Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-26 / 173. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. július 26. Sok múlik a vezetőkön Polgári védelem az építőiparban A gyakorlaton való részvétel polgári védelmi kötelezettség A polgári védelem a honvédelem részeként egyéni és társadalmi érdekeket egyaránt szolgál. Ezért a feladatainak ellátásában való részvétel nem csupán az állá'mi szervekre, szövetkezetekre és társadalmi szervezetekre, hanem az állampolgárokra nézve is kötelezettséget képez. Az állampolgároknak a polgári védelmi feladatok ellátásában való közreműködését a honvédelemről szóló törvény rendelkezései írják elő. Kötelezettség A polgári védelmi gyakorlaton való részvétel a polgári védelmi kötelezettségen alapul, annak egyik nemét képezi. Tehát azok az állampolgárok, akik a kötelezettség alatt állnak — férfiaknál 16—65 éves, nőknél 16— 66 éves korukig — a gyakorlaton a munkahely, illetőleg a lakóhely szerint illetékes polgári védelmi vezetőnek (vállalati igazgató, tanácselnök) rendelkezése alapján — annak felhívására — kötelesek azon részt venni, és ott a számukra meghatározott feladatokat ellátni. Mentesség A gyakorlatokon való részvétel alól a törvény végrehajtására kiadott miniszter- tanácsi [6/1976. (III. 31.) MT számú] rendelet bizonyos körülmények fennállása esetén mentességet engedményez. Ily módon a polgári védelmi kötelezettségek alatt álló személy, a gyakorlaton való részvétel alól indokolt (szabadság, kiküldetés, rövid lefolyású betegség, továbbtanulás stb.) esetben ideiglenes jelleggel mentesíthető. Ugyancsak mentesül a polgári védelmi gyakorlaton való részvétel alól az, aki az MHSZ-nél folyó honvédelmi oktatásban vesz részt. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az említett esetekben a mentés ideiglenes jellegű, csupán csak a polgári védelmi kötelezettség egyik nemére vonatkozik, így az ilyen módon mentesített személy polgári védelmi kötelezettsége továbbra is fennáll és ez alapján a polgári védelmi szolgálat ellátására és a bejelentési és megjelenési kötelezettség (amelyen szintén a polgári védelmi kötelezettség körébe tartoznak) teljesítése kötelezhető. A gyakorlaton való részvételre továbbá nem kötelezhető: a) a terhes nő, a terhesség megállapításától kezdve; b) az anya, gyermeke három éves koráig; c) aki a vele közös háztartásban élő állandó ápolásra, gondozásra szoruló egyenesági rokonát, vagy házastársát egyedül látja el; d) aki a vele közös háztartásban élő hat éven aluli, vagy legalább három tizennégy éven aluli gyermekét egyedül látja el; e) aki munka- képességét legalább 67 százalékban elvesztette, vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan; f) akit fontos közérdekből a felügyeletiét gyakorló miniszter — a honvédelmi miniszter egyetértésével — a kötelezettség ellátása alól mentesít. A polgári védelmi kötelezettségek alól mentességet adó körülmény fennállását minden esetben hitelt érdemlően kell igazolni. Azok az állampolgárok, akik egyébként nem állnak polgári védelmi kötelezettség alatt (pl. nem töltötték még be a 16. életévüket), vagy e kötelezettség alól mentesülnek, a polgári védelmi szolgálatot önként is elvállalhatják. Különösen jelentős az önkéntesség a gyakorlatok idején, amikor a szervezett polgári védelmi erőkön kívül a lakosság széles rétege — esetenként több tízezer állampolgár — vesz részt a polgári védelmi feladatok, mint például a kitelepítés gyakorlásában. Érdekvédelem A honvédelmi kötelezettséget teljesítő állampolgárok