Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-01 / 152. szám

1979. július 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról) 4 A Központi Bizottság ■■ megállapította, hogy a gazdasági élet minden terü­letén fokozódtak, az erőfe­szítéseik a feladátok megol­dása érdekében. Népünk eredményes munkával tá­mogatja gazdaságpolitikánk valóra váltását. A párt-, társadalmi-, állami, gazdasá­gi szervek tevékenysége a korábbinál jobban igazodik a követelményekhez, a gaz­dasági vezetők többsége cél- rátörőbben és hatékonyab­ban dolgozik á feladatok megoldásán. Mindezek eredményeként az év első öt hónapjában a népgazdaság alapvetően az 1979. évi tervben kitűzött célok irányában fejlődött. A belföldi felhasználás — az előirányzatoknak megfelelő­en — a termelésnél lassab­ban. a kivitel a behozatal­nál gyorsabban emelkedett. A Központi Bizottság ugyanakkor rámutatott: az eddigi előrehaladás mégnem elegendő ahhoz, hogy elér­jük a tervben kijelölt célo­kat. A minőségi változások a termelésben, a gazdálko­dásban, a külgazdasági egyensúly javításában még nem bontakoztak ki a szük­séges és; lehetséges mérték­ben. Q Az ipari termelés a tervezéttet megközelí­tően, csaknem 4 százalékkal, a termelékenység ennél gyorsabban emelkedett. Az ipari termékek értékesítése a termelésnél nagyobb mér­tékben. a kivitel — a terv céljaival összhangban — a belföldi értékesítésnél gyor­sabban nőtt. A folyamatos termelést segítette a ki- egyensúlvozott energiaellá­tás, területenként és eseten­ként viszont zavarták az anvag- és alkatrészellátás hiánvossáffai. A foglalkozta­tottak száma az inarban a korábbinál nagyobb mérték­ben rsökkenlt: a mumkaerő- sazdálikodás iavítására tett keza-eménvezések hatása ked­vező mérséklődött a munka­erő Írén v és a nemkívánatos m 11 ulka erővám d orl ás. Az építőipari termelés az előirányzott éves növekedési ütemet meghaladóan, 3,4 százalékkal nőtt. A folya­matban lévő építkezések va­lamelyest meggyorsultak. O A mezőgazdasági üze- mek az esedékes mun­kákat a kedvezőtlen időjárás ellenére rendben elvégezték. Az erős téli fagyok, a kora­tavaszi belvizek és a májusi aszály miatt a kalászosok terméskilátásai a tervezett­nél kedvezőtlenebbek. A me­zőgazdasági dolgozók ered­ményes erőfeszítéseket tettek és tesznek a veszteségek el­lensúlyozására. és megfele­lően felkészültek az aratásra. Az állattenyésztés kielégí­tően fejlődött. Az állatállo­mány kedvezően alakult; a takarmányellátás biztosított. Növekedett a hústermelés: vágóállatokból és állati ter­mékekből 4,2 százalékkal na­gyobb a felvásárlás, mint ta­valy ilyenkor volt. A mezőgazdasági munkák­hoz szükséges anyagokból, gépekből kielégítő, alkatré­szekből hiányos volt az ellá­tás. A A közlekedés és a szál- lítás nagy erőfeszítések árán alapvetően teljesítette feladatát. A vasúti teher­szállításban mutatkozó gon­dok egyik oka változatlanul az érintett vállalatok nem 'kielégítő együttműködése. A nemzeti jövedelem ■ belföldi felhasználása az év első öt hónapjában a tervezetthez közelállóan ala­kult. A beruházások a szocia­lista szektorban a tervben számítottnál valamelyest las­sabban. 4,1 százalékkal nőt­tek. Ezen belül állami beru­házásokra a terv előirányza­tát meghaladó mértékben. 10 százalékkal, a vállalati be­ruházásokra — szándékaink­nak megfelelően — 0,7 szá­zalékkal fordítottak többet, mint a múlt év azonos idő­szakában. A készletek nö­vekedési üteme mérséklődött. A lakosság pénzbevételei 6,7 százalékkal, a keresetek 5,2 százalékkal, a mezőgaz­daságból származó lakossági bevételek 6,4 százalékkal emelkedtek. A bérszabályo­zás és a bérgazdálkodás jobban igazodik gazdaságpo­litikai törekvéseinkhez. A pénzbeni társadalmi juttatá­sok 9,6 százalékkal nőttek. A kiskereskedelmi forga­lom mintegy 3 százalékkal bővült. A lakosság áruellátá­sa összességében megfelelő és továbbra is biztosított. A lakosság életkörülményeinek javítását szolgáló tervek — köztük a lakásépítési elő­irányzatok — folyamatosan megvalósulnak. 0 Tovább fejlődtek kül- gazdasági kapcsolata­ink, növekedett a külkeres­kedelmi forgalom. A kivitel dinamikusan, 14 százalékkal, a behozatal mérsékelten 3,4 százalékkal emelkedett. A rubelelszámolású áruforga­lom általában kiegyensúlyo­zott ; a KGST-tagországok együttműködésének eredmé­nyeként elsősorban a gépek, berendezések, szállítóeszkö­zök és egyéb beruházási ja­vak árucseréje bővült. Nem rubelelszámolású kivitel növekedése törekvéseinkkel összhangban meggyorsult, a behozatal viszont meghalad­ta a tervezettet. A Központi Bizottság meg­vitatta a párt soron lévő kongresszusának összehívásá­ra vonatkozó javaslatot. A szervezeti szabályzat előírá­A Központi Bizottság, ■ értékelve5' a gazdasági munka eredményeit, a kiala­kulóban lévő kedvező ten­denciákat, rámutatott arra is, hogy még jobban figyelembe kell venni a gazdálkodás vál­tozó feltételeit. A világpiacon újabb jelen­tős áremelkedések mennek végbe, a kőolaj és több nyers­anyag ára tovább növekszik, s ennek gazdasági hatásával természetesen számolni kell. Ezért a Központi Bizottság nyomatékosan • felhívta a fi­gyelmet arra, hogy fokozot­tabb mértékben kell takaré­koskodni az energiával, a nyersanyagokkal, és a terv­nek megfelelően kell teljesí­teni az export- és import­előirányzatokat. További erő­feszítések szükségesek annak érdekében, hogy a kedvező folyamatok, a termelés mi­nőségi tényezői megerősödje­nek. A gazdálkodás haté­konyságának növelése, vala­mint a termelési és termék- szerkezet megfelelő irányú és gyorsabb módosítása érdeké­ben arra is szükség van, hogy tovább folytassuk a világpia­ci viszonyokat és népgazda­ságunk valóságos helyzetét jobban kifejező, reálisabb termelői és fogyasztói árak kialakítását. A Központi Bizottság hang­súlyozta, hogy az idei népgaz­dasági terv jó végrehajtása teremt szilárd alapot nem­csak a jövő esztendő, hanem a következő ötéves tervidő­szak munkájához is. A gaz­dasági tevékenység minden területén, az irányítás és a végrehajtás minden szintjén az eddiginél következetesebb munkára, jobb határozottság­ra, gyorsabb előrehaladásra van szükség. A szocialista munkaverseny is a terv mi­nőségi követelményeivel össz­hangban álló teljesítmények­re ösztönözzön. Az 1979. évi népgazdasági tervben foglalt feladatok megoldásához az szükséges, hogy a központi gazdaságirá­nyító és a gazdálkodó szer­vek több és konkrétabb kez­deményezéssel, fegyelmezet­tebb munkával, lelkiismere­tes, takarékos gazdálkodással törekedjenek a kitűzött célok elérésére. A Központi Bizottság, átte­kintve az 1979. évi terv telje­sítésének eddigi eredményeit és- tapasztalatait, rámutatott: rendelkezünk a szükséges fel­tételekkel ahhoz, hogy közös erőfeszítéssel, egységes aka­rattal sikeresen megoldjuk az előttünk álló feladatokat, megszilárdítsuk a népgazda­ság fejlesztésében és az élet- színvonal emelésében elért vívmányainkat, s megteremt­sük további. előrehaladásunk biztos alapjait. sainak megfelelően elhatá­rozta, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt XII. kong­resszusát 1980. márciusára összehívja. Többet dolgoznak a gépek Túlteljesített tervek a Szolnoki Papírgyárban „Kocaszállás”, hizlalda Jásztelken Jásztelken a Tolbuhin Tsz- . ben — miután egyesült az alattyáni termelőszövetkezet­tel — kétszeresére nőtt a ser- • tésállomány. Az egyesülést követő esztendők tapasztala­tai igazolták, hogy a sertés­program megvalósításához, a gazdaságos sertéstartáshoz korszerű, új létesítményekre van szükség. Ennek jegyében határozták el, hogy a jásztelki Tolbuhin Tsz új kocaszállást és hizlal­dát épít. A hétmillió forintos beruházás alapozása már el­kezdődött, megteremtve a fel­tételeket ahhoz, hogy a gaz­daság építőrészlege az év