Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-22 / 195. szám

1979. augusztus 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kampányra készülnek a cukorgyárak A korai és gyors aratás idő­nyereségét jól kihasználták a megye üzemei — hangzott el tegnap délelőtt a mező- gazdasági szervezési bizott­ság ülésén. A termelőszövet­kezetekben és az állami gaz­daságokban befejeződött a tarlók művelése, és jó ütem­ben halad a szervestrágya szórása is. A gazdaságoknak azonban már készülniük kell az őszi betakarításra. Az idén ez sokkal nagyobb kö­rültekintést igényel majd, mint a korábbi években, mert mintegy 15 ezer hek­tárral több napraforgót kell learatni, mint tavaly, és a kukorica, valamint a siló vetésterülete is nőtt 8, il­letve 6 ezer hektárral. A jövő hónapban elkezdő­dik a cukorrépa szedése. A megye szempontjából érde­kelt két cukorgyár — a szol­noki és a hatvani — szep­tember közepén tartja üzemi főpróbáját, és ugyanekkor kezdik majd el a termény átvételét a gazdaságoktól. A szakemberek körülbelül 110 napos kampányra számíta­nak. Az előzetes termés- becslések szerint a répatáb­lák hozamán és a termény minőségén is meglátszik az aszály. A répák súlya ki­sebb, cukortartalmuk viszont mintegy fél százalékkal ma­gasabb, mint tavaly. Huszár Istvánnak, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal el­nökének vezetésével tegnap küldöttség utazott Prágába Václav Hula miniszterelnök­helyettesnek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Ál­lami Tervbizottsága elnöké­nek meghívására hogy a két ország gazdasági kapcsola­tainak időszerű kérdéseiről tárgyaljon. Huszár Istvánt és kísére­tének tagjait a prágai repü­lőtéren Václav Hula fogadta. Borús időben is napsütéses kedvvel Szövetkezeti fiatalok első megyei találkozója C saknem kétszáz fiatal gyűlt össze szombaton délután Kunszentmár- tonban az első megyei talál­kozóra, Az időjárás nem kényeztette el őket, vasár­nap délelőtt a Körös-part helyett a művelődési ház­ban hallgathatták megNyit- rai Istvánnak, a Szolnok megyei KISZ-bizottság első titkárának köszöntő szavait. Ezután Szűcs János, a me­gyei pártbizottság titkára üdvözölte a megye több ez­res szövetkezeti ifjúságának képviselőit. Beszédében utalt arra hogy a szövetkezetek nélkülözhetetlen elemei szo­cialista gazdaságunknak, és így a szövetkezeti fiatalok is meghatározó szerepet ját­szanak a szocializmus cél­jainak megvalósításában. Elemezte népgazdaságunk külső és belső nehézségeit, a ránk váró feladatokat. To­vábbi lelkes munkára, a realitások helyes elemzésére, a kongresszusi munkaver­senyhez való csatlakozásra szólította fel a fiatalokat. Odakinn rendületlenül csepergett az eső, de a szek­cióüléseken parázs vita ke­rekedett a fiatalokat érintő kérdésekről. A meszövös fiataloknak dr. Tigyi István, a MÉSZÖV elnökhelyettese tartott vitaindítót. Az ezt követő beszélgetésen szó esett az iskolaszövetkezetek­ről, a KISZ-alapszervezetek ebéd sem csalogatta a vitat­kozókat, utolsóként érkeztek az étterembe. Izgalmas kér­déseket feszegettek, például azt, hogy miért nincs a fia­taloknak elegendő fórumuk, ahol gyakorolhatnák demok­ratikus jogaikat, megtanul­hatnának kiállni magukért és társaikért? Mit kellene tenni, hogy mindenki megis- merkedhessék ezekkel a fel­szólalási lehetőségekkel? Mi­lyen lakásépítési támogatás­ban részesülhetnek