Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-25 / 172. szám
r 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. július 25. Köszönet a pávakörnek A tavaly megalakult nyugdíjas klubunk nemrégiben meghívta a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ pávakörét és citerazenekarát, amelyeknek tagjai díjmentesen nagyon szép műsort adtak az idős embereknek. Köszönjük! VASS ISTVANNÉ nyugdíjas klubvezető Rákócziújfalu A feladó vagy a címzett fizet? Az egyszerűnek látszó kérdésre általában logikus a felelet: az érvényben lévő postai szabályok szerint természetesen a feladó. A szolnoki posta azonban erre néha rácáfol. Ugyanis a négyforintos ajánlott küldemény olykorolykor a címzettnek legalább ugyanennyibe kerül, azon egyszerű oknál fogva, hogy ha a levél címzettje a kézbesítéskor nem tartózkodik a 1979. április 10-én ajánlott levőiben küldtem el a tiszafüredi takarékszövetkezetnek két darab részjegyet (a számuk 35.505 és 31.958), mivel tagságomat megszüntettem. Azóta sem a részjegyek árát sem választ nem kaptam a takarékszövetkezettől, pedig lakásán, a küldemény kikerül az állomásnál lévő kettes számú postára, és csak ott vehető át. Ahhoz, hogy a címzett — jelen esetben én — eljusson az állomásra a Vágóhíd utcából, oda-vissza 2—2 forintot fizet a buszon. Bolyhos István Szolnok Vágóhíd út 19. úgy tudom, harminc napon belül kötelesek lettek volna válaszolni. Kérdem: a tiszafüredi takarékszövetkezetnél meddig tart harminc nap? sónk a cikk elolvasása után tollat ragadott, és levelet írt szerkesztőségünkhöz, amelyben kifogásolja, hogy a hétszázforintos tiszteletdíj nincs arányban a szociális gondozónők áldozatos munkájával. „Még buszköltségre sem elég...” írja. Mint azt a megyei tanács vb egészségügyi és szociálpolitikai osztályától megtudtuk, a gondoAz újszászi gimnázium volt tanulóinak: Jól vizsgáztak az iskoláik címmel jelent meg cikk az elmúlt tanévről lapunk 1979. július 8-i számában. A cikkre — aláírás nélkül — levelet küldtek az újszászi gimnázium és szakközépiskola idén végzett diákjai. Kifogásolják, hogy nem említi a cikk az iskola volt tanulójának 1974-ben az országos irodalom szaktárgyi versenyen elért első helyezését. A gimnázium és szakközépiskola igazgatója tájékoztatása szerint a tanítványuk 1974 júniusában vette át a verseny első díját. Az említett cikk viszont az utóbbi öt tanév tanulmányi versenyeinek eredményét összegzi, így nem szerepelhet benne a korábban elért újszászi siker! zónők havi tiszteletdíját három esztendeje szabályozta az Egészségügyi Minisztérium.. Az előírás szerint a helyi tanácsok költségvetéséből a gondozónők részére kifizethető legmagasabb összeg nem haladhatja meg a hétszáz forintot. Amennyiben viszont a gondozónőnek az idős emberek ügyeinek intézéséért utaznia kell, annak költségeit az illetékes tanács megtéríti. S mivel értékes helyezésként az első három díjat említi a cikk írója — az elmúlt tanév tanulmányi versenyeiről szólva is csak ezekről tesz említést — érthető, hogy nem esik szó az amúgy valóban jó eredménynek tekinthető első tíz közé jutásról, amelyről beszámolnak a levél írói, s amelyre egyébként joggal büszkék az újszászi diákok. Megjegyezzük még, hogy a tanulmányi versenyekről a cikkben szereplő megállapítás elhangzott a tanév végén megtartott igazgatói értekezleten is, amelyen részt vettek a megye valamennyi oktatási intézményének képviselői. Kiss István Tiszafüred _ r ■ ■ __ _ r ■ ■ zrínyi i a másik oldalról is... Olvasónk