Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-24 / 146. szám

10

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1979. június 24,

Egy frontváros krónikája

Dr. Urbán Lajos naplójából

SZOLNOK MEGYE

múltjából

A Tanácsköztársaság kulturális intézkedései a Jászságban

A sokirányú politikai, gazdasági és szociális jellegű intézkedések mellett a Tanács- köztársaság központi és helyi szerveinek egyik rendkívül fontos feladata volt a művelődés új rendszerének kimunkálása, a szocialista szellemű művelődési intézményeinek megszervezése.

A Forradalmi Kormányzó- tanács LXV. sz. renedelete megállapította, hogy — „a proletariátusnak teljes gazdasági felszabadulása jelentékeny részben függ attól, hogy a közművelődés az elérhető legmagasabb fokra emelkedjék. Minthogy pedig az osztályállam az iskolában és általában a műveltség terjesztésére rendelt intézményekben céltudatosan és következetesen olyan szellemet honosított meg; amely az uralkodó osztályok érdekeinek szolgálatában állott, nagy fontossága van annak is, hogy ezek az intézmények a proletariátus ellenőrzése alá kerüljenek. — Elrendeli tehát a Forradalmi Kormányzótanács, hogy a Munkás, Katona és Földművestanácsok kebelében művelődési osztályok alakuljanak...”

Az iskolai oktatás és a köz- művelődés ügyeinek ellenőrzésére, az új szellem érvényesítésére megszervezték minden jászsági községben a munkástanácsok mellett működő művelődési osztályokot. Jászjákóhalmán Sztraky Mihály tanító, Jászalsószent- györgyön Fray Oszkár lett a művelődési osztály vezetője, aki egyebek mellett gondoskodott szocialista tartalmú könyvek, olvasmányok beszerzéséről, vasárnaponként ilyen jellegű szervezett felolvasásokról, továbbá forradalmi dalok szervezett tanításáról is.

következtethetünk annak a jelentésnek néhány adatából, ameiyet a Közoktatásügyi Népbiztosság részére Velemi Endre küldött. Többek között ezeket írta:

„Túlnyomó részben kisbirtokosok ' és földművesekből áll a város lakossága. Szellemi és ipari munkások száma kb 20%. Ipari bérmunkás 132; kisiparos 236, kereskedő 251, kereskedelmi alkalmazott 20; önálló értelmiség 15, alkalmazott értelmiség 90, középbirtokos 250, kisgazda 480, mezőgazdasági munkások száma 5000.

Szocialista szervezetnek 862 tagja van: 300 iparos, 400 földműves, 100 szellemi munkás, 62 munkás. Működik a Földművesek és Kisgazdák Országos Szervezete, 1925 tagja van, tiszta földművesekből áll.

Szociális szervezetnek van könyvtára, régi és újabb

íróktól, ezt a község minden rétege olvassa.

Fővárosi lapok mintegy 500 példányban jönnek. Legf elterjedtebb lap a Népszava. Két helyi lap van, mind a kettő tiszta szocialista tartalommal jelenik meg.

Elemi iskolák száma 19, fenntartja a község. Polgári leányiskola: 4 osztály, fenn- tartődik tandíjakból. Áll. Kath. Főgimnázium, 8 osztályú1, fenntartja az állam. A tanítás szelleme megfelel a mai kor igényeinek. Egy tanítóra kb. 80—90 tanuló esik. Az iskolák — 2 kivételével — osztatlanok. A tanítás a kor szellemében • folyik intenzív módon. Szociális olvasmányok miig nincsenek. Tanulók rendesen járnak iskolába. A felekezeti oktatás a tanítók körében közömbös, a közösség azonban kissé nyugtalansággal fogadta. Analfabéták száma 20%.”

Iskolák államosítása

Jászberényben Taska János; a jászberényi Követtanács közoktatásügyi népbiztosa már a proletárdiktatúra első napjaiban elindította az iskolák államosítását. Az államosítás tényét jegyzőkönyvileg is rögzítették. „A jászberényi Követtanács egyhangúlag kimondotta, hogy Jászberényben felekezeti iskolát el nem ismer, hanem valamennyit, úgy a volt rk., ref., mint izr. hitfelekezeti iskolát az állam tulajdonának jelenti ki, a Közokt. Népbiztosság rendelete megérkeztéig is Munkás Népiskolának nevezi. Ezzel kapcsolatban kimondotta, hogy a vallásoktatást úgy a főgymnasiumból; a tanítóképzőből, polgári leányiskolából, mint az elemi iskolákból, nemkülönben a gazdasági és iparos tanonc és kereskedő iskolákból kitiltja, s helyette a megállapított órákban az erkölcstan és a mai kort ismertető előadásokat elrendeli. Az esetleg így felmaradt órákban közismereti tárgyak tanítan- dók ...” Ezáltal itt Jászberényben a Tanácsköztársaság egyik fontos intézkedése, az állam és az egyház különválasztása, a teljes lelkiismereti szabadság biztosítása érvénybe lépett.

