Szolnok Megyei Néplap, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-08 / 82. szám

1979. április 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Forradalmárok példaképe Átemeli csatában, Hues­­cánál hősi halált halt Zalka Máté — vagy Lukács Pál tábornok — Spa­nyolországban nyugodott. Mondhatnánk úgy is: annak az országnak a földjében, amelynek szabadságáért vé­rét ontotta, életét adta. Csakhogy ezzel keveset mondanánk. Hogy ki volt ő, az író, a magyar és a nem­zetközi munkásmozgalom harcosa, a legendák hőse, azt nehezen lehetne röviden ki­fejezni, mert ennek a szónak: internacionalista, nincs pon­tos magyar megfelelője. „Aki a szocialista forradalom ügyé­ért hazájától távol, más nép­pel együtt harcol” — így a szótár, de talán ez sem mond el mindent. Jorge Semprun Nagy uta­­zás-ának főhőse, egy másik hivatásos forradalmár, egy „igazi” vörös spanyol, aki a második világháború alatt a francia ellenállási mozgalom­ban harcolt internacionalista­ként, tiltakozott az ellen, hogy ő csak Franciaországért fogott fegyvert. Nem; a min­denkori forradalomért, min­den nép szabadságáért! A legerősebb közösségi összetartó erőről, az interna­cionalizmusról talán senki sem ír olyan közvetlenül és érzékletesen, mint Semprun. Amikor hősét egy nyomorult kis német rendőrtisztviselő „levörösspanyolozza”, föl­forrósodik körülötte a légkör. „Levörösspanyolozott, és íme, hirtelen nem vagyok már egyedül ebben a nagy, vigasztalan szürke teremben. Ahogy elhaladtam a sor mellett, tekintetek villan­tak rám, a világ legszebb mosolyai ragyogtak fel a tö­mény szürkeségben. Kezem­ben az igazolvány, majdhogy meg nem lobogtatom a leve­gőben. Beállók a helyemre a sor végére. A fiúk közelebb húzódnak, mosolyognak. Egyedül voltam, egyedül vol­tak ők is, most már együtt vagyunk”. A Szabolcs-Szatmár megyei Matblcs községben született, több mint kalandos életű író is együtt volt mindazokkal, akik a forradalomért küz­döttek Európa szerte. Ügy­védnek szánják, de színész­nek megy el, majd az első világháborúban, mint hadap­­ródőrmester harcol és sebe­sülten fogságba esik. Az oroszországi hadifogolyból az intervenciósok elleni háború egyik hadvezére lesz, a Vran­gel elleni krími hadművelet hőse. Később a török hadse­regben Kemal Atatürk olda­lán harcol az új Törökor­szágért; a lovasságot szerve­zi. * Amikor visszatér a Szovjet­unióba, diplomáciai futár, majd több fontos kulturális intézmény irányítója, alapí­tó tagja a Forradalmi Írók és Művészek Szövetségének. Moszkvában jelenik meg első elbeszélése, majd hamarosan első kötete is. A forradalmi események forgatagában érlelődött iga- ’ zán íróvá, életpályájának vál­tozatossága, gazdag harci ta­pasztalata, mélyen internaci­onalista meggyőződése köte­teiben nemesveretű iroda­lommá lényegül át; a harcos forradalmár a magyar nyelv kitűnő ismerője, művelője lesz. Leteszi a tollat és ismét fegyvert fog a szabadság védelmében; a spanyol köztársasági hadsereg egyik parancsnoka, aki megszervezi a legendás hírű 12. Nemzet­közi Brigádot, s részt vesz a legfontosabb hadműveletek­ben. 1937. június 11-én 41 éves korában az aragóniai fronton hál hősi halált. (gömöry) * * * A Mező Imre úti temető­ben katonai tiszteletadással április 11-én szerdán 14 óra­kor vesznek végső búcsút Zalka Mátétól, a spanyol polgárháború legendás hírű tábornokától. Hamvait a munkásmozgalmi pantheon­­ban helyezők örök nyugovó­ra. Nemzetiségi klub Tíz éves az ország egyik legrégibb, legeredményeseb­ben működő nemzetiségi in­tézménye: a mohácsi dél­szláv klub. Egy évtized alatt az anyanyelvi művelődés és a nemzetiségi honismeret igazi közösségi otthonává vált. A Bartók Béla Művelő­dési Központ keretében mű­ködő klubnak saját helyisé­ge van, amelyet délszláv néprajzi tárgyakkal, népmű­vészeti alkotásokkal díszí­tettek. Az intézménynek jelenleg 170 bejegyzett tagja van, de* természetesen nem klubta­gok is látogathatják az ösz­­szejöveteleket. A felnőttek számára hetente tartanak szerbhorvát nyelvű klubfog­lalkozást. és