Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-22 / 170. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. július 22. KÜLPOLITIKÁI * KÖRKÉP A nő az arab világban Véget ér az Ezeregyéjszaka meséje A társadalmi fejlődés egyik fontos jellemzője ma a női egyenjogúságért folytatott harc. Amilyen mértékben különböznek egymástól az egyes országok gazdasági, történelmi, társadalmi téren, ugyanilyen különbségek vannak a nők helyzetében. Nem véletlen, hogy a fejlett európai országokkal szemben, mintegy ellenpólusként, gyakran az arab országokat említik ebben a kérdésben, Újságcikkek, riportok, irodalmi, szociológiai művek sora foglalkozik az arab nő helyzetével, de úgy tűnik, még ma sem tudnak az írók, publicisták, társadalomtudósok megfelelően közelíteni ehhez a .témához. Valamiféle , romantikus, múltba gyökerező, évezredes előítéletekkel rajzolták meg az arab nő képét. Ez sok egyéb mellett a mohamedán vallással szemben tanúsított ellenérzésből, illetve e vallás pontos ismeretének hiányából adódik. Az európai ember képzeletében az arab nő kissé misztikusan, fekete lepelben, fátyollal az arcán, félhomályos, pazarul berendezett háremekben, vagy a férfinak testileg lelkileg kiszolgáltatott sokgyermekes nincstelen nyomorúság áldozataként jelenik meg. De az Ezeregyéjszaka' meséi ma már valóban csak. mesék. A 13 millió négyzetkilométeres területen fekvő hu- szonegynéhány arab ország nagyjából hasonló történelmi múltja, kultúrája ellenére sem egységes. Az egyes országokat gyakran nagyobb távolság választja el egymástól (nemcsak térben) mint másokat esetleg Európától, akár természeti, gazdasági vagy társadalmi viszonyaikat tekintjük. Ez azonban a kérdésnek csak az egyik oldala. A másik oldal magában a nő társadalmi helyzetében meglevő ellentmondás. Mert bár az arab nő talán a legnagyobb tiszteletnek örvend, pusztán mert nő, a mohamedán vallás által engedélyezett többnej űség éppen önrendelkezési jogától fosztja meg. (Meg kell itt jegyezni, hogy ez a szokás ma már nem általános, sőt egyes országokban, ahol az iszlám nem államvallás, tilos. Egyébként pedig nemcsak a férfi, a nő is választ, amikor há- % zasságra lép.) Ezért olyan ellentmondásosak tehát az arab nőkről alkotott mesék, mert helyzetük, ellentétekben bővelkedve, a legkevésbé sem egyértelmű. De repüljünk most a repülőszőnyegen egy kicsit viszszafelé az időben, így talán világosabb lesz e kissé paradox kép. Az iszlám előtt az arabok a mainál jóval kisebb területen, az Arab félszigeten éltek. Gyakran háborúskodtak egymással. A körülményekből adódóan azonban ezek a harcok általában a virtuskodás az erőmutogatás megnyilvánulásai, s ü zsákmányt egyebek híján a nők képezték. A nő a „szerelem jele” tartották, s a kegyetlen forró sivatagban talán ez volt az egyetlen szépség, az egyetlen érték. A gyengébb csoportok sokszor inkább a tüzes homokban hagyták pusztulni asszonyaikat, nehogy mások örülhessenek nekik. Az iszlám utáni idő lényegesen különbözik ettől a primitív ősi kortól. Mohamed próféta a vándorló csoportokat összevonta, letelepítette, s valamennyiből egy-egy feleséget választott magának. Ez politikai szempontból feltétlenül hasznos volt. Egyébként a nők csakúgy mint a férfiak, hasonló lehetőséget kaptak a munkához, az élethez. Első felesége Khadisa, lánya Fatima, vagy a háborúk legendás hőse El Khas- náh a példa erre. Mint vallásalapító, utódaira örökül hagyta, hogy minden erővel terjesszék a mohamedán vallást. A harcok eredményeképpen hatalmas területeket vontak fennhatóságuk alá, közben azonban sok férfi pusztult el. Tulajdonképpen az e