Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-19 / 115. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. május 19. Fajták és technológiák Beszélgetés dr. Hódossi Sándorral, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet igazgatóhelyettesével A nagyrév! Tiszazug Termelőszövetkezetben .idén csak öt hektáron termelnek uborkát, mert nincs 'munkáskéz a termés leszedésére. Pedig a dolgozók keresik az uborkát, a (belőle) készült gyártmányok szinte korlátlan mennyiségben eladhatók. A termesztés felfutását azonban gátolja, hogy a termés betakarítása nincs gépesítve. A magból vetett vöröshagymát viszont — ami nagyüzemi körülmények között köny- nyebben termelhető, mint a hagyományos kétéves fejlő- désű — a konzervgyárak és a Zöldért is csak vonakodva, korlátozott mennyiségben vásárolja. A jászfényszarui Béke Tsz-ben pedig arról panaszkodnak, hogy a papri-' kaszabvány betartása nehéz, A külföldi vevők kikötik: kúpos alakút kémek, vagy tompa végűt, de az eredetileg ilyen formájú fajták is váltakozó bogyót hoznak. A felvásárlók is bizonygatják a maguk igazát. A géppel betaka-ított paradicsomból nem lehet olyan minőségű sűrítményt készíteni, mint a kézzel szedett- ből. A magról vetett hagyma eltarthatósága pedig meg sem közelíti a kétéves fej- lődésűét. A felsorolt példák csaik töredékei a termesztők, a feldolgozók és a forgalmazók gondjainak. Mindenesetre ahhoz elegendőek, hogy illusztráljuk: a sikeres zöldségtermesztés és tartósítás alapja a megfelelően kiválasztott növényfajta. Erről beszélgettünk dr. Hódossi Sándorral Kecskeméten a Zöldségtermesztési Kutató Intézet igazgatóhelyettesével. Ahol a gépesítés a legfontosabb — Az uborka termesztésének gépesítése megoldható? Lesznek-e olyan fajták, amelyek egyszerre hozzák termésüket? — Az uborka konzervipari zöldség, e célra azonban csak 12 centiméternél kisebb gyümölcsök alkalmasak. A gond az, hogy ezt a nagyságot a növény gyorsan túlnövi. így két-három naponként szedni kellene. A kultúrának ezt a biológiai sajátosságát megszüntetni nem tudjuk. Az egyszerre betakarítható termés mennyiségét azonban növelhetjük áz úgynevezett nővirágú és partenokarp fajtákkal. Ezek a fajták kizárólag nővirágot hoznak, és a termésképzéshez nem szükséges rovarok általi beporzás. A termések magnélküliek. ezért egy-egy tövön egyszerre 5—10 uborka lesz majd 9—12 centiméteres. Ugyanezt az eredményt érjük el. ha az uborkanövényeket egy növekedésszabályozó szerrel kezeljük. Ilyen fajtákkal és technológiával már a gépesítés megoldható, s ebben Magyarország élen jár. Európában mi gyártunk egyedül uborkabetakarító gépet, és van magyar gyártmányú osztályozó gép is. A betakarító gépet több európai országban, többek között Hollandiában is sikerrel alkalmazzák. — A gépesítés nemcsak az uborkánál okoz gondot, hanem a paradicsomnál és a paprikánál is. Vannak-e olyan fajták, amelyek elviselik ezt a betakarítási módot? — A paradicsom nemesítésnek nagy hagyományai vannak hazánkban. A fajtáink jók, de a jelenleg termesztésben lévők elsősorban kézi szedésre alkalmasak. Nem elég szilárdak, nem bírják azokat a fizikai hatásokat. amelyek a gépi betakarítással együtt járnak. Termésüket sem hozzák egyszerre. Ezért importáltunk a gépekkel együtt amerikai fajtákat, amelyeknek rostosabbak és szilárdabbak a bogyójuk. Csakhogy Amerikában a betakarítás idején nincs csapadék. (Ez is sietteti az egyszerre érést.) Nálunk pedig ősszel általában esik az eső, s így éréseltolódások is vannak ugyanazoknál a növényeknél. Ráadásul a gép se váltotta be mindenben a hozzá fűzött reményeket. — Megkezdett minőségjavító nemesítés következtében jobbak lettek a magyar fajták, színre és béltartalomra egyaránt és gépi betakarításra is jobban megfelelnek. Szerkesztettek hazai szedőgépet is, amely állja a versenyt a korábban használt amerikai vagy szovjet gyártmányú paradicsomkombájnokkal. A paprikánál pedig már korábban is megvolt a géppel szedhető fajta. — A magról való termesztés mennyire befolyásolja a hagymatermés minőségét? — Csökken a szárazanyagtartalma. ezért nehezebben tárolható a termés. A kétéves fejlődésűnél tömörebb a fej, jól záródnak a tenmés- levelek. Sok előnyös tulajdonsága van az egyévessel szemben. A magról vetés nem is olyan elterjedt mint a dughagymás módszer. A hatodik ötéves tervben is úgy számolnak, hogy az ösz- szes hagymaterületnek csak mintegy 30 százalékán vetnek magról. Munka és minőség — Természetesen lehetséges, hogy lesz olyan fajta az egyéves termesztésre is, amelyik szárazanyag-tartalma eléri a kétéves makói, 16 százalékos szintjét. Jelenleg a tárolást, a forgalmazást úgy kellene szervezni hogy az egyéves fajtákat adnánk el először. A kétéves termesztési technológiával termelt hagyma értékesítését pedig hosszabb tárolás után, csak. januártól lenne célszerű kezdeni. — A paradicsom-feldolgozok panaszkodnak, hogy a gépi betakarítással romlik a beszállított lé minősége. Ennek az oka? — Magyarországon körülbelül 15 ezer hektáron termesztenek paradicsomot. Ebből csak 4 ezer hektáron takarítónak be géppel. Ez a minőséget befolyásolhatná, de nem jelentősen. A paradicsomkészítmények minősége pedig nemcsak a termesztőkön múlik, sokkal inkább a gyárakban dől el. A leszedett termést órákon belül fel kell dolgozni, mert különben erjedésnek indul, íz- és színhibás lesz. Ezzel szemben nem ritka a háromnapos csúszás sem. És erről már nem a nemesítő vagy a tér-' mesztő tehet. 0 primörgondokról — A gazdaságok kifogásolják, hogy a paprikafajták leromlottak. A kúpos alakú paprika gyakran hoz tompa végű termést. — Ez nemcsak a fajta hibája. A magtermesztők munkája és az időjárás is okolható ezért. A megtermő táblákról a legtöbb tövekről, amelyek szép és nagy termést hoznak, gyakran leszedik a gyümölcsöt. így a si- lányabbja marad magnak. A másik ok, hogy a paprika nagyon kényes növény. legkisebb időjárás-változásra is reagál, amelynek hatására a legkülönbözőbb alakú terméseket hozza. Például ha a terméskötődés idején hideg volt, vagy borús idő, kisebb gyümölcs érik. és formája is eltérhet a fajtára íjellemző- től. Még üvegházakban is befolyásolhatja a termés minőségét a pára- és hőmérsékletváltozás pedig ott .nagyon kicsi az ilyen ingadozás. — Ha már az üvegházak kerültek szóba, miért veszteséges hazánkban a zöld- séghajtatás? — Csak az üvegházira igaz ez a kijelentés. Fólia alatti primőrt lehet gazdaságosan termelni. Aranyszabály: egy rész üvegházra, tíz rész fólia jusson. Ilyen körülmények között gazdaságos lehet a korai zöldségtermesztés is. De visszatérve a kérdéshez. A fajtákkal nincs baj! Semmivel sem rosszabbak vagy jobbak mint a világ más részein. Az energia és az amortizáció költségei emelik meg a termelési költségeket. Hazánkban csak a termálvizes fűtés esetén lehet gazdaságos az üvegházi hajtatás. De a két mód, fó- lia_ és üvegház kombinálása már biztos eredményt hozhat. Hesz Viktor Új növény: a paragonya A világsajtó nemrégiben közölte a hírt, hogy a német Georg Melchers és az angol Anthony Holder tudósok az egyik legjobban felszerelt dán laboratóriumban a paradicsomból és a burgonyából új növényt állítottak elő. a paragonyát. Ennek az ad különös jelentőséget, hogy az új növényt génmanipulációval hozták létre, és több szakember ezt tartja a génmanipuláció legjelentősebb eredményének. Mit értünk génmanipuláció alatt? A klasszikus genetika szerint a gének a sejtekben az öröklődés hordozói és minden sejtben rendkívül nagy számban megtalálhatók. Később tisztázódott, hogy a gének a sejtmagban levő de- zoxiribonukleinsav (DNS) nevű vegyület egy-egy részletének felelnek meg. A genetikai manipuláció ennek megfelelően lényegében három