Szolnok Megyei Néplap, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-07 / 81. szám

1979. április 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jó ütemben épül kétszer hetvenkét lakás Tőr ökszentmiklóson, a Fáy András lakótelepen. A kivitelezők, az Alföldi Épitő-, Szak- és Szerelő ipari Szövetkezet brigádjai a munkák gyorsí­tására április 1-től bevezették a két műszakot, fgy az OTP beruházásban épülő 36 lakást az idén átadják, és 72 szövetkezeti lakás blokkozását is befejezik a tél beállta előtt. (Fotó: Temesközy) Hamarabb jön a szerelő Lakásfenntartó szövetkezetek a Jászságban Megszoktuk már, hogy amikor mostoha sorsunk la­káskarbantartási gondjaink­kal valamelyik szolgáltató vállalathoz visz el, azzal fo­gadnak: kevés a szakember, a kért javítást nem tudják vállalni. Szerencsés az. aki­nek lakásán néhány hét múl­va mégiscsak megjelenik a szerelő, hogy megjavítsa a csepegő vízcsapot, kicserélje az eltört ajtó- vagy ablakki­lincset. Valamivel jobb a helyzet ott. ahol lakásépítő és fenntartó szövetkezet igyekszik enyhíteni ezeken a gondokon. Jászberényben 1968-ban alakult meg a ..Barátság” Lakásépítő és Fenntartó Szö­vetkezet. Alapítói, a szövet­kezet szervezésében épült, első 24 lakásos társasház tu­lajdonosai voltak. Azóta a tagság újabb 202 szövetkezeti lakás tulajdonosával gyara­podott, bejelentették csatla­kozásukat a Hűtőgépgyár la­kótelepén az OTP beruházás­ban épülő 48 lakás és a szervezés alatt álló. további 24 szövetkezeti lakás jövendő tulajdonosai. Sarankó István, a szövet­kezet elnökének tájékoztatá­sa szerint a szövetkezet ve­zetősége a SZÖVOSZ irány­elveinek megfelelően képvi­seli a lakók érdekeit, gon­doskodik a lakások állag­­megóvásáról, a szövetkezet ésszerű pénzügyi gazdálkodá­sáról. A kisebb javítási-karban­tartási munkák ellátására mellékfoglalkozású szakiparo­sokat foglalkoztatnak.; Tag­jai a lakásépítő szövetkeze­tek közös lakáskarbantartó társulásának, amely a na­gyobb felújítási-javítási mun­kák elvégzését vállalja. Az alapszabályban megha­tározott előírásoknak megfe­lelően gazdálkodnak a szö­vetkezet vagyonával, külön­választva a felújítási alapot és az üzemeltetési költsége­ket. Jól használják ki azokat a lehetőségeket, amelyek a lakók összefogásában rejle­nek. Az összefogás a lakókkal, a gazdasági és társadalmi szervekkel kialakított jó kapcsolat eredménye, hogy a lakásfenntartó^ szövetkezet területén az elmúlt évben játszótér, kézilabda- és lab­darúgópálya épült. A gazdasági és társadalmi szervek segítségével, a lakók társadalmi munkájával ké­szült el a pinceklub, ahol a gyerekek kedvük szerint tár­sasjátékok, a felnőttek pedig pingpong-, rex-, vagy bi­liárdasztal mellett tölthetik el szabad idejüket. Pár évvel ezelőtt Jászbol­­dogházán is megalakult a lakásépítő és fenntartó szö­vetkezet. A helyi igények­nek és lehetőségeknek meg­felelően három, egyenként négylakásos társasház épül a szövetkezet szervezésében. A „kis szövetkezetek” fenn­tartása — az alapszabályban meghatározott előírások be­tartásával — túl költséges, ezért a jászboldogháziak az idén csatlakoztak a jászbe­rényi szövetkezethez. Így au­tomatikusan tagjai lettek a lákáskarbantartó társulás­nak. Jászfényszarun 1971-ben jött létre 12 alapító taggal — lakásépítő családdal — a la­kásfenntartó szövetkezet. Az első 8 lakásos társasház át­adása után további 28 la­kás épült, a helyi tanács költ­ségvetési üzeme kivitelezésé­ben. A szövetkezet a megalaku­láskor —, hogy teljesítse a bankhitellel járó feltételeket — .60 lakás építésére vállal­kozott. Az idén a még hiány­zó lakások építésének elő­készítése közben kapták a hírt, hogy a költségvetési üzem, arra hivatkozva, hogy a lakásépítés veszteséges — nem vállalja a további kivi­telezési munkát. Az eddig dinamikusan fej­lődő jászfényszarui szövetke­zet tehát megtorpant, helyze­te csaknem kilátástalanná vált. Talán Számára is a jászboldogházi szövetkezet „csatlakozása” lenne a járha­tó út. A szűkös kivitelezői kapacitás miatt ugyanis még reménye sincs arra. hogy akár az ÁÉV, akár a Jász­sági Építőipari Szövetkezet egyenlő partnerként tárgyal­jon vele „csekély” 14 lakás építésének ügyében. I. A. Ráadás: 4 ezer