Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-03 / 101. szám
1979. május 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kisgazdaságok — kölcsönnel KMMTOSTÓL FIZET n SÍRI NEKTÍRGYÜITÉS KONTÉNERREL MELEGAGYBÓL FÓLIA ALÓ ÜLNEK Az alsókonyhát kinevezték istállónak A háztáji és kisegítő mezőgazdasági termelés, állattenyésztés nélkülözhetetlen kiegészítője a nagyüzeminek. Fejlesztéséhez évről évre több segítséget nyújt az állam. Tavaly 33 millió forintot — csaknem negyedével többet, mint egy évvel korábban — folyósítottak megyénkben az OTP-fiókok és a takarékszövetkezetek termelési hitel címén az igénylőknek. Az idén ennél is nagyobb a lehetőség. Különleges hobbijáról ismerik Tószegen Pajor Bélát, a Petőfi Tsz főkönyvelőjét. Harminc éve méhészke- dik és elhatározta, hogy a kaptáros tartásról a konténeresre tér át. — Az ember szabad idejére igyekszik olyan hasznos elfoglaltságot keresni, amit szeret. Nekem ez tökéletes idegnyug'tató: ha felnyitom a kaptárt, minden egyébről megfeledkezem. Jól ismerem a méhek szokásait, életmódját, értek hozzájuk, dé még így is nagyon kockázatos vállalkozás ez, meggazdagodni nem lehet belőle — magyarázza a méhész a Vadászház szomszédságában. A nagy Boconádikban kiköltöztetett 42 méhcsalád várja ott, hogy áttelepítse őket a maga építette konténer fiókjaiba. — Az év közepéig kilencven családra fejlesztem az áülományt, Már hetvenhét-! ben is igénybe vettem a takarékszövetkezet segítségét terveim megvalósításához, azóta letelt a kölcsön, márciusban újabb, nagyobb ösz- szeget kértem. A vándoroltatáshoz. a nektárgyűjtéshez, a vegyszeres növényvédelem miatt gyors helyváltoztatási készségre van szükség, erre a konténeres megoldás alkalmas, persze jelentős beruházást kíván... A hagyományos vándorúthoz hol tud az ember ma rakodómunkásokat találni éjszakára ? Ha négy embert fogadok, kétezer forint — és ki tudja, lesz-e annyi méz? Bizony, a múlt év rosszul vágott be! Most — ha minden jól sikerül. — családonként 600 forint bruttó bevételre számít, igaz 250—280 forint költség ellenében. Tíz mázsa mézre szerződött, és a tavalyi adósságát is szeretné törleszteni. — Szerencsés esetben az akácot kétszer is ki lehet fogni, mert tíz-tizenkét nap eltolódás van a déli és az északi akácosok virágzása között. Az előkészületekhez szélcsendes, meleg napra várok, akkor áttelepítem ‘a méheket új lakhelyükre, és amikor lehet, indulunk gyűjtögetni * * * Takács Lászlóék tanyáról költöztek be Tiszavárkony- ba. Odakint sok jószágot tartottak. disznókat, teheneket, de mikor építkeztek, kellett a pénz, eladogattak mindent. Harmadik esztendeje, hogy elfoglalták a Bajcsy-Zsilinsz- ky úti új házat, ahol nem akartak már állatokkal bajlódni. aztán egyszerre csak hiányozni kezdett... Az alsókonyhát kinevezték istállóvá. tehenet vettek. — Vemhesen, tizenhétezerért, a takarékszövetkezeti kirendeltség hiteltámogatásával. Nem bántuk meg, Holstein-Friz és magyartarka keresztezés a Sári, jól tejelő. Napi huszonhét litert adott, három és fél, négyezer forint tejpénz összejött egy hónapban. Márciusban vittük vásárra az egyéves üszőjét. Osudaszép volt, tiszta fekete, tíz és fél ezret kaptunk érte. Binjiió. a harmadik borja egyhónapos és most is jut a csarnokba napi tizenhét liter tej. Jövő ilyenkorra újabb borjút szeretnénk — tervezget a háziasszony. — Ügy gondoltuk a férjemmel. nincs abban semmi szégyen, hogy a nagy vásárlásra kölcsönt kértünk, hiszen sok időbe telt volna ösz- szerakni a tehénre valót. így meg szinte észrevétlen visz- szafizetjük a három év alatt, mert a Sári kamatostól megtéríti a befektetést. A takarmányozás se kerül sokba, 'a téesztől kedvezményesen kapjuk, május derekától legelőt is biztosítanak. Közben haszonnal forog a pénz. Nemrégiben tizenegy hízót adtak el, az ólban öt süldő röfög. Több mint ötven naposcsibét is hozott