Rendelet a művelődésügy reformjára

Tanító átképző tanfolyam

Jászapátiban a nyári vakáció idejére „tanító átképző tanfolyam” megszervezéséről gondoskodtak, amelyre a jászsági alsójárásból 38 tanító küldte be részvételi igényét. Ugyanitt állandó jellem gű dalárdát és „szocialista műkedvelő társaságot” is szerveztek, amelyeknek azt a feladatot szánták, hogy — „Jászapáti lakosainak szélesebb rétegeit is a szellemi szórakozásra terelje, és szociális tárgyú előadásaival a legújabb kor eszméit a nép leikébe fokozott erővel plántálja ...”

Központi intézkedés nyomán „proletár-múzeum” létesítésiét is tervezték a Jászságban. Jászberényből Wittreich Jenő megyei kormányzótanácsi biztos körlevélben hívta fel a községi direktóriumok figyelmét arra, hogy a létesítendő kommunista- és Prcr- letármúzeum” számára gyűjtsenek össze minden emléket (nyomtatványt, levelet, jelvényt stb.) amely a forradalmi mozgalmakra, munkás- mozgalmakra vonatkozik. — Wittreich különös lseimébe ajánlotta a munkaWhácsok- nak az 1918. október 1. utáni időszak anyagának gyűjtését. — Az összegyűjtött anyag Jászberénybe való eljuttatását kérte. A gyűjtés eredményéről azonban nem maradtak fenn adatok.

Népkönyvtár

Jászladány községben úgy igyekeztek .gondoskodni a népművelés ügyének.előmozdításáról, hogy az egykori úrikaszinó helyiségeiben Népkönyvtárat rendeztek be Zo- mora Samu helybeli tanító kezdeményezésére.

Jászapáti -községben a mű- - velődésügy általános helyzetére, de egyben a helyi munkástanács előtt ezen a téren álló feladatok méreteire I is

Nagy jelentőségű, és a maga nemében különleges helyet foglal el az a nagyszabású művelődésügyi program, amelyet Jászapátiban a tanító szakszervezet gyűlésén Magyar Adolf, az ott állomásozó IV. Bihari vörös ezred politikai megbízott segédje terjesztett elő, s egyúttal rendelet formájában közreadott. Ez a jelentős tervezet, amely a .művelődésügy teljes reformját tűzte ki célul, részletesen rendelkezett az iskolai oktatás számos ' tényezőjének megváltoztatásáról, előírta a tanulók 'újszellemű magatartásformáit, meghatározta

az egyes tantárgyak tanításának módszereit és foglalkozott a népművelés kérdéseivel is.

A jászsági direktóriumok sokféle önálló kezdeményezését, a néptömegek érdekében kifejtett akcióit méltó módon egészítette ki ez a program, amely népoktatási rendelet címmel röplap formájában is közkézen forgott, s amely valóban alkalmasnak bizonyult arra. hogy e területen alapját képezze a művelődésügy szocialista szellemű átformálásának.

Tóth János

1919. május 3-án a vörös csapatok kiverték Szolnokról a fehéreket. A románok előnyomulása megállt, s a Vörös Hadsereg védelmi vonala megszilárdult. (A magyar forradalmi munkásmozgalom története.)

Szo&nók időközben az ostromlott város életét élte. A román tüzérség hosszú heteken át tűz blatt tartotta a várost. Dr. Urbán .Lajos szolnoki orvos frontszalgá- latot teljesítő katonaként került a szolnoki kanotai kórháziba. Naplója kegyetlen mcmotonságal örökíti meg Szolnok város harcait, szenvedésekkel, pusztulásokkal teli hétköznapjait.

Szolnok, 1919. június

10-én: — Az1 éjjel aránylag csendes. — Reggel az a hír terjedt el, hogy 48 órás fegyverszünetet hirdettek ki a katonáknak, de délelőtt azéirt csak volt ágyúzás. Délután megjött a rendkívüli Vörös Újság és a Szolnoki Munkás is hozta Clemenceau francia elnök táviratát, melyben az ellenségeskedések azonnali beszüntetését kéri. Amit Kun Béla elvtárs, külügyi népbiztos válaszában el is fogad. — Ennek dacára délután 725-kor hevesebben ágyúzza a román a várost, mint máskor. Egész fél 8-ig lőtte a Szapáry utcát és a várat. Este 9 árakor csendesebb — állítólag a katonák deputációt küldtek a parancsnokhoz, és kérték, hogy ma este támadhassanak. Hallom, hogy dr. Fekete Vilmos orvos, dr. Mándii (Mandel) ügyvéd, Etlidh Ádi és a felesége meghaltak. Mándiné, egy patikus segéd és dr. Lán- czi ügyvéd pedig megsebesültek akkor, amikor egy gránát az Erlich házba bevágott.