méter út Exportra és belföldre Zöldségtermesztés Jászfényszarun A jászfényszarui Béke Ter­melőszövetkezetben idén is nagy területen termesztenek zöldséget. A tervek szerint összesen 704 hektáron vetnek illetve palántáznak, zöldbor­sót, zöldpaprikát, és görög­dinnyét. A Nagykőrösi Kon­zervgyárral kötött szerződés értelmében 7800 mázsa kifej­tett borsót’ és 60 ezer mázsa paradicsomlét szállítanak majd a feldolgozónak. Mindkét ágazatot gépesítette a gazda­ság. Borsó- és paradicsom­kombájnokkal végzik majd a betakarítást. A konzervgyár­ral közösen üzemeltetett pa­radicsomlé-vonalon jut el majd a nyersanyag a gyárba. A borsó vetését a napok­ban fejezi be a gazdaság, és már készülnek a paradicsom palántázására is. A növények kiültetését április 20. körül kezdik meg a téesz dolgozói. Zöldpaprikát 144 hektáron termesztenek és összesen 31 ezer 700 mázsát — 220 má­zsát hektáronként — takarí­tanak be a tervek szerint. A termény értékesítéséről is gondoskodott már az üzem vezetősége. A-’Zöldért Válla­lattal és a TSZKER-rel kö­töttek átvételi szerződést. A paprika jelentős részét ex­portra küldik, és a külföldi piac igényeinek megfelelő, jó árut kíván szállítani a szö­vetkezet görögdinnyéből is. Ebből 22 mázsára kötöttek értékesítési szerződést, szin­tén a Zöldérttel és a TSZ­KER-rel. A jászberényi Városi Ta­nácsnak az ötödik ötéves terv időszakára meghatározott feladatai között szerényen ugyan, de szerepel az útépí­tés is. Szerényen, hiszen az ötéves program 4 kilométer út építését írja elő, és ez — annak figyelembevételével, hogy a város belterületén a több mint 110 kilométer útból mindössze 23 kilométe­ren van burkolat — kevés. Ezt a keveset kérték szá­mon az idei tanácstagi be­számolókon, ahol kiderült, hogy a tervidőszak kezdete óta több mint 6 kilométer, burkolattal ellátott út épült, és az ötéves terv végéig az e célra szánt anyagi keret nö­velése nélkül, további 2 ki­lométer út átadása várható. A túlteljesítés a jó szerve­ző munka, a hasznos koope­ráció eredménye. Hatékonyabb munka a mezőgazdaságban Íz eszközök kihasználásában még jelentős tartalékok vannak Két héttel korábban Itt az ideje, írni kell a jászladányi vas-műszaki bolt átadásáról — gondoltam jegyzetfüzetemben rlapozgat­va. A bejegyzés másfél hó­nappal ezelőtt került a fü­zetbe, emlékeztetőül, hogy Jászladányban a volt áfész­­iroda épületének átalakításá­val. éoület hozzáadással vas­műszaki áruház épül. A kivitelezésre az áfész építőrészlege kapott megbí­zást. Vállalták, hogy április 4-re elkészül az áruház. Az építőbrigád „menetközben” meggondolta magát és ápri­lis 4. tiszteletére újabb vál­lalást tett, hogy a munkát a tervezettnél 2 héttel koráb­ban befejezi. Vállalását teljesítette, így történt, hogy a 650 négyzet­­méter alapterületű. önki­­szolgáló rendszerű áruházat. 5 millió forint értékű áru­készlettel április 4. helyett március 21-én minden külön avatási ünnepség nélkül megnyitották. Az azóta eltelt idő alatt bebizonyosodott, hogy érde­mes volt „sietni”. A megnyi­tás napján a bolt forgalma meghaladta a 130 ezer forin­tot, és azóta is naponta 1Q0 ezer forintot hagynak ott a vásárlók. Kevesebb energiával Mezőtúri szakemberek újítása Minden Bábolnai B 1—15 típusú terményszárító beren­dezésnél évi 43 ezer liter tü­zelőolaj takarítható meg a mezőtúri Dózsa Tsz. műszaki szakembereinek újításával. A gazdaságban hosszasan vizs­gálták annak lehetőségét, hogy a rendkívül energiaigé­nyes terményszárító beren­dezések tüzelőolaj-felhaszná­lását hogyan lehetne csök­kenteni úgy, hogy a teilje­­sítméhy ne változzon. Így jutottak arra a megállapítás­ra, hogy a berendezés ener­giahasznosítását, hőtermelé­sét, alaposan befolyásolja a levegő . külső hőmérséklete. Hideg szeles időjárás esetén észrevehetően csökken a be­rendezések kapacitása, jelen­tős energia megy veszendő­be. Az újítók éppen ezért speciális szigetelőanyaggal körülvett 15 centis légréte­get alakítottak ki a hőcsa­torna körül. Az így üzemel­tetett berendezés, az eredeti formában működő szárítóhoz képest 19 százalékkal keve­sebb tüzelőolajat használ fel egy mázsa kukorica szárítá­sához. A mezőtúriak ener­giatakarékos újítását az energiagazdálkodási