Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-16 / 112. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. május 16. A szerkesztoseg postájából MIBEN KÜLŰNBŰZIK A RÉGITŐL Adalékok az új Büntető Törvénykönyvből Szögesdrót A minap kisétáltam a megyei tanács mögötti parkba, s nem akartam hinni a szememnek. A jól ismert, Marx- parki óvodai játszótér vidám állatfigurákkal díszített kerítésének tetejére szögesdrót került. Lehetne humorizálni azon. hogy a játszóhelyről kimászni szándékozó gyerekeket vagy az oda bemászni óhajtó felnőtteket kívánták ezzel a módszerrel elrettenteni. De az én korosztályomnak az ajkára fagy a mosoly, és görcsbe rándul ángyomra, ha szö- gesdrótkerítest lát! Ezért hát röviden csak annyit kérek: minél előbb ‘távolítsák el az arra illetékesek a játszótér kerítéséről a szögesdrótot. Lidérces emlékkeltésen túl, méltatlan az ott játszó gyermekekhez. és — nem mellékes! — balesetveszélyes is. F. J. Mezőtúr Felételezésünk szerint attól senki sem fél. hogy az óvodások kimásznak, hisz nem hagyják őket felügyelet nélkül. Mezőtúri olvasónk késő délután, estefelé nem jár — gondoljuk — a játszótér környékén. Akkor ugyanis sejtené a szándék ..indítórugóit” ... Nem éppen kisfiúk vették birtokba a kicsinyek játszóhelyét, délutánonként, esténként óriási futballcsatákat vívtak, aminek jogosságát nem is vitatja tőlük senki. Csakhát nem az óvoda „udvara” erre a legalkalmasabb színhely. (A szerk.) Orkándzseki Május 5-én a cserkeszőlői autóbuszmegállónál egy új állapotban lévő orkándzsekit találtunk. Szeretnénk örömet szerezni annak a gyermeknek, aki feledékenység- ből elhagyta, s a szülőnek, akinek esetleg nem kell másikat vennie.... Jogos tulajdonosa a dzsekit nálunk — hétfő kivételével — bármikor átveheti. Várjuk a jelentkezését. Berezvai Józsefné Cserkeszőlő, Beton út 5. Műhely vagy üzlethelyiség ... Sz. B. szolnoki olvasónknak e helyen adunk választ kérdésére, tekintettel arra, hogy e téma rajta kívül minden bizonnyal másokat is érdekel. Minden kisiparos köteles telephelyet létesíteni és fenntartani. Ez a kisipari tevékenységnek egyik föltétele. A telephely olyan műhely vagy üzlethelyiség, ahol a kisiparos a munkáját végezheti. A telephelyen kívül a kisiparos műhelyhelyiséget is berendezhet. Telephelye annak a kisiparosnak is van, aki a megrendelés színhelyén végzi a munkáját. A kisiparos ‘telephelyét a bejáratban cégtáblával kell megjelölni. Ha a telephely nem utcáról nyílik, az utcai bejáratra szintén cégtáblát kell tenni. A cégtáblára a kisiparos nevét és ipari te- vékenységé’t kell ráírni. A kisipari üzletek és műhelyek nyitvatartási idejét — mint a helyi lakosságot közvetlenül érintő dolgot, a tanácsi szervek szabályozzák. A szabályozás elsősorban a helyi szükségletekhez alkalmazkodva állapítja meg a nyttvatartás rendjét. Hogy a lakosság szükségleteit gyorsan kielégíthessék, a KIOSZ ügyeleti szolgálatot szervez, s ott az ügyfél azonnal tájékoztatást kaphat a kisiparos 'tevékenységi köréről, pontos címéről. Bizonyos városokban kisipari felvevőhelyek működnek, ahol a lakosság megrendeléseit átveszik, s a kisiparosokhoz továbbítják. Figyelmesség Május 12-én a szolnoki középiskolák ballagó diákjai közül szokatlan meglepetés, figyelmesség érte némelyiket, azokat, akik négy évvel ezelőtt a Tallinn körzeti Általános Iskolától búcsúztak. Osztályfőnökük mindnek egy-egy, a volt tanintézménytől érkezett „üdvözletét” adott át. Ez állt benne: „Ballagásod alkalmából szeretettel köszöntelek a Tallin körzeti Általános Iskola nevelőtestülete, valamint a Kilián^ úttörőcsapat nevében. További életutadhoz sok sikert, boldogságot, erőt. egészséget kvánunk. Nagy .Gizella igazgató.” Nemcsak a gyerekeket, bennünket, szülőket is meglepett a figyelmesség, H. J Szolnok Hangverseny gyerekeknek A nemzetközi gyermekév alkalmából a kisújszállási Állami Zeneiskola vonószenekara — Rengei Miklós vezényletével — május 7-én L. B. Törökszentmiklósi A mestervizsga nem díjtalanra díja 500 forint. A vizsgaismétléséért 200 forint, a ‘teljes mestervizsga megismétléséért 500 forint díjat kell fizetni. A mesterlevél kiállításának díja 50 forint. F. M.