Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-27 / 122. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. május 27. Közel-keleti hírek Folytatódnak az izraeli provokációk Dól-Libanonban Az izraeli nehéztüzérség és a déli határvidéket bi­torló jobboldali milicisták szombaton is folytatták tá­madásaikat dél-libanoni cél­pontok ellen. A nagy ható- távolságú izraeli ágyúk Tyr tengerparti kikötővárost lőt­ték. A támadás következté­ben egy gyerek meghalt és sokan megsebesültek. A tüzérségi tűz után az izraeli légierő gépei kis ma­gasságban szálltak el dél­libanoni települések fölött, nagy riadalmat keltve a la­kosság körében. Szombatra virradó éjjel négy izraeli ágyúnaszád kö­zelítette meg a libanoni par­tokat, az egyesített Palesz­tinái és baloldali erők tüze azonban távozásra kénysze­rítette őket. A határvidék középső ré­szét a Haddad őrnagy vezet­te keresztény jobboldali mi­licisták lőtték. Túl van az életveszélyen Hasemi Rafszandzsani aja- tollah, akire pénteken késő este lőttek rá ismeretlen tet­tesek. Rafszandzsani állítólag tagja az Iszlám Forradalmi Tanácsnak.' Németh Károly nyilatkozata szovjet lapokban A Pravda, a Moszkovszka- ja Pravda, a Szelszkaja Zsizny a Trud és Szovjetszkája Rosszija szombaton ismertet­te azt a nyilatkozatot, ame­lyet Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára adott a TASZSZ budapesti tudósí­tójának a szovjet párt- és kormányküldöttség közelgő magyarországi látogatása előtt. HÉTFŐ: Feszültség Washington és Teherán között, az ame­rikai szenátusnak az iszlám bíróságokat elítélő hatá­rozata nyomán. KEDP: Koszigin Prágában. - Konzervatív győzelem Kana­dában. SZERDA: A kereszténydemokrata Kari Carstens-t választják az NSZK elnökévé. — Haderőcsökkentési tárgyalások Bécsben. CSÜTÖRTÖK: Fegyveres összecsapások a salvadori főváros­ban. - Husak befejezte Szíriái látogatását. PÉNTEK: Brezsnyev üzenete a kontinens kormányaiig Afrika napja alkalmából. - SALT-megbeszélés Genfb'en. SZOMBAT: L'Humanité ünnepség Párizsban. Soha nem lehet valamit elég korán elkezdeni. Ügy látszik ezt a régi bölcsessé­get vallja Franz-Josef Strauss, a bajor keresztény­szociális unió vezére is, aki a héten bejelentette: kancel­lárjelölt kíván lenni a kö­vetkező választásokon. Az NSZK-beli választások azonban csak a jövő ősszel esedékesek, így a jelentke­zés vagy inkább önjelölés valóban korainak tűnhet, addig még sok víz folyik le a Rdjnán és a MajinJéJh. Csakhogy Strauss azért in­dította meg hosszú menete­lését, mert két csatát kell vívnia. Először, hogy jelöl­jék az unió pártok, másod­szor, hogy azután összemér­hesse erejét a jelenlegi koa­líció éllovasával, minden va­lószínűség szerint, Schmidt kancellárral. Egyelőre tehát az elővá- lasztási ütközetek vannak napirendéin, annál inkább, mivel a keresztény pártok részéről eddig mindig a CDU, a kereszténydemokra­ták állították a kormányfő­jelöltet. Strauss azonban gyengeséggel, a képzelőerő és a hatékonyság hiányával vádolja Kohl-t, s maga akar helyébe lépni. Elhatározásá­nak okai között szerepel, hogy a brit és kanadai kon­zervatív győzelmek után ha­sonló nyugatnémet irányzat­ban reménykedik (az oszt­rák választások másmilyen kimeneteléről természetesen sietve megfeledkezett) s úgy gondolja: talán előnyére vá­lik az új elnök, Karl Cars­tens személye. A keresztény- demokrata politikust a héten választották államfővé, nem közvetlen szavazással, nép­szerűségi mutatói ugyanis igen alacsonyak voltak. ha: nem a képviselők és tarto­mányok voksaival. e terüle­ten viszont az unió pártok vannak többségben. Strauss döntésében közrejátszhat, hogy a politikus a jövő esz­tendőben eléri a hatvanöt esztendős kort, vagyis ez az utolsó reális lehetősége az indulásra. Strauss bejelentése alapo­san megkavarta a bonni vi­zeket, s nehéz előrelátni a következményeket. Könnyen liehet,' hogy ádáz bedharc alakul ki a jobboldali ellen­gatnémet jobboldal a kül­politikában az enyhülést ve­szi célba, a többi nyugat­európai országokban, ha akadozásokkal is. de a józa­nabb és realistább erők hal­latják hangjukat. Ilyen kö­rülmények között a nagyon korán induló — esetleg na­gyon későn érkezhet célba... Ünnepélyesen visszaadták Egyiptomnak El Arist, azt "a városkát, amelyet a Sinai- félsziget székhelyének tarta­nak. (A több mint hatvan­ezer négyzetkilométernyi ba- zaltos-sivatagos vidék igen gyéren lakott, alj# 140 ez­ren népesítik be, főleg no­mádok.) Még a „mosoda­válságot” is rendezték, az izraeli katonák tisztítója ugyanis egyiptomi területbe ékelődött... A következő állomás az újabb Szadat—Begin talál­kozó, s Vance amerikai kül­Teheránban szinte mindennapos az Egyesült Államok-ellenes tüntetések, amióta az amerikai szenátus elítélte a forradal­mi bíróságok tevékenységét. A képen a tüntetők egy Carter elnököt jelképező bábot tépnek darabokra. (Telefotó - KS) zék körében, nincs kizárva egy „negyedik párt” meg­alakulása, ami a CSU-nak a bajor keretek közül történő kilépését és országossá válá­sát jelentené. S a bajor po­litikusnak számolnia kell azzal, hogy a konzervatívok olyan országokban törtek előre, ahol az elégedetlen­ség a gazdasági bajokban gyökeredzett, s mindenkép­pen változást akartak. Az NSZK-ban azonban viszony­lag kedvezőbb a gazdasági háttér. S miközben a nyu­Veszély figyelők” 99 Sajátos film­program tanúi az amerikai televí­ziónézők tízmil­liói az Egyesült Államok hetven tévéállomásai­nak segítségével. Először az úgyne­vezett veszélyfi­gyelő bizottság, a különböző szélső­séges héják film­jét vetítették, hogy miért nem jó a SALT. Vá­laszként most az amerikaiak a SALT-ért filmje pereg, a szerződés támogatása érde­kében. Ez is jel­zi azt a kiélezett belső harcot, amely ma Ameri­kában a hideghá­ború bajnokai és a realitások felis­merésére kénysze­rülők között fo­lyik. Nem titok, hogy a SALT-rriegálía- podás magán vi­seli a kompro­misszum jegyeit, lehetne tökélete­sebb is. Ám ilyen formájában is legkevesebb 40— 50 milliárd dol­lárt takarít meg, korlátozza a fegy­verkezési ver­senyt és csökken­ti az atomháború veszélyét. Nehéz lenne nem túlbe­csülni s csak re­mélni lehet, hogy folytatódik a SALT—3-mal. A veszélyfigye­lő bizottság, nevé­ből adódóan, rá­döbbenhetne az igazi veszélyekre. Nehogy filmjük legyen — az is­mert film címét idézve — az Utolsó mozielő­adás... ügyminiszter védnökségével a palesztin autonómiáról tervezett tárgyalássorozat megkezdése. Közfudomású, hogy nem önrendelkezésről van szó, csupán korlátozott autonómiáról (nem terüle­tekre, hanem személyekre vonatkozik), s maguk a pa- lesztinek még csak nem is vehetnek részt a megbeszé­léseken. Az egyiptomiak szeretné­nek elérni valamit, márcsak azért is. hogy azt felmutat­hassák a többi arab ország­nak. Izraeli