intézet­tel együttműködve valameny­­nyi nagyüzemmel megismer­tetik. Tavaly a mezőgazdaság és élelmiszeripar részesedése a népgazdaság bruttó termelé­séből együttesen 25,6 száza­lék volt. a népgazdasági ex­portból pedig mintegy 22 szá­zalék — mondotta Romány Pál mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján a Parla­mentben. A mezőgazdasági termelés mindinkább össz­hangban van a piaci igé­nyekkel, és a korábbinál ma­gasabb színvonalon felel meg az exportmegrendeléseknek. A mezőgazdasági üzemek előre léptek a gépesítésben, amit bizonyít, hogy a munka termelékenysége az elmúlt tíz évben 3—4-szeresére nőtt. A beruházások közel 60 szá­zalékát ma már gépek és be­rendezések teszik ki. A gép­állomány összes motortelje­sítménye elérte a 9 millió ló­erőt. Ilyen teljesítményű gépparkkal még soha nem rendelkezett a mezőgazdaság. Figyelmeztető azonban, hogy az eszközök kihasználása te­rén még jelentős tartalékok vannak, az állattenyésztés gépesítése még nincs ilyen színvonalon, de ezen a téren is van haladás. A sertéstele­peken például a helykihasz­nálás három év alatt 20 szá­zalékkal javult. Gondot okoz, hogy kevés a korszerű rako­dógép, és a magajáró beta­karító gépekből is többre lenne szükség. Növekszik a mezőgazdasági termelés anyag- és eszközel­látottsága. A kémiai anyagok értéke meghaladja a 14 mil-Tegnap délelőtt Túrkevén, az MHSZ-székházban rende­zett megyei ünnepségen em­lékeztek meg az egészségügyi világnapról. Koszna Mihály tanácselnök köszöntötte a megnyitó kö­zönségét, majd az egészség­­ügyi miniszter nevében át­adta Seres Sándorné . egész­ségügyi dolgozó, asszisztens részére a „Kiváló dolgozó” kitüntetést. Dr. Tóth Ferenc városi fő­orvos megnyitó beszédében hangsúlyozta: az Egészség­­ügyi Világszervezet az ez évi, VI. egészségügyi világ­nap mondanivalóját az „Egészséges gyermek — biz­tos jövő” jelmondatban sű­rítette. Az egészségügy to­vábbi fejlődése a tudósok, szakembere!?, valamint a ha­liárd forintot. A növényvé­­dőszer-felhasználás évente 10 százalékkal nő. A hatékony­ság fokozása érdekében meg­alakították a központi nö­­vényvéd.elmi előrejelző szol­gálatot, és megszervezték az üzemi előrejelzések rendsze­rét. Megkezdi működését a magyar öntözési szolgálat is, amelytől azt várják, hogy meggyorsítja a legjobb mód­szerek elterjesztését. Az állami élelmiszeripar tavaly 75,6 milliárd forint ér­tékű terméket adott át a nagy- és kiskereskedelem­nek, s ezzel forgalmát egy év alatt 2,5 százalékkal növelte, örvendetes, hogy jól fejlődik az élelmiszeripar „háttere”, az állattenyésztés. A szarvas­­marha ágazatban például a nagy hozamú Holstein-Friz fajtákkal keresztezett marha­­állomány 1980 — végére el­éri a 230 ezret, és a sertés­­tenyésztésben is mindinkább realizálódnak a hibridizáció­ban rejlő előnyök. Az elmúlt években kitelje­sedett a mezőgazdaság válla­lati szervezete. 1469 tsz gaz­dálkodik a mezőgazdaságilag művelt terület 78 százalékán. Az egy tsz-re eső átlagos te­rület meghaladja a 4000 hek­tárt. Ennél is nagyobb az ál­lami gazdaságok átlagos te­rülete: 7700 hektár. Mindinkább beváltják a hozzájuk fűzött reményeket az agráripari egyesülések, amelyek teljes önállósággal szervezik az alapanyagterme­lést, a feldolgozást, valamint az értékesítést. zai egészségügyi szervek szo­ros, nemzetközi együttműkö­désétől függ. Ezt követően Gál Erzsébet, az Országos Pedagógiai In­tézet osztályvezetője „Egész­séges gyermek — biztos jövő” címmel tartott előadást. A Landler Jenő úti óvodások a rendszeres fogápoláshoz kap­csolódó bábjátékot adtak elő. Közreműködésüket a rendező szervek ajándéktárgyakkal köszönték meg. Túrkeve nemcsak az egész­ségügyi világnap megyei megnyitójának rendezését vállalta: az április 4-i városi sportnap teljes bevételét — 10 ezer forintot —- a nemzet­közi gyermekszolidaritási alap javára utalta át. N. P. Egészséges gyermek — biztos jövő Megyei ünnepségen emlékezlek meg Túrkevén az egészségügyi világnapról Több éve biztos megrendelői a hollandok a szolnoki Háziipari Szövetkezetnek. A bérmun­kában varrott 80 ezer művelúr köntös anyagát a szövetkezet szabászatában darabolja Villányi Károlyné és Váradi Gáborné

Next

/
Thumbnails
Contents