Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-24 / 119. szám
Ünnepélyesen megnyilf a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár. A képen a nagyszabású bemutató első látogatói (Telefotó-KS) a Szolnokról induló és a Szolnokra érkező vonalok menetrendje 4. oldal Lázár György a Borsod megyei képviselőcsoport ülésén A Bodrogköz vízgazdálkodási helyzetét vitatta meg tegnap Kiesén tartott ülésén a Borsod megyei képviselőcsoport. Az ülésen részt vett és felszólalt Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Jelen volt az ülésen dr. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke is. A technika és a fajta nem minden Meliorációs tanácskozás és bemutató Újszászon A mezőgazdasági nagyüzemek a technika és a biológia lehetőségeinek kihasználása után most a szántóföldek termőképességének fokozásával, illetve megvédésével, kémiai és fizikai talajjavító módszerek alkalmazásával növelhetik termelésüket — hangzott el tegnap délelőtt az újszászi művelődési házban megtartott meliorációs tanácskozáson. A megyei tanács, a TESZÖV, a Magyar Agrár- tudományi Egyesület és a Magyar Hidrológiai Társanem tartottak lépést a növénytermesztés fejlődésével. Sok helyen elhanyagolták a termőföldek fontos alkotóelemének, a mésznek a pótlását. Dr. Nyíri László előadása után a résztvevőket tájékoztatták a Szabadság Tsz- ben végzett meliorációs tevékenység eredményéről. A teljes vízrendezés, táblásítás és földútépítés az üzemnek 7,5 millió forintjába került. A költségek nem érték el a tervezett szintet, s a munkák is hamarabb fejeződtek ság megyei szervezetei, a Középüszavidéki Vízügyi Igazgatóság valamint az újszászi Szabadság Termelőszövetkezet rendezésében megtartott tanácskozáson, először dr. Nyíri László, a Debreceni Agrártudományi Egyetem karcagi Kutató Intézetének igazgatója tartott előadást a. talajjavítás és -védelem helyzetéről, illetve időszerű kérdéseiről. Többek között megemlítette, hogy a meliorációs munkák be a kiírt határidőnél. Az eredmény a Jászkisér és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat kollektíváját dicséri. A jobb termőhelyi adottságok miatt a nagy teljesítményű munkagépek teljesítménye 30—40 százalékkal nőtt, és már repülőgépről vegyszere- zik a növényeket a gazdaságban. A tanácskozás után csatornafenntartó gépeket tekintettek meg a szakemberek. Az igazi érdek Egészen más lenne itt az élet, ha a szakemberek nem lennének annyira elvakultak, panaszkodott a tiszafüredi jrás egyik termelőszövetkezetének második vonalbeli vezetője. A legtöbbjük csak a saját ágazatát tartja létfontosságúnak, oda próbál összegyűjteni minden eszközt, holott az előrehaladáshoz az kell, hogy összehangoltan fejlődjön az egész gazdaság. Ez a „hará- csolás” persze állandó ellentéteket szül, s bár a torzsalkodások nem vérreme- nők, az üzem mégis jelentős hátrányba kerül az olyan termelőszövetkezetekkel szemben, ahol kedvezőbb, háratibb a légkör. Igaza van az érvek sorakoztató jának, hiszen az egyébként jó adottságokkal induló gazdaság egyre mélyebbre süllyed. Az említett szakemberek is kapkodnak fűhöz-fához, hivatkoznak belvízre, árvízre, az időjárás csapásaira. — ahogy az ilyenkor már lenni szokott. Nem is alaptalan a védekezés, de mindent az objektív körülményekre kenni semmiképpen se célravezető. Legalábbis hosszú távon nem, mert idővel maguk a számonkértek is képesek elhinni, hogy ők valójában semmiről se tehetnek, s ennek az lesz a következménye, hogy egy napon teljesen tönkremegy az üzem. A belvíz, árvíz és az egyéb károk különben se felelnek meg a hivatkozás biztos indokaként, hiszen a járásban hasonló vagy rosszabb körülmények között is dolgozik olyan termelőszövetkezet. amelyet a jó közösség tart talpon, illetve az egyöntetű vezetés rántott ki a kátyúból. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az említett nehézségek lebecsülendők, s arról sincs szó, hogy a térségben a vízrendezőknek semmi dolga nem akad, ám amíg az említett munkák befejeződnek — s ehhez rengeteg energia és pénz szükséges — addig hosszú évek múlhatnak el. Azt pedig senki se engedheti meg magának, hogy esztendőről esztendőre csak magyarázkodjon, s ne találja meg a kivezető utat. Megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár Veress Péter külkereskedelmi miniszter mondott megnyitó beszédet. A miniszter köszöntötte a BNV kiállítóit, a megnyitó tegráció jubileumának jelentőségét is — ugyancsak sok olyan, gépet, műszert, termelő berendezést, mezőgazda- sági és közlekedési eszközt számos termelő vállalatunk megértette az új helyzetet, a vezető szervek irányelveit (Folytatás a 3. oldalon.) Veress Péter mondott beszédet — Nyikolaj Faggyejev a KGST időszerű kérdéseiről — Huszonhatmillió rubeles üzletkötés az első napon Huszonhét ország és Nyu- gat-Berlin több mint 1800 kiállítójának részvételével tegnap délelőtt ünnepélyesen megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár, a beruházási javak szakvására. A résztvevő országok zászlói és a Nemzetközi Vásárok Szövetségének emblémája díszítette a vásár főterét, itt gyülekeztek a megnyitó ünnepség vendégei: Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Marjai József és Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettesei. Katona Imre, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Ott volt a kormány több tagja, jelen voltak a BNV alkalmából hazánkba érkezett külföldi vendégek, részt vettek a megnyitón a diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai, ott voltak a hazai és külföldi kiállítók képviselői. A Himnusz elhangzása után ünnepség vendégeit, majd így folytatta: — a Budapesti Nemzetközi Vásár hagyományosan fontos eseménye gazdasági életünknek. .— örülünk, hogy partnereink változatlanul élénk érdeklődést . tanúsítanak a nagyszabású ipari és külkereskedelmi találkozó iránt. Négy földrész 27 országából és Nyugat-Berlinből több mint 1100 külföldi cég, sok nagymuitú, neves vállalat hozta el újdonságait, ezzel is kifejezve érdekeltségét a gazdasági együttműködés különböző formáiban és a nemzetközi munkamegosztásban. — A mostani nemzetközi vásáron a magyar kohászat és gépipar több mint 200 olyan magas színvonalú terméket állított ki, amelyet már a két vagy a többoldalú termelési szakosítás keretében gyárt, örülünk annak, hogy KGST-beli partnereink — kifejezve a szocialista inhoztak el Budapestre, amelyek méltó módon bizonyítják gazdasági összefogásunk eredményeit, távlati lehetőségeit. — A fejlett tőkés országok cégei az egyszerű adásvételi ügyletek mellett ma már mindinkább figyelmet fordítanak a hosszabb távra szóló kapcsolatokra, a kooperációs és a közös vállalati együttműködési formákra, a harmadik piacokon lehetséges együttműködésre, és annak egyéb formáira. Partne- i;einkkel a kölcsönös előnyök, a diszkriminációmentesség elvének betartása alapján'kí- vánjuk fejleszteni gazdasági kapcsolatainkat, szorgalmazzuk a kelet—nyugati kereskedelem sokirányú bővítését. A továbbiakban a miniszter utalt arra, hogy — az elmúlt évek világgazdasági fejleményei hazánkat is jelentősen érintették. Megállapította: — Jóleső érzés látni, hogy Olcsóbban több tejet és húst Állattenyésztők munka verseny-eredményei Jászalsószentgyörgyön A jászalsószentgyörgyi Petőfi Termelőszövetkezetben az évről évre növekvő