a héten Takácsné. Pedig nincs is otthon egész nap, a postán vállalt munkát, a férje meg takarmányos a termelő- szövetkezetben. * * * A szolnoki vásárcsarnokból sokan ismerik napbarnított arcát, még inkább szép portékáját. Az első piros, étvágygerjesztő rétekcsomókat, március közepén a zsenge sóskát a szandaszőlősi Erdei Sándor viszi a piacra. Tsz- kertészetben volt brigádvezető. érti a módját, nem kell szaktanácsért a szomszédba mennie. Húsz éve műveli a kertjét, a Vörösmező úti hi- úegfólia-birodalmátí, mióta a hadifogságban szerzett betegségével leszázalékolták. Ma nem yitt árut a piacra, a házhoz is hiába jönnének érte, nincs idő a sóskával bajlódni, a karalábé csak két hét múlva érik szedésre, a retek meg már „kifutott”. A megürült, húsz méternél hosszabb fóliasátrak alá családi segédlettel paprika meg paradicsom ül. A melegágyban több ezer palánta vár kiültetésre. — A koratavaszi kezdéstől a szeptemberi zárásig nagyüzem folyik itt, nincs se ünnep, se pihenőnap, éjjel- nappal dolgozunk, mert csak akkor hoz hasznot a kert. És még így is törzsvendégek vagyunk az OTP-nél-. harmadszor vettünk fel termelési hitelt, mert egyszerre nehéz lenne tizenöt-húszezret zsebből kifizetni. — Mutatja a gazda: a hitelből újra fóliáztak, aztán jött a nagy szél, meghasogatta. Tekintetét körülhordozza a virágba borult fákon. — Ha a fagyokat is meg- ússzuk, lesz termés szépen, lejárat előtt visszafizethetjük a kölcsönt. Okosan kellene gazdálkodni, de az időjárás mindig beleszól. Május végére érni kellene a szabadföldi epernek, piroslani a cseresznyének, de nincs rájuk elég meleg. A dinnyének is megágyaztunk már ... — A fák alatt hiába locsolom a babot,, a borsót, a karfiolt, meg se mozdulnak, olyan hidegek az éjszakák — szól közbe a felesége. — Tavaly is elvitte az idő az epret, alig nyolc-tíz kilót szedtünk le naponta. Reméljük, most jobban sikerül! Ha bő a termés, olcsóbb a piac — a termelés segítő hitelek is ezt a célt szolgálják. — rónai — Fotó: Temesközy Szerződés a szakcsoporttal Hz idén hatvanezer Fényvisszaverő táska kisdiákoknak Tizenötféle aktatáskát készítenek a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat zalaegerszegi gyárában. Tavaly több mint kétszázezret küldtek szovjet megrendelésre, s ez a meny- nyiség az idén némiképp tovább növekszik. Keresettek a több színű és változatos mintázatú bevásárlótáskák is, amelyeket kis sorozatban gyártanak. Női divattáskákat is. küldenek piacra. A hazai alapanyagból készített termékből szintén vásárol a Szovjetunió. Munkavédelmi eszközöket, bőrkesztyűket, lábszárvédőket, kötényeket is gyártanak. A termelékenység növelését beruházások szolgálják. Év elején kezdődött meg a gyártás, az új csarnokban, ahol évente 300 ezer táska készül. A régi üzemet. tanműhellyé alakították át. Korszerűsítették a pusz- taszentlászlói részleget is, 30 Adler tűzőgépet állítottak munkába. A sárvári gyáregységből az idén Zalaegerszegre került az iskolatáskai-gyártás. A harmincfajta fényvissza- verős táskából a kisdiákoknak hatvanezer készül. A jászladányi zöldség- és gyümölcstermelő szakcsoportnak 15 tagja van, így a Jászapáti és Vidéke Áfész felvásárlási részlege 15, névre szóló szerződésben szabályozta a Jászladányban termesztett primőr- és szabadföldi áru felvásárlását. A csoport tagjai attól függően kötnek felvásárlási szerződést az áfésszel, hogy mekkora területen gazdálkodnak. Az idén egy-egy tag 50—60 kilogramm zöldpaprikát, 200 kiló paradicsomot, néhány száz csomó zöldhagymát, retket és 6— 800 fej salátát ad át az áfésznek a fólia alatt termesztett áruból. A szakcsoport tagjaitól szerzik be a felvásárlók a nagyközség ellátására a sóskát, a spenótot, a karalábét később a zöldborsót és a zöldbabot. A kollektív szerződések módosítása Kevesebb a veszteségidő, javultak a munkakörülmények Beszélgetés Árvái Istvánnal; az SZMT vezető titkárával Márciusban és április első felében a megyében is lezajlottak a vállalati szakszervezeti tanácsok és a szakszervezeti bizalmiak együttes tanácskozásai, amelyeken a kollektív szerződések tavalyi végrehajtásáról, illetve ez évre szóló módosításairól tárgyaltak. A megyében 80 vállalatnál került sor ilyen összejövetelre, és a döntések mintegy százezer embert.