műveletből áll. Először is izolálni kell a megfelelő gént, tehát a hosszú DNS molekulának a megfelelő szakaszát eltávolítani, majd ezt hozzákapcsolni valamilyen hordozó anyaghoz (ez lehet vírus, bakteriofág, vagy plazmid.) A hordozóanyaghoz tapadt génnel ezután megfertőznek egy gazdasejtet. A hordozóanyagot a génnel egyébként korlátlan ideig szaporítani tudják. n különféle rendeltetésű repülőgépek óriási családjának kissé mostohán kezelt „robotos” tagja a mezőgazdasági repülőgép. A szélesebb nyilvánosság előtt alig ismert, hogy milyen nehéz a mezőgazdasági pilóta munkája. Más járművel ellentétben a repülésben a lassú mozgás a legveszélyesebb. A mezőgazdasági gépekkel csak 65-100 kilométeres óránkénti sebességgel lehet repülni, és ami a veszélyt növeli, a repülési magasság legtöbbször csak 1,5-4 méter. Pontosan tartania kell a vezetőnek az előirt kijelölj irányt, figyelnie kell a zavaró légáramlatokra, a felbukkanó akadályokra, fákra, gémeskutakra, elektromos távvezetékekre, távirópóznákra stb. Természetesen egyidejűleg állandóan ellenőrizni kell a mot'or működését, a tüzelő- és kenőanyag fogyását, a leszórt szemcse, illetve folyadéktartály ürülését. A mezőgazdasági repülőgépeknél olyan műszaki megoldásokat alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik a rövid fel- és leszállási úthosszát az alkalmi, rossz falajú kifutópályán. Fontos követelmény, hogy a gép sárkánya, és főleg a futóműve jól ellenálljon, a napközben sokszor ismétlődő fel- és leszállásokból eredő igénybevételnek, ugyanakkor a szerkezeti részek könnyen ellenőrizhetők és javíthatók legyenek. Képünkön: a legújabb lengyel gyártmányú mezőgazdasági repülőgép. flz erdők aratása Az utóbbi években rendkívüli mértékben megnövekedett a fa. mint nyersanyag iránti kereslet. Főleg a különböző műanyag- termékek nyersanyága, a cellulóz keresett cikk és a papírgyárak szükséglete is növekedett. Az Egyesült Államokban ezért a termelés új módszerével. az úgynevezett ,,platán-szilázs”-zsal kísérleteznek. Számos kísérlet során megállapították, hogy a gyors növésű fákr közül a platánok a legalkalmasabbak az új módszerhez. A magvakat vagy dugványokat óriási földterületeken egymástól egy méter tér- és távközre ültetilk el. A talajt gépi erővel készítik elő. Gyomirtó szerek, műtrágya és esetleg kártevők elleni szerek alkalmazásával előmozdítják a növekedést. Az aratást gépekkel végzik két- három évenként. A törzsecské- ket a föld felett 10 centiméterrel vágják le. azonnal szétzúzzák és gépkocsira rakják őket. Ez a „szilázs” vagy a raktárakba kerül, vagy egyenesen a feldolgozó üzemekbe. Többnyire lombhullás után aratnak, néha azonban vegyi lombtalanító szerekkel gyorsítják a lombhullást. A megmaradt tövek úiabb hajtásokat hóznak, amelyek két- három év múlva ismét aratásra éretté válnak. Az új módszer egyik legnagyobb előnye az, hogy a kéreg- telenítés feleslegessé válik, mivel a fiatal kéreg olyan vékony, hogy nem zavarja a feldolgozás folyamatát. Hangyariadó A frankfurti egyetem kutatói Trinidad szigetén a levélnyíró hangyák két faját , tanulmányozták. Ezek a fajok cirpelő szerveiket főleg akkor használják, ha olyan kényszerhelyzetbe kerülnek, amelyből saját erejükből nem tudnak kiszabadulni, például ha valamilyen földmozgás betemeti az állatokat. Ilyen kényszerhelyzet gyakran fordul elő. Cirpelésük tehát egyfajta riadó, amelyre a fajuk- beli hangyák odasietnek. Ezek azonban csak abban az esetben hallják meg a riadót, ha a hangot a talaj továbbítja hozzájuk. A levegőben terjedő hangjelzéseket — úgy látszik — nem tudják felfogni. A levélnyíró hangyák magatartása azonban 'még további szabályokat is követel: a hangforrásnak legalább 3 centiméterrel a föld alatt kell lennie, hogy szabadítási kísérletet váltson ki, de ha már 5 centiméternél mélyebben fekszik, a hangyák nem