Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-20 / 116. szám

1979. május 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A mezőtúri tanácsháza előtt Leleplezték II. Rákóczi Ferenc lovasszobrát, Melocco Miklós alkotását Berlioz halhatatlan műve, a Rákóczi-induló akkordjai­tól övezve leplezték le teg­nap Mezőtúron II. Rákóczi Ferenc fejedelem bronz lo­vasszobrát, Melocco Miklós alkotását. Mezőtúr és környéke is a Rákóczi-család birtoka volt. A szabadságharc első évé­ben — 1703 októberig — császári ellenőrzés alatt ál- ilottrt, ám nem sokkal később a város lakói örömmel fogad­hatták a Habsburg elnyo­más ellen harcoló kuruc ka­tonákat. A következő év ta­vaszán azonban rác támadás éri Túr városát. A betola­kodókkal 1705. május 25-én számolnak le a túriak — a kuruc csapatok segítségével, Túr és Szentandrás között, a Körös mellett. Az ellensé­ges támadások azonban újrp és újra pusztítják a várost, ezért a fejedelem a túriakat védett területre telepítette át, 1710 nyarán térhettek csak vissza otthonukba. Szoboravató beszédében Tari Kálmán, a megyei ta­nács vb művelődésügyi osz­tályának vezetője emléke­zett a város szabadságsze­rető múltjára, a fejedelem­hez való hűségére, kiemelte a szocialista társadalom épí­tésében elért eredményei­ket. A szoboravatás után a mezőtúriak nagy szeretettel vették körül az ünnepi al­kalomból a városban tartóz­kodó Melocco Miklóst, s nagy elismeréssel nézték a fejedelem kis méretű, de erőtől duzzadó, méltóságot kifejező lovasszobrát. A GALÉRIÁBAN Régi perzsa és anatóliai szőnyegek A Damjanich János me­gyei, a budapesti Iparművé­szeti és a Hopp Ferenc Ke­let-ázsiai Művészeti Múzeum sorozatban rendezett kiállí­tást Szolnokon keleti sző­nyegekből. A régi türkmén, s a kaukázusi tárlat után tegnap perzsa és anatóliai szőnyegekből nyílt kiállítás a Galériában. A megnyitón Gombos Károly, a Hopp Fe­renc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója méltat­ta a kiállításon bemutatott szőnyegek művészeti érté­keit. A kiállításon közel két­száz, a XVI—XIX. század­ban alkotott mesés szépségű szőnyegeket láthatnak az ér­deklődők. Egy részüket no­mád pásztorok, másik ré­szét műhelyekben készítet­ték. Az évszázados szőnye­gek alapanyaga többnyire gyapjú, ritkábban teve-, kecskeszőr, pamut vagy se­lyem. Színezésük növényi Gazdag hétvégi program­mal folytatódtak Jászberény­ben a Székely Mihály zenei napok. Tegnap délután Rácz Aladárra emlékezve megko­szorúzták a neves cimbalom- művész emléktábláját. A me­gyei kamarazenei bemutatók­nak a Palotás! János Zene­kulturális napok keretében a héten két napig Nagy Ka­talin írónőt látták vendégül a rendező szervek. A városban először rend­hagyó olvasóórát tartott az írónő, amelyen a Csikós Jó­zsef Általános Iskola máso­eredetű anyagokkal történt, a festés tartós, több évszá­zad után is ragyogóan fé­nyes maradt. A kiállításon való eligá- zodást grafikák, magyarázó szövegek segítik. A látoga­tó megismerkedhet a kü­lönböző típusú szőnyegekkel, amelyeket rendszerint per­zsa, illetve anatóliai váro­sokról neveztek el. Bár a megnyitón meglehe­tősen kevesen vettek részt, a jövőben bizonyára többen keresik majd fel a galéria- beli kiállítást. Az előző sző­nyegbemutatókat Szolnokon több tízezren nézték meg, s a nagy érdeklődésre való te­kintettel a múzeumok veze­tői tervezik, hogy ugyancsak kiállításon mutatják be a szolnoki közönségnek Távol­kelet művészetét a festmé­nyektől a kerámiáig, a bronzművességtől a lakkmű­vészetig. iskola adott otthont, este a Déryné Művelődési Központ­ban volt díszhangverseny. Ma folytatódik a résztvevő zeneiskolák bemutatkozása, este a pórtelki klubkönyv­tárban pávaköri találkozót rendeznek. dik osztályos kisdiákjai vet­tek részt. A gyermekklubok tagjaival író-olvasó találko­zón, az iskolák pedagógusai­val fórum keretében talál­kozott, amelynek témája a gyermekirodalom helye és szerepe az iskola oktató-ne­velő munkájában. Díjnyertes diákok Tegnap délelőtt Szolnokon, a megyei gyermekfilmnapok megnyitóján értékelték a „Legszebb filmélményem” pályázatra rajzban illetve írásban beérkezett alkotáso­kat. A több mint száz pá­lyamunka közül a csapatver­senyben a kunszentmártoni Deák Ferenc úti Általános Iskola bizonyult a legjobb­nak, tanulói