helyzet adta kényszerűség is kedvezett annak a törvénynek, amely négy feleséget engedélyez minden hithű arabnak, azzal a fenntartással, hogy asszonyait megfelelően és a házi béke megőrzésével tudja eltartani. Mohamed egyébként pontosan rendezte ezt a kérdést. Egy férfi első felesége után akkor vehet másik asszonyt magához, ha a házasságból nem született gyermek, nőül kérheti elhalt testvére feleségét, illetve azt az apátián anyátlan árvát, aki valamely okból egyedül maradt. De hangsúlyozrli kell, hogy minden házasság csakis a nők szabad akaratából születhet, amennyiben önmaguk számára kedvezőbbnek tartják ezt az életformát. Természetesen, mint minden, valamikor életképes elgondolás, idővel ez is elavulttá vált, éppen a körülmények változása következtében. Mint valamennyi vallás a világon, a mohamedán is dogmatikus jellegű, s főként azon országokban megingathatatlan, ahol az egyes alapvető tézisek hasznosak a múltból átmentett abszolutista, kizsákmányoló rendszerek számára. Az uralkodó osztálynak előnyösebb a népet az évezredes múlt korlátái között tartani, tudatlanul, sötétben, s a vallás dogmáit pajzsként emelni saját uralma elé. Gondoljunk csak a csador- ra, a fekete lepelre, ez leginkább jelképezi azt, amit éppen takargatni igyekeznek vele.. Az olcsó fekete lepelbe burkolt nők még emberi arcuk vállalását is kirekesztő igénytelenségükkel, munkájukkal, gyermekeik felnevelésével csak adnak s mit sem kapnak a társadalomtól. Természetesen ezeket a nőket nem volt nehéz hárembe hurcolni, vagy ma a többnejű házasság gyakorlatát elfogadtatni velük. De ismét hangsúlyozni kell, hogy ez már korántsem jellemzi az arab nőket általában. Még valamit tisztázni kell e viselettel kapcsolatban. Eredetileg a test eltakarására született, hogy, mint minden más vallás tanítása szerint, a szellemi élet kerüljön előtérbe. Az arc kezdetben szabadon maradt,'a fátyol már csak a későbbi fanatizmus túlzásának tekinthető. A hárem általában mint tipikusan arab jelenség ismeretes. Nos, nem egészen ez a helyzet. Háremet, ha nem is ezen a néven, Európában, illetve más gazdag birodalmakban már az araboknál korábban is létrehoztak. Kétségtelenül a pénz, a gazdagság teremtette meg, s mivel az arabok az iszlám előtt mindezzel nemigen dicsekedhettek, csak a későbbiekben vehették át a már meglevő mintát másoktól, például Bizánctól. Hogy mit hoz a jövő? Feltétlenül egységesebb, egy cél felé vezető utat. amelyen a ma élen járó arab országok előbb, mások később, elérnek olyan szintre ahol a női egyenjogúság kérdése nem lesz kérdés többé, mert természetesnek tartják majd, s az odáig vezető út teljes egészében a történelmi múltba vész. Khaled M. Karim-_AZ EL NEM KÖTELEZETT ORSZÁGOK 1 Afganisztán 2 AUSZTRIA 3 BAHRAIN 4 BANGLADES B BARBADOS B BENIN 7 BHUTAN B BISSAU GUINEA 9 BOSTWANA 10 BURMA 11 BURUNDI 12 CIPRUS 13 C0M0RE-SZK. 14 DÉLNYUGAT-AFRIKAI NÉPI SZERVEZET tSWAPO) 18 Dzsaun 29 JOROAMA 43 MALTA M EGYPT OM 30 JB4EN 44 MALAYSIA 17 EGYENÜTO* GUINEA 18 ELEFÁNTCSONTPART 31 JEMENI NDK. 46 MOZAMBBL 32 JUGOSZLÁVIA 46 NEPÁL 19 ETIÓPIA 33 KAMBOOZSA 47 OMÁN 20 FELSŐ-VOLTA 34 KAAfERUN 46 PALESZTWAI FELSZA21 FINNORSZÁG 38 KATAR BADtTÁSI SZERVEZET 22 GABON 36 KOREAI NDK. 40 PANAMA 23 GAMBIA 37 K0ZÉP-AFRKA 60 PORTUGÁLIA 24 GHÁNA 38 KUVAfT 61 ROMÁNIA 26 GÖRÖGORSZÁG 39 LAOSZ 62 RUANDA 26 GUINEA 40 LIBANON 63 SALVADOR 27 GUYANA 41 LIBÉRIA 64 SAN MARINO 26 JAMAICA 42 MALAWI 66 SÁO TÓMÉ ÉS PRMCPE 66 SCRRA LEONE 67 SVÁJC 66 SVÉDORSZÁG 69 SZENEGÁL 60 SZINGAPÚR 61 SZÍRIA 62 SZVÁZFÖLD 63 TANZÁNIA 64 TOGO 66 TRINIDAD ÉS TOBAGO 66 TUNÉZIA 67 UGANDA 68 ZAMBIA Azon országok csoportjának laza szervezete, melyek nem tartoznak egyetlen katonai szervezethez sem, a két világrendszer ellentéteinek kérdéseiben nem foglalnak állást, s igyekeznek minden országgal jó kapcsolatokat kialakítani. Ez ev szeptemberében Havannában tartják a mozgalom csúcsértekezletét. Addig két- és többoldalú megbeszélések segítségével ki kell alakítani az egységes álláspontot olyan fontos kérdésekben mint az új tagok felvétele (Irán, Pakisztán, Suriname, Grenada), az Egyiptom ellen benyújtott kizárási javaslat, valamint Kambodzsa képviselete. Közép-Lengyelországban, a piotrkówi vajdaság egyik városkája, Belchatów környékén hatalmas és a mai bányatechnika állapotát figyelembevéve könnyen hozzáférhető barnaszén-telepeket tártak fel. Most itt épül ki az új bányavidék, ahol óriási energetikai központ is létesül. A belchatówi széntelepeket milliárd tonnára becsülik, ami sok-sok évi intenzív kiaknázásra elég. Belchatów környékén szinte gyáraknak is beillő, roppant méretű kotrógépek lehántják a földréteget az értékes telepek fölül. A barnaszénre támaszkodó energiaipar előtt nagy jövő áll, nemcsak olcsóságára való tekintettel más fűtőanyagokkal összevetve, hanem azért is, mert igy megtakarítható a jelentős értéket képviselő kőszén. A Belchafówban előállított elektromos energia nemcsak az országos szükségleteket szolgálja. Távvezetékeken eljuttatják más szocialista országokba: az NDK-ba, Csehszlovákiába és a Szovjetunióba is. Lengyel kontaktlencsék- Nemrégiben a Sziléziai Műszaki-Optikai Gyárban Katowicében megindult a lágy kontaktlencseüvegek gyártása. A tervek szerint az üzem évi tízezer darabot gyárt majd belőlük. A képen - az ellenőrző részleg két dolgozója Gabriela Máj és Slawomir Zakiewicz az első készítményeket vizsgálják. Onkológiai kormányprogram A Varsói Onkológiai Központ Európa egyik legnagyobb egészségügyi létesítménye lesz. A tervek szerint az intézményt 1983-ban adják át rendeltetésének. Az építkezés szakaszokban történik, így a már elkészült részlegekben megkezdődhet a gyógyító- és kutató munka. Az onkológiai központot a legmodernebb kórházi és laboratóriumi berendezésekkel látják el: elektronmikroszkópokkal és a sugárkezelésekhez szükséges röntgendiagnosztikai műszerekkel. A tervek szerint a felszerelési költségek a beruházásra fordított összegek felét teszik ki. A kormányprogramban — viszonylag rövid idő alatt — célul tűzték ki a gyógyítási eredményesség kétszeresére történő növelését. Gyakran felteszik a kérdést a program „kivitelezőinek”, az onkológusoknak: lehetséges-e a terv megvalósítása? A statisztika szerint a megbetegedések száma egyre növekszik, különösen a 45 év feletti korosztálynál. A megfelelő időben és -módon történő kezelésnél a gyógyulás lehetősége 50 százalékos, néhány fajta rákbetegségnél pedig 100 százalékos. — Az onkológiai centrum felépítése után mindenki számára biztosítják a rendszeres rákszűrést, és ha sikerül megszüntetni a rákkeltő hatásokat — így a program valóban reálisnak tűnik. Szczecini hajók Gyorsabb, olcsóbb és jobb hajókat gyártani — ez a szczecini Adolf Varszkij Hajógyár kollektívájának jelszava. Az első hajót 1962-ben bocsátották vízre a szczecini sólyákról. 1976-ban már a 300. hajó elkészültét ünnepelték az építők. A gyár jó munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint hogy termelésének körülbelül kétharmada exportra kerül. Az itt készült hajókon a világ számos országának zászlóit lengeti a tengeri szél. A lengyelek méltán büszkék hajógyártásukra, hiszen annak kialakulása. gyors fejlődése jól tükrözi a népi demokratikus átalakulás után megindult ipari-gazdasági gyarapodás gyors ütemét. Összeállította: Majnár József A népi Lengyelország 35 éve Hz újjászületés ünnepe engyelországot sokszor hasonlítják a poraiból feléledő mitikus madárhoz, a főnixhez. Valóbán: Európa egyetlen államát sem sújtotta olyan mértékben a második világháború pusztítása, mint Lengyelországot. 