részről ter­mészetesen nem hajlandók igazi eredményre. Így az­után a palesztin probléma megoldása, amely kulcskér­dése a közel-keleti rende­zésnek — nem mozdulhat ki a holtpontról. Mindez csak fokozza Kairó elszigetelődé­sét, újabban már Szudán is. amely Ománnal és Szomá­liával együtt egyedül tartot­ta fenn vele a hivatalos kap­csolatokat, rosszallását nyil­vánította. Szadatnak az a gesztusa, hogy menedékjo­got biztosítana a sahnak, ezt a magányosságát tovább fo­kozná, az arab világon túl. az iszlám országok körében is. Mintha csak összebeszél­tek volna, a világsajtó szin­te egyöntetűen variálja a filmcímet, amikor az egyip­tomi politikával foglalkozik: a rövidtávfutó magányos­sága... Réti Ervin Megsokszorozott erővel nagy érdeklődéssel fogadták a bejelen­tést : Leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bizottságnak főtit­kára, szovjet államfő hamarosan Magyar- országra látogat. Az érdeklődés érthető és megalapozott, hiszen Leonyid Brezsnyev budapesti útjára még a június közepén esedékes szovjet;—amerikai csúcstalálkozó előtt kerül sor, s a politikai megfigyelők nyugaton és keleten egyaránt fontos állás- foglalások közzétételére számítanak ez al­kalommal is. A világ szocialista felében azonban a megkülönböztetett érdeklődés • nek más, fontosabb oka is van: a Brezs- nyev-látogatásban a Szovjetunió és a szo­cialista közösség országai közötti együtt­működés, a testvéri kapcsolatok fejlődésé­nek újabb állomását látják. A világ első szocialista országa és a má­sodik világháború után létrejött európai, ázsiai szocialista államók és a népi Kuba között sokoldalú viszony alakult ki az el­múlt több mint három évtizedben. . Ezek a kapcsolatok annak a felismerésnek az alapján jöttek létre, amelyet az MSZMP VII. kongresszusán Kádár János Lenint idézve óképpen fogalmazott meg: „ ... a Szovjetunió történelmi útjának tapasztala­tai alapot és útmutatást adnak a magyar kommunistáknak is a szocialista építés fel­adatainak megoldásához. Az általános tör­vényszerűségek azonban mindig konkrét módon, az adott történelmi korszak és a változó nemzeti környezet sajátos viszonyai között érvényesülnek. Az egyes kommunis­ta pártok feladata éppen abban áll, hogy tudják: felkutatni, tanulmányoznú meg­keresni, kitalálni, felismerni minden egyes országban a nemzeti sajátosságokat, a nemzeti szempontból jellegzetes mozzana­tot ... az egységes nemzetközi feladat konkrét megoldására.” A szocialista közösségen belüli kapcso­latok ezen alapelvek nyomán jutottak el a jelenlegi fejlődési »fokra. Tények bizonyít­ják, hogy rövid történetük folyamán a szo­cialista országok 'hatalmas változáson men­ték keífeztül, a nemzetközi erőviszonyok fontos tényezőjévé váltak. Ez nem lett vol­na lehetséges, ha a szocialista közösség or­szágai és a Szovjetunió között nem jönnék létre a történelmileg új minőséget jelentő államközi kapcsolatok, amelyek a közös ideológiai alapokon, az új társadalmi rend felépítésére irányuló közös akaraton. a nemzeti és nemzetközi érdekék egységén nyugszanak. A szocialista országok kommunista és munkáspártjai sokoldalú együttműködést alakítottak ki, a pártközi találkozók, esz­mecserék különböző szintjei jól szolgálják a tapasztalatok cseréjét, az egyeztetett cse­lekvést. A párt- és állami vezetők kölcsö­nös látogatásai, a Varsói Szerződés Poli­tikai Tanácskozó Testületének ülései, s Krím-félszigeti találkozók jelentik a „csúcs-szinte(t”, de természetesen a kom­munista pártok elméleti konferenciái, a tudományos értekezletek sora is idetar­tozik. A szocialista országok politikai és védel­mi szervezetének legutóbbi moszkvai csúcsértekezletének közleménye is aláhúz­ta: „.. . a jelenlegi viszonyok között, ami­kor az imperializmus továbbra is az ura­lom, az elnyomás és az egyenlőtlenség po­litikáját folytatja, az új típusú nemzetkö­zi kapcsolatok létrejötte, a szocialista or­szágok egysége és összeforrottsága, külön­leges jelentőségű. Csakis ezen az úton jár­va lehet biztosítani legsikeresebben min­den új társadalmat építő nép érdekeit, nö­velni a szocializmus tekintélyét, a szocia­lista országok szierepét a világban, a nem­zetközi élet megújulásának ösztönzésében, az enyhülés elmélyítésében, a béke meg­szilárdításában.” A politikai, párt- és államközi kapcso­latok ma már olyan szintre emelkedtek a szocialista közösségen belül, hogy szinte el- választhaitatlanná váltak 'az országok .közú ­ti viszony megannyi más oldalától. Ismeretes, hogy ma már a KGST-orszá­gok állítják elő a világ ipari termelésének több mint 33 százalékát, s hogy a szervezet • megalakulásától eltelt harminc év alatt a tagországok nemzeti jövedelme megtízsze­reződött. Ezek a hatalmas változások csak a szocialista országok egymással és a Szovjetunióvad való együttműködés keretei között jöhettek létre. A Szovjetunió a KGST gazdaságilag leghatalmasabb tag­állama, legfontosabb nyersanyag- és ener­giaszállítója, világszínvonalú tudományos eredmények és ipari technológiák forrása. A szocialista integrációs szervezet Komp. lex Programja hosszú távra jelölte meg a közös fejlődés irányait. Az évek folyamán a kapcsolatok bonyolultabbá váltak, de a Szovjetunió szerepe, jelentősége egy csep­pet sem csökkent. A moszkvai Ekonomi- cseszkaja Gazéta adatai szerint csupán az elmúlt évben 455 ipari objektum létesíté­sében működtek közre szovjet vállalatok a KGST-országókban, s ebből 93-at át is adtak. Hosszan lehetne sorolni ezeket, de azért emlékeztetőül megemlítjük: atom­erőmű épül hazánkban, Bulgáriában, az NDK-ban és Csehszlovákiában, hőerőmű­vek Romániában. Bulgáriában, Vietnam­ban, Lengyelországban és Kubában. A Szovjetunió közreműködik a magyar szén­bányászat fejlesztésében, házgyárakat szál­lít szinte valamennyi KGST-országba, s a nehézipari technológia élenjárójaként hoz­zájárul ennek az ágazatnak a fejlesztésé­hez is a tagállamokban. Ugyanakkor igen fontos a szovjet gazdaság számára a KGST. tagállamokból érkező árutömeg, a gép­ipari és mezőgazdasági termékek egész sora, amelyek mind lényegesebb szerepet játszanak a szovjet ipar fejlődésében és a lakosság ellátásában. A gazdaság azonban csak az együttmű­ködés egyik — igaz rendkívül fontos — oldala. A szocialista közösség országaiban tisztában vannak azzal, hogy az egyes szocialista államok biztonságának, békés építésének, fejlődésének, gazdagodásának alapvető „nemzetközi feltétele a szocialista világrendszer léte, országaink internacio­nalista összefogása, kölcsönös testvéri se­gítése, sokoldalú alkotó együttműködése”. Kádár János ezeket a szavakat pártunk XI. kongresszusán a mi viszonyainkra ér­telmezve mondotta el, de nyugodtan ál­líthatjuk, hogy ez a megállapítás vala­mennyi testvérországra érvényes. Brezsnyev