Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-03 / 101. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. május 6. ÉDESANYÁINK M ájus első va­sárnapja az övék. Ilyen­kor nyílik a tavasz sok, ezernyi színű virága, s ilyenkor örül az első nap­fénynek, enyhe szellőnek kisgye­rek és felnőtt. Megtelnek a ját­szóterek, a télen csak az erkélyre merészkedő baba­kocsik forgalmi dugóként torlód­nak össze egy- egy futó gyalogos előtt. Virág, jókíván­ság, gyermeki öle­lés. Mind, mind az övék, miként a gyermeknevelés, féltés,, szeretet is, amíg csak élnek. Édes anyáink. Kisgyermekét táp­láló tizenéves, pá­lyását babusgató gyönyörű, mások gyerekeivel is tö - rődő óvónő, vi­rágnak örvendező nagyanyó és idős lányával vasárna­pi sétára tipegő madárcsontú kicsi öregasszony. Ugye ma min­den édesanyát, édes nagymamát, dédikét köszönt valaki? — sj — (fotók: Nagy Zsolt) O ötmilliós többlettermeléssel számolnak O Termelékenyebb az éjszakába nyűié műszak O Nemcsak a borítékot nézik Egyre hosszabbodnak a na­pok, — hisz jócskán benne járunk a tavaszban —, de hét óra után már villanyt gyújtanak a hazatérők. Té­vék fénye vibrál a függönyök mögött a törökszentmiklósi Fáy András lakótelep új négyemeleteseinek ablaká­ban, az épületeken túl hatal­mas lámpák ontják a sugár­nyalábokat. Világuknál kő­művesek szorgoskodnak: áp­rilis elseje óta két műszakban építik az újabb lakásokat az Alföldi Építő Szak- és Sze­relőipari Szövetkezet munká­sai. I Az utóbbi hetekben a késő esti órákban is gyakrabban megfordul a négyhektárnyi területet elfoglaló építkezé­sen Németh Ferenc, a szövet­kezet elnöke. Tőle kérdeztük: mi késztette a vezetőséget a megye szövetkezeti építőipa­rában még egyedülálló kez­deményezésre? — Évről évre nagyobb a feladatunk, a tevékenysé­günknek termelési értékben csaknem háromnegyed részét jelentő, a város arculatának formálását meghatározó la­kásépítő munkában. Ebben az ötéves tervben 360 új otthont kell átadnunk, de időarányo­san — a tavaly év végéig be­fejezett 178-cal — elmarad­tunk kicsit a tervtől. Első­sorban az építkezés meggyor­sítása, de legalább akkora súllyal a termelékenység nö­velése indokolta, hogy meg­próbálkozzunk a két mű­szakkal. Ez két blokkozó bri­gádunk nyolc-nyolc tagjának, két művezetőnek és két daru­kezelőnek a munkarendjében jelent változást. — Mibe kerül, és mit vár­nak tőle? — Ami a többletköltségeket illeti, tulajdonképpen csak az éjszakai pótlékokból adódó bérnövekedéssel számolunk. Ez egy-egy szerkezetépítő vagyis blokkozó munkásunk fizetésének 20—25 százalékát jelenti, azaz áprilistól szep­tember végéig — hat hónap­ra terveztünk két műszakot — mintegy hatvanezer forin­tot tesz ki. Hogy milyen ered­ményre számítunk? Szakem­bereink úgy tervezik, hogy az eredetileg előirányzott 6 mil­lió helyett lí millió forintér­tékű munkát végezhet el így az idén a két brigád. Háromemeletnyi magas­ságban, 250 vattos higanygőz- lámpák fényében hunyorog­va beszélgettünk a munka- terület fiatal építésvezetőjé­vel, Tóth Jánossal. Ö szá­molt még valamennyi — a csúcsidőn kívüli fogyasztás miatt nem számottevő — vil­lamosenergiai költségnöveke­déssel is. — Mindez elenyésző — bi­zonygatja az eltelt egy hónap Németh Ferenc: „Elsődle­ges szempont a lakásépí­tés gyorsítása" Tóth János: „Kétszerannyi lakás szerkezetével készü­lünk el az idén" tapasztalatai alapján — a termelékenységben jelentke­ző eredmények mellett. Ne­künk építőknek az idő a leg­nagyobb ellenségünk. Az újonnan kialakított munka­rend lehetővé teszi, hogy a jelenleg épülő négy, egyen­ként 18 lakásos OTP-s ház vázszerkezetének építését au­gusztus vége helyett június­ban befejezzük, és még a tél beállta előtt a szövetke­zeti beruházásban készülő újabb 72 lakást is tető alá hozzuk. — Az éjszakai, lámpafény­nél végzett munka bizonyára nemcsak nehezebb, veszélye­sebb is. — Valóban, sötétedéstől fél tízig sokkal nagyobb figyel­met, összehangoltabb mun­kát kíván a blokkozás a dél- utános dolgozóinktól. Mégis azt tapasztaljuk, hogy a dél­utáni műszak eredménye­sebb. Egy szoba főfalát jelen­tő, azaz tíz-tizenöttel -több blokkot emelnek helyére es­te, mint nappal a nagytelje­Tóviií Gyula: „Többet kell vállalniuk a családtagok­nak is" sítményű daruval, mert olyankor nem kell vele szál­lítójárművekről rakodni. A gép kihasználtságát így a két műszak előtti 65«— 70-ről nyolcvan—nyolcvanöt száza­lékra növeltük. Most, hogy már reggel négykor útba in­dítjuk gépkocsijainkat, az eddigi egy helyett két fordu­lóban szállíthatnak építő­anyagot. Ennek megszervezé­sekor számítottunk a födém­paneleket gyártó BVM szol­noki gyárának és a falazó­blokkokat készítő kisújszál­lási téglagyár segítségére is. Ezidáig egyikben se csalód­tunk. 3 Tóvizi Gyula brigádvezető negyedmagával minden má­sodik héten fél négykor indul reggelenként Kengyelről a szövetkezet Zsuk gépkocsijá­val. A brigádtagok vélemé­nyét összegezve beszél a két műszakról, de mint mondja, egy hónappal ezelőtt még nem volt ez olyan egyértel­mű. — Jónéhányan inkább a nappali, nyújtott műszak be­vezetése mellett kardoskod­tak. Együtt számoltunk, kal­kuláltunk, és mindenki be­látta, hogy így a haszno­sabb. Igaz, az éjszakai pót­lékkal, meg a teljesítmény­prémiummal együtt négy— ötszáz forinttal többet vi­szünk haza a borítékban, de nemcsak a saját zsebünket néztük. A városnak lakások kellenek, méghozzá mielőbb és minél több. A szövetkezet feladata pedig mindannyi- unkké. — Húsz ember munkarend­jének átformálása változást hozott húsz család életében is. — Így igaz. Legtöbbünk tart a ház körül jószágot, termel a háztájiban konyhá­ra, piacra valót. Az ezekkel járó munkából bizony szep­temberig többet kell maguk­ra vállalniuk a családtagok­nak. Még nem hallottam, hogy panaszkodott volna e- miatt valamelyik brigádtár­sam. Temesközt Ferenc lETÍmf^

Next

/
Thumbnails
Contents