minden alka­lommal más a téma: iroda­lom, történelem, zene, hon­ismeret. •» Tíz nap a „magyar tenger” partján Országjáró kirándulások Egyetlen igényt sem kel­lett elutasítani — állapítot­ták meg néhány nappal az­után, hogy jóváhagyták és kihirdették az 1979. évi üdü­lési programot a Minta Női Szabó Szövetkezet júszladá­­nyi részlegében. Az igények jobb kielégíté­se érdekében a szövetkezet ettől az évtől, május 1. és augusztus 31. közötti idő­szakra. egv üdülésre alkal­mas épületet bérel Balaton­­lellén. A nvaralóházban há­rom. kényelmesen berende­zett szoba van. ahol egyszer­re három család üdülhet. A nvaralók 10 naponként vált­ják egymást. Az épületben jól felszerelt garzonkonyha van, mellette pedig egy olcsó, az előfizeté­ses étkezést is biztosító ki­főzde üzemel. A víkendház tágas kertje a Balatonig ér. A pihenésen kívül kelle­mes szórakozást ígérnek a nyári hónapokra tervezett egy vagy kétnapos kirándu­lások. Az IBUSZ és a COOP­­TOURIST szervezésében lá­togathatnak el a szövetkezet dolgozói Sopronba. majd Egerbe és Pannonhalmára. Bepótolta lemaradását a MÓV Márciusban 11,6 millió tonna árut fuvarozott a MÁV. Ezzel és az előző havi ked­vező eredményével pótolta a gyengébb évkezdetet. A MÁV-vezérigazgatóság most elkészült negyedévi jelentése kedvező eredmé­nyekről számolt be. Az év első három hónapjában túl­teljesítve tervét, több mint 32 millió tonna árut továbbí­tott rendeltetési helyére a vasút. Különösen örvende­tes, hogy a tranzitforgalom csaknem 300 ezer tonnával haladta meg a tavalyit, s az export is 263 ezer tonnával volt több, mint a múlt év első negyedévében. A bel földi forgalom a tavalyinál jobban alakult ugyan, a ter­vezett szintet azonban —el­sősorban a januári elmara­dás miatt — nem érte el. ^ A vezérigazgatóság érté­kelte az előszállítás tapaszta­latait is. A végleges adatok még nem állnak rendelkezés­re, de már most megálla­pítható, hogy a csúcsforga­lom tehermentesítésére irá­nyuló erőfeszítések csak részben hozták meg a várt eredményt. A két legfonto­sabb tömegáru közül a ka­vicsból 339 000 tonnával töb­bet fuvaroztak, mint a múlt év első negyedévében, a kő­szállítás azonban elmaradt a várakozástól, mert a bá­nyák nem tudták az igénye­ket kielégíteni, s a vasút sem mindig tudott megfelelő kocsikat biztosítani. Kommunista felelősséggel II beszámoló taggyűlések tapasztalatai A célkitűzések összhangban vannak az irá­nyító pártszervek által megjelölt felada­tokkal, reálisan tükrözik a helyi politikai szükségleteket, s jól szolgálják a párt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtását. A pártvezetőségek beszámolóinak őszin­te és kritikus hangvétele serkentőleg ha­tott a vitára, amelyet az is kedvezően be­folyásolt, hogy a párttagok az 1978. évi gazdaságpolitikai célok értékelésének és az 1979. évi feladatok ismeretének birto­kában szólhattak közvetlen munkahelyükön szerzett tapasztalataikról. Kedvező, hogy tovább gyarapodott a fizikai munkások, a fiatalok és nők részvételi aránya a vitában. A felszólalók tárgyilagosan ítélték meg a vezetőségek beszámolóit, az éves mun­kát. észrevételeikben — az elért eredmé­nyek elismerése mellett — érdemi kritikai megjegyzések szerepeltek. A felszólalók mindegyikét a közös feladatok megoldásá­ért való tenniakarás vezérelte: szorgalmaz­ták a feladatok következetesebb, ponto­sabb meghatározását, a hatékonyabb irá­nyítást, a szigorúbb számonkérést. A termelő jellegű pártszervezetekben gazdaságpolitikai célkitűzéseink helyi vég­rehajtásának tapasztalatai álltak a vita középpontjában. A felszólalók hangsú­lyozták, hogy nagyobb figyelmet kell for­dítani a gazdasági feladatok megvalósítá­sának évközbeni folyamatos ellenőrzésére. A termelési agitáció a cselekvési programok­ban megjelölt feladatok végrehajtására konkrétabban mozgósítson. A gazdasági vezetés törekedjen a teljesítménybérezés hatékonyabb érvényesítésére, irányuljon nagyobb figyelem az ésszerű munkaerő­gazdálkodásra, az anyag- és eszközgazdál­kodás tökéletesítésére. A munkafegyelem