Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-21 / 143. szám
1979. június 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Meg kell szilárdítani a sport helyzetét (Folytatás az 1. oldalról) kellően hasznosítva a tudományos kutatások előrevivő megállapításai. Határozottan és következetesen fel kell lépni a haladást akadályozó tényezőkkel szemben, minden szinten és területen. Csakis így válik valósággá, hogy a testnevelés és sport mindinkább betöltse funkcióit a fejlett szocializmust építő társadalmunkban, az egyén érdekében és a köz (javára. Fontos kérdésként említette, hogy a testnevelési és sportmozgalom fejlődését tömegbázisát alapvetően az iskolai testnevelés és sportolás határozza meg. Emlékeztetett arra, hogy bár az utóbbi években határozott fejlődés volt tapasztalható a heti három kötelező testnevelési óra bevezetésével, a tanórán kívüli tömegsport megszervezésével, az új testnevelési tanterv bevezetésével, az „Edzett ifjúságért” mozgalom beindításával és más eredményekkel, az iskolai testnevelési és diáksport állapota távolról sem felel meg még a követelményeknek. A jövőben éppen ezért megkülönböztetett figyelmet kell szentelni az ifjúság, ezen belül a tanulóifjúság testnevelésére, a sportolásba való bevonására, az általános iskolától az egyetemig. — A dolgozó fiatalok és felnőttek, új, 1980-tól beinduló tömegsport-rendszere lesz a munkahelyi olimpia, amelynek bevezetésére nemdifferenciált fejlesztéséről beszélt, majd hangoztatta: fontos teendő bőven akad a sportolók nevelésében, mert sok a fegyelmezetlenség, a követelőzés és sajnos gyakran a vezetők is szemet hunynak, védelmükbe veszik a vétkeseket. Szó esett arról, hogy szükségesnek látszik a jelenlegi minősítési, igazolási és átigazolási szabályzat módosítása, ugyanez vonatkozik az anyagi ösztönző rendszer elvi és gyakorlati átértékelésére is. — Élsportunk soron következő nagy próbatétele a moszkvai olimpia. A nemzetközi méretű gyors fejlődéssel képességeinknek és lehetőségeinknek megfelelően nekünk is lépést kell tartani. A testnevelési és sport- mozgalom állami irányításáról szólva Korom Mihály felhívta a figyelmet arra: szükséges, hogy munkastílusbeli változások következzenek be az állami irányításban, határozottan fel k_ell lépni a bürokratikus vezetési módszerek ellen, s azon kell fáradozni, hogy ismét megnövekedjen az önzetlen társadalmi munka becsülete. Referátuma befejező részében Korom Mihály a következőket mondta: — Összegezésképpen még csak annyit, hogy a márciusi politikai bizottsági határozat a XI. kongresszus határozatával és a párt programnyilatkozatával összhangban fontos társadalompontként korreferátumok és hozzászólások következtek. Szűcs Istvánná, a Magyar Üttörők Országos Szövetségének főtitkára arról szólt, hogy az úttörő szövetség elhatározta, hogy saját sport- tevékenységében nagyobb teret biztosít a tömegsportnak, ösztönzi a szervezett turizmust, a természetjárást, a táborozást, valamint a közösségek részvételét a testedzés feltételeinek megteremtésében. Buda István államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke fontos vezetés; kérdésekről és tennivalókról szólt. Megemlítette, minden sportvezetőnek abból kell kiindulni, hogy az ifjúság fizikai felkészültségének, edzettségének fokozása ma már társadalmi igény. Fontos kérdés az Is, hogy a fiatalok, az aktív s, ortolók teljesítőképessége fokozódjék. Hangsúlyozta, hogy a sportban is a társadalmi érdek a meghatározó, csak az lehet a