panaszát ismertettük Riegler Lászlóval, a szolnoki 1-es számú postahivatal vezetőjével, aki elmondta, hogy az ajánlott küldeményt csak akkor viszi vissza a kézbesítő a hivatalba, ha azt nem tudják biztonságosan (pl. zárható levél- szekrényben) elhelyezni, vagy ha a címzett huzamosabb ideig távol van a lakásától. A várost körzetekre osztották, a Vágóhíd utca a 2-es postahivatalhoz tartozik, ezért kellett oda mennie olvasónknak a levélért. Az intézkedésre, éppen a címzettek érdekében volt szükség, hogy küldeményüket sértetlenül megkaphassák. ^ Hány nap harminc nap? Szerkesztői üzenet Hozzászólás cikkeinkhez Nincs mindig „keret” keretre Június 6-án ezzel a címmel közöltük Balogh Lajosné, ti- szaderzsi olvasónk panaszát, melynek lényege az volt, hogy a karcagi OFOTÉRT- szaküzletben udvariatlanul bánt vele az eladónő, amikor kiderült, hogy szemüvegéhez csupán az olcsóbb keretet szeretné megvásárolni, azt, amelyet az SZTK ad a betegnek. Az OFOTÉRT vállalattól érkezett válaszlevélben Hegedűs Sára, főosztályvezető- helyettes többek között a következőket írja: '„A megjelent cikk alapján azonnal vizsgálatot indítottunk- és meg kell jegyeznünk, hogy a közöltek kiegészítésre szorulnak. A karcagi 87. számú boltunk ugyanis rendkívül jó keretválasztékkal rendelkezik, a legolcsóbb típusoktól a legdrágábbig (86 Ft-tól 500 Ft-ig), így a vevő, aki a társadalom biztosítás által adott keretet nem kívánja igénybe venni, választhat jobb minőségű keretet is. Eladóink bemutatják a társadalombiztosítás terhére adható keretet anélkül, hogy annak minőségét kifogásolnák. A cikkben említett kolleganő közismerten előzékeny, udvarias a legnagyobb forgalomban is. Az áruajánlást a vevők érdekeinek megfelelően a vállalati érdek szem előtt tartásával végezzük. Megítélésünk szerint a panasz félreértésből adódhatott. Boltunkra a cikkben leírt eset nem jellemző, az elmúlt 20 évben ilyen irányú reklamáció nem érkezett vállalatunkhoz.” Csak a vonaton tudtuk meg... ... címmel július 4-én jelent meg Nagy Bálint törökszentmiklósi olvasónk panasza, amelyben megírta, hogy június 24-én a Szolnokról Salgótarjánba 8.15-kor induló — csak vasárnaponként közlekedő — vonat nagy csalódást okozott húsz törökszentmiklósi lakosnak, mert az információ és a kiírás szerint is csak másodosztályú kocsikkal közlekedő vonat minden állomáson és megállóhelyen megáll. Szolnok után azonban kiderült — a kalauz is közölte —. hogy a szerelvény csak Karcagon áll meg. ..Miért nem tudják ezt a szolnoki vasútállomás információjában és a vonatok indulását jelző vasutasok?” kérdezte olvasónk. . A panaszra megkaptuk a szolnoki vasútállomás főnökének válaszát: „Szolnok állomás utastájékoztató berendezésén nem lehet kiírni, hogy a vonatok hol állnak meg. mint ahogy a panaszos leírja. A berendezés tábláin csupán a vonat átmeneti és célállomása, valamint egyéb megjegyzés, pl. 2. osztályú kocsikkal közlekedik, helyjegy kötelező stb. írható ki. Állomásunk szövegkönyvében, amelyből a hangosbemondó dolgozó bemond ja a vonatra vonatkozó közleményt, az szerepel, hogy a vonat menetrend szerint csak Karcag és Hajdúszoboszló állomásokon áll meg. Ha utasaink jobban figyelték volna a hangosbemondást, akkor nem szálltak volna fel erre a vonatra. Törökszent- miklósra a Szolnokról 7 óra 30 perckor induló személyvonatot kellett volna igénybe venni. Amennyiben az éjszakai ügyeletváltás időpontja (olvasónk tűzoltó főtörzsőrmester és szolgálatból utazott volna haza. A szerk.) ezt