megszilárdításában legyen döntő a vezetői példamutatás, a határozott intézkedés, a termelés feltételeinek biztosítása. A gya­korlatban is jobban érvényesüljön az ész­szerű takarékosság. Legyen határozottabb fellépés a társadalmi, tulajdon hanyag ke­zelőivel, pazarlóival. eltulajdonítóival szemben. A szocialista brigádverseny kö­vetelményeit úgy munkálják ki. hogy az a hatékonyságra, a minőség javítására ösz­tönözzön. Fokozni kell a konkrét termelést segítő pártmegbízatások adását, erősíteni a kommunista példamutatást. A községi összevont és küldöttgyűlése­ken többen hangoztatták, váljék még terv­szerűbbé, folyamatosabbá a lakóterületi munka koordinálása, konkrétabban jelöl­jék meg a feladatokat, s azok teljesítését igényesen kérjék is számon. Az eljáró dolgozókat foglalkoztató üzemekkel legyen jobb a kapcsolattartás, ez is segítse elő a község életének fejlesztését. Segítsék hatékonyabban a községi lakóterületi alap­szervezetek munkáját. Igényeljék bátrab­ban a lakóterületen dolgozó értelmiségiek közéleti tevékenységét. A párt belső életének tartalmi és szer­vezeti kérdéseire minden alapszervezetben megfelelő figyelmet fordítottak. Többen hangsúlyozták, hogy a pártvezetőség a kommunisták példamutatását fokozottabb mértékben követelje meg, év közben is kövesse nyomon a pártmegbízatások telje­sítését. Több helyen igényelték, hogy az érvényben lévő párthatározatokra, az azok­ban megfogalmazott tennivalókra gyak­rabban térjenek vissza a pártvezetőségek a tagság körében. — Elevenítsék fel a feladatokat, tegyék szóvá a tapasztalható elmaradásokat. munkát értékelő és az új év feladatait meghatározó párt­rendezvények kiemelt he­lyet foglalnak el a pártszervek és szer­vezetek életében. Ennek megfelelően a községi és munkahelyi pártvezetőségek és a pártalapszervezetek küldöttgyűlésen, il­letve beszámoló taggyűlésen értékelték az elmúlt évi munka tapasztalatait. A beszámoló taggyűléseken a párttagok közel 90 százaléka vett részt, s mintegy egynegyede nyilvánított véleményt. Ha­sonló adatok jellemzik a küldöttgyűléseket és összevont taggyűléseket is. Üjszerű volt, hogy ahol községi-üzemi szinten pártveze­tőségek irányítják a pártalapszervezeteket. olt előbb összevont taggyűlésen vagy kül­döttgyűlésen kellett értékelni á munkát. Ez tovább növelte a községi-munkahelyi párt­vezetőségek felelősségét. A tervszerűség, a magas megjelenési arány és a nagy fokú aktivitás egyértelműen a kommunisták fe­lelősségét és fegyelmét bizonyítja és mu­tatja azt a politikai aktivitást is, amely a pártrendezvények előkészítésének idősza­kában a párttagokkal való beszélgetések, pártcsoportülések során tapasztalható volt. A pártvezetőségek hasznosítva a pártta­gok és pártcsoportok őszinte, felelősségtel­jes véleményét, az irányító pártszervek jelentős segítséget adó minősítését, beszá­molóikban arra törekedtek, hogy az 1978. évi munkát hosszabb távú folyamat része­ként vizsgálják, s az érvényben lévő párt­­határozatok végrehajtásáról konkrét, kriti­kus és önkritikus értékelést adjanak. A végzett munkáról történt számadás alapján megállapítható: tovább növeke­dett a párttagság szervezeti cselekvési egy­sége. céltudatosabbá vált a pártalapszerve­zetek tevékenysége. A tervszerű munka, a napirendek kiválasztása mindjobban elő­segíti a taggyűlések aktivitását, politizáló légkörét. Javult a pártvezetőségek kollek­tív munkája, jobban betöltik irányító sze­repüket. A pártcsoportok munkája kiegyensúlyo­zottabbá, rendszeresebbé, tartalmasabbá vált. Hatékonyabban foglalkoznak munka­helyük gondjainak feltárásával, megoldá­sával, munkájukkal hozzájárultak a kol­lektív szellem, a felelősségérzet erősítésé­hez, a nevelőmunka színvonalának javulá­sához, a jó munkahelyi légkör kialakításá­hoz. A pártmegbízatások terén arányosabbá vált a kommunisták leterhelése. A konk­rétabb. ellenőrizhetőbb pártmegbízatások teljesítésében kedvezőek a tapasztalatok, végrehajtásuk folyamatos segítésében is érzékelhető a szerény mértékű fejlődés. A párttaggá