Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-23 / 196. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. augusztus 23. Békénk védelmében Bemutató módszertani gyakorlat a megyében SZEPTEMBER 8-ÁN és 9-én polgári védelmi bemutató módszertani gyakorlat lesz a megyében, amely üzemeket, szövetkezeteket, lakóterületeket érint, és amelyen több ezer ember tesz majd eleget egy feltételezett helyzetben reá váró kötelezettségének. Mint megtudtuk, a gyakorlat feladata: egy háborút közvetlenül megelőző időszak polgári védelmi feladatainak ellátása. Vagyis a polgári védelem erői megszervezik és végrehajtják a lakosságvédelmet, az üzemek háborús időszakban való folyamatos működtetését, az ide vonatkozó tervek alapján a lakosság és az üzemi dolgozók kitelepítését és befogadását, a másodlagos hatások elleni komplex védelmet, a feltételezésnek megfelelően a megyét ért nukleáris fegyverek alkalmazása esetén a mentő-mentesítő és halaszthatatlan helyreállító munkákat. Biztosítják a minden oldalú mentő munkákat, megszervezik az együttműködést és azt folyamatosan fenntartják a polgári védelmi szervek, valamint a mentésben közreműködő fegyveres testületek és más szervek között. A polgári védelem most tíz éves fejlesztési ciklust zár, a gyakorlat célja, hogy felmérjék, hová jutottak el ezidő alatt és hová jutott el a lakosság a különböző megelőző, mentő-mentesítő tennivalók elsajátításában. A bemutató módszertani gyakorlatnak több mozzanata lesz. Az első egy háborút közvetlenül megelőző veszélyeztetettségi időszak feladatainak feldolgozását foglalja magában. Ide a polgári védelmi intézkedési tervek alapján az üzemek háborús állóképességének növelése és folyamatos működésük megszervezése, a lakosság és az üzemi dolgozók kitelepítésének megszervezése tartozik. A második mozzanatot a polgári védelmi szervezetek magasabb 'készültségbe, alkalmazási készenlétbe helyezése jelenti. De jelenti a lakosság és az üzemi dolgozók kitelepítését a veszélyeztetett területről, befogadásuk megszervezését és végrehajtását, az ipari és a mezőgazdasági üzemek háborús munkarendre való átállását, a dolgozók komplex védelmét, a létfenntartáshoz szükséges javak megelőző védelmével kapcsolatos tennivalókat. A harmadik az ellenség tömeges atomcsapása következtében kialakult helyzet értékelését, a megyei polgári védelmi parancsnok elhatározásának kidolgozását, a lakosság riasztását, a polgári védelmi szakszolgálati alakulatok gyülekezését, felkészítését, alkalmazását foglalja össze. A negyedik mozzanatban a Szolnokot ért nukleáris csapás következtében keletkezett kárterület felderítése, értékelése, a polgári védelmi alakulatok előrevonása és alkalmazása tartozik, a mentés-, mentesítés és egyéb halaszthatatlan feladatok megszervezése és végrehajtása. így a gyakorlat szeptember 8-án reggel kezdődik, amelyet Barta László, a megyei tanácselnök, a megye polgári védelmi parancsnoka nyit meg. Délelőtt kerül sor a szolnoki Papírgyár dolgozóinak és családtagjainak kitelepítésére. Bemutatják ennek teljes folyamatát a vasúti szállításukon át a jászladányi befogadásukig. Ugyanezen a délelőttön két szolnoki választókörzet — az egyik a vasútállomás mellett, a másik az autóbusz állomás mellett van — lakóinak kitelepítésére is sor kerül, az így érintett lakosság autóbusszal megy a befogadás színhelyére, Jászapátiba. Délután 2 órától a programban a szolnoki Húsipari Vállalat üzemének háborús munkarendre való átállása, működésének folyamatos fenntartása, komplex védelmének bemutatása szerepel. Ezen a délutánon még sor kerül Kengyel teljes elzárkózására, a lakó- és állattartó épületek, a magtárak, az éléskamrák hermetizálására, bemutatják hogyan kell készíteni és használni a szük6égvédő eszközöket, sor kerül az élelem, az ivóvíz, a takarmánykészletek megelőző védelmére, a szociális gondozottak, az óvodák, a bölcsődék, a magán kisüzemek védelmére. Szintén ezen a délutánon a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz-ben bemutatásra kerül a nagyüzem