Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-17 / 165. szám

10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. július 15. Épül • szolnoki gyermekváros Ha a környezet vaszéiyeztatott Egy gyermek sem kallódhat el Jegyzőkönyvek, melyek a család- és ifjúságvédelmi al­bizottság ülésén készültek: B. E. fiatalkorú állami gondo­zásba vételét javasolják családi körülményei miatt... A G. gyermekek szüleinek alkoholelvonó kúrára való beutalását kezdeményezik, kérik intézkedjen a gyámhatóság... Bezárult világban — E bizottság tagjai, isko­lák ifjúságvédelmi megbízot­tai, védőnők, nagyon sokat segítenek nekünk abban, hogy a gyámhatóság eleget tudjon tenni a feladatának — mondja dr. Mihályi Ist­ván, a jászberényi Városi Tanács vb-titkára. — Mi mindennel foglalkoznak? Né­hány kiragadott téma idei munkatervükből: vizsgálják a cigánygyermekek iskola­előkészítésbe való bevonását, és szorgalmazzák óvodai el­helyezésüket. Javaslatukra a védőnők fokozott egészség­ügyi felvilágosító munkát folytatnak a veszélyeztetett családoknál, beszélnék velük az ésszerű családtervezésről, igyekeznek elérni, hogy a terhes nő rendszeresen ve­gyen részt gondozási tanács­adáson. A veszélyeztetett családok mellé újabb társa­dalmi pártfogókat állítanak, fokozottabban ellenőrzik az alkoholista szülőket, elvonó­kúrára javasolják őket, szo­cialista brigádokat kérnek fel a veszélyeztetett helyze­tű családok és gyermekek patronálására. Munkájuk, mint a felsorolás is mutatja, elsősorban a veszélyeztetett környezetben élő gyermekek­kel való törődésre, felkuta­tásra, ellenőrzésre irányul. ® Sok a veszélyeztetett környezetben élő gyermek Jászberényben? — Jelenleg szíztizenegy gyermeket tartunk nyílván, ötvenkét családnál. Ilyenkor nyáron, amikor iskolai szü­net van, tehát az iskolai if­júságvédelmi felelős nem tud úgy törődni e gyerme­kekkel, mint a tanévben; ekkor a hivatásos pártfogó és a gyámügyi előadó ellen­őrzi rendszeresen e gyerme­keket, a családokat. Meg kell mondanom, hogy a szülők­kel sokkal több problémánk van, mint a gyerekekkel. Ezért nekünk mindent meg kell tenni, hogy e gyerekek kikerüljenek a veszélyezte­tett környezetből. © Milyen okok miatt ve­szélyeztetettek ezek a gyer­mekek? — Környezeti ok miatt száz. Például huszonkét csa­ládnál alkoholisták a szü­lők. Magatartási okok miatt hat és anyagi okok miatt mindössze négy. © Feltételezem, nem kis energiájába és pénzébe kerül itt sem a tanácsnak az ezek­kel a gyermekekkel való tö­rődés. — Ami a pénzt illeti, év­ről évre többet használunk fel rendkívüli segély címén, az idén például már 100 ezer forintot. De ha őszinte va­gyok, meg kell mondanom, hogy igazi rendeltetését, a család leromlott anyagi hely­zetének megváltoztatását ezek a segélyek nem tölthe­tik be, mert ehhez a jelen­legi segélykeret háromszoro­sára lenne szükség. Az is igaz, hogy sok család . már eleve bekalkulálja a költség- vetésébe ezt az összeget. És ha már a segélyezésnél tar­tunk: van, amikor nem pénzt, hanem ruhaneműt, iskolai felszerelést adunk a gyer­mekeknek, vagy mi fizetjük az étkezését. © Mindig eredményesek az intézkedéseik? — Ezt nem állítom, sok­szor hatékonyabb intézke­désre lenne szükség. Például: kilenc esetben javasoltunk szülőket alkoholelvonó ke­zelésre, de lehet, hogy mind a huszonkettőnél szükség lett volna rá. Szerintem még mindig sok az „ejnye-ejnye” intézkedés,' amin változtat­nunk