az SZKP XXV. kongresszusán ezekkel a sza­vakkal foglalta össze a szo­cialista országok egységének jelentőségét: „Szoros együttműködésünk alapja, lelke és irányító, szervező ereje ,— a szocia­lizmus országai kommunista pártjainak megbonthatatlan harci szövetsége, világ­nézetük, céljaik és akaratuk egysége.” Ez az egység lehetőséget, biztos alapot nyújt az egyes országok nemzeti fejlődésére, s a cselekvő internacionalizmussal, a szolida­ritás fejlesztésével megsokszorozza erő­inket. M. G. Világszerte Leonyid BEJRUT Küszöbön áll Szíria és Irak egyesülésiének bejelentése — adta hírül szombaton egybe­hangzóan két libanoni újság. A Szíriához közelállóként is­mert An-Sábk és a független An-Nahar Párizsban megje­lenő heti melléklete úgy tud­ja, hogy Hafez Asszad szíriai és Ahmed Hasszán El-Bakr iraki államfő június második felében Bagdadban találko­zik, hogy bejelentse a két arab ország unióját. A két Baath-párt vezette — korábban egymással riva­lizáló — arab ország közele­dése azután indult meg, hogy tavaly szeptemberben Egyip­tom és Izrael amerikai segéd­lettel megkötötte a békaszer­ződés alapjául szolgáló meg­állapodást s Egyiptom kiesé­sével az Izraellel szembenál­ló Arab Front keleti része magára maradt. A két ország küszöbön álló egyesítése meg­figyelők értékelése szerint a közel-keleti erőviszonyok­ban az Egyiptom kiválása okoz'a változással mérhető módosulást jelenthet. HANOI A vietnami és a kínai Vöröskereszt képviselői szom­baton folytatták tárgyalásai­kat a teljes hadifogolycsere lebonyolításához szükséges intézkedésekről. A megbe­szélések színhelye a két or­szág közötti úgynevezett Ba­rátság-átkelőhely környéke. MAJNA-FRANKFURT Zbigniew Brzezinski, az emerikai elnök nemzetbizton. sági főtanácsadója szerint a SALT—II. hadászati fegyver­korlátozási megállapodás egyáltalán nem teszi szük­ségtelenné „a Nyugat-Euró- pa biztonságának megszilár­dításával kapcsolatos eszme­cseréket”. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című nyugatnémet napilap wa­shingtoni tudósítójának adott nyilatkozatában Brzezinski kiielentette: a SALT dina­mikus folyamatnak tekin­tendő. A SALT—Il-őt követi majd a SALT—III-mal kap­csolatos kérdések megvitatá­sa. és az „folytonos tanács­kozás lesz majd a szövetsé­gesek között”. LAHORE A Pakisztáni Néppárt Köz­ponti Bizottsága Lahoreban megtartott ülésén egyhangú­lag a testület elnökévé vá­lasztotta eddigi vezetője, a közelmúltban kivégzett Zul- fikar Ali Bhutto özvegyét, Nuszrat Bhutto asszonyt. Nuszrat Bhutto férje letar­tóztatása óta ideiglenes jel­leggel már betöltötte ezt a tisztséget. HELSINKI Szombaton Urho Kekko- nen köztársasági elnök előtt letette a hivatali esküt az új finn kormány. A miniszter- elnök a két héttel ezelőtt kormányalakítással megbí­zott Mauno Koivisto. a Finn Központi Bank eddigi kor­mányzója let't, aki nem ren­delkezik parlamenti mandá­tummal. Koivisto 1968 és 1972 között egyszer már volt miniszterelnök. BELGRAD Az április 15-i katasztrófa óta eddig összesen 1845-ször rengett a föld a crnagorai tengermelléken a Kotori- öböl előtt, a tengerfenéken levő epicentrummal. A crna­gorai köztársasági kormány pénteken este megtartott ülésen megállapította, hogy a csütörtök-pénteki földren­gések során 12 személy szen­vedett súlyos sérülést és újabb, komoly anyagi károk keletkeztek.

Next

/
Thumbnails
Contents