nevelést a tervszerűség és kiegyensúlyozottság jellemzi az alapszer­vezetek többségében. A felkészítő munká­ban növekszik a pártcsoportoknak, az aján­lóknak és a konzultánsoknak a szerepe. Az alkalmasságot a politikai meggyőződés, az aktív közéleti tevékenység és a szocialista erkölcsi normák betartása alapján bírál­ják el. A párttagság eszmei-politikai nevelésé­ben végbement kedvező változások a pár­­tonkívüliek körében végzett tömegpolitikai munkában is mind hatékonyabban érződ­nek. Tovább gyarapodott a pártoktatás­ban résztvevők száma, javult a politikai oktatás tartalma, a politikai vitakörök jól segítik az agitációs munkát. Az alapszervezetekben és pártszervek­nél folyó kádermunkát a kiegyensúlyozott­ság jellemzi. Fejlődés tapasztalható a ká­derek stabilizálásában, nevelésük, képzé­sük, továbbképzésük tervszerűségében. A káderutánpótlás nevelésében viszont hatá­rozottabb előrelépés szükséges. A beszámolókból kitűnt, hogy javult a tömegszervezetek, mozgalmak pártirányí­tása, tartalmasabb a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták munkája. A tömeg­szervezetek munkájának összehangolásá­ban, segítésében és ellenőrzésében a párt­alapszervezetek tervszerűbben dolgoztak. A termelő jellegű pártszervezetek be­számolójában kiemelt helyen szerepelt a gazdaságpolitikai célkitűzések végrehajtá­sának elemzése, a cselekvési programok­ban megjelölt feladatok teljesítésének ér­tékelése. A helyi eredményeket és gondo­kat a népgazdaság szerves részeként, főleg politikai hatásuk alapján vizsgálták. Meg­állapítható, hogy javult a gazdasági mun­ka pártellenőrzése, a pártmunka eszközei­vel érdemibb a segítségnyújtás, határo­zottabb a politikailag fontos gazdasági kérdésekben az állásfoglalás. A Központi Bizottság 1978. december 6-i határozata alapján elemezték a termelés hatékonysá­gának tényezőit, az üzem- és munkaszer­vezés, a munkaidő-kihasználás jelenlegi helyzetét. A beszámolók személyre szólóan érté­kelték és elismerték a végzett munkát, kritikusan szóltak a fogyatékosságokról is. ahol az szükséges volt, személy szerint is bíráltak egyes párttagokat. A beszámoló taggyűléseken, küldöttgyű­léseken érdemi vita alapján fogadták el az 1979. évre szóló feladattervet, megjelölték a kiemelt feladatokat, főként a párt szer­vezeti életének fejlesztésére, a pártirányí­tás hatékonyabbá tételére, a munkájukban meglévő fogyatékosságok felszámolására Az év végi beszámoló pártrendezvények alapján megállapíthatjuk: az irányító pártszervek és az alapszervezetek munká­jában tovább fejlődött a tervszerűség, na­gyobb az igényesség. A párttagok közös­ségi szelleme, egyéni példamutatása kife­jezésre jutott a mindennapi munkában és abban, ahogyan felkészültek az éves mun­ka értékelésére, egyéni tevékenységük kri­tikus megítélésére. Tovább fejlődött és mind kiegyensúlyo­zottabb a pártvezetőségek és a tagság együttműködése. A céltudatosabbá váló munka minden területen növelte a párt­alapszervezetek politikai tekintélyét, tevé­kenységük lendítőerőként hat a közéleti munkára, a tömegszervezetek és mozgal­mak tevékenységére, a pártonkívüli dolgo­zók aktívabb cselekvésére. és a pártalapszerve­fl pártszervek zetek p°mika> feie-H lősségét és tekintélyét mindennél jobban az bizonyítja, hogy őszintén és nyíltan tárták fel saját gond­jaikat. A kommunista közösségek erőt éreznek magukban arra, hogy a fogyaté­kosságok megszüntetése mellett képesek a megnövekedett feladatok sikeres végrehaj­tására is. A pártalapszervezetek és a párt­vezetőségek — tapasztalataink alapján — most arra fordítják a fő figyelmet, hogy a párttagok által tanúsított nagyfokú ak­tivitást megtartva, s kommunista munka­szeretetükre és tettrekészségükre támasz­kodva, lendületesen hajtsák végre az 1979-es évre közösen kialakított politikai és gazdasági feladatokat. SZŰCS JÁNOS a megyei pártbizottság titkára Hz éves A Túrkeve-Mezőtúr közötti 14 km-es út felújításához keverik a bitument az Aszfaltépitö Vállalat örményesi aszfaltüzemében

Next

/
Thumbnails
Contents