Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-26 / 173. szám
1979. július 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az árrendszer változása . A Szerszámgépipari Művek esztergán;! marógépgyárában az idén négyszázhúszmillió forint értékben gyártanak marógépeket - tíz százalékkal többet, mint tavaly. Termelésük egyre nagyobb részét a legkorszerűbb NC-, CNC-vezérlésű - mini számítógéppel ellátbtt - „megmunkáló központok” képezik. A termékek mintegy nyolcvanöt százalékát exportálják a Szovjetunióba, az NSZK-ba és Angliába. A képen: szerelik az MS-500 típusú CNC-vezérlésű szerszám marógépet Kitüntetés a MESZÖV-nél Tegnap délután rövid, bensőséges ünnepség zajlott le a Fogyasztási Szövetkezetek Szolnok megyei 'Központjában. Radócz Mátyást, a MÉSZÖV elnökhelyettesét nyugállományba vonulása alkalmából, a szövetkezeti mozgalomban eltöltött három évtizedes munkájáért a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesítette. A kitüntetést Szentesi László, a MÉSZÖV elnöke adta át. Részt vett az ünnepségen dr. Boros Ottóné, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Társadalmi munkában Ezerkétszáztíz négyzetméternyi új járdával gazdagodott Besenyszög eddig az idén, ami a tervezett fejlesztés 90 százaléka. Az 1979-ben fő programnak tekintett járdaépítést — 312 ezer forint értékű társadalmi munkában — a község lakossága végezte, illetve végzi el. E feladat befejezése után látnak hozzá az orvosi rendelő felújításához, amely 200 ezer forintba kerül. Az árak tájékoztatnak, a döntésekben befolyásolnak. Az árak helyes irányba akkor befolyásolnak bennünket, ha a termék tényleg annyiba kerül, és annyit is ér, mint amennyit fizetünk érte. A jelenlegi termelői ár és a szabályozó rendszer — a támogatásokkal, az engedményekkel együtt — elismeri a vállalatok tényleges költségeit. Az energia és az anyag drágulása például nem kényszeríti ki a takarékosságot, mivel annak terheit a költségvetés viseli. Világpiaci ármórcóvel A jövedelmezőséget ezért függővé kell tenni a vállalati tevékenység nemzetközi mércével mért hatékonyságától. Olyan korszerű árrendszer szükséges, amely az átlagos hazai ráfordításokat és a zavartalan fejlődéshez nélkülözhetetlen nyereséget csak azoknak a vállalatoknak biztosítja, amelyek helytállnak a nemzetközi versenyben. Így a vállalatok — a világpiaci ármérce következetes alkalmazása révén — a verseny- képesség fokozására, a termelési szerkezet korszerűsítésére, jobb piaci munkára, az előnyösebb export- és importárak elérésére, rugalmas alkalmazkodásra kényszerülnek. A világpiac üzenetét viszonylag egyszerűen továbbíthatják a felhasznált nyersanyagok és az energiahordozók árai, ha azokat a mindenkori nemzetközi árfolyamon kapják meg a vállalatok. E reális árak már kellően ösztönözhetik a takarékosságot. Gondoskodni kell azért arról, hogy az időleges — konjukturális — áringadozások a belső árakra ne hassanak, a vállalati árkockázati alapokból kiegyenlítésre kerüljenek. De hogyan „világpiacosít- sák” a késztermékek árát? Nincs egységes (pl. tőzsdei) árfolyam. Az exportár erősen függ a termék, az eladó hírnevétől, a piaci munkától stb. Azt lehetne mondani, hogy a vállalatok idehaza sem adhatják drágábban termékeiket, mint a legigényesebb külföldi piacokon. Ám ha ezt egy az egyben érvényesítenénk, a késztermék hazai árszínvonalát olyan mértékben kellene csökkenteni, hogy a termelő vállalatok 40 százaléka ráfizetésessé válna. TUrelml Idő A hazai üzemek nemzetközi mércével mért alacsony hatékonyságának szó szerint meg kell fizetnünk az árát. Nem tehetjük ugyanis működésképtelenné egyik napról a másikra az üzemek nagy számát. A hazai ellátás védelme szintén kompromisszumokra késztet az árszínvonal kialakításában. (A kiegyensúlyozott, töretlen ellátást importversennyel sem lehet garantálni. Az import lehetőségei a szocialista országokból az árukínálat, a tőkés piacokról pedig az ország ismert devizahelyzete miatt korlátozott.) Ezért a belföldi késztermékárak az átmeneti türelmi időben rendszerint meghaladják majd a tőkés exportárakat, de nem nyújthatnak fedezetet a külpiaci veszteségek fedezésére. Sőt, határozott különbséget tesznek élenjáró, közepes és elmaradott színvonalú munka között. Minél jövedelmezőbb