vezérfonal és az iránytű a döntések hozatalánál. Az országos kommunista sportaktíva résztvevői felszólalásaikban és a vitában teljes képet formáltak a test- nevelési és sportmozgalom eredményeiről, felhívták a figyelmet arra, hogy az ifjúság és a sport egymástól elválaszthatatlan, többször is szó esett az „Edzett ifjúságért” tömegsport-mozgalom jelentőségéről és azon belül arról, hogy milyen fontos a régiben hozott határozatot a SZOT elnöksége — hívta fel a kommunista sportaktíva figyelmét Korom Mihály. — Ez a szakszervezetek által irányított új tömegsportmozgalom is kapjon meg minden szükséges támogatást a pártszervektől, a KISZ-től és az állami szervektől. A verseny-, illetve élsportról szólva Korom Mihály azzal a megállapítással élt, hogy meg kell szilárdítani a magyar sport helyzetét a nemzetközi élvonalban, ahol pedig szükséges, ott minden erőfeszítést meg kell tenni az élvonalba való visszakerülésért. — Ennek alapvető feltétele a korszerű sportpolitikai koncepción alapuló szakmai munka, és az ennek végrehajtását segítő rend és fegyelem — jegyezte meg. A következőkben a magyar sport lelkesítő hagyományaira emlékeztetett az előadó, aztán a sportágak politikai ügy lett. Az egészséges életmód és a jövő közérzet egyik forrásának tekinti a testnevelési és sportmozgalom egészét, előtérbe helyezi a tömegsportot, s mindenekelőtt az ifjúságra, azon belül a tanuló ifjúságra irányítja a figyelmet. A tömegsportra irányuló célkitűzést nem a versenysport, az élsport visszaszorításával kell elérni, hanem annak fejlesztésével kölcsönhatás- b' . A testnevelési és sport- mozgalomban javítani kell a párt-, állami, tömegszervezeti és mozgalmi vonalon az egységet és az irányítás színvonalát. A Központi Bizottság titkársága az elmondottak szerint hozta meg a mai országos aktivára a magyar testnevelés és sport helyzetéről, valamint a tennivalókról szóló beszámolóját, azzal a tudattal, hogy tanácskozásunk újabb lendületet ad a sikeres munkához. A következő napirendi tanuló és dolgozó fiatalok még hatásosabb mozgósítása, az irányításban, a KISZ, illetve a szakszervezeti, bizottságok együttműködése, a lányok és fiatalasszonyok fokozottabb bevonása. A felszólalásokat követően Korom Mihály záróbeszéde hangzott el. Az MSZMP KB titkára az egésznapos tanácskozást értékesnek és hasznosnak minősítette, és hangsúlyozta, a kommunista sportaktíva résztvevői jóleső érzéssel jelenthetik az MSZMP Központi Bizottságának, hogy feladatukat elvégezték. az aktíva egyetért a Politikai Bizottság márciusi határozatával, annak szellemével. Korom Mihály értékelése szerint minden felszólalásra jellemző volt a felelősségtudat és annak felismerése, hogy a testnevelés és a sport fontos társadalompolitikai jelentőséggel bír. Gyümölcsszüret Törökszentmiklóson Törökszentmiklóson, a Ti- szatáj Termelőszövetkezet dolgozói már hetek óta szedik a cseresznyét és a megy- gyet. A kát „csonthéjast” összesen 49 hektáron termesztik a gazdaságban, és várhatóan 2100—2200 mázsát szüretelhetnek majd le belőlük a szövetkezetben. A magas hozamokat fejtrágyázással és öntözéssel alapozták meg a termelő- szövetkezet vezetői. Hektáronként 80—100 kiló tiszta nitrogén foszfor és kálium hatóanyagtartalmú műtrágyát szórtak ki a gyümölcsösben. A tavaszi fagyok miatt idén nem hoznak termést a nagyrévj Tiszazug Termelő- Szövetkezet meggyfái. A sárgabarackosban is komoly károkat okozott a hideg idő. A virágok 60—70 százalékát elvitte a fagy. j Nem kímélte a fagy a csé- pai