a terme­válaszolt Bálint Csaba, a KISZ KB mezőgazdasági osztályának vezetőhelyettese, Nagy Eszter a KISZ KB if­júmunkás felelőse, valamint több megyei gazdasági és if­júsági vezető. Pálinkás Ferenc járási sportfelelős nem hiába fo­hászkodott, az eső délutánra megkegyelmezett, és ragyo­gó napsütés fogadta a sport­pályára érkezőket. Megkez­dődhettek a férfi—női fut- balmérkőzések. a pingpong­Az árnyas Körös part helyett a művelődési házban tartották a megnyitót, melyen Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet (Fotó: Katona László) lőszövetkezetekben dolgozó fiatalok? Miért nem látszik meg jobban a bérezésben az elvégzett munka minősége? A kisipari szövetkezetek­ben dolgozóknak Kopár Zol­tán, a megyei ifjúsági bizott­A csali a vízben, a programon kívüli horgászverseny résztvevői a parton áztak közötti koordináció szüksé­gességéről, a területi szétta­goltság és az eltérő munka­időbeosztás miatti szervezési gondpkról. A termelőszövetkezeti fia­taloknál hamar eltelt az ülésre szánt idő, még az ság elnöke az IB munkájá­ról, a tavalyi ifjúsági parla­menten elhangzottak megva­lósításáról, az idei mozgalmi év legfontosabb feladatairól szólt. A szekcióüléseken részt vett, és a feltett kérdésekre csaták. Ezalatt a pénztáro­sok, a felszolgálók, és a me­zőgazdasági gépszerelők szakmai és politikai kérdé­seket tartalmazó teszttel mérték össze tudásukat. A művelődési házban megnyílt a tájjellegű termékbemuta­tó, a tejtermék-kiállítás és kóstoló. A találkozó házigazdája, Fehér János, a járási KISZ- bizottság titkára is szusz- szanásnyi pihenőhöz jutott. — Nagy fába vágtuk a fejszénket — sóhajtotta. — Lehetőségeink korlátozottak, a gyerekeket négy különböző helyen tudtuk csak elszállá­solni, a szekcióülések is más­más épületben kaptak ott­hont. Negyvenen vettünk részt a szervezésben, hogy minél maradandóbb élmé­nyekkel, tapasztalatokkal térjen haza a megye ötven helységéből érkezett majd­nem kétszáz fiatal. Az első esti diszkó jól sikerült, meg­ismerkedtek, összebarátkoz­tak a fiatalok. Rendezvé­nyeink nyitott kapukkal várták községünk lakóit is, részt vehetnek a sportver­senyeken, a hétfői tiszakürti kiránduláson is. Az időjárás szeszélyessége szerencsére nem befolyásolja a hangula­tot. — Berkes — Az ópusztaszeri emlékparkban héttőn tartották meg a honfoglaló fejedelemre emlékeztető hagyományos Árpád- emlékünnepséget, ,s egyben az alkotmány ünnepét köszöntő nagyszabású munkás-paraszt találkozót, amelyen Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. — Ünnepi megemléke­zésünk történelmi szín­helye, Pusztaszer — kezd­te beszédét a Központi Bizottság titkára — a leg- újabbkori honfoglalás és a szocialista államalapítás mel­lett a magyarság egy évez­reddel ezelőtti honfoglalásá­ra és államalapítására emlé­keztet. Itt zajlott le — a kró­nikák szerint — honfoglaló elődeink első törvényhozó gyűlése, az új hazában. Mél­tán övezi népünk tisztelete azoknak emlékét, akiknek nevéhez a nagy történelmi tettek fűződnek: a honfogla­ló Árpád fejedelmét, az ön­álló magyar államot megte­remtő István királyét és mindazokét az ősökét, kik­nek nevét az írások nem őr­zik, de a nagy sorsforduló részesei voltak. — Alkotmányunk ünnepén — kinyilvánítva a hatalom, a jog és a munka egységét — megszegjük új kenyerün­ket. A kenyér a munka gyü­mölcse, az élet szimbóluma, megszegése