kell. © Milyen a gyámhatósá­guk kapcsolata az iskolák­kal? — Mi ezt nagyon jónak tartjuk. Valamennyi iskolá­ban dolgozik ifjúságvédelmi felelős, akik szoros kapcso­latban állnak a gyámható­sággal, és akik rendszeresen segítenek a veszélyeztetett kiskorúak ellenőrzésében. És mint azt az előbbiekben em­lítettem, az ifjúságvédelmi albizottságunknak is többsé­gében ők a tagjai. ® Ezek szerint széles körű társadalmi aktívahálózatuk is van? . —Természetesen. Enélkül a gyámhatósági munka nem képzelhető el. A fő figyelmet a komplex családgondozás­ra, a megelőzésre, az ifjúság- védelem társadalmasítására fordítjuk. A Vöröskereszt aktívái a gyámság és a gondnokság alatt állókat lá­togatják rendszeresen. A Ta­nítóképző Főiskola hallgatói közül többen társadalmi pártfogói feladatokra vállal­koznak, ugyancsak ők segí­tenek a gyermekekkel kap­csolatos környezettanulmá­nyok elkészítésében. Rend­szeresek a rendőrség, az if­júságvédelmi felelősök. a gyámhatóság közös ellenőrzé­sei. Igyekszünk differenciál­tabbá tenni a gondozást, erő­síteni azt a társadalmi tu­datot, hogy mindenki köte­lességének érezze; ha vala­hol rendellenességet tapasz­tal, hozza azt az illetékes szervek tudomására. Ezért propagandamunkánkon is igyekeztünk javítani. így például rendeztünk már if­júságvédelmi hetet, hónapot, amelyeken többek között előadások hangzottak el az említett témával kapcsolat­ban. © Vannak állami gondo­zott germekeik is? — Igen, hatvanöt jászbe­rényi gyermek van jelenleg állami gondozásban. Tavaly például tízről kellett így gondoskodnunk. Csak kettő közülük az árva, a többie­ket környezeti okok miatt kellett gondozásba vennünk. Igen, például a szülők italo­zása miatt. Ugyanakkor itt a városban is nevelnek szülők hatvan állami gondozottat, akikre viszont a nevelőszü­lői felügyelő vigyáz. A város- tan 32 olyan család él — ötvenhat gyerekkel —, akik rendszeres nevelési segélyt kapnak a megyei gyermek­védő intézettől. Van olyan család, amelyik csak pénzt, és van, amelyik tanszert, ruhaneműt is kap. Körülbe­lül félmillió forint az az összeg, amit az állam ilyen címen erre az ötvenhat gye­rekre fordít. Azt hiszem, az elmondottak is mutatják, hogy a tanács, az állam mennyit tesz Gazért, hogy egyetlen gyermek se kallód­jon el, hanem becsületes felnőtté nevelődjön Jászbe­rényben is. — V — Az ember megdermed az eltorzult, mégis kifejezéste­len arcok tömegétől. Vacsoraidő van. A hosszú asztalnál maguk elé meredve csendben esznek. Csupán egyikük bököd szaporán — ugatásszerű hangokat adva — az ég felé. — Cigarettát kér — ma­gyarázza a vezető. — Nem ismer határt, elszívná a do­hánygyár összes termékét. • A másik az idegen nyakát szeretné szorongatni. Ami­kor lefogják, ordít, sír tehe­tetlenségében. Egyikük ál­landóan vetkőzne, társa min­dig szökne. Némelyikük csökkent el­mebeli képességgel is hihe­tetlen furfangokra képes. Megtörtént például, hogy egyikük hónapokig tartó munkával — kihasználva gondozója másodpercnyi el­foglaltságait — kireszelte szobája ablakrácsának egyik pálcáját. Éjjel fogfájás elle­ni gyógyszert kért a nővér­től. Amíg az gyógyszerért ment. kiemelte a pálcát és megszökött. — Másnap Kunhegyesen fogták el a rendőrök — mondja a vezető. — Lopott motoron, egy szál lepedőbe burkolva furikázott. Gond a kényszergondozás Néhány percnyi itt-tartóz- kodás után megértem a ve­zetőt: — Nemcsak az első na­pokban, még két év után is bementem a járási