Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-21 / 143. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. június 21. KÖZLEMÉNY a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Bolgár Népköztársaságban tett látogatásáról Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárának vezetésével a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsának és Minisztertanácsának meghívá­sára 1979. június 18—20. között hivatalos, baráti látogatást tett a Bolgár Népköztársaságban a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A küldöttség Szófiában magyar—bolgár barátsági nagy­gyűlésen vett részt, ahol Kádár János és Todor Zsivkov mondott beszédet. A magyar vendégek ismerkedtek a bol­gár nép életével, a fejlett szocialista társadalom építésének eredményeivel. Ellátogattak a szófiai Elektromos és Motoros Targonca Tervező Intézetébe. A magyar küldöttséget bul­gáriai tartózkodása során mindenütt baráti és elvtársi lég­körben fogadták. Ez híven tükrözte a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt, a Magyar Nép­köztársaság és a Bolgár Népköztársaság, a magyar és a bol­gár nép hagyományos, testvéri barátságát. A látogatás idején megbeszélésekre került sor, amelye­ken részt vett: Magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztársaság bulgáriai nagykövete. Bolgár részről: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsának elnöke, Sztanko Todorov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Petr Mladenov, a BKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, külügyminiszter, Dimitr Sztanisev, a BKP Központi Bizottságának titkára, Milko Balev, a BKP KB tagja, a BKP KB első titkárának, a BNK Államtanácsa elnökének kabinetfőnöke, Vladimir Videnov, a Bolgár Nép- köztársaság magyarországi nagykövete. I. A küldöttségek tájékoztatták egymást a Magyar Szocia­lista Munkáspárt XI. kongresszusa és a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a fej­lett szocialista társadalom építéséről. Széleskörű vélemény- cserét folytattak a két testvérpárt és ország együttműkö­désének eredményeiről. Széleskörű véleménycserét folytattak a világhelyzetről, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom időszerű kérdéseiről. Elégedetten állapították meg, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Bolgár Népköztársaság kapcsolatai — teljes összhangban a két ország barátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerződéssel — az élet minden terü­letén dinamikusan fejlődnek. Sikerrel válnak valóra a Bol­gár Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének 1973. évi magyarországi látogatásakor és az azt követő felsőszintű találkozókon kidolgozott megállapodások. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kom­munista Párt meghatározó szerepet tölt be a két ország hatékony együttműködésében, a magyar és a bolgár nép barátságának fejlesztésében. A két fél kifejezésre juttatta, hogy a jövőben is erősíti a két testvérpárt gyümölcsöző kapcsolatait. A felek megelégedéssel szóltak arról, hogy a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság gazdasági, mű­szaki-tudományos együttműködése, a két állam érdekeinek megfelelően bővül és mélyül. Ebben fontos szerepet töltenek be a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kormányfőinek rendszeres találkozói, továbbá a magyar— bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság tevékenysége. A küldöttségek vezetői megerősítették „a Magyar Nép- köztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti gazdasági és műszaki tudományos együttműködés és szocialista integ­ráció további fejlesztésének fő irányait az 1990-ig terjedő időszakra” elnevezésű dokumentumot, amely a két ország gazdasági kapcsolatainak további bővítését és elmélyítését irányozza elő a termelés számos fontos területén. Hang­súlyozták, hogy ez az okmány összhangban áll a KGST komplex programjával, amelynek megvalósítását mindkét ország szorgalmazza. Méltatták a KGST 30 évét, és kifejez­ték, hogy a jövőben is hozzájárulnak a tagállamok gazda­sági integrációjának kibontakoztatásához, a sokoldalú együtt­működés korszerűsítéséhez, s a hosszútávú célprogramok hatékony megvalósításához. A két küldöttség kiemelte, hogy a Magyar Népköztár­saság és a Bolgár Népköztársaság között a turistaforgalom továbbfejlesztése jól szolgálja a magyar és a bolgár nép köl­csönös megismerését. A felek kedvezően értékelték a kulturális, a tudomá­nyos életben, a művelődés és a tömegtájékoztatás terén ki­alakult együttműködést, amely jelentősen fejlődött az elmúlt években. Egyetértésüket fejezték ki azzal, hogy — a magyar és a bolgár nép hagyományos barátságával összhangban — a jövőben is közösen emlékezzenek meg a két nép haladó, forradalmi örökségéről, kiemelkedő történelmi évfordulóiról. II. A két küldöttség vezetői véleményt cseréltek a nem­zetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Megkülönböztetett figyelemmel foglalkoztak a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé 1978. november 23-i moszkvai nyilatkozatával, s megállapították, hogy ma is érvényes a nemzetközi helyzetről adott értékelése. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság megítélése szerint napjainkban az enyhülés a nemzetközi kapcsolatok meghatározó tényezője, jóllehet a szélsőséges imperialista körök és a reakciós erők megkísérlik megaka­dályozni további kibontakoztatását. Aláhúzták, hogy az eny­hülés megerősítése és elmélyítése újabb, határozott erőfeszí­téseket igényel, mert csak így válhat átfogó, tartós és visz- szafordíthatatlan folyamattá. A két küldöttség hangsúlyozta, hogy a nemzetközi poli­tikai enyhülésnek ki kell egészülnie a katonai enyhülést szolgáló intézkedésekkel. Ennek megfelelően síkra szálltak a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a fegyveres erő és fegyverzetek korlátozását és csökkentését, a leszerelést — mindenekelőtt a nukleáris leszerelést — szolgáló érdemi intézkedések mellett. Rámutattak azoknak a javaslatoknak a fontosságára, amelyeket a szocialista országok terjesztettek az ENSZ leszerelési bizottsága elé a leszerelés átfogó prog­ramjának elemeiről, és állást foglaltak a leszerelési világ- konferencia összehívása mellett. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság küldöttsége mélységes megelégedéssel üdvözli a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról aláírt újabb szovjet—ame­rikai megállapodást. E megállapodásnak rendkívüli jelen­tősége van a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása szempontjából, életbe léptetése pedig jelentősen előmozdí­taná a fegyverkezési verseny korlátozását. A két fél kifejezésre juttatta, hogy a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzetek csökkentéséről Bécsben folyó tár­gyalások sikere jelentősen hozzájárulna a nemzetközi eny­hüléshez. Aláhúzták, hogy a tárgyalásokon résztvevő szocia­lista országok múlt évi javaslatai reális alapot nyújtanak az előrelépésre. Ezt lehetővé tenné, ha a tárgyalásokon részt­vevő nyugati országok késedelem nélkül, konstruktív választ adnának e javaslatokra. A küldöttségek különösen fontosnak és időszerűnek tekintik a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bi­zottságának 1979. május 14—15-i budapesti ülésén kidolgozott javaslatokat. Támogatják azokat a lépéseket, amelyek bőví­tik a bizalomerősítő intézkedések körét, és gyengítik a kato­nai szembenállást Európában. A két fél kifejezte készségét, hogy cselekvőén elősegíti egy politikai szintű értekezlet ösz- szehívását valamennyi európai állam, továbbá az USA és Kanada részvételével. Ez lehetőséget nyújt a bizalomerősítő és a katonai enyhülést szolgáló intézkedések, javaslatok érdemi áttekintésére. Különleges jelentőséget tulajdonítanak annak a javaslatnak is, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt vett államok szerződésben köte­lezzék magukat arra, hogy elsőként nem használnak egy­mással szemben sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság küldöttsége újból hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági és együttműködési' értekezlet záróokmányának egységes egészként való végrehajtása hozzájárul a nemzetközi helyzet további javulásához, az enyhülési folyamat erősödéséhez. Az 1980-ban sorrakerülő madridi találkozóra felelősségteljes munka vár a záróokmány valóra váltásának előmozdításá­ban. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kész tevékenyen hozzájárulni a madridi találkozó jó előké­szítéséhez és sikeres lebonyolításához. A felek állást foglaltak a nemzetközi gazdasági kapcso­latok igazságos és demokratikus átalakítása mellett. Fellép­tek a nemzetközi kereskedelemben alkalmazott diszkriminá­ciós korlátozások megszüntetéséért. Ügy vélik, hogy a KGST és az Európai Gazdasági Közösség megfelelő megállapodá­sának megkötése hozzájárulna az európai gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműködés bővítéséhez. A két küldöttség kifejezte aggodalmát a közel-keleti helyzet veszélyes alakulása miatt. Elítélte EgyiDtom és Izrael különbékéjét, amely az Amerikai Egyesült Államok égisze alatt jött létre. Szolidaritását fejezte ki a különbékét eluta­sító arab népekkel és állást foglalt a konfliktus igazságos és átfogó rendezése mellett, valamennyi érdekelt fél — köz­tük a Palesztinái Felszabadítási Szervezet — részvételével. A felek cselekvő támogatásukról biztosították a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért, az imperializmus, a kolonializmus és a faji megkülönböztetés ellen küzdő ázsiai, afrikai és latin-amerikai népeket. Aláhúzták, hogy az el nem kötelezett mozgalomnak fontos szerepe van e harc­ban, és reményüket fejezték ki, hogy az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek 1979 szeptemberében Ha­vannában sorrakerülő értekezlete újabb jelentős lépést tesz a népek békéjének és biztonságának erősítésére és hozzájárul az imperializmus, a kolonializmus, a neokolonializmus, va­lamint a faji megkülönböztetés ellen vívott harchoz. A küldöttségek határozottan elítélték a Vietnami Szo­cialista Köztársaság elleni kínai agressziót. Megerősítették pártjaik, országaik és népeik internacionalista szolidaritását a hős vietnami nép harcával, amelyet országa szuvereni­tásáért, területi egységéért folytat. A tárgyaló felek komoly aggodalommal szóltak Kína hegemonista és terjeszkedő külpolitikájáról, amely a nem­zetközi helyzet élezésére irányul. Aláhúzták, hogy ez a poli­tika veszélyezteti a világbékét, károkat okoz a forradalmi és felszabadító mozgalomnak. Mindezek hangsúlyozása mel­lett kifejezték, hogy készek normális államközi kapcsolatokat fenntartani a Kínai Népköztársasággal a békés egymás mel­lett élés elve alapján. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság állást foglalt amellett, hogy a Balkán térségében erősödjék a béke, a jószomszédság és az együttműködés. A két párt- és kormányküldöttség megerősítette, hogy országaik különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak a Szovjetunióhoz fűződő testvéri, internacionalista kapcsola­toknak. Nagyra értékelik a Szovjetunió és a Szovjetunió Kommunista Pártja következetes elvi politikáját, amely a béke, a nemzetközi biztonság és a társadalmi haladás érde­keit szolgálja. Hangsúlyozták Leonyid Iljics Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének kiemelkedő személyes hozzájárulását e politika kidolgozásához és megvalósításához. III. A két küldöttség áttekintette a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseit. Megállapították, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom erő­södik, és növekvő befolyást gyakorol a világhelyzet alaku­lására. Aláhúzták, hogy a kommunista és munkáspártoknak a békéért és a társadalmi haladásért folytatott közös harca jól szolgálja az emberiség létérdekeit. A tárgyaló felek megerősítették, hogy pártjaik továbbra is a marxizmus;—leninizmus elvei alapján és a proletár inter­nacionalizmus szellemében munkálkodnak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítésén. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak pártjaiknak a Szovjetunió Kommunista Pártjához, a szocialista közösség többi országa testvérpártjához fűződő kapcsolataira, a baráti és alkotó együttműködés állandó fejlesztésére az élet min­den területén. Az MSZMP és a BKP kifejezte készségét, hogy a jövő­ben is hozzájárul az európai kommunista és munkáspártok együttműködésének előmozdításához. Hangsúlyozták az euró­pai kommunista és munkáspártok 1976. évi berlini konfe­renciája közös dokumentumában foglalt elvek érvényesí­tésének és a közös feladatok megoldásának fontosságát a békéért, a biztonságért és a társadalmi haladásért folytatott küzdelemben. Megerősítették szolidaritásukat a tőkés orszá­gokban működő testvérpártoknak a monopóliumok gazdasági és politikai uralma megtöréséért, a demokráciáért és a tár­sadalmi átalakulásáért folytatott harcával. Kifejezték párt­jaik szolidaritását a nemzeti felszabadulásért, a függetlensé­Hazaérkezett a Kádár János vezette magyar küldöttség (Folytatás az 1. oldalról) dászgépköteléke kísért — a magasba emelkedett. A repülőgépről Kádár Já­nos táviratot intézett Todor Zsivkovhoz, amelyben köszö­netét mondott az elvtársi és baráti fogadtatásért, és to­vábbi sikereket kívánt a szocializmus építésében. Ro­mánia fölött átrepülve Kádár János táviratban üdvözölte Nicolae Ceausescut, a Ro­mán Kommunista Párt főtit­kárát, a Román Szocialista Köztársaság elnökét. Tegnap hazaérkezett a Ma­gyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége, amely Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága el­ső titkárának vezetésével _ a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsának és Miniszter­tanácsának meghívására hi­vatalos, baráti látogatást tett Bulgáriában. A küldöttség tagjai voltak: Lázár György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszterta­nács elnöke, Gyenes András, a Központi Bizottság titká­ra, Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, külügymi­niszter. A küldöttség kísére­tében volt Horváth László, a Központi Bizottság