Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-27 / 122. szám
1979. május 27. SZOLNOK ME6YEI NÉPLAP 3 lnterkozmosz-1. Az első specializált műhold, amely a szocialista országok űrkutatásának előrehaladását szolgálta. Felbocsájtásával kozmikus ultraibolya- és röntgensugárzást mérhettek. A BNV-n jártunk Az 1980-as olimpia egyik résztvevője, a BEAG erősítő berendezése A Ganz-VILL vásári nagydijas 750 kilovoltos transzformátorának vasszerkezetét a vállalat szolnoki gyárában készítették Kiegészült a Hűtőgépgyár klímatechnikai mékcsaládja berendezéseinek terGéja MIXER-750 ez a neve a törökszentmiklósi Gépgyártó Szövetkezet új betonkeverőjének. A tervező célja: kevesebb emberi munka, nagyobb termelékenység. A csőegyengető a Szovjetunióba utazik, de vásárolnak belőle Csehszlovákia, Lengyelország, és Románia vállalatai is. A jászberényi Műszeripari Szövetkezet túlnyomásos kábelvédelmi berendezésével biztonságos a hálózat ellenőrzése. Divatbemutató is volt a vásáron Fotó: Nagy Zsolt Élelmiszeripari feladataink, terveink megye gazdaságában ma is meghatározó a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés. Az ötödik ötéves tervidőszakra az ágazat dinamikus fejlesztését határoztuk el, mivel erre lehetőség és igény van. Az öt év során további arány- és minőségi változásokat terveztünk a mezőgazdasági termelés szerkezetében, az árutermelés módjában, az alapanyag-termelés és feldolgozás arányában. A megyei pártbizottság és a megyei tanács határozatainak meghozatalában a mező- gazdasági alapanyag-termelés és az élelmiszeripari feldolgozás viszonylagos összhangjának létrehozása volt a kiindulási alap. A középtávú tervidőszak célkitűzéseit — ha bizonyos idő- és szektoreltolódással is, de — elérjük. Megyénk mezőgazdaságának egyik fő terméke a gabona; ebben az ágazatban honossá vált az iparszerű termelés, gazdaságaink nemzetközileg elismert magas fajlagos hozammutatókat érnek el, az évi szemester- mény-termelésünk eléri a 907 ezer tonnát. Az ágazatban a fejlesztési lehetőségeket alapvetően raktárbővítésre, technológiai felszerelésekre fordították. Nagy eredmény, hogy a megtermett gabonát gázdaságaink biztonságosan tudják tárolni, hogy megszűnőben van a zsákolás, bevezették a tankos lisztszállítást, fokozatosan bővül a kiszerelt áru konténeres szállítása, A tervidőszakban tovább nőtt a gabonaszárítás lehetősége. Számottevően nem változik az igényeket rqa is kielégítő malomipari őrlőkapacitás, mert a meglevő malmok korszerűsítésében oly módon léptünk előre. Nem valósult meg — a termék iránti exportigény hiányában — a tésztagyár, ugyanakkor a hazai ellátás javítására a szövetkezeti ágazatokban — töredék munkaerő hasznosításával — évente mintegy 500 tonna száraztésztát gyártatnak. A gabonatermékek feldolgozásának köre is szűk, hiszen a szakvállalat csak lisztet, hántolt rizst és hántolt borsót állít elő. A sütőipar mennyiségi bővítését számottevően nem tervezzük; az ötödik ötéves tervidőszakban 78 millió forintot költünk megszűnő üzemek helyett újak építésére és elavult gyárak korszerűsítésére. Megvalósult a kunszentmártoni kenyérgyár, a jászberényi süteményes üzem, és folyamatban van a szolnoki süteményes üzem építése. A továbbiakban is az elavult, korszerűtlen, nehéz fizikai munkát igénylő gyárak és technológiák lecserélését, valamint a kenyér- és süteményválaszték bővítését. a minőség egyenletesen magas színvonalú biztosítását tartjuk az iparág fő feladatának, mékek előállításában h.9gét A megtermelt takarmány- gabona alapvetően az állati termékek előállításában hasznosul. Takarmánytápgyártó kapacitásunkat öit év alatt 16 százalékkal növeljük. Állami kiemelt beruházásként valósult meg és 1979 első felében helyezik üzembe a Phy- laxia karcagi gyárát, amely kukorica vivőanyagra alapozottan — 30 ezer tonna ta- karmánykarbamidot és 20 ezer tonna premixet állít elő évente. Előkészületben a fejlesztés második üteme, mely a kukorica humán célú, komplex ipari felhasználását fogja biztosítani. A tervidőszakban korszerűbb lett vetőmagkidolgozó kapacitásunk. 