-né, Mezőhék: Nagyon szomorú, amit leír levelében. Amíg jogi tanácsot küldünk, türelmét kérjük. hangversennyel köszöntötte a város két gyermeknevelő intézetének tanulóit. A Kisegítő Foglalkozható Iskola és Nevelőotthon, valamint az állami gondozottak leánynevelő otthonának lakói — mintegy, kétszázan — lelkesen tapsoltak és nagy szeretettel fogadták a zeneiskolások műsorát. A hangverseny után megmutatták tanulóinknak szép otthonukat, s kérték, hogy a jövőben is látogassunk el hozzájuk. Dr. Lázár Szabolcsné igazgató Kisújszállás Telekadó Egyik olvasónk korábban telket vásárolt a fiának. Az volt a szándéka, hogy las- san-lassan majd az otthon az új ház is felépül, mire kell... Csakhogy betegség, egyéb baj jött közbe, az építkezés elmaradt — egyelőre. A fiút pedig sorkatonai szolgálatra hívták be. A tanács ráadásul a telekadó fizetésére is a szülőket kötelezi. Levélírónk kérdezi: valóban kell-e ‘telekadót fizetniük. Válaszunk: Telekadót a betelepítetten építési telekre kell fizetni. Beépítetlen építési teleknek az a lakótelek minősül, amelyen az építésügyi szabályok és a város- vagy községrendezési terv szerint magánerőből lakóépület építhető, de a tulajdonos lakóépületet nem épített vagy az építését ugyan megkezdte, de nem fejezte be. Cs. B.: A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót adhatunk. Sokan ezt előlegnek nevezik: „■leelőlegeznek” egy dolgot, mert a szerződés megkötésekor még nem tudják átvenni vagy az árát kifizetni, s így biztosítják be, hogy az áruhoz hozzájussanak. Vigyázat! Nem minden „előleg” foglaló. Szerkesztői üzenetek A gyümölcsét érlelő citromfa Szolnok kertvárosi részében bújik meg a ház, csak a szomszédok, barátok tudják, amelynek udvarában csodálatos kertet tudott létre hoztpi Drexler István és felesége. Szebbnél szebb fenyőfélék, a ritkaság- számba menő tiszafa, sokféle színben virító tulipán, de van itt tuja, boróka, gyümölcsét érlelő citromfa, pálmák különböző fajai, s még ki tudná felsorolni a napfényben játszó növények virágok, bokrok neveit. Tarpai Z. A ház, amely otthont ad a legszebb növényeknek, az ablaküvegen keresztül a napfény felé kikacsintó virágoknak. IV. Közlekedési bűncselekmények Négy hét jogszabályaiból A mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter a 6/1979. sz. rendeletével a termelőszövetkezeti törvény végrehajtásának szabályait módosította. Az új rendelkezés a keresőképtelenség címén járó jövedelempótló készpénz- segély feltételét, valamint az illetményföld és a háztáji föld használatának egyes szabályait változtatta meg. (Megjelent a Magyar Közlöny 18. számában.) Az oktatási miniszter 3/1979. sz. rendelete a nevelőotthoni utógondozókról és a társadalmi pártfogókról szól. A rendelet meghatározza az utógondozók és a társadalmi pártfogók feladatait és hatáskörét. A társadalmi pártfogó munkája elismeréseként jutalomban részesülhet. A jogszabály teljes szövege a Magyar Közlöny 21. számában olvasható. A pénzügyminiszter a 4/1979. sz. rendeletével az illeték-kódex szabályait változtatta. A szabálysértési eljárásban a becsületsértés és a magánlaksértés miatt előterjesztett feljelentések illetéke 100 Ft, a fellebbezés, illetve a kifogás illetéke pedig 200 Ft. A módosítás e szabályai 1979. július 1-től lépnek hatályba. Változtak a magánútlevelek illetékei is. A jogszabály a Magyar Közlöny 22. számában jelent meg. A belkereskedelmi miniszter a 7/1979. Bk. M—AH. sz. rendeletével a szállodai- és egyéb elszállásolási árak és díjak megállapításáról szóló jogszabályt módosította. Az új szabályozás szerint a turista-szállás, a szabadárfor- májú luxusosztály kivételével a nyaralóházak díjai, a fizetővendéglátó szolgálat szobaárai a maximált árformába, a kempingek díjai a szabad árformába tartoznak. (Magyar Közlöny 23. száma.) A büntető eljárásról szóló törvényt módosító 1979. évi 4. sz. törvényerejű rendelet, valamint a Büntető Törvény- könyv hatályba lépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet a Magyar Közlöny 19. számában olvasható. Az új Btk külön fejezetbe foglalja a közlekedési bűn- cselekményeket. Ez nem jelenti önálló „közlekedési büntetőjog” kialakítását. Az általános büntetőjogi elvek és szabályok a közlekedési bűn- cselekményekre is érvényesek, de ez a szerkezeti megoldás kiemeli viszonylagos önállóságukat. A büntető törvénynek ugyanis figyelembe kell vennie, hogy a közlekedés valamennyi ága, különösen pedig a közúti közlekedés rohamosan fejlődik, és a társadalom életének egyre fontosabb összetevője, — sajátos társadalmi viszonyokkal, jogi és erkölcsi szabályokkal. Az e fejezetben elhelyezett bűncselekmények tárgya