második felének elején el­kezdje az építkezést. A 460 férőhelyes kocaszállás'egyen­ként 50 sertés tartására al­kalmas boxokból és 10 férő­helyes elkülönítőbői áll majd. A hizlalda 1100 sertés be­fogadására lesz alkalmas. Az egymástól elkülönített 25 fé­rőhelyes boxok is önetetős rendszerrel működnek, a ta­karmányt önmozgó kocsik adagolják és viszik a boxok- ba. Nehezítette az év első fe­lében a Szolnoki Papírgyár dolgozóinak munkáját az akadozó anyagellátás. Külö­nösen az importcikkek, a segéd- és alapanyagok érkez­tek rapszodikusan. A cellu­lóz-, a festék-, a vegyszer-, vagy a külföldről megrendelt alkatrész-szállítmányok ké­sedelmessége miatt az esz­tendő első negyedében a négy papírgyártógép közül csak egy tel jesítette tervezett ter­melési progamját. Májusban azonban már azt állapították meg a gyárban, hogy 8.1 szá­zalékkal gyártottak több ter­méket a tervezetthez képest. Mindezt elősegítette, hogy igyekeztek növelni a dolgo­zók egy-egy gép óránkénti termelését, s az úgynevezett produktív munkával töltött időalapot. A gépek a terve­zettnél hosszabb ideig dol­goztak például azért, mert volt közöttük, amelynek nagyjavítását 192 óra he­lyett 182 óra alatt végezték el a tmk-sok. A papírgyár­tók a kijelölt normához vi­szonyítva az év első öt hó­napjában több mint másfél millió forintnyi megtakarí­tást értek el úgy, hogy 196 tonnával több anyagot hasz­náltak fel. A furcsa ellent­mondás magyarázata a kö­vetkező : másodlagos anya­gokból nagyobb mennyiséget kell a gyártáshoz ,.elfogyasz­tani”.' Márpedig a gyár hul­ladékhasznosítása júniusig a normához képest 29 száza­lékkal nőtt. S ez a drága cel­lulóz beszerzésénél tetemes megtakarítást jelent. Az új feldolgozó üzem ugyancsak túlteljesítette idő­arányos tervét. Jól jött ez a vállalatnak, hiszen az igé­nyek például a zacskókiránt oly nagyok, hogy esetenként vissza kellett utasítani egy- egy megrendelést, némelyek­nek pedig csaik részben tud­tak a gépek teljesítőképessé­ge miatt eleget tenni. Nehe­zítette az üzem munkáját például a rossz festékellátás, amely időnként kihatott a gyártmányok minőségére is. Áldozat, pazarlás vagy lemondás? — kérdezem. A fő- mérnök válasza: „Ké­szen. még ha öreg­asszonyok potyognak az égből, ha belesza­kadunk is...” A válasz úgy gondolom mindenkiből pozitív visszhangot vált ki, de még csaik véletlenül sem mondhatjuk rá, hogy némi, a gazdaságosságot latolgató morfondírozás után született. Beleszaka- dunk? Bele. Tönkremegyünk? Na és? A lényeg: a létesítmény elkészül határidőre. A főmérnöknek persze igaza van abban, hogy manapság nehéz találni olyan beru­házást, ahol ne lenne szükség áldozatokra. Nem mai Kőmíves Kelemenek esetéről van szó — bár ilyenek is előfordulnak. Ember­életet követelt például a szolnoki MÁV Diesel-bázis építése. Jobban mondva nem is az építés, hanem a nemtörődömség, a figyelmetlenség, de most másféle áldoza­tokról lesz szó. Ismeretük talán nem vált ki olyan nagy katarzist, mint az előbb említettek, a csonkulások, a tragédiák el­beszélése. Viszont nem árt számon tartani őket. Hogy miért? Erre pénztárcánk meg­adja a választ. Tehát az áldozatok ... Találunk közöttük olyat, amiről első látásra azt mondhatjuk, felesleges, értelmetlen, vagy éppen hasz­nos, szükséges ... kellett. Nagyobb részük­ről azonban vélekedhetünk így is, úgy is. A martfűi növényolajgyár építésénél pél­dául a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat munkásai, alkalmazottai dolgoz­nak. Áldozat ez? Feltétlenül, hiszen bérü­ket a vállalat fizeti, noha a létesítmény még nem termel. Igaz, ő a beruházás lebonyo­lítója, de nincs törvény, ami előírná, hogy kötelező a munkások foglalkoztatása az átadás előtt, méghozzá a beruházás épít­kezésén. Az „áldozatnak” van pozitív oldala, hiszen időre elkészül a gyár, a mun­kások megismerik valóban életközeiből a berendezéseket. Hasonló