Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-26 / 199. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. augusztus 26. HÉTFŐ: Lemondott Csaran Szingh kormánya KEDD: A laoszi fővárosban tárgyal Heng Samrin kambodzsai államfő, akinek ez az első külföldi útja <- Jimmy Carter az alelnöknek, Walter Mondale-nak a hatáskörébe utalta az USA közel-keleti politikájának összehangolását SZERDA: A rhodesiai hadsereg újabb fegyveres támadást intézett zambiai terület ellen - Az Indiai köztársasági elnök feloszlatta a parlamentet és új választásokat írt ki CSÜTÖRTÖK: Megkezdte munkáját az Egyesült Államok Kommunista Pártjának 22. kongresszusa PÉNTEK: Négy várost megszálltak Kurdisztánban a kurd lázadók - Újabb izraeli támadások Libanonban SZOMBAT: A Biztonsági Tanács határozatlan időre elnapolta a palesztin vitát Egy bizonyos: nem a Biztonsági Tanács egyetlen szavára jön majd létre a közel- keleti béke, nem a világszervezet — egyébként kétségtelenül legfontosabb — szervének határozata teremti meg majd a palesztin államot. De az is nyilvánvaló, hogy a hosszú folyamatban megvan annak is a jelentősége, ha az Egyesült Nemzetek Szervezetének ezen a fórumán a palesztinok jogait elismerő állásfoglalás születik. Elvi és politikai szempontból igenis lényegesnek tűnik a vita, hogy a világszervezet lépjen túl azon az annyiszor idézett határozaton, amely a palesztin problémáról csak mint „menekültek megsegítéséről” tett említést. Az Egyesült Államok vezetői értésre adták, hogy nem hajlandók elfogadni olyan biztonsági tanácsi határozatot, amely az önálló palesztin államiság követeléséhez jogi, diplomáciai alapot «adna. Ebben az amerikai álláspontban nagy része van Izrael nyomásának. Tel Aviv ma — ellentmondásos módon — már ahhoz a régi határozathoz ragaszkodik, amelynek egyébként sohasem tett eleget ... Tudniillik 1967-ben a Biztonsági Tanács Izraelt felszólította a megszállt területek kiürítésére! (Mellékesen megjegyezve: a szöveg kétértelmű, másként értelmezhető a francia, másként az angol nyelvű szöveg, az első szerint minden megszállt terület kiürítéséről van szó, a második csak úgy általában említ megszállt területeket, amelyek kiürítendők.) Az amerikai magatartást meghatározzák — választási megfontolások is. Carter elnök, aki még nem mondott le arról a szándékáról, hogy jövőre a demokrata párt elnökjelöltjeként ismét megpályázza az elnökséget, nem hagyhatja figyelmen kívül az amerikai zsidó választók véleményét, és az úgynevezett ,izraeli lobby” (érdekcsoport) követelményeit. „A . világ legnagyobb demokráciája” — így nevezték egy-két évtizede még Indiát, amely az újonnan, a második világháború után függetlenné vált országok közül a legeredményesebben vette át a parlamentarizmus módszereit. Egynéhány párt küzdött a hatalomért, úgy hogy mindenekelőtt a választók bizalmát akarta megszerezni. A dicső múltú, tekintélyes kongresszus párt, Nehru pártja többször is győzni tudott egymásután. Nehru művét Indira Gandhi, a leánya folytatta. A tőkés világot megrázkódtató gazdasági válság Indiát is súlyos helyzetbe sodorta, a szinte földrészméretű (ezért nevezik szubkonti- nensnek) Indiának nincs olaja, behozatalra szorul, ezért az energiagondok itt még szorítóbbak, mint másutt. A világ második legnépesebb államának társadalmát nemzetiségi, vallási, nyelvi, anyagi és származási különbségek osztják meg. (Az indiai alkotmány 16 főnyelvet, 690 csoportnyelvet és 380 alnyel- vet említ meg. A kasztok mindmáig fennmaradtak, ma is vannak még úgynevezett „érinthetetlen” páriák és a társadalmi ranglétra felső fokain a brahminok. Megjegyezhetjük, hogy Indira Gandhi is a brahminok kasztjából való.) Gandhi asszony kormányzásának utolsó éveiben kezdődött a kongresszus párt új meg új csoportokra bomlása. Ma már féltucatnyi csoport hivatkozik nevében a kongresszusra. De ugyanúgy felbomlott a korábbi ellenzéki Dzsanata párt is. Az indiai politikai színkép szélsőjobb- oldalán ott a Dzsan Szangh és fegyveres szervezete, az