86 millió forintot fordítottunk új vetőmagüzem építésére, valamint különböző fejlesztésékre. fgy évente 2 ezer tonna gabona. 2 ezer 200 topna más vetőmag fémzárolását tudjuk biztosítani. Nem volt látványos építkezés, ünnepélyes átadás sem az 1912-ben épült Szolnoki Cukorgyár rekonstrukciójánál, amelyet úgy hajtottak végre a szakemberek, hogy a termelés nem szünetelt, és a mintegy 1,5 milliárd forintSzainok ba kerülő korszerűsítés a gyár feldolgozóképességét a kétszeresére emelte. Gazdaságainknak érdeke fűződik a szomszéd megyében — Kábán — épülő, napi 6 ezer tonna cukorrépa feldolgozására alkalmas új cukorgyár ez évi üzembe helyezéséhez. A cukorrépatermelés és a -feldolgozás összhangja a középtávú tervidőszak végére tehát kialakul. 1978-ban megyénk gazdaságaiban 15 ezer 900 hektáron termeltek cukorrépát, s a 600 ezer tonna termésből az ipar 70 ezer cukrot gyártott. Az ipari növény termőterületét nem szándékozzuk növelni. Megyénk élelmiszeriparában — méretében és szerkezetében — alapvető változást idéz elő a martfűi növényolaj gyár megépülése. Ez a „zöldmezős” telepítésű gyárnak a terve az ötödik ötéves terv véglegesítésének utolsó óráiban hagyatott jóvá. A beruházó és a kivitelezők szocialista munkaszerződésben foglalt, összehangolt munkájára van szükség, hogy a gyár határidőre megépüljön, és 1979 végén megkezdhessük a folyamatos üzembe helyezést, és hogy az 1980-as feldolgozási idényre képes legyen a tervezett napi 1000 tonna napraforgómag feldolgozására. A növényodajgyártás a megye élelmiszeripari termelését 85 százalékkal növeli. Az ipar fejlesztése azért is nagy jelentőségű, mert az évi termelési érték 80 százaléka export étolaj áruértékesítéséből fog származni, és 20 százaléka importkiváltó, értékes, magas fehérjetartalmú takarmánydara lesz. A gyár alapanyag-ellátásában kiemelt szerepet kell vállalniuk a Szolnok megyei állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek. Gazdaságaink felkészültek erre az új igényt jelentő feladatra, és 1980-tól 40—45 ezer hektáron termelnek olajos növényt, évi 90 ezer tonnányi árualapot biztosítva. A gyár . alapanyag-ellátását hosszú távon sem tervezzük csak megyén belüli termeléssel fedezni. Főleg Hajdú-Bi- har, Békés és Csongrád olaj- magtermelése fedezi majd a szükségletek mintegy kétharmadát.. A termelési rendszerek új fajtákat, hibrideket, új termelési technológiákat honosítanak meg, és ezzel néhány éven belül magas színvonalú, iparszerű termeléssel számottevően növelik a termésátlagokat és a megtermelt mag olajtartalmát. Szólnék megye mezőgazdaságéban az országos átlagot elérő, egyes állatfajok esetében azt meghaladó állattenyésztés és állatitermék-ter- melés folyik. Gazdaságaink az ötödik ötéves tervidőszakban mintegy 2,3 millió vágósertést, 170 ezer vágómarhát, 470 ezer vágójuhot állítanak elő: összesen 380 ezer tonna élősúlyban. A szarvas- marhának 50 százaléka, a sertésnek 31 százaléka, a juh- nak 0,1 százaléka kerül megyén belüli levágásra; a meny- nyiség 75 %-át tőkehúsként értékesítik, és a megmaradó 25 ezer tonnából húskészítményeket állítanak elő. ' Magas feldolgozottságú húsárut megyénk húsiparában nem termelünk; a főágazatban EubCn tehát az alapanyagtermelés messze meghaladja a feldolgozás méreteit. Az állati termék termelésének fejlődésére a megyén belül meglevő kapacitáshiány azonban egyelőre nincsen érzékelhető