Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-30 / 151. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. június 30. Repülőgépmotorral működő villanyerőmü Iparágak „kenyere” Az acél változatlanul a legfontosabb szerkezeti anyag. Általános technológiai jelentőségét bizonyítja, hogy legtöbb országban az évi fémtermelésnek körülbelül 90 százalékát teszi ki. Pozsonyban üzembe Helyeztek egy villanyerömü- vet, amely repülögépmoto- rokkal működik. Az erőmű a Szlovák Energetikai Diszpécser Szolgálat igénylése alapján biztosítja a reggeli és esti energetikai csúcsteljesítményt. A turbinák és az alternátor meghajtására gázgenerátorként a TU- 104-es repülőgépek kiselejtezett sugárhajtású motorját használják fel. Ezek a motorok, amelyek a légiforgalomban már nem használhatók ugyan, a szárazföldi üzemekben még sikeresen működhetnek. A villanyerőmű bölcsőjénél — amely a Kölcsönös Gazdasági Segélynyújtás Tanácsa országaiban az első ilyen erőmű — az Energetikai Kutató Intézet pozsonyi kirendeltsége állt. Az intézet dolgozói maguk gondoskodnak a tervezéstől és az építkezéstől kezdve a próbaüzemelésig. Az Első Brnói Gépgyár sikeresen győzött le minden akadályt, ami ennek az egyedülálló műnek az útjában állt. Meghosszabbított ' élettartam Repülőgépmotor alkalmazása villanyáram termelésére nem újdonság. Az csupán az új, hogy olyan kiselejtezett motorokat használtak fel ehhez, amelyek már nem alkalmasak a repülőgépek biztonságos meghajtására, de 3—4 ezer órán át még megbízhatóan működhetnek. Az olyan motort, amely a repülőgépben nem képes gyors teljesítményre, még fel lehet használni az erőművekben. Az ilyen erőmű egyik előnye az, hogy már 2—4 perc alatt teljesfokú teljesítményre „áll be”. Így mindig készenlétben van, s ezen kívül szinte teljes mértékben automatizálható, illetve a diszpécser központból irányítható. Olcsó kilowattok A Pozsonyban, a Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosában állandó jelleggel üzembe helyezett erőmű 30 megawatt teljesítményével önmaga képes ellátni a főváros teljes utcai világítását, vagy valamelyik városnegyed teljes villanyáramfogyasztását. Az erőmű már próbaüzemelése során 12 millió kilowattóra villanyáramot termelt. Az ilyen típusú villanyerőművek nagy előnye, hogy kevés beruházási ráfordítást igényelnek, nincs szükségük nagy beépítési térre, s akárhol elhelyezhetők. A termelt villanyenergia ára emellett ötször kevesebb, mint ha az áramot terven felül, külföldről kellene behozni. Az ilyen erőmű környezetvédelmi szempontból teljesen ártalmatlan. A zajt, amit a rajtoló repülőgépeknél szoktunk hallani, itt hangszigetelők segítségével az egészségileg megengedett határok alá csökkentették, s további megfelelő hangszigeteléssel még jobban csökkenthető. Az Energetikai Kutató Intézetben a repülőgépmotorokkal működő erőművek legmegfelelőbb üzemanyagának a megoldásán dolgoznak. A repülőgépekben ugyanis a motor üzemanyaga a repülőgéppetróleum, amelynek az a fontos tulajdonsága van, hogy csupán mínusz 50 Celsius foknál keményszik meg. Az energetikai üzemelésben a motor meghajtásához erre nincs szükség, s ezért nehezebb olaj frakciók, motorolaj, esetleg könnyű fűtőolaj használatának a lehetőségeit is kutatják — azaz olyan anyagok felhasználását, amelyek hozzáférhetőbbek és az áruk is lényegesen olcsóbb. Nagy az érdeklődés A repülőgépmotorokkal felszerelt erőművek iránt Csehszlovákiában nagy az érdeklődés. Hasonló erőművek építését elsősorban .a nagy vegyi és gépipari vállalatok tervezik — saját villanyáram-fogyasztásuk fedezésére, továbbá a nagy energetikai tömbök — főként atomerőművek — tartalék energiaforrásaként. Némi túlzással azt is mondhatjuk, hogy az acéllemez az ipar „kenyere”. Világszerte nagy a kereslet a hideghengerléssel készülő vékony lemezek iránt. Elég, ha csak a két legnagyobb fogyasztóját, a gépkocsiipart és a konzervipart említjük meg, hogy az igények növekedését indokoljuk. A hidegen hengerelt lemez készítése tulajdonképpen meleghengerléssel indul, amikor a tüsköt vagy a laposbugát előhengerlik