nyerték el a fő­díjat, egy keskenyfilmvetí- tőt. Az egyéni versenyben a négy első helyezett: Kovács Miklós. Bállá Ágnes, Takács Éva és Dómján Csaba szin­tén a kunszentmártoni isko­la tanulója. Jutalmuk: részt vehetnek nyáron a Zánkán sorra kerülő úttörőfilm­szemlén. A pályázaton leg­kiemelkedőbben szereplő húsz diák meghívást kapott az ugyancsak nyáron meg­rendezendő zebegényi film- és olvasótáborba. Fazekas vetélkedő Korsók, kanták mesterei — Hogyan hatott a török ízlés a magyar fazekasmű­vészetre? A kérdezett már mondja is: — A formára és a díszí­tésre egyaránt nagy hatás­sal volt, a díszítőelemek kü­lönösképpen gazdagodtak, hiszen a törökök számos olyan virágot betelepítettek hazánkba, mely addig isme­retlen volt. Például a tuli­pánt, de ezen kívül... — Köszönjük! A zsűri — neves szakem­berek — úgy látszik elége­dettek. A pillanatfelvételt tegnap készítettük Mezőtúron, a házigazda fazekas szövetke­zet hajlékában, a Szakma kiváló művelője versenyen. A túriakon kívül a karcagi, kaposvári és fővárosi köz­ponti „agyagosok” mérték Rácz Aladárra emlékeztek író—olvasó találkozó Törökszentmiklóson A törökszentmiklósi XIII. Kezdeményező iskolák Nincs kényes kérdés Hazafiságra és internacionalizmusra nevelés a Ságvári körúti Általános Iskolában Mi a haza? Mit jelent ma hazafinak lenni? Alighanem meglepődnének a járókelők az utcán, ha ezekkel a kér­désekkel állnánk elébük. Lenne, aki zavarba jönne, ta­lán még nem is gondolkodott rajta, mások írókhoz, költők­höz, politikusokhoz fordulná­nak segítségért, de biztosan akadnának olyanok is, akik saját szavaikkal mondanák el, hogyan értelmezik a haza- fiságot. Sokféle vélemény hangzana el. Ma már közhely — a ne­velés minden területéről el­mondható — a hazafias ne­velést sem lehet eléggé ko­rán kezdeni. A családban ért első hatások, ha nem is meg­határozóak, de alaposan be­folyásolják az óvodába, isko­lába lépő gyerekek gondol­kodását, világképét. S mit te­het az iskola? Az új tanterv az általános iskola célját többek között így jelöli meg: „fejlessze a szocialista emberre jellemző erkölcsi tulajdonságokat, a szocialista hazafiságot és in­ternacionalizmust, a munka és a dolgozó ember megbe­csülését, a közösségi maga­tartást.” A célkitűzés egyér­telmű, a megvalósítás mód­szereiben azonban megoszla­nak a vélemények. Hogyan lehet eredményesen, nem di­rekt módon hatni a gyerekek értelmére, érzelmére, feléb­reszteni bennük a hazaszere­tet érzését, cselekvő tettek­re sarkallni őket? Röviden ezzel a kérdéssel foglalható össze az a kutatás is, amelyet a megye legna­gyobb alsófokú oktatási in­tézményében, a szolnoki Ság­vári körúti Általános Iskolá­ban végeznek, lassan már egy évtizede. A szocialista haza­fiságra, proletár internacio­nalizmusra nevelést nem vé­letlenül választották a kuta­tás témájaként, hanem mert az egyik legkomplexebb ne­velési feladat, tulajdonkép­pen magában foglalja az is­kolai nevelőmunka szinte minden területét, másrészt a hazafias nevelésben annak idején, s most is akad még tennivaló bőven. A kutatás egy felméréssel kezdődött 1970-ben. A tantes­tület hiteles képet kapott a diákok hazáról, internaciona­lizmusról alkotott vélemé­nyéről, gondolatairól. Ennek alapján dolgozták ki a hosz- szabb távra szóló feladatter­vet, s azokat az egységes módszereket, amelyekkel ha­tékonyabbá válhat a szocia­lista hazafiságra nevelés. A felmérés, a tapasztalatok megvitatása azóta többször megismétlődött, nem múlt el úgy értekezlet, hogy ne lett volna téma a nevelőmunka e területe is. Legutóbb tavaly ősszel készítettek újra felmé­rést a diákok hazafiságáról, internacionalizmusáról alko­tott ismereteiről, felfogásá­ról. A tapasztalatokról dr. Majoros Károlynéval, az is­kola igazgatónőjével beszél­gettünk. — Melyek a kutatás főbb megállapításai? — Az első alkalommal ké­szített felmérés válaszait, a legutolsóval összehasonlítva jelentős eredményekről ad­hatunk számot. Amíg koráb­ban a diákoknak a haza pusz­tán a szülőföldet, a „szép ma­gyar tájakat”, jelentette, ma már a válaszokból világosan kirajzolódik mindaz, ami a fogalmat jelenti. Kiszélese­dett a gyerekek tudatában a haladó hagyományok sora is. Népünk harcai közül eleinte elsősorban a régmúlt törté­nelmi eseményeit