Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-13 / 110. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. május 13. Számítógépek a megyében A SZÜV mágnesszalagos memóriái R-20-as és R-22-es számitógépe» a Hüiögépgyérban Kevesebb a kézi munka A számítástechnika alkalmazásának rohamos elterjedését világszerte társadalmi szükséglet váltotta ki. Az elmúlt évtizedek során kibontakozott technikai forradalom, a termelés egyre növekvő üteme kikényszerítette az információfeldolgozás eszközeinek és módszereinek robbanásszerű fejlődését. Hazánkban a számítástechnika eszközeinek gyártása és alkalmazása viszonylag későn kezdődött meg: az 1960-as évek elején tiznél kevesebb számítógép üzemelt összesen. Döntő változást a Miniszter- tanács által 1971 novemberében elfogadott számítástechnikai központi fejlesztési program hozott. A Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program megjelenése előtti időszakban megyénkben számítógép nem üzemelt, számítástechnikai alkalmazások csak szórványosan léteztek, intézményes szakemberképzés nem folyt. A számítástechnika tömeges elterjedését a megyei párt- és tanácsi vezetés jelentős erkölcsi és anyagi támogatásával megépült SZÜV -szolnoki számítóközpont üzembe lépése alapozta meg. A szolnoki központot az ország ötödik vidéki — regionális — számítóközpontjaként 1970. január 1-én állították üzembe, elsősorban az 1970- es népszámlálás adatainak feldolgozása céljából. 1971- től kezdődően a számítóközpont intenzív piackutatást, helyzetfelmérést, és nem utolsósorban számítástechnikai ismeretterjesztést végzett annak érdekében, hogy a számítástechnikai kultúra minél gyorsabb elterjesztéséhez a feltételek időben biztosítva legyenek. (Ezt az időszakot két nagy számítástechnikai kiállítás, jónéhány újságcikk, gazdasági vezetőknek tartott előadások, számítóközpontbemutatók és a publikáció számos más formája jellemezte. Az 1971-ben Szolnokra telepített két UNIVAC—1004 típusú kis számítógép üzembe állítása, a számítóközpont szakembereinek kiképzése és a folyamatos igényfeltárás eredményeképpen egyre-más- ra szaporodtak a megyei számítástechnikai alkalmazások. A szolnoki számítóközpont kezdettől fogva komplex módon vállalkozott számítógépes rendszerek megtervezésére, programozására és üzemeltetésére. A gyorsabb előrehaladást és a legkorszerűbb módszerek alkalmazását azonban hátráltatta az a tény, hogy a modern, nagy teljesítményű számítógépek egészen 1974-ig hiányoztak Szolnok megyéből. Minőségi változást jelentett a szolnoki számító- központnál az 1974 első félévében üzembe helyezett közepes teljesítményű, szovjet gyártmányú R—20-as számítógép, amelyet 1977 negyedik negyedévében egy nagy teljesítményű R—22-es típusú számítógép követett. A nagy ütemű műszaki fejlesztéssel párhuzamosan a szolnoki számítóközpontnál egy igen jelentős — magasan képzett — szellemi alkotógárda jött létre, amelynek eredményeképpen a számítástechnikai alkalmazások ugrásszerűen megnövekedtek. A rendkívül dinamikus fejlődést mutatja, hogy a számítástechnikai szolgáltatások mennyisége öt év alatt több mint háromszorosára nőtt. A legkorszerűbb technika lehetővé tette mindazon vállalatok számítástechnikai feldolgozásának „hazatelepítését”, amelyeket korábban Az alkalmazások köre és színvonala ■■■■■■■■ Belép az R-20-as £■■■■■■■ Új lehetőségek más, főleg budapesti székhelyű számitóközpontoknál végeztettek el. .Lehetővé vált továbbá olyan nagyvállalatok segítése, amelyek a későbbiek során saját számítóközpontot kívánnak létesíteni. E vállalatok közül a Hűtőgépgyár már 1977-ben üzembe is helyezte saját R—20-as számítógépét, jelenleg pedig az alföldi olajipar intenzív felkészülése folyik a szolnoki számítóközpontnál annak érdekében, hogy a hatodik ötéves terv első felében üzembe lépő saját számítóközpontjukat már kezdettől fogva — a lehető legteljesebben használhassák fel. A megyei számítástechnikai alkalmazások döntő többsége jelenleg a SZÜV szolnoki számítóközpontjánál történik, saját számítóközponttal egyelőre csak néhány vállalat rendelkezik. Számottevő azonban azok száma, akiknek a számítástechnikai igényeit megyén kívüli — elsősorban budapesti — vállalatok, trösztök számítóközpontjai elégítik ki. Ez a forma elsősorban az országos nagyvállalatok és trösztök Szolnok megyei gyáraira, vállalataira (Papírgyár, Cukorgyár, Volán 7-es sz. Vállalat stb.) jellemző. A számítástechnikai szak- emoerképzés helyzetét vizsgálva megállapítható, hogy 1972 óta kedvező