durvalemezzé, majd lemezzé, s azt egymás után több hengerállványon vezetik keresztül, végül 300 méter hosszú, széles szalag keletkezik belőle, melyet feltekercseinek. A lemez vastagsága ekkor 1,5—4 milliméter. Hűtés és többféle vegyi fürdőben való kezelés után az acéllemezt lecsavarják a tekercsről és körülbelül óránkénti 100 kilométeres sebességgel néhány, egymás mögött elhelyezett hengerállványon bocsátják át (azaz hidegen kihengerlik), s ezt követően ismét feltekercselik. A szalag hossza ilyenkor már 500 méter körül van, a lemez pedig igen vékony. A hideghengersorokra egyébként a csaknem teljes automatizáltság a jellemző. Betonhoz kavics Növekvő textilfogyasztás Modern textilgyári gépterem, BD típusú orsó nélküli csehszlovák fonógépekkel berendezve, amelyek gyorsak, csendesek és kényelmes kiszolgálásúak A jövőkutatók becslése szerint 1990-ig a világ népességszáma eléri a 4,8 milliárdot, ami természetesen azt is jelenti, hogy folyamatosan növekedni fog a textilfogyasztás. Kiszámították, hogy az egy lakosra jutó éves szövetfelhasználás 6,2 kilogramm lesz. s a világ szövetgyártása megközelíti majd a 30 millió tonnát. Ez a növekedés annak ellenére következik be, hogy a világ egész textilnyersanyag- fogyasztásában várhatóan nagyobb mértékben fokozódik az olyan anyagok részaránya, amelyeket a kötöttáruk, a szövés nélküli textíliák, a szőnyegek és egyéb padlófedő anyagok — tehát nem a szövetek — gyártásában használnak fel. A textilgép- gyártóknak. Illetve a fonó- és szövőiparnak tehát alaposabban fel kell készülniük, liogv ki tudják elégíteni a majdani igényeket, amihez remélhetőleg nyersanyagban sem lesz hiány. A fejlődés egyik jellemzője a gyártástechnológiai folyamatok felgyorsulása. Ezt a fonóiparban — többek között — az orsó nélküli szövőgépek megkonstruálásával érték el. Ez utóbbiak közül legsikerültebb az a csehszlovák gyártmányú gép, amelynél vízsugár viszi át a vetélőt a láncfonalak között. Elképzelhető. hogy milyen nagy nyomással fecskendezi ki egy dugattyú azt a vékony vízsugarat, amely csaknem kétméteres távolságon megközelítően vízszintesen, pontosan a szálak között haladva viszi magával a keresztszálat, miközben a szál úgyszólván „úszik” a vízsugár tetején. A vetélő nélküli szövőgépek sokkal nagyobb fordulatszámúak és teljesítményűek, mint elődeik. Világszerte felgyorsult az építkezés: lakótelepek, gyárak, utak/ repülőterek, családi házak, nyaralók nőnek ki a földből. Mindez hihetetlen mennyiségű betont igényel, amelynek legfontosabb, iparilag gyártott alapanyaga a cement. Kevesebb szó esik azonban a beton másik lényeges adalékanyagáról, a kavicsról. A betonban az adalékanyagnak szilárdító és térkitöltő szerepe van. Jelentős mennyiségű cementmegta- karítást tesz lehetővé, és jóval olcsóbb is a cementnél. A betonhoz leginkább bányakavicsot vagy folyami eredetű homokos kavicsot használnak fel. A kavicsadalékot elsősorban a szemcseszerkezet, a legnagyobb szemnagyság és a szennyezők mennyisége jellemzi. Az adalékanyag szem- cseszerkezétén, összetételén az adalékban levő különböző átmérőjű szemek (frakciók) egymáshoz viszonyított arányát értik. Az a jó szemcseszerkezetű adalék, amellyel a lehető legtömörebb beton készíthető. Ehhez a frakciókból annyi kell, hogy a nagyobb szemek közötti hézagokat a közepes, ezek közeit az apró és ezekét a még apróbbak, a finom homokszemek töltsék ki. Ezen túl annyi cementhabarcsra van szükség, amennyi az összes homok, és kavicsszemek kö- rülburkolásához és beágyazásához éppen elegendő. Az adalék legnagyobb szemnagyságának általában a 40 milliméteres nagyságot választják, ehhez adják meg a betonkeverési táblázatokat is. Az adalékanyag szennyezettsége erősen lerontja a beton tulajdonságait. Különösen a szemek felületire ragadt agyag, és iszapszepy- nyeződés veszélyes, mert miatta a cementhabarcs nem tapad, tökéletesen a kavicshoz. Ha pedig a cementkő és az adalék között nem jön lótire a kellő tapadás, a beton szilárdsága nagyon csökken. A betonkészítéshez ezért csak tiszta, 3 térfogatszázaléknál több iszapos és agyagos szennyeződést nem tartalmazó homokos kavicsot szabad felhasználni. A folyami eredetű kavicsot régi vagy mai folyómedrekből bányásszák. Az NDK-ban most állt munkába a wegelebeni kavicsbányában egy magyar gyártmányú kotróhajó. A hajó 35 méteres mélységig hatol le és évente 216 000 tonna kavicsot termel ki. fl legtisztább vegyi termék: a cukor Cukorgyári berendezés gyártása Lengyelországban A cukrot ie. 300—600 között a cukornád levéből először Indiában állították elő. Innen került Kínába, később Perzsiába, majd az arabok közvetítésével Európába a VIII. század körül. Magyar- országon a XV. században ismerték meg a cukrot, amikor 1476-ban Mátyás király Beatrixszal házasságot kötött. A cukornád levéből a cukor kikristályosodik és a nádcukorgyártás ezen ősi módja több mint egy évezreden át alig változott. A korszerű répacukorgyártási technológia viszont az utolsó száz év alatt alakult ki. Mind a cukorrépa, mind a cukornád feldolgozása idényjellegű. A répacukorgyári kampány hazánkban rendszerint szeptember elejétől január közepéig tart. A cukorgyárban a beszállított és tisztított répát vékony csíkokká szeletelik. Ezután következik a lényerés, a sejtnedvben oldott cukor kivonása, majd a létisztítás. A nyers cukorrépáié kb. 14 százalék szacharin mellett két százalék egyéb oldott anyagot tartalmaz, amelynek egy részét kalciumsó alakjában eltávolítják. A tisztítás után nyert „híg levet” ezután bepárolják „sűrű lévé”. Ezután kristályosítják a cukrot, majd a kristályokat eltávolítják a szörptől, végül szárítják a cukrot és csomagolják. A cukor egyike a legtisztább iparilag előállított vegyi anyagoknak, a közönséges kristálycukor tisztasági foka is 99,9 százalékos. Tagy tápértéke, könnyű emészthetősége és kellemes íze folytán kitűnő élelmiszer, egyben a konzerv-, üdítőital- és édesipar nyersanyaga, kellő mennyiségben kitűnően konzervál. A cukor minőségét egyrészt, ásványi-, vagyis hamutartalma, másrészt külleme, színe, csillogása alapján határozzák meg. A cukor jelentős cikk a világkereskedelemben. Ára széles határok között ingadozik. A hazai cukorgyártás fedezi a háború előttihez képest négyszeres hazai fogyasztást, és még kivitelre is jut elegendő Az egy lakosra jutó évenkénti cukorfogyasztás kb. 30 kilogramm. Egy „hétköznapi” lém nyomában Az antimón — kevésbé ismert latin nevén: stibium — nem tartozik a „divatos” fémek sorába, fontossága azonban aligha vitatható. Máraz ókorban is ismerték és használták, de sokáig összetévesztették az ólommal. A gyakorlatban főleg ötvözet alakjában használják. Ólomötvözete a nyomdai célokat szolgáló betűfém, amely 20 százalék antimónt és 5 százalék ónt tartalmaz. Precíziós öntésre a tiszta ólom nem alkalmas, mivel megszilárdulásakor erősen ösz- szehúzódik, s meglehetősen puha is. Antimónnal képezett ötvözete viszont eléggé kemény, s dermedéskor kiterjed (ezáltal pontosan kitölti az öntőformát), így nyomdai betűk készítésére jól megfelel. Az antimón ón- és réztartalmú ötvözete a technikában fontos szerepet betöltő csapágyfém. Az úgynevezett britanniafém ezüstfehér színű, a légköri hatásoknak és savaknak ellenálló ónötvözet 10 százalék antimónt tartalmaz; régebben evőeszközök készítésére használták. Az antimón ötvözőként a forraszanyagokban is helyet kap. A stibium (Sb) a földkéreg ritka elemei közé tartozik. kevesebb van belőle, mint a ritkaföldfémekből. Az elemek gyakorisága rangsorában a 60. helyet foglalja el, átlag 1 gramm van belőle minden tonna földben. A legnagyobb antimónérc-lelő- helyek Kínában, Bolíviában, Mexikóban, Franciaországban, Algériában és a Szovjetunióban (Kirgiziában) vannak. Az antimón vegyü- letei az arzén vegyületeihez hasonlóak, de sokkal kevésbé mérgezők. Az érceiből való előállításánál, redukciós kohászatánál vigyázni kell, hogy környezetszennyező melléktermékek ne kerülhessenek a levegőbe. Ezt teszik a kirgiziai kohászati kombinát dolgozói is, akik a képen látható módon légtisztító berendezést építenek a kemencékhez. E kombinát az igen nagy tisztaságú antimónt majdnem harminc országba exportálja.