Tiszamenti Termelőszövetkezet gyümölcsösét sem. A meggy- és cseresznyefákat megcsípte a hideg, így az idén mérsékeltebb hozamokra számíthatnak az üzem vezetői. Elutazott az afrikai Nemzeti Kongresszus küldöttsége Elutazott hazánkból az Afrikai Nemzeti Kongresszus Oliver Tambo elnök által vezetett küldöttsége. A Magyar Szolidaritási Bizottság meghívására érkezett delegáció széleskörű tájékoztatást adott az Afrika déli térségében kialakult helyzetről. a dél-afrikai felszabadí- tási mozgalom előtt álló újabb feladatokról. A Magyar Szolidaritási Bizottság vezetőivel folytatott tárgyalások során megvitatták a két mozgalom előtt álló időszerű feladatokat, és megállapodtak az együttműködés továbbfejlesztéséről, Gáspár Sándor a megyébe látogatott (Folytatás az 1. oldalról.) szolnoki MÁV Járműjavítóba látogatott, ahol Sándor László, a városi pártbizottság első titkára és az üzem vezetői fogadták őket. A Járműjavító fejlődéséről és feladatairól Ambrus János igazgató, a politikai munkáról pedig Tímár Gyula, az üzemi pártbizottság titkára tartott tájékoztatót. A tájékoztatók után üzem- látogatásra került sor. A házigazdák megmutatták Gáspár Sándornak az új létesítményeket és az óvodát. Ezt követően a szocialista brigádok vezetőivel találkozott a SZOT főtitkára. Az eszmecsere bevezetőjéül Szabó Károly, az üzemi szakszervezeti bizottság titkára vázolta a szocialista brigádmozgalom helyi eredményeit. Többek között megemlítette, hogy az idén 157 brigád 1450 dolgozója tett vállalást. A szocialista brigádok száma 147 — közülük 27 műszaki, illetve adminisztratív területen dolgozik. A szocialista brigádmozgalom az üzemben bázisa a kiváló cím elnyeréséért kifejtett munkának. A brigádvezetők közül többen (Vígh Béla, Szekeres István, Habony András, Németh Antal, Csabai József) kértek szót. Egyöntetű véleményük az volt, hogy a szocialista brigádmozgalom társadalmi haszna mellett elősegíti személyiségük kiteljesedését. Többen szóltak az iskolai oktatásban résztvevők számának növekedéséről. Kétszáz dolgozó vesz részt az üzemből állami oktatásban, négyszázan pedig szakmai képzésben. Közel ezren a politikai oktatásba kapcsolódtak be. Tavaly közel 37 ezer társadalmi munkaórát teljesítettek a szocialista brigádok. Közéleti tevékenységük is jelentős. Figyelemre méltó kezdeményező készségük is. A kárpitosoknál például a szakember- hiányt a nők szakmai képzésével szüntették meg. Sok brigádtag megszerzi a második szakmát. A szocialista brigádvezetők klubja — Kiss Gyula klubvezető tájékoztatása szerint ;— sokoldalú segítséget nyújt mindehhez. Az említettek természetesen csak kiragadott példák a szocialista brigádok sok-' rétű életéből. Gáspár Sándor mindezt elismeréssel méltatva hangsúlyozta, hogy a szocialista brigádmozgalom hármas jelszava értékálló, a fejlődés jól megválasztott irányát tükrözi. A szocializmus távlatait belátni, építésének időarányos feladatait elvégezni csak a hármas jelszó jegyében élve, dolgozva, az ismeretanyag állandó gyarapításával lehet. A lelkiismeretesség és a tudás fokozásának szükségességét többször aláhúzta a SZOT főtitkára. Ugyanúgy azt is, hogy a tömegek nemcsak végrehajtói a társadalmi feladatoknak, hanem egyre inkább aktív kimunkálói. Ezért szükséges, hogy minden ember értelmileg, érzelmileg egyre több legyen. És legyen hite, bizalma, reménye, emberi méltósága nagy feladataink végrehajtásához. A beszélgetés végén a szocialista brigádvezetők egy általuk javított vasúti személykocsi modelljével