pedig jelképezi a dolgozó (ember jogát, hogy részesüljön munkájának eredményéből — húzta alá a Központi Bizottság titkára, majd részletesen szólt arról, hogy a közérdek érvényesí­tése, a változó körülmények­hez való alkalmazkodás ese­tenként megkövetel olyan in­tézkedéseket, amelyek a dön­tésre hivatott szervekben dolgozók számára sem köny- nyűek — ám szükségesek. Ilyen elkerülhetetlen lépés volt — mondotta — a fo­gyasztói árak legutóbbi eme­lése. Az áremelésnek termé­szetesen nem örültek az em­berek, de azt mint a gazda­sági haladást szolgáló intéz­kedést megértéssel tudomá­sul vették. Ebben [is megnyil­vánul az ország sorsáért ér­zett felelősség, az a felisme­rés, hogy közös dolgainkat közösen kell megoldanunk. — Az előttünk álló tenni­valók elvégzéséhez rendelke­zünk megfelelő programmal. Most és a legközelebbi évek­ben azoknak a követelmé­nyeknek kell nagyobb hatá­rozottsággal és következetes­séggel minden területen, minden szinten eleget tenni, amelyeket már a XI. kong­resszus is megjelölt, majd a Központi Bizottság az elmúlt esztendőkben gondosan elem­zett, állásfoglalásaiban vilá­gosan megfogalmazott, nyíl­tan a közvélemény elé tárt. A legfontosabb feladatunk, hogy megszilárdítsuk az ed­digi vívmányokat, a gazda­ságban, az életszínvonal és az életkörülmények területén elért eredményeket, és még biztosabban, sokoldalúbban alapozzuk meg jövőnket. Ezért érdemes küzdeni, dol­gozni. — Manapság gyakran esik szó valóságos nehézségekről, gondokról. Ezekkel szembe­nézni elemi kötelességünk, mégpedig olyan hozzáállásból: tőlünk függ, hogy úrrá le­gyünk rajtuk. Ne tévesszük szem elől azt sem, hogy a ha­talom birtokába jutott ma­gyar nép a felszabadulás 35. évében olyan szocialista vív­mányokat mondhat magáé­nak, amelyekre az előttünk járó nemzedékek legjobbjai is csak a szárnyaló képzelőerő és a jövőbe vetett mélységes hit birtokában gondolhattak. Joggal mondhatjuk: volt és van értelme a munkának. Van mit megvédenünk, meg­becsülnünk, s van mire ala­pozni további fejlődésünket — zárta beszédét Németh Károly. SARLÓS ISTVÁN Töretlenül a szocializmus útján Hétfőn az Alföld legújabb „olajvárosában”, Kiskunha­lason tartották augusztus 20-i központi ünnepségüket a Bács- Kiskun megyeiek. A nagygyűlés ünnepi szónoka Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára volt. Méltatta a nemzeti ünnep­pé nyilvánított augusztus 20-a többszörös jelentőségét: ezen a napon adózunk az államalapító István király emlékének, iköszöntjük a 30 évvel ezelőtt törvényesített alkotmányunkat, s ünnepe ez az „életnek” az új kenyér­nek. Ez utóbbi megteremté­séért — amely jól szimboli­zálja a munkás—paraszt szövetséget — köszönet ille­ti a korszerű gépeket gyártó ipari, s a küzdelmes betaka­rításban évről-évre helytál­ló mezőgazdasági dolgozókat. Ebben, és sok másban egy­mást segítve, együtt gon­dolkodva válik alkotóközös­séggé népünk, s állja ki min­dig a nehéz idők próbatéte­leit — hangsúlyozta Sarlós István. A létbiztonságunk függ at­tól, mondotta a szónok, hogy a megváltozott nemzetközi gazdaságpolitikához a kívánt szintű minőségi termeléssel igazodunk-e. Ehhez viszont mindannyiunknak saját és közösségi munkájára szüksé­ge van a népgazdaságnak. Biztos vagyok benne, hogy a magyar nép, mint már any- nyiszor — a párttagok és a párton kívüli szövetségesek — most is megoldja az