tagja, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese, Fodor László, Varga István, a KB osztály­vezető-helyettesei. Roska Ist­ván külügyminiszter-helyet­tes, Tordai Jenő külkereske­delmi miniszterhelyettes és Tóth Elek, a külügyminisz­térium csoportfőnöke. A párt- és kormánykül­döttség fogadásába! a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Aczél György, Németh Ká­roly, Óvári Miklós. az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellen­őrző Bizottságának elnöke, Borbély Sándor, Győri Imre és Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kárai, Keserű Jánosné és Pullai Árpád, a Központi Bi­zottság és a kormány tag­jai, Berecz János, a Közpon­ti- Bizottság külügyi osztá­lyának vezetője és Rácz Pál külügyi államtitkár. Jelen volt Vaszil Baev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. MOSZKVA A Pravda a bécsi tárgya­lások eredményeinek szen­telt vezércikkében rámutat, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok által alá­írt SALT—II szerződés olyan ésszerű kompromisszum, amely figyelembe veszi mind­két fél érdekeit. A szerződés az egyenlőség és a kölcsönös biztonság elveire épül, és elő­írja, hogy a benne foglalt kötelezettségeket a felek megbízható módon ellenőriz­hessék. WASHINGTON Az amerikai fegyvleres erők vezetése, a vezérkari főnökök egyesített bizottsága támogatja az új SALT-szer- ződést. E tény jelentősen ja­vítja az egyezmény törvény- beiktatásának esélyeit. A The New York Times szerdai je­lentése szerint a vezérkar döntésében nagy szerepet játszott, hogy Carter elnök a közelmúltban elrendelte, az MX jelzésű új hadászati ra­kétarendszer kiépítését. * * * Az Egyesült Államokban rohamosan nő a benzinhi­ány és terjed az adagolás, a Fehér Ház pedig a napener­giába veti reményét. Carter elnök szerdán bejelentette: az a cél, hogy az ország energiaszükségletének 20%-át 2000-ben már megújítható energiaforrások, főként nap­energia szolgáltassa. BELGRAD Deszai indiai miniszterel­nök szerdán Brioni szigetére érkezett, ahol megkezdte ta­nácskozásait Tito jugoszláv elnökkel. Megbeszéléseik kö­zéppontjában az el nem kö­telezett országok mozgalmá­nak időszerű kérdései állnak. KAMPALA Godfrey Binaisa ügyvéd személyében szerdán új el­nöke lett Ugandának. Előző­leg Yusuf Lule eddigi állam­fő nyilatkozatot tett közzé és bejelentette lemondását. Az afrikai állam felső veze­tésében történt személyi vál­tozás az Idi Amin rendszeré­nek megdöntésére szövetke­zett, különböző politikai in­díttatású erők közötti feszült­ségekre utal. TEHERAN A hírügynökségek jelenté­sei szerint sikerült elsimíta­ni a nézeteltéréseket a négy vallási vezető, Ruhollah Kho­meini, Kazem Sariat Madari, Sahab A! Din Marasi és Mo­hammad Reza Golpajegani között Qumban kedden este kezdődött megbeszélésen, A síiták „szent városában” a vallási vezetők azért ültek össze, hogv egyeztessék az alkotmánytervezet elfogadá­sával kapcsolatos eltérő vé­leményüket. gért és a társadalmi felemelkedésért küzdő erőkkel, Ázsia, Afrika és Latin-Amerika forradalmi pártjaival és moz­galmaival. Az MSZMP és a BKP kiemelkedő fontosságot tulajdo­nít annak, hogy a testvérpártok alkotó módon alkalmazzák a marxizmus—leninizmus tudományos elméletét. Meggyőző­désük: a kommunista pártok és valamennyi forradalmi, de­mokratikus erő érdeke, hogy következetes elvi harcot foly­tassanak a maóizmus, a szovjetellenesség, az antikommu- nizmus minden vállfája ellen. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommu­nista Párt hasznosnak tartja az alkotó szellemű párbeszéd folytatását, a kapcsolatok építését a szocialista és a szociál­demokrata pártokkal. A magyar és a bolgár fél mély megelégedését fejezte ki, hogy a két párt- és kormányküldöttség találkozója szívélyes, baráti légkörben zajlott le, és a tárgyalások a nézetazonos­ság jegyében folytak az összes kérdésben. Kifejezték meg­győződésüket, hogy a megbeszélések újabb fontos hozzá- iámlást jelentenek a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt, a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság testvéri barátságának további elmé­lyítéséhez, sokoldalú együttműködésének bővítéséhez, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján. Egyúttal jól szolgálták a szocialista közösség egységét, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom összeforrottságának erősítését. A magyar párt- és kormányküldöttség a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa és kormánya nevében meghívta Todor Zsivkov elvtársat, hogy a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének élén tegyen hivatalos, baráti láto­gatást a Magyar Népköztársaságban. A meghívást köszö­nettel elfogadták. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents