Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-22 / 195. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. augusztus 22. Negyven újságot tiltottak be Kivégzések Iránban Tegnap hajnalban a nyu­gat-iráni Paveh városában kivégezték a betiltott kurd demokrata párt 9 tagját — jelentette a teheráni rádió. Emlékezetes, hogy a nyugat­iráni határvárosban az el­múlt napokban véres össze­csapások zajlottak le forra­dalmi gárdisták, valamint a segítségükre sietett kormány­csapatok, illetve az autonó­miát követelő kurd lázadók között. Ugyancsak a pavehi ese­ményekben való részvételük­ért — mint már jelentettük — a közeli Kermanshah vá­rosában vasárnap 11, tegnap pedig öt kurd lázadót végez­tek ki. A kivégzett kurd ge­rillák száma ily módon há­rom nap alatt 25-re emelke­dett. A vád valamennyiük el­len: | „harc isten és földi helytartói ellen”. Hírügynökségi jelentések szerint az ítéleteket Szadegav Khalkhali ajatollah hozta, aki, mint ismeretes, koráb­ban hajtóvadászatot indított a megdöntött sah ellen és akit most állítólag az iszlám rendszer ellenségeivel való leszámolásra küldtek Paveh- be. Az iráni kormány tegnap több, mint negyven teheráni és vidéki újságot tiltott be, mivel azok „nem az iszlám irányvonalat követték és bí­rálták az ország vallási veze­tőit”. Az intézkedés több bal­oldali időszaki kiadványt, köztük a Tudeh párt napi­lapját, a Mardomot, valamint számos szatirikus hetilapot érint. A rendelkezést a tehe­ráni főügyész adta ki a tíz nappal ezelőtt elfogadott „új sajtótörvény szellemében”. Az újságok betiltásával egyidőben az iráni hatósá­gok kiutasították az ország­ból a The Financial Times és a l’Express című lapok, va­lamint a BBC és a nyugatné­met ARD rádió és televíziós társaságok tudósítóit, mivel „a tényeket elferdítve szá­moltak be az Iránban zajló eseményekről”, illetve ható­sági engedély nélkül látogat­tak el a nemzetiségi zavargá­sok sújtotta kurd tartomány­ba. Lemondott az indiai kormány Lemondott az indiai kormány. Csaran Szingh (képünkön) mi­niszterelnök a hétfőre tervezett bizalmi szavazás előtt jelen­tette be elhatározását i i (Telefotó - KS) Hétfőn reggel lemondott az indiai kormány. A július 28-án miniszterelnökké ki­nevezett Csaran Szingh ka­binetje rendkívüli ülésen ha­tározta el az együttes le­mondást. A döntés egy órá­val a parlament alsóháza, a Lók szabha ülésének meg­nyitása előtt és közvetlenül Indira Gand,hi asszony be­jelentése után született, mi­szerint az általa vezetett in­diai nemzeti kongresszus (I) képviselői csoportja a kor­mány által benyújtott bi­zalmi indítvány' ellen fog szavazni. Csaran Szingh tájékoztat­ta Reddi köztársasági elnö­köt kormánya lemondásáról és egyúttal idő előtti válasz­tások kiírását javasolta. Az alsóház megbízatása csak 1982-ben járna le. Az indiai kormány hétfői lemondása után Szandzsiva Reddi köztársasági elnök­nek kedden kell eldöntenie, milyen módon próbálja ki­vezetni országát a súlyos belpolitikai válságból: új vá­lasztásokat ír ki, vagy az ellenzéket szólítja fel új kormány megalakítására. TELEXEN MOSZKVA A szovjet—amerikai kap­csolatok kérdései, nemzetkö­zi problémák, egyebek között az Indiai- és a Csendes-óce­áni térségben kialakult hely­zet képezték a megbeszélések tárgyát tegnap a szovjet és az amerikai parlamenti kép­viselők közötti találkozón. A felek őszinte vélemény- cserét folytattak. Szovjet részről felhívták egyebek kö­zött a figyelmet az Egyesült Államok és a NATO-orszá- gok katonai költségvetéséi növekedésének hátrányos ki­hatására. A szovjet fél véle­ménye szerint a katonai költségvetés növelése ellent­mond a Bécsben létrejött megállapodás szellemének. KAIRÓ Jasszer Arafat, a Palesz­tin Felszabadítási Szervezet vezetője kedden — Husz- szein király meghívására — Jordániába utazott és talál­kozott a jordániai uralkodó­val. Arafat és Husszein megbeszéléseinek célja a pa­lesztin ellenállási mozgalom és Jordánia további kapcso­latainak megvitatása és bi­zonyos részletkérdések tisz­tázása. NEW YORK Andrew Young, az Egye­sült Államok