helyi lehetőségek nyíltak. Ez időponttól működik a Nemzetközi Számítástechnikai Oktató Központ Szolnokra kihelyezett decentruma, amelynek révén már eddig mintegy 850 számítástechnikai szakember képzésére nyílott mód. A felhasználók körét vizsgálva szembetűnő, hogy szinte valamennyi népgazdasági ágazat képviselve van. A legjelentősebb felhasználók a vállalatok, de számottevő mértékben alkalmazzák a tanácsok, a pénzintézetek és a tervező vállalatok is. Feltűnő, hogy a tanácsi vállalatok, ipari szövetkezetek és a mezőgazdasági 'ágazat még az alkalmazások kezdeti lépéseinél tartanak. A megyében a legjelentősebb vállalati alkalmazásoknál" ma már egyre általánosabbá válik az igényességre való törekvés. A hagyományos ügyviteli munkák egysíkú számítógépesítése helyett a nagyobb szervezetek az integrált, a vezetési döntéseket közvetlenül alátámasztó tervezési, gazdálkodási, termelésirányítási megoldásokra törekszenek. A vállalati szervezettség általános színvonala a számítástéchni- kai megoldások tömeges méretű elterjedését ma még nem teszik lehetővé. Elkerülhetetlenül el kell tehát végezni azokat a fontos szervezési feladatokat, amelyek előfeltételei a számítástechnika racionális és gazdaságos alkalmazásának. E feladat mielőbbi színvonalas megoldásához célszerű lenne fokozottabb mértékben igénybe venni azokat a szervezési intézeteket, amelyek hivatásszerűen foglalkoznak ügyvitelszervezéssel. Néhány eredményes, több oldalú együttműködés már eddig is jó eredményt hozott. E téren elsősorban a PM Szervezési Intézet, a Mezőgazdasági és Ügyvitelszervezési Iroda és az OKISZ Számítástechnikai Vállalata, valamint a SZÜV és az alkalmazók további közös együttműködési lehetőségeire kívánunk utalni. A szervezettségi színvonal további növelésén túlmenően kiemelten fontos a felhasználóknál a cél- orientált szakemberképzés fokozása, amelyhez a helyi lehetőségek adottak. A jelenlegi és a potenciális felhasználóknak mielőbb célszerű megismerkedniük a távadatfeldolgozás lehetőségeivel, feltételeivel. Több mint valószínű, hogy a hatodik ötéves terv során a számítógép-beszerzés mennyiségi növekedése alatta marad a korábbi évekének. A viszonylag szerényebb ütemű mennyiségi fejlesztés azonban nem jelenthet szerényebb ütemű hatékonyságnövekedést. Elsősorban a SZÜV szolnoki számítóközpontjában üzemelő és bővítésre kerülő nagy teljesítményű számítógépek alkalmasak arra, hogy az egyes felhasználók viszonylag kis értékű terminálok segítségével hozzáférhessenek a számukra szükséges programkönyvtárakhoz, és ádatállományaikkal rendszeres számítógépes feldolgozásokat végezhessenek. Gyakorlatilag a központi számítógépeket — előre lekötött időszakokban — mint sajátjukat használhatják, a beszerzéssel járó anyagi terhek, és az ugyancsak nem jelentéktelen üzemeltetési problémák nélkül. Az elkövetkező időszakban, amikor gazdaságpolitikánkban a hatékonyság szerepe minden területen megnő, rendkívül fontos minden eszköz felhasználása e cél érdekében. A számítás- technika pedig olyan eszköz, sőt erőforrás, amelynek tudatos, kellően előkészített, magas színvonalú alkalmazása nagyban hozzájárulhat megyénkben is a gazdasági hatékonyság kívánatos növeléséhez. Molnár Iván, a szolnoki számítóközpont igazgatója A számítástechnikai tevékenységét 1972-ben, az anyagügyviteli munkák számítógépre történő átszervezésével kezdte meg a vállalat a KGM Számítástechnikai Intézetének közreműködésével. A feladat kezdetben havi 20 ezer, jelenleg pedig mintegy 35 ezer bizonylatfeldolgozás. A vállalat nagyarányú fejlődése, a termékválaszték és volumen felfutása, a vezetés megnövekedett információigénye miatt szükségessé vált a feldolgozások körének bővítése és a naprakészség biztosítása. Ezt már csak önálló vállalati számítógéppark felállításával lehetett megoldani. Az előkészítés során megtörtént a szakemberek képzése, valamint a SZÜV szolnoki Számítóközponttal történő együttműködés keretében a programok kidolgozása és a gyakorlati munka elsajátítása. Ez tette lehetőElőbb vagy utóbb minden vállalat eljut a felismerésig, hogy a számítógép nélkülözhetetlen eszköze a hatékony gazdálkodásnak, a korszerű adatfeldolgozásnak. A Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat azon kevés megyei vállalatok egyike, amelynek saját számítóközpontja van, s bár a számító- központ viszonylag új, már gondolkozni kell a fejlesztés további lehetőségeiről. • vé, hogy 1977 márciusában, már a számítógép átvételének napján teljes műszakban sikerült üzemeltetését megkezdeni. A beállított R—20 típusú számítógép perifériaválasztéka — 6 mágneslemez egység. 