nem engedi meg. akkor a 8 óra 3 perckor induló gyorsvonat és a 9 óra 47 perckor induló személyvonat alkalmas a Tö- rökszentmildósra való utazáshoz.” A hunyadfalvi öregek „üdvöskéje” Munkatársunk július 3-án ezzel a címmel írt Miheller Istvánná hunyadfalvi szociális gondozónőről. A riportban szerepelt a gondozónő tiszteletdíja is, amely hétszáz forint havonta. Győri 'József, öcsödi óiváLapunk 1979. május 11-i számában megjelent „Elmaradt az érdekegyeztetés” című írásra — amely egyes postahivatalok nyitvatartási ideje módosításának tapasztalataival foglalkozott — választ kaptunk a KPM postafőosztályától. Az alábbiakban ismertetjük a levél tartalmát: „Az említett cikk kapcsán szükségesnek tartom, hogy a postai intézkedések előzményeiről, az intézkedések végrehajtásának előkészítéséről összefoglaló tájékoztatást adjak annak érdekében, hogy ne csak egyoldalú információ szolgáljon alapul az intézkedés értékeléséhez” — kezdi levelét a KPM munkatársa, a továbbiakban pedig az előkészítési munkálatokat ismerteti. „A nagyobb forgalmú postahivataloknál több napon keresztül forgalmi adatfelmérést végeztettünk..., s az adatfelmérés alátámasztotta azt a tapasztalati észlelésünket, hogy a munkanapokon 16 óra után lényegesen csökken az igénybevétel, szombaton délután és munkaszüneti napokon pedig elenyésző a forgalom. Ebben az időszakban a felvételi szolgálat tartása lényegében csak készenléti, feleslegesen köti le a dolgozókat.” A továbbiakban a levél írója kitér arra, hogy néhány megyében már az intézkedést megelőző egy-két évvel történtek módosítások a posták nyitvatartási rendjében — az eredmény kedvező volt. „Az utasítás — a cikkel ellentétben — a bevezetés időpontját nem határozta meg”. A bolti befizetésekről szólva, a postaigazgatóság szakosztályvezetője leszögezi, hogy „a posta álláspontja már évekkel ezelőtt úgy fogalmazódott meg — amit a Belkereskedelmi Minisztérium is elfogadott — hogy a kereskedelmi szervek napi begyűjtése nem hárulhat teljes mértékben a postára.” A tárgyalások eredményeképpen a boltoknak fel kellett készülniük a korábbi befizetésre, illetve a pénz biztonságos tárolására. „Az érdekegyeztetés tehát voltaképpen már 1973-ban és k)75-ben megtörtént.” Legtöbb üzlet, áruház meg tudja oldani a zárás előtti befizetést, ezért nem indokolt a régi nyitvatartási rend visz- szaállítása. Az intézkedés kiadása előtt a posta megbeszéléseket folytatott a helyi tanácsi és pártszervekkel, és tájékoztatták a kereskedelmet is — olvashatjuk a levélben. Szolnok megyében is végeztek előzetes tárgyalásokat az érdekeltekkel, s a tervezettel — néhány kiegészítéssel — mindenki egyetértett. Egy-két helyen a jogos igénynek megfelelően módosításokat hajtottak végre (péld- ul Kunhegyes). Segítve a bevásárlások napja sikerét, 1979. április 19-től iminden hét csütörtökjén a postahivatalok zárás után is 21 óráig fogadják az érintett üzletek zsákos befizetéseit. „A kialakított nyitvatartási renddel a lakosság lényegében egyetért. Az eddig eltelt idő alatt is bebizonyosodott, hogy a várakozásnak megfelelően valóban gyorsabb a kiszolgálás, mert forgalmas időben több felvevő munkahely áll az ügyfelek rendelkezésére. EJz volt az elsődleges cél, bár kétségtelen, hogy együttjárt mintegy 4 ezer postás dolgozó munkakörülményeinek javulásával is” — fejezi be levelét a KPM Postaigazgatóságának szakosztályvezetője. Két hét A nehézipari miniszter a 9/1979. számú rendelete a közvilágítás, kirakat- és reklámvilágítás