Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-19 / 115. szám
1979. május 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 60 éve történt Szamuely Moszkvában Szamuely beszéde egy moszkvai gyűlésen. Jobboldalt Lenin SZOVJET-Oroszország vezetői és harcoló proletáriátu- sa a világforradalom bizonyítékának, az európai forradalmi folyamat továbbterjedése cáfolhatatlan bizonyítékának tekintették a magyar és a bajor tanácsköztársaságokat. Figyelemmel kísérték sorsukat, harcukat, bel- és külpolitikai körülményeiket. Ahogy a Magyar Tanácsköztársaság is egész létében számított nagy keleti testvérére. Már március 22-én létrejött a távírókapcsolat Kun Béla és Lenin között. A két proletárdiktatúra közötti érintkezés, a továbbiakban is folyamatosnak, mindennaposnak volt mondható. A Leninnel való beszélgetések mellett Kun és Csicserin szovjet külügyi népbiztos rendszeresen váltott táviratokat, sőt a Komintern és a szovjet kormány más illetékeseivel és a kijevi ukrán proletárhatalommal is fennállt a kapcsolat. Ugyanakkor már a kezdet kezdetén felmerült a személyes kontaktus megteremtésének igénye, a budapesti szovjet-orosz megbízott fogadásának ügye és a moszkvai jnagyar követ kijelölőiének lehetősége. És hamarosan felvetődött Szamuely moszkvai útjának gondolata is. Erre a repülőútra végül május 19-étől került sor. Sokoldalú technikai előkészítés után (a magyar repülés egyik úttörőjének, Asbóth Oszkárnak vezetésével tették alkalmassá az albertfalvai munkások a kétüléses dip- lánt a hosszú repülésre) Dobos pilóta magasba emelkedett a géppel és utasával. Az első cél Vinnyica volt, majd Kijev következett, ahol Szamuely az ukrán vezetőkkel tárgyalt. Innen különvonaton utazott Moszkvába, ahol nagy lelkesedéssel fogadták. Tájékoztatta a szovjet vezetőket és személyesen Lenint a Tanácsköztársaság helyzetéről, őt is sokoldalúan informálták. Megtárgyalták az együttműködés lehetőségeit, a hadifogolykérdést, a világforradalom helyzetét és a rövid tartózkodás befejeztével 31-én 7 órás Kijev—Budapest repülés után Szamuely már újra otthon volt. LÉTREJÖTT tehát a régen tervezett személyes kapcsolat, annak minden előnyével. Moszkvai tartózkodása idején — s valószínűleg részben az ő felvilágosításai nyomán — írta meg Lenin „Üdvözlet a magyar munkásokhoz” című híres röpiratát, amely a diktatúra határozott vezetésének szükségességét hangsúlyozza és más elvi jelentőségű megállapításokat is tartalmaz. Szovjet professzor látogatása a megyében Tegnap Szolnokra érkezett N. M. Zsavoronkov, a Szovjetunió ' Tudományos Akadémiája Általános Kémiai Intézetének igazgatója. A megyei pártbizottságon fogadta őt Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára és beszélgetést folytattak a megye gazdasági, társadalmi, politikai életéről. Délután a vendég Boros Ottóné, a megyei pártbizottság osztályvezetője társaságában az Oktatási Igazgatóságra látogatott, ahol előadást tartott Tudomány és társadalmi haladás címmel. N‘. M. Zsavoronkov ma Majoros Károlynak, a megyei pártbizottság titkárának kíséretében Jászberényben, a városi pártbizottságon és a Jász Múzeumban tesz látogatást, délután pedig a propagandista klubban tart előadást. A szovjet vendég a délutáni órákban Szolnokról utazik vissza Budapestre. B füredi járásban Hiányos munkavédelem A tiszafüredi