11-én: Hajnalban roppant heves ágyúzás és géppuska zaj — állítólag az ellenség

át akart kelni, de úgy hallom csúnyán visszaverték őket.

13-án: — A Vártemplom romokban hever és az egész vár nevű városrész. Azt beszélik, hogy a vártemplomot vagy 60—70 lövés énte.

16-án: — Az éjjel csendben telt el. Reggel a mieink ágyúztak, ami később csaknem ágyúharceá fejlődött, aminek sok ház lett az áldozata, és többen meg is sebesülték és meg is haltak. Majdnem másfél órás volt ez az ágyúharc.

23- án: —r Éjjel 1 óra tájban erős géppuska zaj és kispuska zaj hallatszik vagy másfél órán keresztiül, majd a mi tüzéreink lőttek párat, de az ellenség nem is válaszolt. — Reggel csend. Dél felé a mi tüzéreink kisebb mérvű ágyúzást csináltak. Este V2 8-kor ismét erős gyalogsági és géppuska tüzelés hallható, 9 óra tájban ágyúzás hallatszik mindkét részről.

24- én: — Hajnalban 3 óra tájiban roppant erős géppuska és gyalogsági puskazaj, ami azután ágyúzással párosul. Egész napon át ágyúzás volt mindkét részről.

26-án: — A nap folyamán csak néha lőttek, néha-néha bocsátkoztak vitába a szemközt álló géppuskák és ágyúk....

28-án: — Az éjjel csendesség volt, legalább is nem ébredtem fel lövöldözésekre. A tegnap este a Madách utcában leesett gránátnak egy 14 éves fiú áldozata van, — többről nem hallottam. Reggel csendesség. Déliben a kórházból elindultunk 12 óra felé, alig értünk a Constantin (ma a Beloiannisz úti) iskoláig, heves ágyúzás kezdődik — s ez tartott egészen

Va 2-ig, azután csendesség lett. Délután újra csend — úgy hat óra tájban újra lőni kezdenék, és úgy 7 óra felé már egész élénk ágyúharc fejlődött ki. Az ellenség azonban nem győzi úgy szusszal mint a mieink, mert a mieink öitvenet is lőnek, míg az ötöt. Az igaz, hogy ma is csúnya pusztítást csinált. az ellenséges gránát, a Madách utca sarkán hatalmas vértócsa és a Baross utca felőli részen nagy csomó betörött ablak és sápadt arc az ijedelemtől jelzi a gránát pusztítását... Egész (éjjel) V

2 2-ig tartottak a műtétek.

29- én: — Születésem 28-ik évfordulója van ma. Oly keveset láttam még szépet az életiből. Vajon mit hoz a jövő? Az éjjel csendben telt el, a délelőtt is csendben, délben 12 óra fel^ kezdenek elvétve lövéseket leadni. Aztán újra csendesség van egész estig. Amint azonban kezd sötétedni, erősebb géppuska és kisfagyverzaj hallatszik és az udvarunkra ugyancsak besüvítenek, hangos zizegéssel a kisgolyók. 10 óra után sem tudtunk még aludni a zajtól.

30- án: — Nyugodt, csendes volt az éjszaka, mikor egy irtózatos robbanás zaja vert ki bennünket az ágyból. Az egész utca népe felébredt és az utcára rőhant, hogy mi volt az. Reggel hallottuk azután, hogy a 30 öles hidat (a Tisza ártéri hídja, az úin. százlábú híd) felrobbantották a románok. Ezután a robbanás után a mieink felette kemény ágyúzást kezdették el... Majd egész éjjel tartott, sokszor felriadtunk agy-egy hevesebb zajra.

Közli: Kaposvári Gyula

Pólya Iván szolnoki festőművész plakátja és a frontváros megszokott képe, előtérben a ma Varga Katalin gimnázium épületé

II forradalmár útbiztos

Finta Árpád (1891—1920)

A biharpüspöki születésű Finta Árpád családjából jeles szobrászművészek születtek — Finta Sándor, Finta Gergely. Árpád sorsa másként, alakult. Iskolái elvégzése után Nagyváradra került a polgármesteri hivatal útbiztosa mellé műszaki rajzolónak, s itt dolgozott 1914-ig.

Az I. világháború kitörésének évében Jászladányra költözött, s innen vonult be katonának. Még a világháború folyamán leszerelt. 1917-ben Szolnokra költözött. A „tekintetes vármegye” alkalmazta útbiztosként.