RSS, „a nemzet önkénteseinek szervezete”. A félig illegális, félkatonai tömörülés az indiai demokráciát fenyegető egyik veszély. A másik veszély az, hogy a pártok harca, a személyes ambíciókat tápláló vezetők intrikája a kiírt választásokon még inkább felismerhe- tetlenné teszi a népakaratot. „A világ legnagyobb demokráciájában” bárhogyan szavaznak a polgárok tíz- és százmilliói, a több tucat párt parlamenti alkudozásai döntik el, kik és milyen programmal formálják meg India új kormányát. Egyelőre szinte mindenki harca folyik mindenki ellen. Még a parlamentáris szokásokat sem akarják figyelembe venni a tekintetben, hogy a lemondott kormány ügyvezetőként egyelőre folytassa az ország dolgainak vitelét. Jellemző, hogy az el nem kötelezettek havannai csúcstalálkozójára nem a kormányfőnek, vagy a kormány valamely magasrangú tagjának a kiküldetéséről van szó, hanem esetleg egy többpárti küldöttséggel képviselteti magát India. Az az India, amely Nehru személyében az el nem kötelezettség egyik megalapítóját adta. Pálfy József Az Irán nyugati részén lévő Kurdisztánban egész héten feszült volt a helyzet. Képünkön: lázadóknak ítélt kurd fegyvereseket végeznek ki Paveh városában DETROIT Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának XXII. kongresszusán pénteken felszólalt Pjotr Fedoszejev, az SZKP küldöttségének vezetője, az SZKP KB tagja a Szovjetunió Tud.ományos Akadémiájának alelnöke. Fedoszejev, aki emlékeztetett rá, hogy az SZKP és a többi testvér párt képviselői első alkalommal vehetnek részt az amerikai kommunisták legfelsőbb pártfórumán, felszólalásában ismertette az SZKP tevékenységét. Külpolitikai kérdésekről szólva hangsúlyozta, hogy a jelenlegi korszak fő feladata a tartós béke biztosítása. MANAGUA Adolfo Robelo Callejas a Nemzeti Újjáépítés kormánya kormányzótanácsának tagja egy pénteki nyilatkozatában kijelentette: az újjáépítés grandiózus feladatának megvalósításához a forradalmi ereik egységének fenntartása a biztosíték. A Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front és a kormány szilárd egységben tevékenykedik. Előttünk áll még az a feladat, hogy a hatalom megosztásáról véglegesen határozzunk — hangoztatta Robelo. WASHINGTON A nemzetközi valutaalap pénteken visszavonta a Nicaraguának májusban megszavazott 44,2 millió dolláros hitelt, és az ország súlyos pénzügyi segélyeinek enyhítésére a fenti összegnek csupán felét 22,1 millió dollárt hagyott jóvá. A korábban megszavazott ößszeg leállítását azzal indokolták, hogy „Nicaragua nem tudta tartani magát a hitelfelvétel alapjául szolgáló gazdasági programjához.” NEW YORK A libanoni kormány pénteken este kérte a Biztonsági Tanács sürgős összehívását. Andrew Young, a BT e havi elnökéhez intézett levélben Libanon ENSZ-képviselője felhívta a testület figyelmét arra, hogy az izraeli tüzérség több mint egy hete szüntelenül lövi Tyr dél-libanoni kikötővárost és környékét, csupán a pénteki támadásnak tíz halálos és tizennyolc sebesült áldozata van, s a levél átadásának időpontjában — pénteken a késő esti órákban — még javában tartott az ágyúzás. A libanoni képviselő a Biztonsági Tanács sürgős összehívását kérő levelében felszólítja a testületet: tegyen meg minden intézkedést, az Izrael elleni szankciókig bezárólag, hogy véget vessen a Libanon elleni izraeli agressziónak. Ellentmondó hírek az iráni harcokról Továbbra is egymásnak ellentmondó hírek érkeznek az iráni Saggiz város sorsáról. Míg az iráni hivatalos források a város elestéről számolnak be, kurd források szerint sikerült visszavetni a várost ostromló kormánycsapatokat. A kurdok szerint a felkelők megsemmisítették a kormánycsapatok három harckocsiját és visszavonulásra kényszerítették a támadókat. A kurd demokrata párt Mahabadból származó jelentése szerint szombaton a kormánycsapatok 65 harckocsija északi és déli irányból támadást indított 35 kilométerre Mahabadtól, azzal í céllal, hogy bekerítse a felkelők főhadiszállását. A fel kelők gránátvetőkkel é: zsákmányolt könnyűtüzérség- gei igyekeznek megállítan az offenzívat. A felkelők szombaton visz- szafoglalták Saggiztól 50 ki lométerre, az iraki hatái mentén fekvő Baneh városát A teheráni rádió pénteker még azt jelentette, hogy í kormánycsapatok bevettél a várost, szombaton azonbar már Banehban adott Interjút a Reuter hírügynökség tudósítójának Ezzadin Hosz szeini sejk, kurd vallási vezető. n szlovák felkelés évfordulóján Nagygyűlés Besztercebányán Az antifasiszta szlovák nemzeti felkelés kitörésének 35. évfordulója alkalmából tegnap délután országos nagygyűlést tartottak több tízezer ember részvételével Besztercebánya (Bánská Bystrica) városban, a felkelés egykori központjában. Ünnepi beszéd,éber* Gustáv Husák. a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök felidézte az 1944. augusztus végén elkezdődött szlovák nemzeti felkelés eseményeit, amelyeknek fontos szerepük volt Csehszlovákiának a fasiszta uralom alól való felszabadításában. Megemlékezett arról is, hogy a kommunisták vezette hősi harcokban a szlovák nép oldalán nagj számban vettek részt cseh magyar és más nemzetiségi ellenállók, továbbá a felke lés hathatós támogatást kapott a szovjet partizánmoz galomtól és hadseregtől. A szónok Csehszlováki: 1945 utáni fejlődését áttekintve rámutatott, hogy a: 1968—69. évi politikai tár sadalmi válság óta eltelt időszak a CSKP helyes lenin politikája, a párt és a nép újra megszilárdult egység< folytán a szocialista rendszer eddigi legsikeresebb év tizede lett a társadalmi, politikai és gazdasági életber egyaránt. NewYork-i repülőtéren Súlyos szovjetellenes provokáció Az AEROFLOT szovjet légitársaság repülőgépének, amely rendszeresen közlekedik New York és Moszkva között, augusztus 24-én fel kellett volna szállnia a New York-i Kennedy repülőtérről. A gépet körülvették az amerikai rendőrségi gépkocsik, s a hatóságok képviselői behatoltak a gépbe, és követelték, hogy L. I. Vlaszova asszony, szovjet állampolgár hagyja el a repülőgépet, mert „beszélni” akarnak vele. Ennek során megpróbálták erőszakkal kényszeríteni Vlaszovát, hogy ne térjen vissza a Szovjetunióba. Vlaszova a leghatározottabban megtagadta, hogy elhagyja a repülőgépet és kijelentette, hogy saját akaratából utazik vissza a Szovjetunióba, és elutasította az amerikai hatóságok képviselőinek különböző ajánlatait. Az amerikai hatóságok durva beavatkozása folytatódik, annak ellenére, hogy a Szovjetunió washingtoni nagykövetsége és állandc ENSZ képviselete bejelentette erélyes tiltakozását, közölve, hogy a repülőgépbe vált beszálláskor valamennyi uta: teljesítette az amerikai törvények által megkövetel1 előírásokat, és a hatóságoknak az a kísérlete, hogy erőszakkal hozzák le a repülőgépről Vlaszova asszony szovjet állampolgárt — s nemzetközi jog normáinál legsúlyosabb megsértését jelenti. Donald McHenry, az Egyesült Államok állandó ENSZ- képviselőjének helyettese, s New York-i repülőtéren megtartott sajtóértekezletér megtagadta a választ s TASZSZ tudósítójának arra a kérdésére, hogy az amerikai hatóságok milyen alapon akadályozzák meg a szovjet repülőgép felszállását. — I birodalmi kormány eltökélt szándéka (5.) Naujocks szerette az életet, a változatosságot. Gleiwitzben határozottan unatkozott: már több, mint két hete ott kellett tartózkodnia és még mindig nem érkezett meg a végrehajtást elrendelő jelszó Berliniből. Telefonhívás Berlinbe: engegélyt kért, hogy hétvégére hazautazhassák. Válasz: szó sem lehet róla, minden pillanatban várható az akció. Lehetséges, hogy éppen hét végére... Valóban, a náci csapatok már készültek a támadásra, augusztus 25-én este 19 óra 30 perckor a megmásíthatatlannak látszó elhatározást visszavonták, s megállították a már mozgásba hozott hadigépezetet. A híradó-csapatok nem mindenütt tudták időben eljuttatni a parancs-visszavonást az alakulatokhoz, ezért a Jablonka-alagútnál és másutt is előfordult, hogy német katonák átlépték a határt és harcba bocsájt- koztak lengyel határőrökkel. Aztán — miután a főparancsnokság futár útján elérte őket — abbahagyták a harcot, visszavonultak német területre. Mi .történt, hogy augusztus 25-én este Hitler elállt elhatározásától és „megállj”-t parancsolt a Wehrmacht gépezetének? Két esemény, amely — más-más módon — kellemetlenül érintette a Führert. Az első: Mussolini, az olasz diktátor nemlegesen válaszolt Hitler e napon érkezett levelére, amelyben az szövetségesre számítva bejelentette: a háború küszöbön áll, a lengyel- országi viszály háborús megoldása elkerülhetetlen. A válaszban a Duce így köntör- falazott: „Életem egyik legfájdalmasabb pillanata, amikor közölnöm kell önnel: Itália nem kész a háborúra.” Olaszország, az 1939. május 22-én aláírt „acélpaktum”, a német—olasz katonai egyezmény másik tagja tehát az utolsó pillanatban megrettent a kalandtól, túlságosan veszélyesnek ítélte. Igaz, Hitler nem elsősorban a gyenge olasz hadsereg katonai erejével, hanem azzal a diplomáciai-politikai támogatással számolt, amelyet egy nem egyedül végrehajtott támadás jelentett volna. A válasz mégis kellemetlenül érintette és tervei átgondolására késztette. Még többet nyomott a latban, hogy ugyanezen a napon Anglia kölcsönös segítségnyújtási szerződést írt alá Lengyelországgal, a korábban megkötött ideiglenes megállapodás helyett. Vagyis arra kötelezte magát, hogy a lengyeleket érő támadás esetén hadat üzen a támadónak. Hitler így még néhány napig késleltette a támadást, hogy a történelem előtt alibit igazoljon. Levelet írt Chamberlain angol miniszterelnöknek, szemrehányásokat téve az angol kormánynak, hogy az adott bátorítást „annak a szörnyű terrorhullámnak az elindítására, amely a lengyel területen élő másfél milliónyi német lakosságra zúdult”. Arra az angol bejelentésre utalva, I1 1939. szeptemberi.: Lengyelország leroha- nása a Westerplatte kikötője elleni támadással kezdődött. Képünkön: náci katonák hatolnak be a rommá lőtt térségbe miszerint Németország fegyveres beavatkozása esetén kénytelenek lennének Lengyelországnak segítséget nyújtani, a diplomáciában szokatlanul éles hangon szögezte le: „Ezt a kijelentést tudomásul veszem, és biztosítom róla, hogy ez semmit sem változtat a birodalmi kormány eltökélt szándékán”. Ugyanakkor kifejezte Anglia iránti szimpátiáját, mondván, hogy ő mindig „pozitív értelemben viszonyult Nagy-Britanniához, kész személyi garanciát vállalni és Németország erejét latba vetni további fenntartásához”. Röviden: nemcsak azt ajánlotta fel Londonnak, hogy nem veszélyezteti az angol érdekeket, hanem adott esetben még támogatást is kínált. Csakhogy — így értékeli a helyzetet NDK-tör- ténészek egy neves csoportja — az ango kormány nem tűrhette, hogy Lengyelország is Hitler kezére jusson, ez olyan bizalomveszteséget jelentett volna, amelyei nem engedhettek meg maguknak. Hitler számítása bevált:’a különböző javaslatok csak álcázásul szolgáltak a háborí igazi felelősségének leplezésére. Amint tolmácsa, Paul Schmidt feljegyezte, Hitlei maga jegyezte meg: „Alibire van szükségem, mindenekelőtt a német nép előtt, hog] mindent megtettem a béke megtartására Ezért tettem nagylelkű ajánlatot Danzig é: a korridor kérdésében.” A „nagylelkű ajánlat” tulajdonképper ultimátum. Danzig azonnali visszacsatolását, az úgynevezett korridor területén népszavazás tartását, a korridoron keresztü 1 kilométer széles nemzetközi út építését a német és lengyel panaszok kivizsgálására nemzetközi bizottság létesítését, a ké ország közötti kisebbségi egyezmény megkötését tartalmazza. A „tárgyalásokra” i lengyeleknek azonnal megbízottakat kel Berlinbe küldeniök, különben ... A lengyel kormány tanült az osztrák és csehszlovák eseményekből: ilyen körülmények között nem hajlandó megbízottaka' küldeni. Hitler viszont augusztus 31-én 15 óra 30 perekor aláírja az 1. számú hadműveleti utasítást: a Lengyelország elleni támadás időpontja szeptember 1-én, hajnal 4 óra 45 perc. Ezután kapja meg Naujocks is végre i várva-várt jelszót... (Következik: Az első halottak.)