megbecsüléséről, erkölcsi és anyagi támogatásáról, valamint érdekeik széleskörű védelméről államunk messzemenőkig gondoskodik. _A honvédelmi kötelezettséget teljesítők érdekvédelméről szóló rendelkezések a polgári védelmi kötelezettséget teljesítő — tehát a gyakorlaton részt vevő — állampolgárokra is vonatkoznak. Részükre a polgári védelmi kötelezettség teljesítésével ösz- szefüggö baleset, vagy betegség esetén baleseti ellátást, valamint meghatározott esetekben térítést és kedvezményt kell biztosítani. Ha tehát a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgár, vagy az aki e kötelezettséget önként vállalta balesetet szenved, vagy megbetegedik, keresőképtelensége esetén baleseti táppénz, munka- képesség csökkenés, illetőleg rokkantság esetén baleseti járadék vagy rokkantsági nyugdíj stb. illeti meg. (Erre irányuló kérelmet az illetékes polgári védelmi szervnél kell benyújtani, illetőleg kezdeményezni.) Térítések A gyakorlaton részt vevő állampolgárok érdekeit szolgálja továbbá az az intézkedés is, amely szerint ha a gyakorlat munkaidőben történik és a dolgozó a munkából kiesik, a kiesett munkaidőre — amely a gyakorlat idejével egybeesik — részére átlagkereset jár. A szövetkezeti tag ugyancsak ilyen kedvezményben részesül, ha a gyakorlaton való részvétel ideje alatt egyébként köteles lett volna a szövetkezet közös munkájában részt venni. ■ A polgári védelmi gyakorlaton részt vevő egyénileg gazdálkodó, kisiparos, kiskereskedő, munkaközösségi tag, vagy esetenkénti munkabérből (napszámból) élő személy részére, — kifejezetten csak munkanapokra — napi 8 órás tevékenységet figyelembevé- ve 60 Ft keresettérítés jár, amelyet az illetékes tanács pénzügyi szakigazgatási szerve térít meg. Nyugdíjas részére csak abban az esetben jár átlagkereset térítés, ha kereső foglalkozást folytat. A polgári védelmi gyakorlaton részt vevő személy részére az előbb említett térítésen felül munkaruha és élelmezési ellátás jár. Erről az a polgári védelrin szerv köteles gondoskodni, amely a gyakorlatért felelős. Az említettek mellett a gyakorlaton való megjelenéssel kapcsolatosan felmerült utazási költségeket is meg kell téríteni. Közismert, hogy a polgári védelem haszna nemcsak háborús körülmények között, hanem természeti katasztrófák (földrengés, árvíz), tűzvész, robbanás esetén is kézenfekvő. Semmilyen más szervezet nem tud esetenként olyan szervezett és szakszerű segítséget' adni a mentésben. Sőt. nemcsak a mentésben. A polgári védelem műszaki egységei például gyakorlatozás közben nép- gazdaságilag is hasznos feladatokat oldanak meg. Mindezek alapján joggal várható el minden gazdasági vezetőtől, hogy kellő figyelmet és megfelelő segítőkészséget tanúsítson az üzemi polgári védelmi szervezetek iránt. A vezetőtől ugyanis nagyon sok függ. Errol beszélgettünk Soós Istvánnal, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat • igazgatójával, aki korábban, a megyei tanács elnökhelyetteseként került szorosabb kapcsolatba a polgári védelemmel, és nagyobb gyakorlatot is vezetett már. — Mi kell ahhoz, hogy a vállalatuknál kellő színvonalon legyen ez a szervezet? __ — Sokminden — hangzott a válasz. — Többek között az, hogy a vezető ne adja „albérletbe” a polgári védelemből rá háruló feladatokat, mert akkor a „passzolgatás” végeláthatatlan láncolata kezdődik el. — Gondolom a vezetői példamutatásnak megvan a hatása... — Feltétlenül. Ha a beosztottak azt tapasztalják, hogy a vezető felelősségtel1 jesen ellátja a polgári védelemből adódó