az éxport, annál magasabb nyereséget tartalmazhatnak a belföldi értékesítés árai is. És fordítva: a rossz hatásfokú export esetén a belföldi nyereség nem teszi lehetővé a szükséges fejlődést, a nyugodt megélhetést sem. Az esetleges többletköltségeket pedig csak akkor számolhatják el a belföldi árakban, ha azt a külföldi vevő is elismeri, megfizeti. Az a legdrágább, ami nem kapható A jövő évtől fokozatosan bővül a szabadáras termékek köre. Ennek célja az árrendszer rugalmasságának növelése. Ha az árrendszer rugalmasságának növeléséről lemondanánk, az ármechanizmust nem fejlesztenénk, akkor a konkrét árkiigázítások idővel óhatatlanul elavulnának, s ismételt lépésekkel — újabb és újabb feszültségvállalással — tudnának csak a változó követelményekkel, feltételekkel lépést tartani. A fogyasztás minél inkább túllép a létminimumon és mind összetettebbé, sokrétűbbé válik, annál inkább megköveteli az árrendszer rugalmasságát. Ha ezt a vezetés nem ismeri fel időben, akkor az ellátásban zavarok keletkeznek, s növekszik a hiánycikkek száma. Még az áremelkedés veszélyét is vállalni kell a jó és minél zavartalanabb áruellátás érdekében. Mert az a termék a legdrágább, amit nem lehet kapni. Az áruhiány a társadalmi méretű pazarlás egyik forrása. Ha nincs tartalékalkatrész és miatta áll a drága gép, vagy háztartási készülék, a veszteség nyilvánvaló. Hasonló képpen aránytalanul nagy kárt okoznak a hiányszülte készletfelhalmozások, a vég nélküli sorbanállások. Tapasztalatból tudjuk, hogy a lakosság nagyra értékeli, politikai vívmánynak tekinti a kiegyensúlyozott és zavartalan áruellátást. Megfelelő garanciák A rugalmas árrendszer megfelelő garanciákat tartalmaz, védi a fogyasztói érdekeket. Továbbra is rögzített hatósági ára lesz az alapvető élelmiszereknek, a lakbér, a kommunális szolgáltatások, a tömegközlekedés díjtételei szintén csak központi döntés alapján változtathatók. De a szabadáraknál sem szabad a vásár. A vállalat köteles betartani az árképzés, a kalkuláció szabályait, s a fontosabb termékeknél áremelési szándékát köteles előre jelezni az árhatóságoknak. Az ellenőrzés és szabálysértés esetén a felelősségrevonás (gazdasági bírság, fegyelmi, vagy büntető eljárás) szintén az indokolatlan áremelések megelőzését szolgálják. Vajon a rugalmas árrendszer nem vezet-e az áremelkedések felgyorsulására? Ha kielégítő ütemben emelkedik a munka termelékenysége, takarékoskodnak az energiával, az anyaggal, a termelő- eszközökkel, korszerűsödik „a termelés szerkezete, javul az export jövedelmezősége, az árak stabilizálódhatnak, a kiugró eredmények esetén még csökkenhetnek is. Ha viszont a munka, a gazdálkodás minősége nem javul kellően, vagy esetleg külső okok miatt romlik, ez óhatatlanul 'áremelkedésben, inflációs gondokban tükröződik vissza. Vagyis az életbe lépő ár- mechanizmusban a legfőbb árstabilizátorrá a termelés hatékonyságának növelése válik. Fogadjuk el a kihívást Különösen fontos, hogy legalább a külpiaci versenytársak fejlődésével tartsunk lépést, s eredményes munkával ellensúlyozzuk, kivédjük a cserearányromlás hatásait. A cserearányromlás egy oldalról nézve külső és objektív hatás. De felfoghatjuk olyan kihívásnak is, amelynek elfogadása, közömbösítése tőlünk függ. Tegyünk tehát róla, hogy soha ne hasson bénítólag, elemi erővel. Ha ugyanis elkerüljük a cserearányromlást, a tőkés világpiaci infláció hazai hatását rugalmas árfolyam politikával egyszerűen ellensúlyozhatjuk. A belső árstabilitás szempontjából oly fontos exporthatékonyság ezért vált az árképzés alapjává a feldolgozó iparban. Tudjuk, hogy az áremelés, mint a javak újraelosztása, feszültségekkel, konfliktusokkal jár, a gazdasági előrehaladás érdekében mégis vállaljuk. Ugyanígy vállalnunk kell a vállalatok és dolgozók közötti differenciálással, az egyes tevékenységek visszafejlesztésével járó hálátlan feladatokat is. Az árpolitika hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a megváltozott, az új külső és belső viszonyokhoz rugalmasabban, jobban alkalmazkodjunk, de döntő szerepe, gazdaságformáló ereje az eredményesebb, jobb munkának van. Kovács József (VÉGE) Az árintézkedések nyomában A túrkevei Háziipari Szövetkezet a termeléséhez szükséges fonalmennyiség egy részét