időszakos csökkentéséről szól. Az energiatakarékosság érdekében a köz- világítás csökkentésére a területileg illetékes szakigazgatási szervek 30 nap alatt kötelesek javaslatot tenni. A kirakatok megvilágítási szintjét az üzlet zárásával egy- időben fele értékűre, 22 órakor pedig a köz- és vagyonbiztonság követelményeit kielégítő mértékűre kell csökkenteni. (Magyar Közlöny 41. száma.) Az 1979. évi II. törvény az állami pénzügyek rendszerét, irányításának, ellenőrzésének legfőbb szabályait határozza meg. Az állami pénzügyek rendszerével és működésével is elő kell segíteni, hogy erősödjenek a szocialista társadalmi viszonyok, érvényesüljenek a pénz vásárló értékének megóvásához fűződő nép- gazdasági érdekek, tervszerűbbé és hatékonyabbá válPöntött a Legfelsőbb Bíróság Házat és lakást is? A községben heteken át másról se volt szó, mint a helybeli ifjú házaspár nagy szerencséjérőL A fiatalok életjáradéki szerződést kötöttek egy nyolcvanéves özvegyasszonnyal. Kifizettek neki tízezer forintot, és kötelezték magukat havi 700 forint járadék folyósítására. Ennek ellenében az idős nő rájuk íratta házát, de egy szoba ingyenes használatának jogát fenntartotta magának. A házaspár nem költözött be a házba, hanem továbbra is régi lakóhelyén maradt Alig egy év múlva a házat kisajátították, a kártalanítás összegét 400 ezer forintban állapították meg. Ebből a házaspár 150 ezer forintot felvett a hátralékos összeg letétbe került. A matróna cserébe másfélszobás bérlakást kapott, amiért havonta 240 forintot kell fizetnie. A kisajátítás folytán megváltozott helyzetre hivatkozva, az idős asszony a házaspár ellen pert indított Ebben a kártalanítási összegből 100 ezer forintot magának követelt a havi járadéknak kétezer forintra történő felemelését kérte, továbbá azt. hogy a fiatalok az életjáradék biztosítására 180 ezer forintot kamatozó betétkönyvben helyezzenek el. A házaspár annak ellenére. hogy a készpénzben átadott tízezer forint és az egy évig folyósított havi 700 forint járadék ellenében a kisajátítás következtében igen tetemes összeghez jutott, csak havi 1200 forint járadékot volt hajlandó fizetni, de egyebet sem. Ezenkívül vi- szontkeresetet indított, amelyben arra kérte a bíróságot, az idős asszony bérlakására állapítsa meg várományi jogukat, vagyis, hogy halála után abba ők költözhessenek be. Azt is kérték: tiltsa meg a bíróság, hogy eltartottjuk hozzájárulásuk nélkül a lakásba bárkit befogadhasson. Az aísófokú bíróságok ellentétes ítéletei ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a havi járadék összegét 1500 forintban, a biztosítékként elhe- , lyezendő letétet 40 ezer forintban állapította meg. a várományi jog iránti igényüket azonban elutasította. A döntés indoklása szerint a szerződéskötés óta bekövetkezett változások és az asz- szony 84 éves kora önmagában indokolja az életjáradék összegének felemelését. Figyelembe kellett venni, hogy az asszonynak — a szerződés szerint — szobájáért nem kellett bért fizetnie. most azonban igen, sőt. lakása rezsije a korábbival szemben megnövekedett. — Tanácsi bérlakásra a bíróság nem állapíthat meg várományi jogot — hangzik tovább a határozat. — Jogszabály határozza meg, hogy a bérlő halála esetén ki, milyen feltétellel folytathatja a bérleti viszonyt. Alaptalan a házaspárnak az az igénye, hogy az idős nő engedélyük nélkül idegen személyt a lakásba ne fogadhasson be. Ilyen korlátozás kimondására jogi lehetőség nincs. A matrónának a lakás felett kizárólagos