feladatait, akkor a rájuk eső részt, s a- melíett a témába vágó megA polgári védelmi tevékenység rendeltetésszerű ellátása érdekében feltétlenül nagy jelentőségűnek kell nyilvánítani azokat a jegyzőkönyvben foglalt rendelkezéseket, amelyek a fegyveres összeütközésben részt vevő felek polgári védelmi szervei, illetőleg ezek személyi állománya, épületei és egyéb eszközei megkülönböztetését (azonosíthatóságát) szolgálják. A fegyveres konfliktusban részt vevő valamennyi félnek arra kell törekednie, hogy olyan módszereket és eljárásokat fogadjon el, illetőleg alkalmazzon, amelyek lehetővé teszik ezeknek a polgári menedékhelyeknek, polgári védelmi személyzetnek, épületeknek és anyagoknak az azonosítását, amelyek viselik a polgári védelem nemzetközileg elismert megkülönböztető jelét. Kétségtelen ugyanis, hogy a polgári védelmi szervezetek a fegyveres tevékenység idején — azért, hogy a katonai csapatok harci tevékenységüket ne terjesszék ki rájuk — különösképpen ráutaltak a nemzetközi jogi védelemre, és ennek a védelemnek a fennállását, illetőleg tiszteletben tartását megfelelő megkülönböztető jel szemléltethetővé, illetőleg köny- nyen felismerhetővé tudja tenni. Ez a kérdés pedig elvezet a polgári védelmi szervezetek és azok személyi állománya, épületei, felszerelései, valamilyen különleges, egyezményes, nemzetközileg elismert jellel való megkülönböztetéséhez. E vonatkozásban alapvető elv, hogy olyan emblémát kell választani, amely más jellel nem téveszthető ösz- sze, az nem lehet azonos beszéléseket, továbbképzéseket ők sem hanyagolják el. — Adódtak-e nehézségei a vállalatnál működő alakulatokkal? — Amikor idekerültem, a termelési tevékenység mellett áttekintettem az üzemi polgári védelmi szervezet helyzetét is. Az építőipari sajátosságokat figyelembe véve jól kiépített szervezetet találtam. — Ilyen körülmények között milyen munka adódik? — Mindenekelőtt az, hogy az építőiparban tapasztalható munkaerővándorlást figyelembe véve állandóan teljes létszáma legyen az üzemi polgári védelmi szervezetnek. A törzsparancsnok számára biztosítjuk az érdemi feladatokra való koncentrálás lehetőségét. A nyilvántartások rendbentar- tását, a különböző jelentések elkészítését például — egyéb tennivalói mellett — egy nyugdíjas katonatiszt segíti. — Időnként beszámoltatom a törzsparancsnokunkat a szervezet helyzetéről. Erre egyébként felsőbb szerveink iis figyelmet szentelnek, anyagilag, erkölcsileg elismerik a polgári védelemért kifejtett munkát. — így van ez a vállalatnál is? — Természetesen. Rendsze. résén kiegészítjük a felsőbb szervektől ilyen célra érkezett összegeket. Az a célunk hogy mindazok, akik szívükön viselik a szervezet erősítését, érezzék megbecsülésüket. — Hogyan segítik elő, hogy a vállalat polgári védelmi egységei meg- felelő szinten ismerjék Hz azonosítás egyetlen olyan nemzetközi jellel sem, amely jelenleg használatban van. A jelnek könnyen felismerhetőnek kell lennie — bizonyos távolságból. — A különböző egyenruhákon és épületeken, létesítményeken, felszereléseken egyaránt alkalmazható- nak kell lennie. Ezen kívül a jel lehetőleg legyen egyszerű geometriai formájú (egyszerű idom), és két színnél ne tartalmazzon többet. Szempont volt továbbá az is, hogy éjjel is jól felismerhető legyen, ennek megfelelően az alkalmazott színek lehetőleg kontrasztot alkossanak és világos szín szerepeljen sötét alapon. E szempontok alapján született meg az a jegyzőkönyvbefoglalt döntés (66. cikkely), amely szerint a polgári védelmi személyzet, épületek, óvóhelyek és eszközök védelmének elősegítésére, a „polgári védelem nemzetközi megkülönböztető jelzése”- ként, narancssárga alapon egyenlő oldalú, világoskék háromszög jelet rendszerésít. A polgári védelem személyzetét — a polgári védelem nemzetközi jelén felül — • e státusuk igazolására személyazonossági lappal (igazolvánnyal) kell ellátni. Mivel a polgári védelem nemzetközi megkülönböztető jeléhez nemzetközi jogi következmények fűződnek, a jegyzőkönyv nagy gondot fordít a jel jogszerű alkalmazására, jogszerű alkalmazásának ellenőrzésére, és az esetleges visszaélések megelőzé-s sére, illetőleg megtorlására. feladataikat, és készek legyenek megoldásukra? — Mindenekelőtt a rendszeres elméleti és gyakorlati továbbképzéssel. A gyakorlati képzést hasznos tevékenységgel kötjük össze. Példaként említve: így tüntettük el a szolnoki Jubileum térről az építkezések maradványait. A továbbképzés mellett rendeztük a parancsnokok sorait. Inkább kisebb beosztású, katonai ismeretekkel rendelkező, tisztüket teljes erőbedobással ellátni tudó embereket állítottunk parancsnoki posztokra, mintsem hogy a vállalat vezető gárdájából olyanokat bízzunk meg, akik számára a polgári védelem egy a száz fontos feladatból. Mindezek mellett terv szerint, a szükségleteknek megfelelően egészítjük ki a polgári védelem egységeinek felszerelését. Ezért mondhatjuk, hogy az a kívánalmaknak megfelelő. Nem feledkezünk meg az emberek pszichikai felkészítéséről sem. — Ezek szerint képesek a korábbiaknál nagyobb feladatok megoldására is? — Szerintem igen. És hogy ezt a gyakorlat is bizonyítsa, a közeljövőben — vállalati kereteken belü] — szeretnénk lemérni erőnket. — A polgári védelem speciális szakterület. Kapnak-e megfelelő se- gítséget ilyen munkájukhoz a városi és a megyei törzsparancsnokság- tól? * — Egyértelmű igen a válasz. Évek óta jó kapcsolat fűz össze bennünket. Együttműködésünk számunkra mindenképpen hasznos. S. B. A fegyveres erők tagjai és a katonai egységek alkalmazása a polgári védelemben: Az eddigiekből kitűnően — de a jegyzőkönyv kifejezett rendelkezése (66. cikkely) alapján is — a polgári védelemben alkalmazhatók a fegyveres erők tagjai. és a katonai egységek is. E vonatkozásban azonban a jegyzőkönyv bizonyos megszorításokat tartalmaz, nevezetesen kimondja, hogy ezek a szervezetek a fegyveres összeütközés időszakában más feladattal (például fegyveres harccal) nem bízhatók meg, másrészről, hogy ezeknek a foglalkoztatása kizárólagosan a jegyzőkönyv 61. cikkelyében meghatározott polgári védelmi feladatok ellátása érdekében történhet, felőírja továbbá a jegyzőkönyv azt is, hogy ennek a személyi állománynak kellőképpen meg kell különböztetnie magát a fegyveres erők tagjaitól, vagyis viselnie kell — megfelelő nagyságban — a pol- .gári védelem nemzetközi megkülönböztető jelét, és rendelkezni kell sajátos státusát igazoló megfelelő azo- nosságú okmánnyal. A jegyzőkönyv tehát messzemenően biztosítani kívánja azt, hogy ez a személyi állomány ne vegyen részt a fegyveres tevékenységben. és ne hajtson végre a polgári védelmi feladatokon kívül olyan tevékenységet. amely az ellenségre nézve ártalmas. Az említett szabályokat egészíti ki e vonatkozásban a jegyzőkönyvnek az a további rendelkezése, • hogy az a katonai állomány, amely a polgári védelmi szervezetekben teljesít szolgálatot, ha az ellenséges fél hatalmába kerül, hadifogollyá válik. Az élelmiszer szállítása sugárszennyezett területen keresztül Polgári védelem ' a nemzetközi hadijogban
