termékek gyártásának megszüntetésére. Mint szóltam róla már,. jó tapasztalataink vannak néhány területen a szükséges

munkaerő-átcsoportosítás kezdeményezéséről, megvalósításáról. Fontos, hogy segítsük elő a beruházások határidőre, jó minőségben való megvalósítását. Erre jól bevált munkaforma a védnök- ségi mozgalom.

— Céljaink megvalósítása érdekében jobban ki kell használnunk tartalékainkat a munka- és üzemszervezésben, a számítástechnikában, a műszaki fejlesztésben, a tudományos kutatás eredményeinek alkalmazásában. Az eddigieknél jobban számítunk a fiatal műszakiak és közgazdászok, valamint a fiatal agrárszakemberek tanácsainak ez irányú munkájára.

— Tehát a fiataloknak is bőven akad tennivalójuk.

— Igen, minden ifjúkommunistától azt várjuk, dolgozzon fegyelmezetten. A munkavédelmi előírások betartásával járuljon hozzá a balesetek csökkentéséhez, a munkából való kiesés mérsékléséhez. Azt is tudatosítanunk kell, hogy a termőföld országunk olyan természeti erőforrása, amelynek védelme és gazdaságos hasznosítása mindannyiónk ügye. A fiataloktól mindenekelőtt a tanyahelyek felszámolása és termelésbe való. bevonására indított akcióhoz való* további csatlakozást és az eredményes munkát várjuk.

— Végül hadd szpljak a Radar mozgalmunkról, amely keretében eddig is számos jó minősítésű eredmény született. Segítségével ráirányult a figyelem — többek között a nagyértékű termelőberendezések jobb kihasználására, az ésszerű anyag- és energiatakarékosságra, a környezetünket szennyező folyamatokra, és a termékek veszteségmentes tárolására és sorolhatnám e mozgalom eredményeit, de tennivalóit is. Jelszava azt hiszem mindannyiónk munkájának mottója is lehet: „Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg!”.

B. A.