6 mágnes- szalag egység. 2 sornyomtató, 2 kártyaolvasó — lehetőséget ad a gép megfelelő kihasználására, a feldolgozási munkák egyidejű, multiprogramozott végzésére. Az eddigi kétéves üzemeltetési tapasztalat szerint a gép megbízhatósága megfelelő, 1978-ban géphiba miatt az összes, gépidőnek 4 százaléka esett ki. A vállalatnál a számítógép jelenleg az anyagok és késztermékek forgalmának könyvelése mellett, a személyi és munkaügyi nyilvántartásban és a statisztikák készítésében nyújt pótolhatatlan segítséget. A számítógépes feldolgozásokkal jelentősen csökkent a manuális munka. Folyamatban van egy 1976 végén a vállalat KFKI gyártmányú TPA-i kis számítógépet szerzett be — közel 11 millió forint értékben — adatfeldolgozási céllal. A vállalat nagyságrendjéhez a kis számítógép elegendőnek bizonyult, anyagi lehetőségeit a beszerzési ár nem haladta meg. A számítógép beszerzésének elsődleges célja a több mint százezer fogyasztó havi és negyedéves vízdíj- számláinak számítógépes készítése volt. Az elmúlt két évben a vízdíjszámlázáson kívül a vállalat tízfős számítástechnikai szervezeté számítógépre szervezte a vízmérő-nyilvántartást. a személyzeti, munkaügyi nyilvántartást és jelenleg szervezi az anyagkönyvelési rendszert. A számítástechnikát alkalmazók jól tudják, hogy egykét rendszer számítógépre vitelével a gépesítési folyamat nem áll meg. szinte kényszer a kapcsolódó folyamatok. rendszerek számítógépi feldolgozásba való bekapcsolása. A Víz- és Csatornamű Vállalat középtávú szervezési tervében is több gazdálkodási rendszer számítógépre szervezése szerepel. Minél inkább szaporodnak azonban a számítógépen feldolgozott témák, annál leter- heltebb a számítóközpont — különösen egy viszonylag kis teljesítményű számítógép használata mellett — s várhatóan három éven belül „kinövi” a vállalat a TPA'-i kis számítógépet. Előtérbe kerül a számítóközpont fejlesztésének kérdése. Az R—20-as, R—22-es nagyságrendű számítógép egy 1200 fős, 250—300 millió forint termelési értékű komplex számítógépes, termelési információs és ellenőrző rendszer kidolgozása. Ezzel a műszaki ügyvitel és ezen belül a műszaki dokumentáció új rendszerű, a korábbiaknál részletesebb pontosabb lesz, lehetővé téve az anyag- és alkatrészszükségletek teljeskörű és gyors kiszámítását, utalványozását és elszámoltatását. A számítógép alkalmas még műszaki számítások elvégzésére és hibastatisztikák készítésére, ami a műszaki fejlesztést, a minőség ellenőrzését és javítását segíti. A felsorolt munkák elvégzésére szakmailag jól felkészült, fiatal gárda áll rendelkezésre. Természetesen a munka nem problémamentes, néhány gazdasági egységnél az új követelmények idegenkedést váltanak ki a számítógéppel szemben. Várhelyi Viktor, a Hűtőgépgyár számítástechnikai osztályának vezetője vállalat számára drága és ki sem használható. A KFKI megkezdte ugyan nagyobb teljesítményű TPA- gépek gyártását, de mint általában a kísérleti példányoknál, itt is számolni kell az új gép gyermekbetegségeivel. Gépmeghibásodás esetén a számítógép-tulajdonos keresheti, hogy kinél van az övével azonos kiépí- tettségű gép az országban. A géptulajdonost a fejlesztési irány lehetőségeinek mérlegelésekor a biztonság, a háttérgép is foglalkoztatja, szem előtt tartva annak közelségét. A TPA-gépek feli- használói köre — éppen az alacsony beszerzési ár miatt — egyre bővül, de nehezen képzelhető el, hogy valamelyik szolnoki vállalat megnyerhető lenne a Víz- és Csatornamű Vállalatnak kedvező konfiguráció beszerzésére. Automatikusan eljutunk addig a gondolatig, hogy távadat feldolgozási kapcsolatot kellene teremteni egy nagyobb teljesítményű helyi számítógéppel, és a gazdaságossági szempontok figyelembevételével idő- .vözönként a nagyobb gép által biztosított kedvező lehetőséget kellene kihasználni. A Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat — feli- mérve fejlesztésre fordítható pénzeszközeit — ezt az utat tartja legcélszerűbbnek távlati számítástechnikai céljai megvalósítására, s ez irányban folytat tárgyalásokat a SZÜV Szolnoki Számítóközpontjával. Czibulka Péterné dr., a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat főkönyvelője Összeállította: Dr. Gyenei Márta A Víz- és Csatornaművek TPA-i számítógépe a vizdíjak számlázásán dolgozik (Fotó: Kőhíd!) A Víz- és Csatornamű Vállalatnál Nemcsak a vízdíjszámlázásban segítség