segítenek. (Ez a mélység valószínűleg már meghaladja képességeiket.) A kísérletek azt mutatták, hogy a hangyák ugyan minden alkalommal a segítségére sietnek a bajba jutott fa- jukbelinek, de kiszabadítási kísérleteiket rövidesen beszüntetik. Ez nem illik bele abba a képbe, amelyet a kutatók maguknak a hangjelek szerepéről alkottak. A további vizsgálatok azután megoldották a rejtélyt: ha tudniillik nemcsak egyetlen állatot, hanem egyszerre többet temetett be a föld, akkor ezeknek több hangú föld alatti hangversenye már annyira stimulálta a mentők igyekezetét, hogy kiszabadítási kísérleteik eredményre vezetnek. Gyümölcstermesztés — fa nélkül Szántóföldi művelésmódú almás teljes virágzásban I Az almatermesztéssel kapcsolatban néhány éve feltűnt és azóta is újdonságnak számító, de napjainkra már a körténél is kipróbált módszer a „me- adón orchard", vagyis a szántóföldi gyümölcstermesztés. Alapjaiban különbözik a hagyományos gyümölcstermesztéstől, elvetve magát a gyümölcsfát is, ami mindeddig a gyümölcstermesztés alapja volt. Az új módszer az eredetileg is gyenge növekedést, de korai, jó termőképességet biztosító alanyra oltott facsemeték igen sűrű, mindössze 30x45 cm-es térköz tartásával végzett telepítése, ami hektáronként körülbelül 70 ezer tőszámnak felel meg. A gyümölcstermesztés kétéves ciklusban ^oldható meg. Az első évben a hajtások növekednek, amit növekedésgátló szer használatával korlátoznak; ez egyben serkenti a ter- mőrügykialakulást is. A rákövetkező évben az éves vesz- szők termőrügyeiből virág, majd ezekből termés lesz annak hatására, hogy ebben az évben is alkalmaznak kémiai növekedésszabályozást, ami meggátolja az elsűrűsödést, de a hullást is. Szüretkor ben nincs termés a lekaszált ültetvényen, csak hajtásnövekedés és termőrügyképzés. A módszer előnye még az is, hogy az azonos kitettségben és megvilágítottságban lévő gyümölcsök egyöntetűen jó minőségűek, és mennyiségük az első tapasztalatok alapján tövenként 0,7—0,9 kg, azaz hektáronként 400— 500 mázsa kétévenként, ami hektáronként 200—250 mázsás évenkénti termésnek felel meg az alma esetében. Ez az egyáltalán nem lebecsülendő terméseredmény várhatóan még fokozható is, különösebb élőmunka-felhasználás nélkül és az ültetést követő második évben már lehet rá számítani. A vízellátás, tápanyagpótlás (ami természetesen fokozottabban fontos) tökéletesen automatizálható, az ültetvény felett elhelyezett, szórófejekkel ellátott csőhálózat segítségével, vagy szivárogtató, illetve csepegtető öntözési rendszer kiépítésével. A növényvédelmi munkák és a kémiai növekedésszabályzók kijuttatása sem okozhat gondot, csak az alkalmazásuk helyes időpontját kell tisztázni. Megoldásra vár még az ilyen típusú ültetvényeknél a földalatti és földfeletti részek kaszálószerkezettel ellátott kombájnszerű betakarítógéppel az egész ültetvényen lekaszálják a vesszőket a rajtuk lévő termésekkel együtt, olyan magasságban, hogy mindössze két-három fejlett rügy maradjon vissza belőlük, a következő évi hajtásfejlődéshez. A terméseket is gép választja le a vesszőkről, vagyis emberi kéz beavatkozása nélkül egymenet- ben lezajlik a szüret és a metszés is, ami ennek a módszernek a legfőbb előnye és értelme. Két ültetvényrész évente is változó arányának megfelelő tápanyagellátási technológia kidolgozása, az időpontok és adagok tekinte- tébep. Elterjedésének előfeltétele az is, hogy sikerüljön az eddigieknél olcsóbb csemeteelőállítási módszert meghonosítani, ami a módszer fő hátrányát, a sok csemetefelhasználásból eredő nagy beruházási költségeket csökkentheti. Az ugyancsak nemrég kidolgozott fúrós ültetési mód hasznosításával pedig majd az ültetési munkálatokat lehet megkönnyíteni. kialakításával ellensúlyozható az, hogy a következő év- M. L. A paradicsomból és burgonyából létrehozott paragonya