a vasúti, a légi, a vízi és a közúti közlekedés biztonsága. Az új Btk azonban közúti közlekedési bűncselekményként bünteti a sérülést vagy a halált okozót akkor is, ha az nem közúton történt, de a járművezetés szabályai megszegésének következménye. Jellegüket tekintve ugyanis ezek a magatartások is közlekedési bűncselekmények. Közúti balesetek Ezúttal a közúti baleset okozásának és az ittas járművezetésnek az új szabályozásáról lesz szó. A közúti baleset okozását az új Btk- is gondatlan bűncselekményként határozza meg, de a büntetőjogi felelősség (határát szűkebben vonja meg. A közúti közlekedés szabályait az elkövető megszegheti akár szándékosan, akár gondatlanságból is. A bűncselekmény azonban csak akkor valósul meg, ha az elkövető a szabályszegéssel gondatlanságból súlyos testi sértést okoz. A kevésbé súlyos eredmény — a gondatlanságból okozott könnyű testi sértés, illetve a gondatlan veszélyeztetés — szabálysértési felelősség alapjául szolgál majd. A közúti balesettel a társadalmi vagyonban gondatlanságból okozott jelentős vagy különösen nagy kár a rongálás bűncselekménye lesz. A gondatlanságból okozott súlyos testi sértést a törvény egy. évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel bünteti. A .büntetés három évig, illetve öt évig, végül két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, attól függően, hogy milyen súlyosabb eredmény következett be: maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás vagy tömegszerencsétlenség ; halál; kettőnél több ember halála vagy halálos tömegszerencsétlenség. A tömegszerencsétlenség olyan baleset, amelynek következtében legalább égy ember súlyos sérülést, nagyobb számú — legalább 9 személy — pedig sérülést (legalább könnyű testi sérülést) szenvedett. Halálos tömegszerencsétlenségről akkor beszélünk, amikór legalább egy ember meghalt, és legalább kilenc más személy megsérült. , Ittas vezetés Az ittas járművezetést az követi el, aki szeszes italtól befolyásolt állapotban közúton gépi meghajtású járművet vezet. A kerékpárost és a lovaskocsi hajtóját a jövőben ilyen esetben nem bűn- cselekményért, hanem szabálysértésért vonják felelősségre. Abban az esetben azonban, ha e két utóbbi járművel .szeszes »italtól befolyásolt állapotban balesetet okoz a kerékpáros vagy a lovaskocsi hajtója, ugyanazok a szigorú rendelkezések fognak rájuk is vonatkozni, mint a gépi meghajtású járművek vezetőire. Az ittas járművezetést a törvény egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel sújtja. Ha azonban az elkövető szeszes italtól befolyásolt állapota okozati összefüggésben áll súlyos testi sértés okozásával, 3 évig, míg a közúti balesetek okozásánál felsorolt további súlyosabb eredmények esetén 5 évig, 2 évtől 8 évig, és végül 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés a büntetés. Az ittas járművezető által a súlyos testi sértés stb. okozása szándékos bűncselekmény, és az ismertetett büntetési tételek folytán bűntett. A szándékos bűncselekmény- nyé nyilvánítás a jelenlegi szabályozáshoz képest új, szigorúbb álláspont. Ugyancsak szándékos bűn- cselekmény lesz, ha a közúton a gépjármű vezetését szeszes italtól befolyásolt állapotban lévő vagy a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek (gyermeknek, betegnek, vezetésben járatlannak stb.) átengedik. Cserbenhagyás Végül- szükséges említést tenni a cserbenhagyásról. Ez akkor valósul meg, ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője (akár okozója, akár sértettje a balesetnek) a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződnék arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e. A cserbenha- • gyót egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel sújtja a törvény. Ez a rendelkezés csak akkor lesz alkalmazható, ha utólag az derül ki, hogy a helyszínen nem volt sérült, és olyan személy sem, akinek az életét vagy testi épségét közvetlenül veszély fenyegette (pl. nem szorult senki a felborult gépkocsi alá stb.). Ha viszont ennek az ellenkezője nyer utólag megállapítást, és erre a cserbenhagyó gondolhatott, akkor nem §z a bűncselekmény, hanem a lényegesen súlyosabban büntetendő segítségnyújtás elmulasztása valósul meg. Dr. Szabó Péter a megyei bíróság elnökhelyettese Sziklakért, amelynek tetején a sas őrködik, körülötte páfrányok, tulipánok Következik: A terrorcselekményektől a káros szenvedélykeltésig.