járási NEB a közelmúltban fejezte be vizsgálatát a munkavédelmi szabályok, előírások munkahelyi betartásáról. A jegyzőkönyv megállapítja, hogy az ellenőrzött ipari üzemben — az Alumíniumgyárban — nincs gond ezen a téren, míg a vizsgált szövetkezeteknél (vegyesipari szövetkezet, kunmadarasi Kossuth és az abádszalóki Lenin Termelőszövetkezet) az új létesítmények mellett még akad jó néhány korszerűtlen. zsúfolt munkahely. Ráadásul ezekben a műhelyekben a munkavédelmi oktatás sokszor csak formális, az előadások nyilvántartása pontatlan, a védőfelszereléseket nem használják, azok a raktárban porosodnak. Mindezeknek tulajdonítható: míg az Alumíniumárugyárban tavaly jelentősen csökkent az üzemi balesetek száma, addig a vizsgált valamennyi szövetkezetnél emelkedett. Nektártolvajok Újsághírből értesültem róla, hogy idén súlyos fagykár érte az akácosokat, és ez gondot okoz a méhészeknek. A hír második mondata azonban megnyugtatott. Szerencsére a mezőgazdasági üzemek nagyobb területen vetettek napraforgót, s erről a növényről is gyűjthetnek nektárt a átéllek. Nem lesz mézhiány. Ügy tűnik, minden rendben is van, de a valóságban korántsem ilyen egyszerű a helyzet. Ugyanis annak az ötven vagon méznek, amit évente a megye méhész szakcsoportjai átadnak a Huíjga- ronektárnak, a jelentős részét lopva gyűjtetik össze a termelők. • Ha a méhész biztonságban akarja tudni szorgos kis állatkáit, be kell jelentenie a mezőgazdasági üzem illetékesének, hogy ekkor és ekkor oda telepíti kaptárjait. Ez szükséges, hiszen bármilyen permetezés ugyanúgy megölheti a méheket mint a káros rovarokat. De hiába jelentkeznek, gyakran válasz sem érkezik, vagy legfeljebb any- nyi: a gazdaság nem járul hozzá, hogy területére vigyék méhcsaládjaikat, mert nem vállal felelőséget az esetleges károkért. Ezért a méhészek az üzemek határában, közel a napraforgó, lucerna-, vöröshere- táblákhoz és a gyümölcsösökhöz, állítják fel kaptáraikat, és innen „reptetnek”. Ez így rendben lenne, csakhogy a méhek csupán néhány száz méteres körzetből tudják hatékonyan gyűjteni a nektárt. Ha messzebb repülnek, a méz alapanyagának nagy részét maguk eszik meg, és nem is tudnak rendesen „feltankolni”, hiszen nagy a távolság, a teherbírásuk pedig véges. Több országban a termelők szép summát fizetnek a méhésznek, hogy földjeikre vigye kaptárait. Például Csehszlovákiában is bevált szokás a méhek ilyen céllal történő „vásárlása”. Hazánkban is vannak kezdeményezők, de sajnos nem a mi megyénkben. Ilyen például a dán- szentmiklósi Micsurin Tsz, amely gyümölcsösébe szállítja a méhkaptárokat, és az elvirágzás után oda, ahová a tulajdonos kívánja. Még négy kiló almát is fizet családonként. Ugyanis a gyümölcsösökben is ugyanolyan hasznot hoznak a méhek, mint a magjukért termelt kultúrákban. A méhészeti termékek jelentős részét exportáljuk. Korlátlanul eladhatók a külföldi piacokon. A mézgyűjtés nem egyoldalúan csak a méhésznek haszon, előnyös az üzemnek is. Ugyanis azokon a napraforgó-, lucerna- és vö- rösheretáblákon, amelyekre méhcsaládokat telepítenek, 20—30 százalékkal nagyobb a termés. A hozamnövekedés magyarázata egyszerű: a virágos növényeknél akkor lesz mag, ha máshonnan kerül virágpor valamelyik egyed bibéjére. Ez a rovarok segítségével történik. Azonban a vegyszerek szükségszerű terjedésével