hatással, mivel a felvásárolt vágómarhának 21 százaléka, juhnak 70 százaléka, sertésnek 3 százaléka élőexportra kerül, a különbözeiét pedig az ország más területén működő húsfeldolgozó üzemekbe szállítják. Figyelembe véve a három gazdasági állatfaj további gyors fejlesztését, szükség van arra, hogy az Alföld középső részén, ahol csak amortizálódott, régi, kis kapacitású vágóhidak vannak, a hatodik ötéves tervidőszakban a húsfeldol- gozóüpar lényegesen bővüljön. A baromfihús-termelésnek már hagyományai vannak megyénkben, a törökszentmiklósi baromfifeldolgozó üzem 1100 dolgozójá által előállított termékeket sok országban szívesen és magas áron vásárolják, Az amortizálódott gyár azonban hosszú évek óta nem képes már a megyében és a körzetéhez tartozó Heves megyében előállított élő baromfit, étkezési tojást feldolgozni. Ezért határoztuk el a gyár felújítását, s ha majd befejeződik, a feldol- gozókapaoitás évi 25 ezer tonnára nő. A Baromfiipari Vállalatok Trösztjének anyagi helyzete miatt ez a beruházás csak a hatodik ötéves tervidőszakban fejeződhet be. Ugyanakkor jó ütemben folyik Zagyvarékason a több mint 18 ezer tonna évi kapacitású, speciális lúd- és broy- lercsiPke-feldolgozó üzem építése. A tervidőszak hátralevő részében fő feladatnak tartjuk az üzemi méretek állandósítását, a technológiák korszerűsítésével, üzem- és munkaszervezéssel, jobb minőségű naposállat-ellátással, az állategészségügy színvonalának emelésével, a tudományos alapokra helyezett takarmányozással fokozni az ágazat termelésének hatékonyságát, a minőség oly módon történő emelését, hogy termékek a legigényesebb külföldi vevők és a hazai vásárlók tetszését is megnyerjék. Az ágazat jelenlegi helyzetét figyelembe véve előre jelezhetjük, hogy az ötödik ötéves terv célkitűzéseit elérjük mind az alapanyag-, mind a baromfiipari kész- árutermelésben. az országos ft tejiparban fejlesztési célkitűzések sorolása alapján a VI. ötéves terv időszakában valósíthatjuk meg a szolnoki városellátó üzem felépítését. Számottevő a fejlesztés ebben a tervidőszakban is. A tejipari vállalat 78 millió forintot fordított tei gyűjtők építésére, a hűtőlánc kialakítására, csomagológépek beszerzésére. A tervidőszakban valósult meg a karcagi tejüzem rekonstrukciója, melynek napi feldolgozó kapacitása 50 ezer liter. A Jásztej Közös Vállalat 10 ezer literről 30 ezer literre növelte napi feldolgozási teljesítményét. 1976-ban megkezdte működését a Kuntej Közös Vállalat. 30 ezer liter/nap kapacitással. A túrkevei Vörös Csillag Tsz 1980-ban kezdi a napi 20 ezer literes tej- feldolgozó építését. Jelenlegi kapacitásával a tejipar képes felvenni a megyében termelt tej mennyiségét, melyből 50—55 százalékot hosz- szabb távon is Budapest ellátására teljes tejként szállítunk. Annak ellenére, hogy a megye zöldségtermelés e lényegesen növekedett. — az országos fejlesztési célokkal östsz'hamgban — számottevő zöldségfeldolgozó nálunk nem létesült. Korszerűsödtek viszont a Zöldért szakvállalat felvevő- és tárolóhelyei. A rákóczifalvi Rákóczi Tsz-ben vöröshagyma-feldolgozó üzem építése van folyamatban, amely 1980-tól évente 15 ezer tonna áru feldolgozását végzi majd el. Az élelmiszeripari termelés és alapanyag-előállítás értékelése azt bizonyítja, hogy ez irányú célkitűzéseink helyesek, elérésük a tervidőszak végére csökkenti a két ágazat közötti, korábban fennálló aránytalanságokat. Az összhang kedvezően visszahat a termelésre és a hatékonyság javulására. A területi állami irányításban és a termelő- vállalatoknál dolgozók további céltudatos munkájára van szükség ahhoz, hogy 1980 végére minden tervezett fejlesztésünk megvalósulhasson. Dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese
