Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-20 / 116. szám

1979. május 20. Szolnok megyei néplap ii csfliflDBHHDNgflBflp idő Kis gyermekek nagy gondjai A gyermekek szeretik a mesét. A történeteket át­élik, egy-egy szereplő he­lyébe képzelik magukat, vele örülnek, vele szenved­nek, izgulnak, néha igazi könnyekkel sírnak. A mese után percekig, gyakran órá­kig is a hatása alatt áll­nak. így eshetett meg, hogy éveken át — mindig újabb és újabb gyermekcsoport­tal - kísérletezhettem, va­jon hogyan nyilatkoznak meg tanulóim legtitkoltabb vágyaikról. A mese, amit elmondtam, ismert népmese: A három kívánság. Azok kedvéért, akik nem ismerik, egészen röviden elmondom, hogy mi­ről szól. Egy szegény ember Jót tesz, a tündér megígéri neki, hogy három kívánsá­gát teljesíti. A szegény em­ber éhes, meg akarja lepni a feleségét és egy rőf kol­bászt kíván a tűzhelyen fö­vő babfőzelékbe. Haragszik az asszony, amikor megtud­ja, milyen szamárságot kért az emlber a tündértől, s dü­hében azt kiáltja, hogy „Nő­ne a kend orrára a kolbász!” Az oda is nő, teljesült hát a második kívánság. A sze­gény ember nem élhetett volna így. világ csúfjára. Mi lehetett a harmadik kíván­ság? Vájjon le a kolbász az orráról. Ezzel vége is lett a három kívánságnak és ők tovább is szegények marad­tak. A mesét hosszan, hanglej­téssel, hangszínnel megjátsz­va mondtam el. Kipirosod­tak a gyermekeim, nagyon beleélték magukat a hallot­takba. Ebben a hangulatban tet­tem fel a kérdést: „Mit kí­vánnátok ti a jó tündértől, ha most itt megjelenne és megígérné nektek, hogy tel­jesíti három kívánságoto­kat?” 30—35 gyermeket hallgat­tam meg és mindegyik el­mondta három leghőbb kí­vánságát. Mindig nagyon elszomorí­tott ez a kis „felmérés”-féle. Megállapítottam, hogy a hat­nyolcévesek szívét milyen sok gond nyomja. Kevesen kérték szép aján­dékot (finom ennivalót egy sem, soha!), új ruhát, kis testvérkét. Annál többen árulták el, hogy az otthon sok-sok bánata fájdítja a kis szívüket. Ilyeneket kértek: — Apukám ne igyon any- nyit és ne verje meg anyu­kámat! — Ne veszekedjen apukám és anyukám mindig a pénz miatt! Jöjjön haza apukám a munka után, és ne járjon a barátokkal a kocsmába! — Adja haza apukám a fizetését! — Anyukám ne járjon Jó­zsi bácsival, hanem szeres­se ' apukámat! —■ Legyen mindig jókedvű apukám és anyukám! Sok-sok hasonló válasz hangzott el az évek során és én mindig nagyon elszomo­rodtam azon, hogy ezeknek a kis emberkéknek milyen súlyos, nagy gond nyomja a lelkét. Vidámságra vágynak. Ki­egyensúlyozott hangulatú családi életre. Ez csengett ki a kérésekből. Elgondolkoztató. Szabad-e megmérgeznünk a fejlődő gyermek lelkét azzal, hogy az iskolából hazaérve, ott­hon és békés családi hangu­lat helyett veszekedést hall és azt, hogy a gond,okát előt­te tárgyaljuk meg. Vágyódik a gyermek arra, hogy a szülei, testvérei le­gyenek jókedvűek. vidámak és az a néhány óra, amit együtt töltenek esténként, le­gyen meghitt hangulatú. Nem az őszinteség hiánya az, há a nagy gondokról1 nem beszélünk a kis gyermeke­ink előtt. Látjuk, a megnyi­latkozásaikból, hogy meny­nyire a lelkűikre veszik, mennyire fáj nekik. Próbáljunk meg vidáman nevelni még akkor is, ha né­ha egy kis színészkedésbe kerül. A mi „nézőink”, „hall­gatóink” érzékenyen reagál­nak. s ha az ő lelkűket mér­gezzük, akkor nem játszot­tuk jól az élet legszebb sze­repét: az anyaságot és az apaságot. (gergely) Jó tudni a tojásról Sáros Judit törökszentmiklósi úttörő sokat olvas és raj­zolni is nagyon szeret. Meseillusztrációkat szívesen készít, és — mint az itt látható rajza is elárulja — hű pajtását is megörökítette már. A tojás az élet fenntartáJ sához szükséges összes anya­got tartalmazza (értékes fe-. hérjét, vitaminokat, zsírt, ás­ványi anyagokat). Minden életkorban ajánlott táplálék. Idősebb korban is. Tíz-tizen­öt évvel ezelőtt a koleszte-’ rinben gazdag tojásra már majdnem százszázalékos ti­lalmat rendeltek el. Ugyan­is a tyúktojást tartották fe­lelősnek az artériafal elme- szesedését előidéző koleszte­rinlerakódásért. Ma már nincs ilyen tilalom a tojás fogyasztásával kapcsolatban, a kérdés csupán az, hogy mennyit ehet meg az ember? K. Petrovszkij professzor, a táplálkozáshigiénia ismert szovjet szakértője szerint: negyven éven alul napi két tojás sem árt meg. Időseb­beknek naponta egy, illetve kétnaponta két tojást ajánla­tos fogyasztani. A tojás értékes tápanyag, de fogyasztásával, tárolásá­val vigyázni kell, mert kü­lönböző bélfertőzéseket okoz­hat. A tojások szennyeződé­se a héjon keresztül törté­nik. A magasabb hőmérsék­let, a levegő magasabb ned­vességtartalma is elősegíthe­ti a baktériumok behatolását a tojásba. Ezért leghelye­sebb a tojásokat fertőtlení­tés (ecetes) vízben megmosni és hűtőszekrényben tárolni. Ügyeljünk arra is, hogy mindig a régebben vásárolt tojásokat használjuk fel elő­ször. Tojásból ne vásárol­junk nagyobb mennyiséget, csak annyit, amennyi egy hétre elegendő a családnak. Ne tároljuk a tojásokat he­tekig még hűtőszekrényben sem. Különösen fontos; hogy friss legyen a tojás. ha lágytojást fogyasztunk, mert ennek előállításához szüksé­ges hőkezelés nem elegendő az állott tojás belsejébe eset­leg bekerült baktérium el­pusztításához. Legcélszerűbb, ha a tojást keményrefőtt. rántotta vagy tükörtojás formájában fogyasztjuk, A •* mikor Feri bácsi az óra végén megkérdezte, van-e valakinek mondaniva­lója, az utolsó pádból Jóska jelentkezett: — Tegnap este egy kuvikot láttam a kéményünkön — mesélte. — Még elég vilá­t os volt, jól lehetett látni. n tudom, hogy a baglyok mind hasznos, védett mada­rak, de a nagymamám ször­nyen megijedt és azt mond­ta ,hogy a halálmadár ült a kéményünkre. Azt szeret- nébi megkérdezni, miért hív­ják ezt a kis baglyot halál- madárnak? Feri bácsi elmosolyodott, de azután komoly hangon szólalt meg: — Igazad van, Jóska, a kuvik hasznos egér- és bo­gárpusztító és az égvilágon semmi köze az elmúláshoz. Annak pedig, hogy hogyan ragadt rá ez a nem éppen hízelgő elnevezés, igen egy­szerű magyarázata van. Feri bácsi az órájára né­A kuvik zett és amikor látta, hogy még öt perc van hátra a ki­csengetésig, folytatta: — A kuvik nem vándorol, egész évben nálunk van, és tavasztól őszig elsősorban különböző nagyobb bogarak­kal, lepkékkel él. Azt pedig biztosan ti is észrevettétek már, hogy ezek az állatok mennyire vonzódnak a fény­forráshoz, egész éjszaka ott keringenek az ívlámpák kö­rül vagy éppen a világos ab­lak előtt. Régen, amikor vil­lany, különösen faluhelyen, még nem igen volt és az em­berek petróleumlámpákkal világítottak, késő este csak azokban az ablakokban ma­radt fény, ahol nagybeteg feküdt, aki melett egész éj­jel égett a lámpa. A kuvik pedig már a fénytől odacsa­logatott rovarok után érke­zett az ablak közelébe. Ha azután kuvikolt is ott né­Hosszú, félhosszú, rövid Lágyan omló, dekoratív frizura hosszú hajból. Könnyen elkészíthető - szárítás után a haj felső részét szorosan hátrakeféljük és a fej­tetőn rögzítjük. Főleg a fiatalabb korosztály­nak ajánljuk Félhosszú, laza, főnözött frizura. Előnyös majd­nem mindenkinek, kényelmes, gyorsan elké­szíthető. Minden korosztály viselheti Rövid, sportos, csinos frizura. Ennél a frizurá­nál főleg a jó vágás dominál. Kényelmes, csinos és divatos Kistermelők — kiskertek Tudnivalók a jégbiztosításról A csecsemő és a színek Látszatra talán fölös­leges a kérdés: lát-e színt a csecsemő? Hi­szen ha már lát, akkor miért éppen színt ne látna! Csakhogy egyfe­lől nem ilyen egyszerű a dolog, másfelől meg a tudománynak éppen az a kötelessége, hogy meg­kérdőjelezze az evidens­nek tűnő dolgokat, és keresse a bizonyítékai­kat. Így vált kérdésessé a tudományban a csecse­mő színlátása is, még­pedig a meglehetősen bonyolult és hosszadal­mas kutatásokat kiváltó kérdéssé, amint erről az Élet és Tudomány má­jus 4-H száma beszámol. A kutatóknak fel kellett találniuk olyan módsze­reket, amelyekkel ellen­őrizhető, hogy a csecse­mő— aki nem közölheti szóban látásélményeit — valóban mit lát, színe­ket lát-e és milyeneket? A legutóbbi években sikerült összetett vizs­gálati módszerekkel megbizonyosodni arról, hogy a csecsemők min­tás ábrákra jobban fel­figyelnek, mint a min- tázatlanokra; s hogy a mintázottakat is annál Inkább nézik, minél szí­nesebbek, illetve minél nagyobb mintáik színel­térése. Miközben soroza­tos fényingerekre fordí­tott figyelmüket mérték, azaz a nézési időt rög­zítették, már háromhó­napos csecsemőkről is sikerült kimutatni, hogy színlátásuk női malis. A múlt évben egy kutató már azt az állítást is megkockáztatta, hogy az újszülött az élet első napjától normálisan lát. A háztáji és kisegítő gaz­daságokban folytatott nö­vénytermesztés biztonságát legjobban a jégbiztosítás szolgálja. A biztosításnak ezt a formáját bárki megkötheti, aki termelőszövetkezeti tag vagy alkalmazott, állami gaz­dasági dolgozó, illetve aki il­letményfölddel rendelkezik, vagy egyénileg gazdálkodik. Tavaly az Állami Biztosító 90 millió forint kártérítést fizetett ki az egyéni gazda­ságok jégkáraira. Ebből is kitűnik, hogy hazánkban a termelők munkájának egyik legveszélyesebb ellensége a jég, mely kis területen is súlyos pusztításokra képes. A termelők a jégverés anya­gi kárainak ellensúlyozására jégbiztosítást kötnek. A jégbiztosítás rendszerét úgy alakították ki, hogy a tsz-tagok. állami gazdaságok dolgozói és egyéni gazdák egyaránt megtalálják a ne­kik megfelelő formát. A sző­lő, a gyümölcs, a fűszerpap­rika, a dohány és a kerti ve­gyes zöldségfélék jégkárai­ra külön-külön. egyéni jég- biztosítás köthető. A jégbiz­tosítás alapján a lesze- detlen gyümölcstermésben a jégverés által okozott meny- nyiségi károk térülnek meg. Alma-, körte-, őszi- és kajh szibarack, valamint szilva káraira a minőségi veszte­ségek térítését is vállalja az ÁB. A kártérítés alapja a jégverés nélkül ténylegesen várható hozamérték. A jégbiztosítás összege függ a terület nagyságától, attól, hogy milyen növényre kötik, de figyelembe vészije azt is, hogy az adott vidé­ken milyen gyakori a jégve­rés. Köthető jégbiztosítás az egyes növények teljes hoza­mára vagy csak annak egy részére is. A háztájiban és a kisegítő gazdaságokban szerződéssel termelt fűszerpaprikára és dohányra is lehet biztosítást kötni. Ezeket a biztosításo­kat csak a termeltető és ér­tékesítő vállalat (dohány esetében a Magyar Dohány­ipar útján) köthetik meg a termelők. Az 1976. január elsejétől bevezetett új mezőgazdasági épület- és lakásbiztosítás mel­lé kiegészítő jégbiztosítást is lehet kötni. A kiegészítő jég- biztosítás díia évi 148 forint. Kistermelők részére a szántóföldi növények 6000 négyzetméter területén ke­letkezett — 6000 forintnál nem nagyobb mértékű — jég­kárainak megtérítését vállal­ja az ÁB a jégbiztosítás ke­retében. A biztosítások egy termesztési idényre érvé­nyesek. Érdemes tehát mi­előbb megkötni a jégbiztosí­tást. hogy az esetleges korai jégverés esetén már megil­lesse a kártérítés a termelőt. A kártérítés alapja a pon­tos kárfelmérés. A gazdál­kodóknak a jégverést 48 órán belül, írásban kell jelenteni­ük az Állami Biztosító ille­tékes fiókjánál. A bejelenté- tékes fiókjánál. A bejelen­tésnek tartalmaznia kell a jégverés helyét és idejét is. A dohányban keletkezett kárt a Magyar Dohányipar meg­bízottjának kell bejelenteni. Sz. E. ártatlan! hányat, a beteg pedig vélet­lenül éppen azon az éjszakán hunyta le a szemét örökre, senki sem moshatta le többé szegény kis bagolyról, hogy ő volt a közelgő halál elő­hírnöke. — Pedig csak a lepkékre le­sett az ablak előtt! — koty- tyantotta közbe Jóska. — Ügy van — bólogatott Feri bácsi —, de sajnos a babonás embereknek ez is elég volt. Nagyon sok kuvi­kot el is pusztítottak akko­riban. és mint ..halálmadár”- nak. gyakori üldözésben volt része. A folyosón megszólalt az óra végét jelző csengő. A gyerekek csomagolni kezd­tek. Papírcsörgéssel. csoszo- gással, zsongással telt meg az osztály. — Talán megtelepszik ná­lunk — súgta Jóska a szom­szédjának. — A kertünk sarkában van egy öreg, od- vas diófa, az biztosan tetszeni fog neki. A nagymamámnak meg elmondom majd, amit Feri bácsitól hallottam — folytatta —, és akkor talán már ő sem fog haragudni a kuvikokra. (Sch) Bodnár István: Szobafestés Ess, ess festékeső: itt a szobafestő! Lábrakel az asztal, szék faltól-falig szekrénykék Fejetetején a ház, orrod csupa kulimász. Ess, ess festékeső: itt a szobafestő! Létralábon lépeget, felkeni a mészhegyet. Ess, ess festékeső: itt a szobafestő! Szobafala megszépül, szomszédnéni elkékül.

Next

/
Thumbnails
Contents