említették tanulóink az első helyen. Legutóbb a jeles történelmi eseményeink között rpár a Magyar Tanácsköztársaság került a második helyre. ||x— Mivolt a» első? — A tanulók 78,8 százalé­ka hazánk felszabadulását jelölte meg. Ünnepeink soráé­ban is április 4-e került az első helyre, egy tized száza­lékkal előzte meg a novem­ber 7-et. — A rangsor jelzi az internacionalizmus­ra nevelés hatékony­ságát is. — Egy másik, a Szovjet­unióhoz fűződő kapcsola­tunkra vonatkozó kérdésre adott válaszokból az is kide­rül, hogy tanulóink értik, tisztán látják a magyar— szovjet barátság tartalmát. A diákok 87 százaléka további fejlődésünk zálogaként a Szovjetunióval és a szocialis­ta országokkal való még szo­rosabb együttműködést jelöl­te meg. A tanulók több mint 95 százaléka 'helyesli, hogy hazánk tagja a KGST-nek és a Varsói Szerződésnek. — Szép arány vala­mennyi, de a száz százalékot egyik sem éri el. — A felmérések természe­tesen az eredmények megis­merése mellett tanulságokkal is szolgáltak. Megtudhattuk belőlük, hogy melyik az a te­rület, amelyen növelni kell a tanulók ismereteit, vagy változtatni kell szemléletü­ket. A proletár internaciona­lizmus fogalmát például a diákok csak 32,6, a szocialis­ta hazafiságét pedig 50 szá­zalékuk használja helyesen. Vagy említhetném példaként azt is, hogy néhány évvel ez­előtt még tanulóink ítéletei­ben, tudatában nem az őket megillető helyet foglalták el munkásmozgalmi hőseink. Az iskolarádión keresztül meg­ismertettük tanítványainkkal a munkásmozgalomban élen járók életútját, tevékenysé­gét, s vetélkedőkön „kértük számon” az adásokban el­hangzottakat. Ebben a tanév­ben már minden úttörőraj munkásmozgalmi hős nevét viseli. Ez nem formális ered­mény, a diákok maguk vá­lasztották, dolgozták fel név­adójuk életét, tetteit. — A felmérés, a kér­dőívre adott vála­szok sok mindent el­mondanak. Önmagá­ban azonban mégis kevés arra, hogy át­fogó képet kaphas­sunk a diákok haza­fias, internacionalis­ta érzéseiről. — A felmérés többnyire az elméleti felkészültséget tük­rözi. A tanulók mindennapi munkája, megnyilatkozásai tanúskodnak arról, hogy mennyire tették magukévá az elveket, mennyire hatja át érzelmeiket a szocialista hia- zafiság. Tapasztalataink sze­rint a kérdésekre — névte­lenül — adott válaszok nem formálisak. — A diákok évről év­re cserélődnek. Más módszerek a hatáso­sak az egyes évfolya­moknál. — Természetesen. Bizonyos módszerek viszont „átment- hetők” az új korcsoportokra is. A legalapvetőbbek közé tartozik az őszinteség, a peda­gógusok naprakész politikai felkészültsége. Az iskolában nem lehet kényes kérdés. A tanulóknak válaszolni kell, segíteni kell őket az eligazo­dásban, a tanórán, s az is­kolán kívüli nevelő munká­ban egyaránt. Sokat segít eb­ben az úttörőmozgalom, a szocialista brigádokkal, a szülőkkel, a közművelődési intézményekkel megvalósított jó együttműködés. S hogy milyen fiai lesznek majd a hazának felnőtt fejjel a Ságvári körúti iskola diák­jai? Biztos választ egyetlen egy. tantestület sem adhat az efféle kérdésre. Az eredmé­nyek a szolnoki iskolában biztatóak. A közel 1200 tanu­lót számláló oktatási intéz­ményben 0,4 százalék volt legutóbb a bukási arány, a tankötelezettségi törvény 100 százalékban teljesül, a diá­kok — legfontosabb munká­juk: a tanulás mellett — élen járnak a közösségért végzett társadalmi munkában is. Lesz majd miről beszá­molni az Eötvös Lóránd Tu­dományegyetem kérdőívén. A Ságvári körúti Általános Is­kola a kedvező'tapasztalatok alapján a közeljövőben ugya­nis részt vesz az ELTE ne­veléstudományi tanszékének a diákok közéleti tevékeny­ségét vizsgáló kutatásban. Tál Gizella össze elméleti és gyakorlati tudásukat. — Mi forog a korongon? — A versenykiírás szerint egy 1884-ből származó túri korsót kell csinálnom. — S az ifjú asszony? — Hódmezővásárhelyi mély tálat készítek, ez is kötele­ző. Majd ezután a szabadon választott tárgyat. — Mi lesz az? — Még titok. A díszítőteremben is ver­senyláz: bizonyítani kell, hogy a szakma kiváló mű­velői mesterien ismerik a karcolás, az írókázás, az < ecsetfestés és a kavicsolás művészetét. De mindez még nem elég: ki-ki a legjobban szeretett díszítéssel fantá­ziája szerint dolgozhat. — ti —

Next

/
Thumbnails
Contents