rendelkezési joga van. tehát akár albérlőt, akár gondozót vagy eltartót befogadhat. A gyerek és a házastársi tartásdíj A házastársak az asszony szüleinek házában laktak. Tíz évi együttélés után a férj otthagyta a feleségét és kisgyermekét, majd visszaköltözött a szüleihez. Ezek után az asszony házastársi tartásdíj kifizetéséért pert indított ellene. Keresetében arra hivatkozott, hogy havi gyermekgondozási segélyt és 360 forint családi pótlékot kap, mert gyermekét ő neveli, a két összeg azonban megélhetéséhez nem elegendő, férjének viszont szép jövedelme van. A férfi azzal védekezett, hogy felesége és annak szülei bántalmazták, ezért volt kénytelen a lakásból elköltözni. A járásbíróság az apát gyermektartásdíj fizetésére kötelezte, az egyéb kereseti igényt részben azzal az indoklással utasította el, hogy nincs bizonyítva, hogy az asszony indokoltan él-e külön férjétől, másrészt a tartásdíjra rászorultsága sem bizonyított, mert szülei gazdaságában dolgozik, és ezért tőlük térítést kap. A jogerőre emelkedett ítéletet törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül nelyezte, és a járásbíróságot új határozat hozatalra utasította. — A járásbíróság a per eldöntése szempontjából jelentős körülményeket nem tárt fel — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. Nem tisztázta, mi a különélés pka,az asszony mióta és mennyi segélyt kap, sőt azt sem, hogy az anyának a szüleinél végzett munkája mennyivel növeli a szülők jövedelmét, s ennek fejében milyen ellenszolgáltatásra jogosult. Az is tisztázatlan, hogy a tartásra érdemes-e. Ezek hiányában a jogerős ítélet megalapozatlan. Végül a Legfelsőbb Bíróság iránymutatóul leszögezte: a gyerméktartásdíj és a családi pótlék fizetése a gyermek érdekeit szolgálja, tehát a házastársi tartásdíjra való rászorultság szempontjából nem vehető figyelembe. jogszabályaiból jón a gazdálkodás, és mindezekkel összhangban javuljanak a lakosság életkörülményei. Az állami költségvetési szervek pénzgazdálkodási rendjén túlmenően szabályozza a törvény a vállalatok pénzgazdálkodását, számvitelét és pénzügyi ellenőrzését. A törvény végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. Teljes szövege az új törvénynek a Magyar Közlöny 42. számában olvasható. Űjonnan szabályozza az igazságügyminiszter a 6/1979. számú rendeletével a javítónevelő munka végrehajtását. Az új szabályozás szerint is az elítéltet megilletik a munkaviszonyból (szövetkezeti tagsági viszonyból) eredő jogok, amelyek a büntetés céljával nincsenek ellentétben, terhelik ugyanakkor az elítéltet mindazok a kötelezettségek, amelyek a fegyelmezett munkának feltételei. Ha az elítélt a munkafegyelmet súlyosan megsérti, a javító-nevelő munkát szabadságvesztésre változtathatja át — a vállalat ez irányú megkeresésére — a bíróság. A büntetések végrehajtásáról szóló törvény felhatalmazása alapján az igazságügyminiszter a pártfogó felügyelet végrehajtásának és elítéltek utógondozásának szabályait az 7/1979. számú rendeletében határozta meg. A hivatásos pártfogó és a feladatát segítő társadalmi munkások a szabadult elítéltet segítik letelepedésében, és munkába állításához is megfelelő segítséget adnak. (Mindkét jogszabály a Magyar Közlöny 43. számábap jelent -meg.) Változtak a kényszergyógykezelés és az ideiglenes, kényszergyógykezelés szabályai is. A 10/1979. IM számú rendelet a Magyar Közlöny 44. számában jelent meg. Ugyanezen közlöny tartalmazza az új Büntetésvégrehajtási Szabályzatot is.