kedveskedtek a vendégnek. Gáspár Sándor megyei programja a mai napon a martfűi Tisza Cipőgyárban folytatódik. Simon Béla Fotó: Temesközy Ferenc A tiszagyendai cseresznye (furcsa) útjai Elvinni kifizetődőbb? Az apró kisközség minden valószínűség szerint gyümölcstermesztéséről a leghíresebb. Szinte valamennyi ház körül hatalmas zártkertek (alma-, körte-, barack-, cseresznyefák stb.), szőlőföldek díszlenek. Jelenleg a cseresznyeszedés kellős közepén tartunk, és a fák roskadozva pirosodnak a terméstől. Ügy tűnik, a májusi aszály inkább a bogyók térfogatát, mint mennyiségét apasztotta le. Hogy hány tíz, illetve száz mázsa termett a közkedvelt gyümölcsből az idén ebben a faluban, arról csak hozzávetőlegesen lehetne véleményt mondani. Egy azonban bizonyos: június közepéig az áfész helybeli telepén mindössze hét (!) mázsa cseresznyét adtak át a termelők. Csak kedden és pénteken Fura módon a tiszagyendai cseresznye mégis eljut a karcagi, a kunhegyesi. a tisza- roffi. a törökszentmiklósi piacra — rendszerint a szövetkezet megkerülésével. A kérdezettek az okot részben a felvásárlás kedvezőtlen időpontjában látják. Helyben csak kedden és pénteken veszik át a cseresznyét, és ez a merev idŐDont nem éppen a legkedvezőbb. Ugyanis a sok, zömmel idős kerttulaidonos távoli rokoni, baráti, családi segítsége rendszerint hét végére érkezik, és a szombat-vasárnap leszedett nagy tömegű cseresznyével nem lehet keddig várni. A kiskereskedő élelmesebb Akkor hová kerül a sok mázsa ropogós áru? Akinek autója van, még aznap este elrobog vele a környékbeli városokba (nemegyszer Szolnokra is) — egy-egy maszek gyümölcskereskedőhöz. Mások hárman, négyen ösz- szetársulnak, és a felrakott, friss gyümölcs, néhány kosár cseresznye egy tételben talál vevőt Karcagon, Törökszentmiklóson. Szolnokon. A központi, helyi felvásárlás a területi illetékes, a Kö- zéptiszavidéki Áfész feladata. Az is igaz, eddig az áfész elmaradt gyümölcsfelvásárlási tervétől. Forgó István főosztályvezető-helyettes szerint Abádszalókról jóval több cseresznye érkezik, pedig ez a község kevésbé gyümölcs- termelő, mint Tiszagyenda. Jelenleg azonban általában csak az idősebb, gépkocsival nem rendelkező kerttulajdonosok adják át a helyi áfész- felvásárlónak áruikat. A többiek autóval, motorral, kerékpárral — a nekik megfelelő időben — fuvarozzák az érett gyümölcsöt a környékbe. így tulajdonképpen vevőre talál minden kiló cseresznye, csak éppen a legilletékesebb felvásárló, a Középtiszavidé- ki Áfész csekély részesedési aránya az elgondolkoztató. Egyesek szerint kevés a 12 forintos felvásárlási ár. míg a többség véleménye alapján nincs az a cseresznyefa, amelyik igazodna a keddhez és a péntekhez. Ha megérett, szedni és vinni kell. Való igaz mindez. Úgy tűnik, az idén már csak ábránd marad, hogy Tiszagyenda közkedvelt gyümölcsének zöme a szövetkezet közvetítésével kerüljön a környékbeli fogyasztók asztalára. Rugalmasabb nyitvatartási 1 A meggyszezon még hátravan. Rugalmasabb nyitvatar- tással, meggyőzéssel talán még lehetne javítani a tiszagyendai gyümölcsfelvásárlás feltételein. Ellenkező esetben újra csak azt írhatjuk a június végi. július eleji környékbeli piacok gyümölcsárairól — anélkül, hogy megsértenénk a becsületes magánkereskedők többségét — néhány, jó üzleti érzékkel rendelkező, saját zsebre dolgozó, ügyes felvásárló irányítja őket. P. Szabó Miklós Gáspár elviárs megtekintette a Járműjavító új Diesel-üzemét A tanácskozás résztvevői (Telefotó - KS.)