komplex védelme. A gyakorlat második napján Újszászon az erőcsoportok gyülekeznek, majd bemutatják Szolnokon felkészültségüket. A fel- tételezés szerint ugyanis Szolnokon éri nukleáris csapás. A kárterületen — amely a szolnoki Papírgyár mellett lévő szanálandó terület, és ahol majd a gyár rekonstrukciója során az új üzem épül fel — sor kerül az általános és szakfelderítésre, a tüzek behatárolására, tűzkapu nyitására, a feltárandó óvóhelyek felkutatására, a közművek lezárására és ideiglenes helyreállítására, az óvóhelyekről és az épületekből a sérültek kimentésére, ellátásukra. Végrehajtanak orvosi segélyhely és mentesítő állomás telepítést. Tószegen bázist hoznak létre a mentésben részt vevő erők, a lakosság, a járművek, a technikai eszközök radiológiai, biológiai, vagyis vegyi szennyezettségének mentesítésére. Létesül ott egy anyagi-technikai ellátópont és egy szükségkórház. A kétnapos gyakorlat Szolnokon, vasárnap délután 14 órakor, a Kossuth téren díszszemlével zárul. Természetesen a gyakorlaton nagyon sok vendég vesz részt, többek között az MSZMP KB, a Honvédelmi Minisztérium és más szakminisztériumok képviselői, több megye polgári védelmi parancsnoka, a megyei pártbizottságok első titkárai, neves szakemberek. A polgári védelem úgy készült fel a gyakorlatra, hogy az emberek szakmai felkészültségének fokozása mellett népgazdaságig is hasznos munkát végezzenek. Így például a Magyar—Mongol Barátság Tsz- ben a felkészülés során óvóhely épül, amely aztán különböző termények tárolására is alkalmas, emellett a gyakorlat miatt a szárítók karbantartását is elvégezték, rendezték az üzem területeit, utat építettek. Vagy: a papírgyári kárterületen 52 ház vár szanálásra, a gyakorlat megkönnyíti e munkát. e házak égnek majd le a gyakorlat során, ezek romjait hordják el a polgári védelem erőt. A tószegi Petőfi Tsz-ben is egyik nagy üzemegységükben, a polgári védelem közműrendszert épített ki, így például ivóvizet vezettek oda. A GYAKORLATRA való felkészülés teljes erővel folyik. A polgári védelem megyei parancsnokságán hangsúlyozták: a törvény által biztosított időnek csak a felét használják fel a felkészülésre, a gyakorlatra, remélik, hogy ezt az érdekeltek — az üzemek, a lakosság — méltányolják. Hisz ez a gyakorlat egy . ránk kényszerített felkészülési forma, amelyre békénk védelmében van szükség. — V — Jászapátin és Jászladányban Várják a szolnokiakat A közelgő polgári védelmi gyakorlat idején szolnoki lakosokat fogadnak be Jászapáti és Jászladány dolgozói. Az ezze] kapcsolatos előkészítő munkákról érdeklődtünk a két helységben. Telepítés Martfűn — Előre felmértük a házakat, megnéztük, hogy melyikben hány személyt tudunk elhelyezni, — tájékoztatott bennünket Major Antal jászladányi tanácselnök. — Ezután réteggyűléseken tájékoztattuk a gyakorlatról a lakosokat, hivatkozva a honvédelmi törvényből adódó kötelezettségekre. — Az a tapasztalatunk, hogy az emberek megértették, miről van szó, széles körű segítséget ígértek. Sokat jelent a szervező munkában az. hogy az idősebbek emlékeznek még a háborús időkre, amikor az egész községet ki kellett üríteni. A lakosság megértése és segítőkészsége mellett is rendkívül nagy munkát jelent szakigazgatási szerveinknek és tanácstagjainknak! a szolnokiak befogadásának előkészítése. — Mindennek ellenére úgy tűnik, akadály nélkül zajlik majd a gyakorlat. — Elsődleges célunk, hogy a családokat ne válasszuk szét. Az elhelyezést biztosító zsetonokat a családtagok száma szerint kapják. A zsetonokon a befogadó család pontos címét is feltüntetjük, így felvezető nélkül ..hazatalálnak” a községünkbe érkezők. Jászapátin is zökkenőmentesnek ígérkezik a Szolnokról néhány órára kitelepülök befogadása. Tóth Bálint vblitkár így summázza az előkészületeket. — A gyakorlat előkészítése során több réteggyűlést tartottunk, melyeken körülbelül ?zer ember vett részt. Kértük őket, hogy a hallottakat ismertessék rokoni, baráti, ismerősi körben. Jó alkalom volt ez a kételyek eloszlatására, a különböző