tanács­hoz azzal, hogy nem vállalom az itteni munkát. Végül mégis maradt. A gondozottaktól való félel­met, borzongást legyőzte az emberszeretet. — Most már nem mennék sehová. A gondozottak olya­nok, mint az óvodások: sze- retetet.. jó szót igényelnek. Ha ezt megkapják, lehet ve­lük bánni. Legalábbis bizonyos kor­látok között, s néhány kivé­teles esettől eltekintve. A bánhalmi ideg-elme szociá­lis otthon lakóinak egy ré­sze ugyanis hirtelen időjá­rásváltozásra. voltaképpen minden rendkívülire élén­ken, eseteidként hisztériku­san reagál. Mivel a rendsze­resen szedett nyugtatót idő­vel megszokja természetük, ilyen esetekben injekciózni kell őket. A gondozók viszont töré­keny, fiatal nők. A dühöngök lefogásához kevés az erejük. — Van néhány gondozot­tunk. akik ilyenkor segítenek a nővéreknek — magyaráz­za a vezető. — Egyébként a nők jobban beváltak gon­dozóknak, mint a férfiak. Azoknak jobban eljárt a kezük, ami csak fokozta az ingerültséget. Az étkezdéből továbbin­dulva testes legény állja uta­mat: — Köszönöm a tökfőzelé­ket. — Egészségére — mondom neki. Érzem, hogy hangom halk, rekedt, mintha gombóc vol­na a torkomban. Félreáll, s kissé méltatlankodva jegy­zi meg: — Talán a kedves egész­ségére . . . — Persze, persze, a kedves egészségére — hadarom, s őszintén megkönnyebbülök, amikor a vezető társaságá­ban a szobákat összekötő néptelen folyosóra jutok. — Néhány szobában kor­szerű heverőkre cseréltük ki a vaságyakat — mutatja kí­sérőm —, de nem lehet min­denkit ilyenre fektetni. Né­melyikük a matracot is megrágja maga alatt. Elképzelem, mi lenne, ha a gondozottak — ugyanúgy, mint a régi rendszerben — otthon maradnának, falu bo­londjának, közhangulat ron- tójának. Akárhogyan vesszük, az ilyen. intézmények fenntar­tása Bánhalmán, Pusztatas- konyban és Törökszentmik- lóson (hogy csak a Szolnok megyeieket említsük), a ta­nácsok szociális gondosko­dásának nagyon is emberi, szép példái. — Legtöbbjüknek hozzá­tartozója sincs — mondja kísérőm —. vagy ha.van, ak­kor sem vállalkozhatna gon­dozói szerepre, mivel önma­gával szemben is tehetetlen. Nem tudná elérni, hogy a beteg rendszeresen szedjen nyugtatót. Itt meg. báró Magyari Ko­los régi kastélyában, szépen gondozott nagy park köze­pén. csendes erdő szomszéd­ságában szakszerű felügyelet alatt élnek. A közösségnek persze nem­csak nyugtató, hanem irritá­ló hatása is lehet, ha né­hány nem odavaló ember kerül bele. — Ide küldtek néhány kényszergondozottat, emiatt az otthon lakóinak karóráit, zsebrádióit össze kellett sze­detnem és elzárni. Volt már rá ugyanis példa, hogy egy kényszergondozottunk társai értékeit magával vive meg­szökött. A tulajdonosok viszont egyre sürgetőbben kérik vissza értékeiket. A közel hetvenes létszámból ugyan­is legalább huszonötén van­nak olyanok, akiket kisebb- nagyobb mértékben munkára lehet fogni. Ezért pénzjutal­mat kapnak. Ebből. meg nyugdíjuk húsz százalékából (a többit levonják az ellá­tásra) kívánságuk szerint vásárolnak számukra. így jutnak táskarádióhoz és egyéb értékekhez. — Mindezek ren get eget je­lentenek számukra — ma­gyaráz az otthon vezetője—, ezért szorgalmazzuk, hogy a kényszergondozottaknak va­lahol az országban hozzanak létre egy külön otthont, hogy ne bolygassák a töb­biek békéjét. Bánhalmán a nyitott kapu elve érvényesül. Így a gon­dozottak szökését megakadá­lyozni nerh tudják, csak kor­látozni. így van ez egyébként minden ilyen intézetben. Ezért is jó volna a kényszer­gondozottak elkülönítése. Emberi méltósággal . A gondozottak emberi méltóságának érvényesítése igen fontos. Ennek tudatát — természetesen csak a ke­vésbé betegeknél — erősíti a munkában való részvétel. Lehetőségeit sorolja az ott­hon vezetője: — Húsz hold földön gaz­dálkodunk, amiből tizenkét hold szántó, a többi erdő, park, gazdasági udvar. Emellett a konyhán, a moso­dában is tudjuk foglalkoztat­ni gondozottatokat. — A November 7. Tsz pat­ronál bennünket. Elvégzi a mezőgazdasági munkát és a betakarítást. Műhelymun­kákban, lovak patkolásában is segít. A tanyavilág békéje nem­csak előnyöket rejt magá­ban a szociális otthon számá­ra. — Itt menni kell a só. a cukor, a liszt és sok minden után, mert messze van a bolt. Ezért jelent számunkra sokat az, hogy a növényvédő állomás szocialista brigádja rendbe hozta és levizsgáz­tatta BARKAS típusú öreg gépkocsinkat. Egyébként az állami gazdaság is patronál bennünket, most is hordja a homokot. Elkel a sokoldalú segítség, hiszen a „bárói örökség” ál­landó tatarozásra, felújításra szorul. Tavaly másfél millió forint ráfordítással új kony­hát építettek. A széntüzelést gázra, villanyra cserélték. Most közel négyszázezer fo­rint költséggel központi fű­tést szerelnek. Mintegy 700 ezer forint értékű gáztalaní- tó berendezésük is most ké­szült el új kútjuknál. A korszerű életkörülmény természetesen nélkülözhetet­len a gondozottak számára, de ugyanúgy a külvilág be­vitele. az egyhangúság osz- latása, az állandó lekötött­ség megteremtése, hogy mi­nél kevesebb ideiük legyen önmagukkal foglalkozni. Ezért jelentene sokat, ha a hozzátartozók nemcsak örülnének annak, hogy meg­szabadultak egy elviselhetet­lennek tűnő tehertől, hanem időnként meg is látogatnák az otthonba keriilteket. — Sajnos, nem így van — sóhajt a vezető. — Nagy eredménynek tartjuk már azt is. hogy húsz családdal levélbeli kapcsolatot alakí­tottunk ki, s hogy néhány látogató érkezik. Pénzért azonnal Bezzeg, ha valamelyik gondozott meghal, a néhány utána maradó forintért rög­tön jelentkezik a rokonság így volt ez akkor is. ami­kor az intézet eltemettetett egy fiút. — Piába kértem. hogy jöjjenek, mert nagyon rosz- szul van Miklós. Nem jöttek a temetésre sem, csak a megmaradt ötezer forintjá­ért ... Mi lenne, ha a /tanácsi szervek és a minden tisztele­tet megérdemlő nővérek is így gondolkodnának? Sze­rencsére azok nemcsak az anyagiakról gondoskodnak. A televízió, a rádió, diavetí­tő, magnó, futball és minden lehető eszköz segítségével igyekeznek lekötni a gondo­zottak figyelmét. — Vetítéskor még az idió­ta is abbahagyja a kiabálást — mondja a vezető. Szép küldetést teljesítenek a bánhalmi asszonyok azzal, hogy rendszeresen műsort adnak az otthonban. — Főleg a zenét kedvelik a gondozottak. Ha szól a citera, derűsek lesznek, s még táncra is perdülnek. — Egyébként kapóra jött — mondja a vezető. — Ép­pen írni akartam a megyei tanácsnak, megköszönni azt. hogy lehetővé tették gondo- zottaink egy részének Bala­ton melletti üdülését. Na­gyon szeretnek ott lenni, fő­leg hajóval utazni. Az ellá­tás is kitűnő volt. Régebben nekünk kellett az üdülőből stoppal útnak indulni élele­mért. most meg semmi gon­dunk nem volt. Mindent biztosítottak a zavartalan üdüléshez. Kérem, írja ezt meg. Megírtam... Simon Béla Eszmecsere Besenyszögön, az öregek napközi otthonában

Next

/
Thumbnails
Contents