1939 szeptemberének első napján a náci Németország ellene indította meg első agresszív háborúját. A hitleristák célja a lengyel államiság, a lengyel kultúra és végső soron a lengyel nép elpusztítása volt. Az egész országot koncentrációs táborrá akarták változtatni — gyilkosságaiknak 6 millió lengyel állampolgár esett áldozatul. A hazafias erők már a megszállás kezdetén megindították harcukat a nácik ellen, az ellenállási mozgalom fegyveres erői jelentős mértékben hozzájárultak a fasizmus elleni harchoz, nemcsak Lengyelországban, de az antifasiszta front többi arcvonalán is. Az ország felszabadulásához a legnagyobb segítséget a Szovjetunió adta, s a Vörös Hadsereggel együtt küzdő lengyel alakulatok is jelentős mértékben hozzájárultak a hit- lerizmus szétzúzásához. 1944 nyarán a felszabadító erők elérték Lengyelország keleti határát — megkezdődött az ország megtisztítása a náciktól, s július 21-én megalakult a Lengyel Nemzeti Felszabadítás Bizottsága. Ez a népi kormány adta ki július 22-én kiáltványát, amely minden lengyel hazafit felszólított arra: egyesüljenek az ország teljes felszabadítására, űzzék ki a megszállókat, alakítsák át a lengyel társadalmat! Ez a nan azóta a Lengyel Népköztársaság legjelentősebb nemzeti ünnepe. Lengyelország újjászületésének évfordulója. Szinte teljesen a romokból kellett újjáépíteni a városokat, falvakat. Be kellett gyógyítani a háború, a náci barbárság okozta sebeket. Lengyelország egész arculata változott meg: elmaradott agrárországból fejlett iparral rendelkező hatalommá alakult, jelentős mértékben nőtt a lengyel nép műveltsége, életszínvonala. Különösen gyors fejlődés ment végbe az utóbbi nyolc évben. A Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Lengyel programot állított az ország elé. Ennek jegyében korszerűsödött az ipar, fejlődött a bányászat és az építőipar, s megindult a mezőgazdaság fokozott fejlesztése is. A lengyel kommunisták e nagyszabású tervek végrehajtásában tevékeny részesként vonják be az ország minden hazaszerető polgárát, a szocialista perspektíva minden hívét, így a katolikus hívőket is. Országaink és kommunista pártjaink kapcsolata az elmúlt évtizedekben egyre gazdagabb lett. Az ezer esztendős magyar—lengyel barátság új tartalmat nyert: két eszmeileg azonos alapokon álló, azonos célt követő nép szövetségévé alakult. A barátság elmélyítését szolgálják a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt magas szintű találkozói, a párt és állami vezetők eszmecseréi. Soha nem volt mértékben fejlődik az országaink közötti gazdasági kapcsolatok rendszere, amelyben túllépve az egyszerű árucserén, fontos szerep jut a kooperációnak, közös vállalkozásnak is. Jól példázza ezt a Kábán hamarosan elkészülő lengyel cukorgyár, s a magyar hozzájárulás a lengyel gépkocsiipar termeléséhez. D magyar—lengyel együttműködés fejlődéséhez alapvetően járul hozzá a tény: a két ország a szocialista szövetségi rendszer keretében a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagjaiként fejlődik. Az elmúlt harmincöt év folyamán Lengyelország valóban újjászületett: a háborús romokból újjáéledt ország népe most további nagy feladatok megoldásához kezd hozzá. Ehhez kívánunk újabb sikereket lengyel barátainknak! <KS)