híresztelések cáfolására. Alapszervezeti titkári értekezleten is adtunk tájékoztatót, kértük a titkárokat, hogy megfelelő politikai súllyal kezeljék ezt a témát. — A gyakorlaton közreműködő személyi állományunk , egyébként „naprakész”, nem érhet bennünket váratlanul semmi. Ami a szolnokiakat illeti: mi is azt szeretnénk, ha jól éreznék magukat nálunk, és kedvező benyomásokkal távoznának, Irány a kárhely! Mentés egy képzeletbeli katasztréfa színhelyén I- Van még kérdés? Nincs? Mindenki tudja, mit kell csinálnia? Rendben. Akkor irány a kárhely! - fejezte be a tájékoztatást Templom Miklós, I a Tiszamenti Vegyiművek üzemi polgári védelmi törzsparancsnoka. A művelődési ház klubtermében parancsszavak röpködtek, perceken belül gyakorlatra készen sora- : koztak a művelődési ház melletti pályán az egészségügyi szakszolgálati szakaszok. Védőruhák, gázálarcok, mentőtáskák — rendben. Hordágyak kéznél. Megkezdődött a gyakorlat. Nők, férfiak fegyelmezetten, katonás rendben várták a parancsot. — Mára már, úgy tűnik, jól összerázódtak a szakaszok, — jegyezte meg elégedetten Templom Miklós. — Az első napon, az alaki kiképzésen órákig gyakoroltuk, hogyan kell szakaszkötelékben mozogni. — És mi volt a második napi penzum? — Elméüeti oktatás. Egy mentős szakember tartott előadást a különböző sérülésekről, arról, hogy a sérült emberek segítségére siető egészségügyi szakszolgálatosoknak mikor, mit kell tenniük, melyek a mentés, az elsősegélynyújtás alapvető követelményei, fogásai. Ma, a harmadik napon ezt gyakoroljuk. Külön szakaszt alkotnak a „sérültjelöltek”, akiket a kárhelyekről menteni kell. A szaktanácsadó, Lengyel József mentős irányításával zajlott a gyakorlat. Akik a mentésben részt vettek, talpig védőöltözetben, gázálarcban dolgoztak, gyorsan, fegyelmezetten. — Medencecsont- és deréktörés. Súlyos sérülés. Mint a hiYnes tojással, úgy bánjanak ezzel az emberrel, nem látunk bele, mindig a legrosszabbra kell gondolni. Óvatosan fogják! — figyelmeztette a szakember a sérült körül sürgölődő elsősegélynyújtókat. A másik szakasz öt elsősegélynyújtója egy gerinctöröttet mentett. — Oldalról egyszerre fogják, és mozdítsák meg! Nem jó. Tessék újra próbálni! Eltört az oldalborda és a jobb kar. A mullpólya nyolcas kötéssel csavarodott a sérült testrészekre. Ezzel a kötésmóddal lehet csak jól rögzíteni. Nyílt lábtörés. Sín, pólya, hordágy. Védett helyre vitték a sérültet, egyelőre az a legfontosabb, hogy a törött láb mozdulatlan helyzetben legyen. Az egészségügyi szakaszok megállás nélkül végezték elsősegélynyújtó, szállító feladataikat, hogy a képzeletbeli katasztrófa színhelyén embereket mentsenek. K. K, A kiképzési tervnek megfelelően a közelmúltban végrehajtotta az RBV komplex mentesítő állomás telepítését á martfűi Tisza Cipőgyár RBV mentesítő százada*. A személy-, anyag- és gépjár- mű-mentesítő helyek összeállítását, üzempróbáját nagy gyakorlattal szintidőn belül hajtották végre a cipőgyáriak. Nem csoda, hisz a telepítésben részt vevő 52 ember nem most ismerkedett meg a polgári védelmi feladatokkal. Többségük csaknem tíz éve részt vesz a szervezet munkájában, jól ismerik az eszközök rendeltetését, tudják a mentesítő állomás minden tartozékának, csavarjának pontos helyét. Felkészültségüket már többször bizonyították, egy alkalommal második helyezést értek el a megyei polgári védelmi versenyen. A szeptemberben sorra kerülő gyakorlaton Szolnokon a Vegyiművek sportpályáján fogják összeállítani a mentesítő állomást. A gyakorlaton az RBV komplex természetesen „élesben” üzemel, a martfűi század úgy hajtja majd végre a mentesítést, mintha, a személyek, anyagok, gépjárművek valóban sugárszennyezettek lennének. Felvételeink a szeptemberi gyakorlatra való felkészülés, gyakorlás során készültek a Tisza Cipőgyárban. A szárító vázszerkezetének összeállítása több ember együttes munkáját1 kívánja A kézi szivattyú a helyén, üzemképes állapotban, jöhet az üzempróba A járműmentesitö állomás üzempróbája A személyi mentesítő csoport a gyakorlás végén