múlt héten le­mondásra kényszerült, de utódja kinevezéséig még hivatalban levő ENSZ-nagy- követe hétfőn megkezdte ta­nácskozásait a Biztonsági Tanács csütörtökön esedékes palesztin vitájának előkészí­tése végett. MANAGUA A Somoza-diktatúra meg­döntése óta eltelt egy hónap alatt mindinkább megszilár­dultak az ország külpoliti­kai kapcsolatai. Ezek alapja — amint azt Migeuel d’Es- 'coto a Nemzeti Újjáépítés kormányának külügyminisz­tere kifejtette — az egyen­jogúságnak, a belügyekbe való be nem avatkozásnak és az önrendelkezés jogá­nak szigorú tiszteletben tar­tása. RÓMA Vatikáni források „nagy- fontosságú diplomáciai kez­deményezésnek” minősítet­ték II. János Pál pápa va­sárnapi, Castelgandolfoi be­szédének Kínára vonatkozó* részeit. Hozzátették, hogy e kezdeményezés címzettje nem csak a kínai katoliku­sokat képviselő pekingi „Hazafias katolikus társa­ság”. hanem maga a pekin­gi kormány is. A világrekord után újra a Földön (Folytatás az 1. oldalról-) nács vasárnap este a világ­űrből 175 nap után vissza­tért két űrhajóst, Vlagyimir Ljahovot és Valerij Rjumint, valamint mindazokat a tudó­sokat, mérnököket, techniku­sokat és munkásokat, azokát a kollektívákat és szerveze­teket, akik, illetve amelyek részt vettek a világ eddig leghosszabb időtartamú űr­utazásának előkészítésében és megvalósításában. A Szovjetunió Hőse címmel, az arany csillaggal, Lenin renddel tüntette ki a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége a két űrre­kordert, Vlagyimir Ljahovot és Valerij Rjumint. Ljahov, akinek a 175 napos űrutazás első útja volt a világűrben, az Űrhajós Pilóta címet is megkapta. A bajkonuri űrrepülőtér egészségügyi központjában A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Csehszlová­kia Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság sokoldalú együtt­működése — miként az a csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség 1977. évi magyarországi látogatásakor aláírt közös közleményben kifejeződött, s azóta ismétel­ten bebizonyosodott — ál­landóan fejlődik a marxiz­mus—leninizmus elvei alap­ján, a proletár-internaciona­lizmus szellemében, az érde­kek és a célok azonossága, valamint a kölcsönös biza­lom talaján. A két ország • politikai kapcsolatai magasszintűek és rendszeresek. A csehszlovák párt- és kormányküldöttség 1977. évi látogatását megelő­zően magyar párt- és kor­mányküldöttség 1974-ben tett hivatalos, baráti látoga­tást a testvéri, szomszédos szocialista országban. Az MSZMP XI. kongresszusán Gustav Husak vezetésével, a CSKP XV. kongresszusán pedig Kádár János vezetésé­vel küldöttség vett részt. A csehszlovák szövetségi gyűlés elnökének 1976. évi látoga­tása a törvényhozó testületek együttműködését bővítette. Lázár György és Lubomir Strougal miniszterelnökök legutóbb 1977. áprilisában Budapesten tekintették át a két ország gazdasági együtt­működésének kérdéseit. A gazdasági és kereskedel­mi kapcsolatok dinamikusan, kiegyensúlyozottan fejlődnek. Az árucsereforgalom 1960 és 1977 között csaknem ötszörö­sére növekedett. A szocialis­ta országok sorában Cseh­szlovákia a harmadik legje­valóságos orvos-hadsereg vi­gyázza a két űrrekorder, Vla­gyimir Ljahov és Valerij Rjumin perceit, az orvosok­nak azonban nincs okuk ag­godalomra: a két űrhajós a lehető legjobb állapotban van, már megkezdte a kisebb sétákat — amelyeket egyéb­ként csak a visszatérést kö­vető harmadik napra tervez­tek számukra, időről-időre konzultál a szakemberekkel az út tapasztalatairól, bár természetesen a részletes be­számoló elkészítése hosszú időt vesz majd igénybe. A két űrhajós egészségi ál­lapotáról a szovjet űrorvostu­domány egyik legismertebb képviselője, Nyikolaj Gu- rovszkij professzor adott tá­jékoztatást. Mint elmondot­ta, az általános orvosi érté­kelés szerint Ljahov és Rju­min egészségi állapota a 175 napos űrtartózkodás után lentősebb kereskedelmi part­nerünk, Magyarország pedig a negyedik helyet foglalja el északi szomszédunk szocialis­ta relációjú külkereskedel- jnében. Az 1976—1980. évi hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény — 1978. évi ára­kon — 4,4 milliárd rubel for­galmat irányoz elő. Néhány fontos beruházást közösen valósítottunk meg, például a vinnyica—albertir- sai 750 kilovoltos villamos­távvezeték Albertirsa—Göd közötti, s az Adria kőolajve­zeték magyarországi szaka­szát. Már folyik a két ország legnagyobb közös beruházás­sá, a gabcsikovo—nagymaro­si vízlépcső-rendszer építésé­nek előkészítése: a hatalmas létesítmény a hatodik és a hetedik ötéves terv során va­lósul meg. Az 1979. évi árucserefor­galmi előirányzat csaknem egymilliárd rubel értékű: ez a megelőző évihez viszonyít­va 3, a hosszú lejáratú elő­irányzathoz képest pedig 7 százalékos emelkedést jelent. A gazdasági együttműkö­dés további fejlesztése céljá­ból — a felsőszintű határo­zatok alapján — főleg a nyers- és az alapanyag szál­lításokra, a hosszú távú sza­kosításra és kooperációra, a tudományos-műszaki, és a harmadik piacon való együtt­működésre, a közlekedés fej­lesztésére fordítanak különös figyelmet. A két párt, az állami és a társadalmi szervek közvetlen együttműködése, a lakosság tömegeinek rendszeres érint­kezése szilárd alapot nyújt a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kapcsolatainak to­vábbi széles körű fejlesztésé­hez. jobb, mint Kovaljonoké és Ivancsenkoé volt, akik 140 napot töltöttek a világűrben. Szédülékenység, rossz közér­zet, sápadt arc a readaptáció első szakaszában természete­sen előfordul, ebben azonban nincsen semmi meglepő, hi­szen ezek a tünetek azokra a lábadozó betegekre is jel­lemzőek, akik hosszabb időt töltöttek ágyban fekve. Gu- rovszkij professzor elmond­ta, hogy Rjumin az űrhajó­sok közül eddig egyedülálló­an semmit sem veszített ere­deti testsúlyából. A két űrhajós számára most mintegy kéthetes, eset­leg csak 10 napos adaptációs időszak kezdődött meg, eb­ben újra megtanulnak járni, ágyban aludni, földi módra táplálkozni. Szeptemberben családostul hosszabb pihenő­re egy Krím félszigeti sza­natóriumba utaznak. Libanon Újabb izraeli támadások Izrael tegnap több hullám­ban intézett légi és tüzérsé­gi támadásokat Libanon dé­li, keleti és középső terüle­tein fekvő települések ellen. Az izraeli ütegek főképpen dél-libanoni és tengerparti célpontokat lőttek: Tyr, Na- batijeh, Haszbaja városát és a környékükön fekvő falva­kat. A tüzérséget a Földközi­tenger felől izraeli hadiha­jók, délről pedig Haddad őr­nagy jobboldali milicistái tá­mogatták. Az UPI úgy értesült, hogy tizenegy személy életét vesz­tette, 30-an pedig megsebe­sültek. Arab tudósítók Hasz- bajáról azt jelentették, hogy a városra percenként öt iz­raeli tüzérségi gránát hullott. Halálra ítélték a kambodzsai rezsim két vezetőjét A Kambodzsai Népi For­radalmi Bíróság vasárnap Poi Pot-ot és leng Sary-t, a megdöntött kambodzsai re­zsim két vezetőjét népirtás vádjában bűnösnek találta és — távollétükben — ha­lálra ítélte. Az ítéletet több napos tárgyalások, sok kam­bodzsai és külföldi tanú ki­hallgatása után született meg. Az ítélet indoklása a töb­bi között megállapítja, hogy Pol Pót és leng Sary köz­vetlenül és közvetve olyan bűntettekért felelős, ame­lyeknek következményeként körülbelül 3 millió kambod­zsai vesztette életét, és a négymilliónyi életben ma­radt kambod,zsai jó része is — fizikailag és erkölcsileg ,— súlyosan károsodott. Jól fejlődnek a magyar—csehszlovák kapcsolatok INDOKRÓL 0 NÁCIK ■HilüiliHUiliHilM Hitler lengyel támadást hazudik (1.) A német birodalmi gyűlés 1933. márciusa óta a Göring terrorlegényei által felgyúj­tott Reichstag épülete helyett a birodalmi főváros egyik operájában ülésezett. A Kroll opera a parlamentarizmus otthonául ké­szült épületnél illőbb keretet adott ahhoz a színjátékhoz, amely a kizárólag nácikból álló új birodalmi gyűlés ülésein folyt. Az opera színpadán a főszereplők: a padsorok­ban a lelkesen ünneplő, minden színészi teljesítményért, minden hősi pózért lelke­sedő, nemzetiszo’cialista egyenruhás közön­ség. A páholyokban a prominensek: vörös- lampaszos tábornokok, a német vezérkar vezetői, nagyiparosok. Főrendező: Göbbels, a „sánta ördög”, a népbutítást mesteri tökélyre fejlesztő pro­pagandaminiszter. A főszereplő mindig Adolf Hitler, a Német Birodalom Vezére és Kancellárja. Más szóval: a Diktátor, aki senki másnak, csak saját lelkiismeretének tartozik felelősséggel. Biztos lehet benne: bármit mond, ebben a körben lelkes he­lyeslésre, ünneplésre talál. És a rádió el­viszi nemcsak az ő hangját, hanem az őr­jöngő tapsvihart, a „Sieg! Heil!” kiáltáso­kat is szerte Németországba, hogy akik hallják a helyszíni közvetítést, együtt lel­kesedjenek. És elviszi a határokon túlra is, hogy akik útját akarnák állni a „német birodalmi gondolat diadalmenetének”, ret­tegjenek. Hitler ragyogó szónok, bár ellenfelei az­zal gúnyolják, hogy rikácsol. Mégis akkor a legveszedelmesebb, akkor a legaljasabb, akkor hazudja a legnagyobbat, amikor visszafogja, tompítja a hangját. És ami­kor, mintha elfogódottnak hatna. Mint az 1939. szeptember 1-én délelőtt a világtör­ténelem legszörnyűbb katasztrófájának kezdetét jelző napon mondott beszédének elején is: — Lengyelország ma éjjel először táma­dott német területen rendes sorkatonaság­gal. 5 óra 45 perc óta viszonozzuk a lövé­seket és mostantól kezdve bombára bom­bával felelünk ... Hatásvadászó kis csend: a hallgatónak át kell éreznie, milyen nehezére esik a né­met nép utolérhetetlen nagy fiának elren­delni a lövések „viszonzását”. Aztán egyre emelkedik, a végén már rikácsol a hang, hogy azt is megérezze mindenki: a Vezér és Kancellár, a német nép és legyőzhetet­len hadserege élén eltiporja, aki kezet emel ellene: — Hat évnél tovább dolgoztam a német véderő kiépítésén. Ez alatt az idő alatt 90 milliárdof fordítottunk a honvédelemre. A német hadsereg ma a világ legjobban fel­szerelt hadserege és messze felette áll az 1914-es hadseregnek!. .< A Führer beszél... Csakugyan: 1914, vagyis az első világhá­ború kitörése. Akkor is a német hadsereg támadott és szörnyű vereség lett a vége. Akkor hamis hazafiságtól szívük mélyéig áthatva ünnepelték milliók, vagy háború­ba indulhatnak, vagy odaküldhetik férjei­ket, fiaikat. Csakhogy 25 év múltán még él a keserű csalódások, a várt zsákmány helyett kapott szenvedések emléke. Ezért kell a vert hadnál erősebb hadseregre hi­vatkozni: most nem maradhat el a győze­lem ! Hitler mestere a hangulatkeltésnek; be­jelenti: ettől a naptól kezdve a győzelemig nem veti le a katonaruhát. És, mint a frontra küldött hentesmester, aki bevago- nírozás előtt meghagyja feleségének, me­lyik fia vegye át az üzletet, ha nem térne vissza, kijelöli utódját. — Nem akarok más lenni, mint a Né­met Birodalom első katonája!... Ha ebben a háborúban velem valami történnék, utó­dom Göring legyen. Ha Göring néptárssal is történne valami, az ő utódja Rudolf Hess! Naujocks akkor ébredt nehéz, kimerült­séget feloldó álmából. Most nyomtatásban is olvashatja, amit már Gleiwitzből Ber­linbe visszatérve máf az éjszaka újra és újra hallhatott a gépkocsija rádióján: „Ma este 20 óra körül a gleiwitzi rádióadót a lengyelek megtámadták és birtokukba ke­rítették ... A támadókat, akik feltehetően lengyel szabadcsapatok tagjai voltak, a gleiwitzi rádióhallgatók által felriasztott őrség néhány percen belül ártalmatlanná tette. A rendőrség kénytelen volt fegyverét használni, a támadók közül többen életü­ket vesztették ...” Naujocks most már mindent ért. Ponto­sabban: már tudja, amit előzőleg csak sej­tett. És az SD, a birodalmi biztonsági szol­gálat tisztje, azonnal rájött: a gleiwitzi ügyért vagy nagy kitüntetés, vagy tarkólö­vés lesz a jutalma. Végülis ő miatta tört ki a német—lengyel háború. Illetve: ő szolgáltatott rá ürügyet. A kérdés csak az, hogy miként bánnak el majd vele, a titok tudójával? Végiggondolta: a legjobb élet­védelem a hallgatás. Soha nem mond el semínit senkinek. Nem is tette, amíg — az utolsó pillanatig — hitt a Német Biro­dalom győzelmében. Csak 1946-ban szólalt meg, Nürnbergben. (Következik: Egy SS Sturmbannführer kapott parancsot.)

Next

/
Thumbnails
Contents