saját festőműhelyében, felvető és cérnázó gépsorain önállóan készíti elő szövésre. Képünk a felvető üzemben készült a szolgáltatásban Az V. ötéves terv eddig eltelt szakában bővült a fogyasztási szövetkezetek szolgáltató tevékenysége, helyileg jelentős erőfeszítéseket tettek a lakossági és a közületi igények kielégítésére. Az elmúlt évben kevés híján 8 millió forint értékű szolgáltatást végeztek, amelynek nagyobb hányadával a lakosságnak nyújtottak segítséget. A kereskedelmi szolgáltatások közül sokan veszik igénybe az előrendelést, a házhoz szállítást, népszerű az OTP ügyintézés, a méretreigazítás, a függönyvarrás, szőnyegsze- gés stb. A nagyobb áruházak — a Gelka megbízása alapján — foglalkoznak elektromos készülékek begyűjtésével és a használt eszközök visszaszolgáltatásával. Legsokoldalúbban a mezőtúri, a jászberényi, a karcagi és a kunszentmártoni áfész áruházak szolgálják ki a vásárlókat. Népszerű a lakosság körében a motorkerékpárvizsgáztatás. ez a szolgáltatási forma időt. takarít meg az érdekelteknek. A megyében harminc kölcsönzőboltot üzemeltetnek az áfészek, ezenkívül harminchat, más üzleti tevékenységhez kapcsolt kölcsönzőhely is üzemel. Ezek az egységek jelenleg még nem elégítik ki teljes mértékben a fogyasztói szükségletet, ezért rövidesen napirendre kerül a hálózat komplex felülvizsgálata és korszerűsítése. Több szövetkezet tervezi a barkácsbolt és -műhely létrehozását, segítve ezzel is a „Csináld magad” mozgalom szélesebb körű elterjedését. Foglalkoznak azzal az elképzeléssel is, hogy. egy komplexum keretében szervezik meg a b'arkácsbol- tot, a műhelyt és a kölcsönzőszolgálatot. Az összevonások lehetőséget kínálnak olyan igények kielégítésére is, amelyekre egy-egy áruházon vagy szakbolton belül eddig nem volt lehetőség. Az egyéb szolgáltatások közül számottevő a mezőgazdasági szakcsoportok számára nyújtott ingyenes szaktanácsadás, különböző szaporítóanyagok beszerzése, kisgépkölcsönzés, vetőmagellátás, terménydarálás stb. Ezen a területen elsősorban a háztáji gazdaságok termelési színvonalának emelését, a szakcsoportok minőségi áruelőállítását igyekeznek a jövőben elősegíteni. Az áfészek szolgáltatása terén ma még fehér folt is bőven van, különösen kevés a lakossági építőipari, javító szolgáltatás, gondok vannak a teherszállítás, a háztartási gépek javítása terén. Nyári ruhák Besenyszögríil Sikeresen teljesítette első féléves tervét a Női Ruhaipari Szövetkezet besenyszögi telepe. A 62 helyi leányt-asz- szonyt foglalkoztató üzemben jelenleg az NSZK-megrendelésre készülő kosztümök mellett a megye üzleteinek is készítenek divatos nyári ruhákat. Remélhetőleg hamarosan vásárolhatunk ezekből a mutatós darabokból a megye boltjaiban. Csipkeálmok A kunmadarasi Váradi Margit neve ismerős a nép- művészeti szövetkezetek berkeiben. Harminc éve tervezi a csipkéket, a leheletfinom térítőkét, és belőlük egyet mindig el is készít. A mintadarab sorsáról a Népi Ipar- művészeti Bizottság dönt, mielőtt a „váradis”-elképzelé- sek zöld utat kapnának. Több ezer elfogadott típus került már ki tervezőasztaláról, de legjobban mégis a barokkos motívumokat kedveli, hiszen ezekbe számtalan ötletet, díszt, virágot, vonalat álmodhat. A csipkeverés ördöngősnek látszó műveletét a családjától tanulta, bár szerinte a harminc-negyven orsó pörgetését néhány hét alatt bárki elsajátíthatja. Nem kell hozzá más: könnyű kéz, figyelem, szorgalom és némi jó ízlés. A tervezésre senki sem oktatta, minden új motívumba magától jött rá. Munkája elismerését bizonyítja a „Népi iparművész” cím is. A karcagi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet alkalmazottja, a kunmadarasi részleg vezetője. Gyermekévi felajánlásként vállalta, hogy augusztus 20- án Kunmadarason csipketárlaton mutatja be a harminc év legszebb darabjait a fiataloknak, talán kedvet kap közülük valaki a csipkeveréshez. A kiállításoknál maradva Váradi Margit alkotásait többek között már megcsodálhatták Moszkvában, Párizsban és Kuwaitban. Jelenleg egy csodálatosan szép, színes csipketerítőn dolgozik. Kezében boszorkányos gyorsasággal pörögnek az orsók, és a gombostűtenger alatt piros virágcsodák nyitják szirmaikat. A csipkeálmok életre kelnek egy színes, álomszép csipkén. D. SZ. M.