előt­te álló nehéz feladatokat. Nemzeti egységünk már többször kiállta a próbát, bi­zonyított 1945-ben és segí­tette az ellenforradalom le­verését 1956-ban. Népünk azóta is tudatosan követi a párt politikáját, s tesz azért, hogy a 10,5 milliós Magyar- ország töretlenül haladjon a szocializmus útján. Jó példa­ként említette Sarlós Ist­ván az ünnepségnek helyet adó Kiskunhalast. Befejezésül arról szólt a főtitkár, hogy az alkotmány­ban törvényesített jogok ér­vényesüljenek az egyéni tö­rekvésekben. fokozottabb kö­telességtudattal lássák el munkájukat a vezetők, a dolgozók. Mindenki önmagá­nak legyen a legszigorúbb bírája. BORBÉLY SÁNDOR A jók többet, a kevésbé jók kevesebbet kapjanak Az alkotmánynapi ünnepségek kiemelkedő Nógrád me­gyei politikai eseménye volt a hétfőn Balassagyarmaton meg­rendezett munkás-paraszt-határör találkozó és nagygyűlés, amelyen Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Gazdasági teendőinket sorra véve, azokról részlete­sen is szólva a Központi Bi­zottság titkára rámutatott: — népünk egysége, a párt és a dolgozó nép bizalom­teli kapcsolata tükröződött abban, ahogyan az ország lakossága az árintézkedése­ket fogadta. — Érett fele­lősség, a közérdek iránti fi­gyelem, a szocialista építés­hez fűződő széles nemzeti el­kötelezettség fejeződött ki nemcsak abban, ahogyan né­pünk a kormány közlemé­nyét értelmezte, hanem ab­ban is, ahogyan erről véle­ményt nyilvánított, ahogyan az intézkedés kapcsán köz­ügyeinkben állást foglalt mondotta. — A Központi Bizottság egész sor olyan témakört vizsgált, sok olyan nagyje­lentőségű döntést hozott az utóbbi hónapokban, amelyek megvalósításától nagymér­tékben függ terveink teljesí­tése. Áttekintettük a vállala­ti gazdálkodást abból a né­zőpontból, hogyan halad a termékszerkezet korszerűsí­tése, az exportkövetelmények teljesítése. Felelős döntések készültek és készülnek erről az állami irányítás intézmé­nyeiben, a minisztériumok­ban. Széles körben ismeretesek azok a következtetések is, amelyek — a Központi Bi­zottság megfelelő határoza­tai nyomán — részint már az idei tervben érvényesül­nek, erősítve bérrendsze­rünkben a munka szerinti elosztás szocialista elvét, fo­kozva a differenciálást, a személyi bérekben csakúgy, mint a vállalatok jövedel­meiben. Ez megfelel elve­inknek, mindnyájunk igaz­ságérzetének, hiszen azt tűzi ki célul, hogy a vállalatok valóságos — méghozzá a világpiacon megmért — eredményeihez jobban kö­tődjenek a jövedelmek is, más szóval, hogy a jók töb­bet, a kevésbé jók keveseb­bet kaphassanak. Támogat­juk azokat a kibontakozó vállalati törekvéseket is, amelyek a munkaerő haté­kony foglalkoztatását, ahol szükséges és lehetséges, terv­szerű átcsoportosításokkal kötik össze, gondoskodva j a dolgozók elhelyezéséről, ké­pességeik gyümölcsözőbb hasznosításáról. — A Központi Bizottság nevében — zárta beszédét Borbély Sándor — tisztelet-, tel köszöntőm a kongresz- szusi, felszabadulási mun­kaverseny minden résztve­vőiét! Vállalásaik, a szoci­alista építésért érzett elkö­telezettségük újólag jelzi, hogy legfőbb erőforrásunk, a nehéz körülmények, aka­dályok leküzdésének záloga egységünk, a párt és a nép összeforrottsága, népünk cse­lekvőkészsége. NÉMETH KAROLY A hatalom, a jog és a munka egysége Nagygyűlések alkotmányunk ünnepén Huszár István Prágába utazott

Next

/
Thumbnails
Contents