állattenyésztési eredmények elérésében nagy jelentőségei tulajdonítanak a szocialista munkaversenyeknek. A szarvasmarha- és a sertés-szaktelepen dolgozó két kollektíva vállalásai között mindig első helyen áll a termelés mennyiségi növelése mellett a gazdaságosság fokozása. Nem akarásnak nyögés a vége, tartja a közmondást, és ez a mondat pontosan az ilyen és az ehhez hasonló gazdaságokra illik. A legnagyobb baj viszont az, hogy az apró torzsalkodásokból kialakuló „állóháborút” leginkább a tagság és a gyengébb termelés eredményeként a környék, illetve ösz- szegződve az ország érzi meg. A népgazdaság persze nem tud „beleszólni” az egyébként tényleg csipri- csuprinak tűnő ügyekbe, ez a helyi vezető dolga. Sőt, tulajdonképpen azoké a szakembereké,' akik ölre tudnak menni egy traktorért, aztán ha mégsincs szükség a gépre, akkor „félgőzzel” dolgoztatják, vagy tétlenkedni hagyják. Ha ilyenkor eszükbe jutna: az ágazati érdeknél előbbre való a vállalati, mások pedig arra is gondolnának, hogy az egyes közösségek szempontjainál fontosabbak is léteznek, akkor rövidesen jóval kevesebb szót érdemelnének az úgynevezett külső begyűrűzések. B. A. Az előző tervidőszak végén a téesz 94 milliós bevételéből 26 millió forinttal részesedett az állattenyésztés. Az 1980-ig meghatározott tervekben a főágazat árbevételének öt év alatti 45 százalékos növelését, azaz 145 millió forintnak megfelelő tej és sertéshús értékesítését tűzték ki célul. Az utóbbi három év eredményeit figyelembe véve, az idei 44 milliós tervük teljesítésével — amelynek minden feltétele adott a Petőfi Tsz-ben — az állattenyésztésben dolgozók egy évvel korábban, azaz 1979 év végére befejezték ötéves tervüket. A két ágazat gazdálkodását külön külön értékelve megállapítható, hogy a sertéstenyésztők és a tehenészek a korábbi éveknél olcsóbban állítanak elő jóval több húst és tejet. Amíg 1975-ben csaknem kétmillió forintos dotáció ellensúlyozta a főágazat egymilliós veszteségét, addig az elmúli évben a tej prémiummal és az állami támogatással együtt 9.6 millió forint nyereséget értek el. A sertéstenyésztő kollektíva négy évvel ezelőtt még kevés híján 24 forintért állított elő egy kilogramm húst. Az 1978-ban értékesített — az 1975 évinél kétszerte több — nyolcvanegy vagon élősertés előállítása már nem került kilónként 21 forintjába a té- esznek. A tehenészek brigádja a tehenenkéni fejési átlagot 1800 literről 3040 literre növelte három év alatt, és az 1975 évi 840 ezer liter helyett összesen másfélmillió liter tejet értékesítettek 1978- ban a többségében magyar ta'rka állománytól. A termelés számottevő mennyiségi növeléséhez arányaiban gazdaságos költség- növekedés párosul a jászalsószentgyörgyi téeszben. A négy év előttinél 40 százalékkal többet költöttek például tavaly ipari eredetű takarmányok vásárlására, ugyanakkor ezidő alatt 70 százalékkal növelték az állati termék értékesítést. Az állattenyésztők munkaversenyének eredményeképpen a közös gazdaságban jelenleg 15 százalékkal az országos állami gazdasági átlag alatt van a tej, 20 százalékkal a sertéshús önköltsége. A negyvenkéttagú tehenészeti brigád külön érdeme, hogy az 1978 évre meghirdetett tejtermelési verseny alapján, a 100 hektár termőterületre eső tejtermelésben a megye legjobb termelőszövetkezeteként tartják számon a jászalsószentgyörgyi Petőfit. T. F. A Magyar Hajó- és Darugyár megrendelésére 16 hajókéményt gyárt az idén a Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalatának mezőtúri gyára. A kéményeket Óbudán szerelik föl folyami tolóhajókra XXX. évf. 119. szám, 1979. május 24., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK!