A hétgyermekés családapa a szociáldemokrata munkásmozgalommal . már minden bizonnyal korábban kapcsolatba került, mert Szolnokon is aktív pártmunkát végzett. 1919. március 17-én részt vett a szolnoki munkástanács propaganda bizottságának ülésén, és önként vidéki agi- tációs útra vállalkozott.

A Tanácsköztársaság kikiáltása után a szolnoki munkástanács öntevékenyen szakbizottságokat szervezett. „A közigazgatási szakosztály

képviseletében Orosz György, Molnár Gáspár, Finta Árpád, Preusz Lipót és Simon András megjelentek az alispán előtt, és a tényleges hatalmat átvették tőle. Az alispánt, valamint a többi tisztviselőt beosztották mint előadókat a politikai, köz- művelődési, gazdasági és hadügyi osztályokba.” Ugyancsak ez a küldöttség közölte a Szolnoki Törvényszék elnökével és a város polgár- mesterével a Forradalmi Kormányzótanács rendeletét, mely szerint a hatóságok és hivatalok „a Kormányzótanács által képviselt kommunista szellemben folytassák működésüket”.

A szolnoki munkástanács március 31-i ülésén Finta Árpád terjesztette elő a közigazgatási szakbizottság jelentését, melynek tárgya a szegényház lakóinak szociális helyzete volt. A bizottság maximálta az élelmezési költségeket és elhatározta, „hogy a szegényház lakóit a város birtokában levő felsőruhával és fehérneművel, látja el, s a szegényház felügyeletével és ellenőrzésével” Finta Árpádot bízta meg. Még ugyanezen a napon részt vett a szolnoki Közalkalmazottak Egyletének gyűlésén is, melynek tárgya az egyesült munkáspárthoz való csatlakozás és a pártba való belépés volt, és amelyen

az ő hozzászólása szükségeltetett az egységbontó nézetek leleplezéséhez.

A munkástanács április 2-án tartott ülésén Finta Árpádot kooptálta a propagandabizottságba. A bizottságot azért bővítették ki, hogy a falusi választásokat kellő számú ember tudja irányítani. A bizottság tagjai a községekben a választás lebonyolítására felügyeltek és választási gyűlést tartottak. így Finta Árpád Tószegen tartott beszédet.

A szolnoki választásokon, 1919. április 7-én Finta Árpádot a munkás-. katona- és paraszttanács tagjává választották.

1919. április 21-én 4 vöröskatona kíséretével ő foganatosította dr. Harsányi Gyula volt polgármester és fia túszként való letartóztatását.

1919. május elsejére az intervenciós burzsoá román csapatok elérték Szolnokot, amely ettől az időtől kezdve frontváros lett. Nehezítette Szolnok helyzetét a Tisza rendkívüli mértékű áradása. Az árvíz elleni védekezésben nagy szerep jutott a városi mérnöki hivatalnak és személy szerint Finta Árpádnak. Vezetésével minden felszabadítható szekeret igénybe vettek a földhordásra. Plakátokon és dobszóvál hirdették. hogy 16-tól 55 éves korig minden épkézláb ember ásóval és lapáttal siessen a gátakra. Ezrek dolgoztak a legveszélyeztetettebb szaka^- szokon, s ebben segítségükre volt a tűzoltóság és a Vörös Hadsereg is. A megfeszített munka eredménnyel

járt. A mérnöki hivatal közleménye szerint sikerült a gátakat annyira megerősíteni, hogy a legerősebb hullámverést is kiállja. 1919. május 18-án megkezdődött az apadás, s a város megmenekült az árvíztől.

A Tanácsköztársaság megdöntése után az elsők között letartóztatták a „renegát” vármegyei alkalmazottat, aki szívvel-lélekkei szolgálta a proletárdiktatúrát.

A Szolnoki Törvényszék 1920. április 15-én egy évi börtönre ítélte. ,.A kir. törvényszék a büntetés kiszabásánál enyhítő körülménynek vette a vádlott büntetlen előéletét, beismerő vallomását, meg nem cáfolt nehéz megélhetési viszonyait, nagyszámúd családját. Szolnok város területét fenyegető árvíz elhárítása körül kifejtett buzgó magatartását — amíg súlyosbító körülménynek vette, hogy közhivatalnok létére a Tanácsköztársaságot támogatta.”

Több szolnoki elítélttel együtt az ő büntetését is túl enyhének tartották Horthy különítményesei. Héjjas Iván és Makkai Imre vezetésével 1920. április 28-án 17 társával egyetemben az abonyi Vigyázó-kastélyba hurcolták. Ott még aznap a szolnoki haiótulajdonos ellenforradalmár fia. Molnár Endre a többi Prónay-bé- rénccei együtt meggyilkolta.

S. L.

Összeállította: dr. Selmeczi László