egyre kevesebb a bogár. A méheket viszont irányítani lehet. Időszakonként engedik ki őket, amikor a rovarölőknek már elmúlt a hatása, és így tökéletes lehet a t'ermékenyülés. o Figyelmetlenség vagy kényelmesség lehet az indítéka a gazdaságok magatartásának? Mert azt nem feltételezem, hogy ezekről a megfigyelésekről és tényekről nem tudnak az üzemek vezetői. Mindenesetre érdemes lenne több megértést tanúsítaniuk. Elvégre az ő érdekük is, hiszen a növekvő termelési költségekkel egyre nehezebben tart lépést a hozamok emelkedése. A leggazdaságosabb befektetések egyike lenne, ha vennék maguknak a fáradságot, ha ugyan annak lehet nevezni, fogadnák a méhészeket, és szólnának előre, ha permetezni kezdenek. — he — Nyomakodnak előre a lakóépületek S akkor jött Marika Üzem az NB lll-ból Ez egy vegyes csapat. Régebben a férfiak voltak túlsúlyban benne, most a nők. Változott az általuk készített bútorok mennyisége és milyensége is. Az utóbbiról csak annyit, minőségük jobb, formájuk szebb. Szóval sok minden változott Jászárok- szálláson a BUBIV — a Budapesti Bútoripari Vállalat — jászberényi gyárának helyi részlegében, egy valami azonban jóformán semmit: Ez a környezet, a munka- körülmények. A jelenlegi állapotok az eredmények és az eredménytelenségek megismeréséhez nélkülözhetetlen néhány, az üzem történetével összefüggő dátum felidézése. Huszonnyolc évvel ezelőtt még Jászárokszállási Asztalos- ipari Vállalatként emlegették ezt a részleget. Itt gyártották az egyszerű, olcsó Jász-konyhákat. Később 1964-ben a megyei asztalos- ipari vállalathoz került — jászberényi fennhatóság alá. Alkatrészeket gyártottak oda fűrészáruból, s 1969-ben együtt olvadtak be a BUBIV kötelékeibe. Így lett ez a 9-es számú gyár jászárök- szállási üzeme. Eleinte a hagyományokhoz híven alkatrészeket gyártottak „Be- rénynek” a hajlott gerincű, hiányos tetőzetű épületekben. később azonban mondhatni forradalmi változás következett be az itt dolgozók munkájában. Jött ugyanis Marika. S ezzel nemcsak a nők létszáma módosult. Marika — egy elemekből összerakható modell, különösen a házgyári lakásokhoz jól idomuló, variálható bútor fantázia neve. A Marika késztermék — bőséges kárpitos munkával. Ebből a régebbi időkből igen kevés akadt az üzem életében. Tehát új szakmát kellett megtanulniuk az itt dolgozók egy részének. A jászárokszállási telep bekapcsolódott a nagy- vállalat vérkeringésébe, ezt példázza, hogy sűrített levegő hálózatát építették be a műhelyékbe, melyeket kóce- rájoknak is nevezhetnénk. A kis szerszámokkal a munka termelékenyebb, a nagyvállalat révén az anyagellátás folyamatosabb lett. Igaz. a létszám csökkent, a vegyes csapat aránya ekkor változott a nők javára, a termelési érték és a termelékenység viszont nőtt. Az NB III. azonban megmaradt, — mondják az itt dolgozók, utalva a jászberényi, s a herényi szervezeti lépcsőkre. S ha az NB III. a vidéki csapatok felszereltségének nyomorúságát jelenti, akkor ez itt a jászárokszállási üzemre fokozottan érvényes. (Noha rúgják a bőrt az országban, e kategóriával jóval alacsonyabb színvonalú csapatok — körülményeik viszont NB I-esek... Tehát az összefüggés semmiféle törvényszerűséget nem hord magában.) Az eltelt évtized alatt azon kívül, hogy a teKészül a Marika A nyersanyagod kézikocsin húzzák tőzetet — a cserepeket — kicserélték, a minimális fenntartási összegen kívül itt semmit nem fektetett be a BUBIV. Igaz, mint említettük, apró kisgépek, így a sűrített levegővel működő szegezők kerültek a lányok, az asszonyok kezébe, s itt-ott felszereltek légelszívókat. Ezek persze télen nem melegítenek. márpedig a cserép szigetelő tulajdonsága úgymond csekély, a kályha melege nem elég. Az elavult gépeket igaz. kicserélték, de csak régiekre. A normák viszont évről évre emelkedtek, de figyelembe kellett venni mindig, hogy a nyersanyagot az egyik telepről a másikra — egy út választja el a kettőt — kézikocsival cipelik. Raktár sincs a telepen. Illetve most már „akad”, hiszen fóliasátorhoz hasonló alkotmányt készítettek az itt dolgozók. Megnyugtatóan hangzik — a ponyva éghetetlen — szóval kihúzza pár évig. Lehet, hogy ez a raktárféleség tovább bírja, mint az üzem? Lehet. .. Tíz évig bírták az épületek, bírják még talán egy ideig. A községieknek nem valami kellemes a település kellős közepén dolgozó üzem, zaja és pora miatt. A tanács, ha elköltözik a részleg, területén lakásokat épít ,— mondja Bóbis Zoltán a nagyközség tanácselnöke. Ha elköltözik. De mint a vállalat beruházási osztályán megtudtuk: a BUBIV egyelőre nem lép, hiszen ha mozdulna, azért — a szanálásért — fizetség járna. Pénz erre egyelőre viszont nincs. Ezen a jelenlegi területen az üzemet; nem is fejleszthetné a vállalat, de ilyen tervekről nem is beszélhetünk. (Egy új telepen, egy új csarnok építése mintegy 20 millió forintba kerülne.) A folyamatban — már ami a lépést illeti — katalizátor egy határozat. Az SZMT munkavédelmi felügyelősége a jelenlegi körülmények között 1980. december 31-ig engedi dolgozni az üzemet. Ilyenkor tapintatosan szokták figyelmeztetni az ilyen cipőben járó vállalatot a határidő közeledtére. Való igaz, nem szabad túlértékelni az itt dolgozó hetven ember munkáját. (Ezt bizonyítja az üzem C kategóriás — tehát létszáma nem fejleszthető — besorolása is.) Nem szabad viszont leértékelni sem. Hajnal József Fotó: Temesközy Uj brigádok Nem tekint vissza hosszú múltra a szolnoki Építőipari Szövetkezetnél a szocialista brigádmozgalom: a három szövetkezet egyesülése óta most harmadízben került sor a brigádok értékelésére. A tizennégy versengő kollektívában százötven dolgozó tevékenykedett tavaly, többnyire a törzsgárda tagjai, akik példát mutattak a fegyelemben, a közösségi gondolkodás és magatartás fejlesztésében, az önművelésben. Együttesen 2 ezer 300 órát fordítottak a közösség javára végzett társadalmi munkára. Eredményeik mérlegelésével egy arany-, hat ezüst- és egy bronzkoszorús elismerés átadására került sor, egy kollektíva nyerte el a szocialista brigád címet. A szövetkezetei fontos törekvéseiben — a korszerű technológia alkalmazásában, a lakosság építőipari szolgáltatási igényeinek kielégítésében — ma már tizenhét brigád, közöttük egy ifjúsági kollektíva támogatja. űnerflbfll, a Tisza ll-ben Panel-istálló A kisújszállási Tisza II. Termelőszövetkezetben befejeződött a — mintegy 3 millió forint költségű — fiazta- tó bővítése. A szakosított telepen 36 férőhelyet alakítottak ki. A szövetkezet csivagi kerületében elkezdték az új, 160 férőhelyes tehénistálló alapozását. A 2 millió 350 ezer forintba kerülő panelos rendszerű épület önerőből készül, átadását októberre tervezik.