jellegű megoldás született a karcagi Phylaxia gyárának épí­tésénél, csak ott a terheket éppen ellenke­zőleg az egyik kivitelező vállalta. A Tata­bányai Szénbányák központi üzeme ugyan­is felvett az építkezéshez munkásokat az­zal, hogy a berendezések szerelésének vé­geztével őket átveszi a Phylaxia karban­tartói munkához. Ügy tűnik, mintha a pozitív alany min­den esetben a munkaadó vállalat lenne. Ez nem egészen így van, hiszen bizonyos kötelezettségeket; ha úgy tetszik áldozato­kat ; vállaltak a munkások is. Az új munka­kört, az új munkahelyet. Persze túlzás lenne azt hinni, hogy a munka mártírjairól beszélünk. Az átcsoportosítás ma már nem egészen önfeláldozás, hanem a termelés, az építkezés igényeinek felismerése — ehhez az alkalmazkodás. Az építők „lemaradás­nál” gyakran hivatkoznak a munkaerő- hiányra. Pedig munkaerőből hiány nincs. Az annyi, amennyi. Legfeljebb munkahely­ből van több, amelyek számát szervezéssel, gépesítéssel lehet csökkenteni, s ugyanígy mérsékelni tudják az építkezéseken a fe­szültségeket, ha gazdálkodnak a meglévő munkáslétszámmal. Áldozatokra — mondja a főmérnök — szükség van. Különösen igaz ez akkor, ha a beruházás gépezetében valaki nem telje­síti a rábízott feladatot. A berekfürdői üveggyár új csarnokának építésével hóna­pokat késtek az ÉPSZER dolgozói. A ha­táridő adott, ha azt akarják, hogy a kitű­zött programnak megfelelően termeljen a létesítmény, vagyis dolgozzanak a kemen­cék, a hűtősorok, akkor a technológiai be­rendezéseket kivitelező gyáriaknak kell gyorsítani a munka ütemét. Igaz, hivat­kozhatnának erne-arra, kötbérre, s így to­vább, de abból nincs termék. Az ilyen ál­dozat egyben kényszerű pazarlás is. A mérnökök, a munkások felkészültségével, energiájával, amit, ha nincs hajrá, máshol — a termelésben — tudnának 'kamatoz­tatni. A pazarlásnak — mint áldozatnak — találni más megnyilvánulását is. Beruhá­zási ellenőrzésen felbukik a csoport néhány tagja az épülő zagyvarékasi baromfifeldol-. gozó üzem építésénél egy megkötött beton- dombocskában. Valaki megjegyzi: „Éppen jelezhették a munka végét”. így, vagy másként történt mindegy, a dombocska megkötött. Apróság ez, hozzá még jó né­hányat lehetne sorolni, például a szolnoki Széchenyi lakótelep építkezésén az eldo­bált léceket, a vasárut, a cementet. Cse­kélységek ezek, de éppen ilyenek miatt várt például Jászberény lakossága évekig ivóvízre, illetve víztoronyra. (Ott az alapo­zásnál úgynevezett döglött — nem kötőké­pes — betont építettek be, emiatt kellett az alapokat megerősíteni.) anyagokat, tárgyakat érintő áldozatválla- lalásnak van egy kö­zös jellemzője: növelik a beruházások költ­ségét. Néhol csak pár ezer forinttal, más esetekben százezrekkel vagy még többel. Jó néhányukat csak azok ismerik, akik részesei közvetlenül vagy éppen közvetet­ten. Amennyiben hallunk róluk, nem vált ki belőlünk óriási visszhangot, indulatokat. Pedig nem- árt számon tartani, s körülte­kintéssel elejét venni az áldozathozatal­nak. Mert a pénztárca szemszögéből ez azoknak Isi akik távol esnek a beruházá­soktól : lemondás. H. J. A személyeket, Az átadás előtt még egyszer ellenőrzik a tolóhajó „lelkét", a vízijármű teljes villamosener- gia-elosztósára szolgáló háromszor 380 voltos főkopcsolótáblát Műszerek Karcagról A Duna-Ma.na- Rajna csatornán „hajóznak” majd A karcagi Általános Technika Ipari Szövetkezettől rendelte meg a Magyar Hajó- és Daru­gyár az épülő Duna-Majna— Rajna csatornán közlekedő el­ső magyar tolóhajó teljes elektromos berendezését. A mintegy másfél millió forint ér­tékű, húsznál több műszer ösz- szeszerelését a héten befejezik a szövetkezet műszerészei, és ezzel a szállítmánnyal teljesítik idei első félévi termelési tervü­ket. Szatmári Józsefné a hajtógépek működését ellenőrző segédüze­mi pult végszerelésén dolgozik

Next

/
Thumbnails
Contents