érintenek. A módosított kollektív szerződések május elsejétől vannak érvényben. A vállalati kollektív szerződések tavalyi végrehajtásának tapasztalatairól, az 1979. évre vonatkozó módosításokról beszélgettünk Árvái Istvánnal, a szakszervezetek megyei tanácsának vezető titkárával. — Elöljáróban kijelenthetem — mondta beszélgetésünk kezdetén Árvái István, — hogy mind a kollektív szerződések, mind a vállalati szociális tervek nagyon népszerűek a munkások körébén, mert látják, hogy az azokban meghatározott elvek, tennivalók a mindennapok gyakorlatában érvényesülnek, hogy tartalmazzák mindazokat az észrevételeket, javaslatokat, amelyéket ők tettek az egész kollektíva érdekében. Ezért aztán nagy a rangjuk, a becsületük is e munkaokmányoknak a dolgozók körében, de szigorúbban is kérik számon a végrehajtást a vezetőktől az évenként megtartásra kerülő bizalmi tanácskozásokon. Így volt ez most is. amikor a vállalati szakszervezeti tanácsok és a szakszervezeti bizalmiak közös értekezletére került sor. Feltételezhető, hogy a szakszervezeti szervek, már az 1978. évi munkáról szóló beszámolók előkészítésében is részt vettek. — Ez természetes. A már említett időszakban a szak- szervezeti szervezeteknek kétirányú feladatot kellett végrehajtaniuk. Egyrészt közreműködtek az igazgatói beszámolók előkészítésében, a kollektív szerződések végrehajtásának értékelésében, amelyet előre írásban megkaptak a dolgozók. Ezért a gazdálkodó egységek többségénél munkabizottságok alakultak, amelyeknek feladata a végrehajtás vizsgálata. értékelése volt. Másrészt segítették, hogy ez az új fórum — a VSZT és a bizalmiak tanácskozása — sikeresen végezze el feladatát, hiszen ilyen összetételben most másodízben került sor tanácskozásra, örömmel mondhatom, hogy ezeken az összejöveteleken érvényre jutott a szakszervezetek érdekvédelmi kötelezettsége. Minden beszámoló elemezte és összegezte, hogy a kollektív szerződés hogyan segítette a vállalati gazdasági, szociális célkitűzések megvalósítását. Például a munkaidőalap kihasználásához, a munkafegyelem megerősítéséhez mennyire járultak hozzá a kollektív szerződések rendelkezései. Ugyanakkor a beszámolók megfelelő alapot nyújtottak a szabályozás továbbfejlesztéséhez, a szükséges módosítások, kiegészítések elkészítéséhez. Többek között elemezték, értékelték, hogy az egy évre szólp vállalati juttatások mennyiben segítették a vállalat eredményes munkáját. © Elmondaná, hogy mi jellemezte ezeket a beszámolókat? — Megállapításaik a valóságos helyzetet tükrözték, következtetéseiket elemzések, vizsgálatok alapján vonták meg. Általában átfogó képet adtak a kollektív szerződések végrehajtásáról. Hangsúlyozom, hogy a beszámolók, a javasoit módosítások, kiegészítések megvitatása és elfogadása során a vállalatoknál érvényesült az üzemi demokrácia, mert a döntések meghozatala előtt minden dolgozónak megvolt a lehetősége, hogy véleményt mondjon, javaslatot tegyen. Az is igaz viszont', hogy a vállalatoknál nem egyforma aktivitással éltek a dolgozók e lehetőségekkel. © Túl vagyunk a tanácskozásokon. Bizonyára van már képük arról hogy milyen mértékben segítették a megyében a kollektív szerződések a vállalatok előtt álló feladatok végrehajtását. — Maradjunk az előbbi példánál, a munkaidőalap kihasználásánál, hiszen ez ma nagyon fontos. Az Állami Építőipari Vállalatnál például hat órával csökkent az egy fizikai munkásra jutó törtnapi veszteségidő. A Tisza Cipőgyárban kevesebb lett az egésznapos hiányzások miatti kiesett munkaidő. Kedvezően hatott a munkaidő kihasználására, hogy nagyon sok munkahelyen javítottak a munka szervezésén, szigorúbbak lettek az ellenőrzések, jobb a szocialista brigádok ezirányú nevelő ' munkája. Több vállalatnál a munkaidő hiánytalan ledolgozását a célprémium kifizetésének feltételévé tették. A korábbi évekhez képest jelentős fejlődés, hogy egyre szélesebb körben törekszenek, közérthetővé tenni a tavalyi bérfejlesztés, valamint a közgazda- sági, a termelési-gazdálkodási összefüggéseket. Ennek ellenére még mindig vannak e tekintetben is megoldásra váró gondok. Például Tiszafüreden a Hajó- és Darugyárban a bérfejlesztés tervezett mértéke azonos a többi gyáregységével, de mivel a bér- színvonalban lényeges eltérések vannak az egyes gyáregységek között, így a meglevő különbségek még tovább fokozódnak. Az is egyértelműen. kiderült, hogy a kollektív szerződésekben foglaltak végrehajtásának következtében minden vállalatnál javultak a dolgozók munkakörülményei. És a példákat még hosszan sorolhatnám. © A vonatkozó jogszabály értelmében a kollektív szerződéseket módosítani kellett, szükségessé tette ezt újabb jogszabályok életbe lépése, az elmúlt időszakra érvényes szerződés végrehajtásából levonható tapasztalatok sora, nem utolsósorban pedig az, hogy a korábbi rendelkezések egy évre szóltak, és hatályuk lejárt. Általában milyen módosításokat hajtottak végre e szerződésekben? — A munkaidő jobb fel- használása érdekében, például Túrkevén, az AFIT üzemében bevezették az egyenlőtlen munkakezdést. Egyes munkakörökben módosították a munkaidőbecsztásf az ÁÉV- nél is. Ahol eddig még nem tették, ott szabályozták, hogy igazolatlan hiányzás, késés milyen szankciókat von maga után. Több helyen — így például a Nagyalföldi Kőolajéi! Föld gáztermelő Vállalatnál — növelték a teljesítménybérben dolgozók számát. Szabályozták a továbbtanuló dolgozók részére nyújtandó kedvezményeket. Ugyancsak a földgáztermelő vállalatnál kollektív szerződésben rögzítették. hogy a vállalati művelődési bizottság joga javaslatot tenni a többlet kedvezményekre. Szabályozták azt is, hogy a vállalatoknál mely munkahelyek, munkakörök többműszakosak, folytonosak. A pótlék mértékét ennek megfelelően százalékos formában határozták meg. Több vállalatnál újra szabályozták a saját gépjármű használatáért fizetendő átalány mértékét, az érintett munkaköröket, és azt hogy melyek azok a munkaterületek, ahol a dolgozó köteles a vállalat gépkocsiját rendszeresen vezetni, és ezért milyen térítést kaphat. De több helyen újra szabályozták a törzsgárda- tagsággal járó juttatásokat, a bérfejlesztéssel összefüggő kérdéseket és így tovább. © Milyen következtetéseket vontak le a beszámolókból, a végrehajtott módosításokból? — Elsősorban azt, hogy a gazdasági vezetők és a szak- szervezeti szervek a tartalmas és közérthető beszámolókat, a javasolt módosításokat nagy felelősséggel, az üzemi demokrácia új rendszerében vitatták meg. Tükrözték e beszámolók, hogy a kollektív szerződések eredményesen járultak hozzá a vállalati célkitűzések megvalósításához, mozgósítottak a tervek végrehajtására, a fegyelmezett és hatékonyabb munkára. De az is kitűnt, hogy a kollektív szerződések végrehajtása erdményesen segítette a megyei pártbizottság cselekvési programjában meghatározott feladatok megvalósítását. V. V. E gyszerű újítással rövidítették le a fehér sajt gyártási idejét a szolnoki Tejipari Vállalat kunszentmártoni üzemében. Korábban fakeretekben ülepítették, majd érlelés után kézi erővel szeletelték a sajtot. Ez a munkafolyamat körülbelül két hetet igényelt. Az újítás nyomán a Hajdú sajt gyártásához alkalmazott eszközökkel préselik, majd hideg-meleg érlelés után gépi úton szeletelik az ízletes sajtot. A munkafolyamat ideje csaknem a felére csökkent.
