Szolnok Megyei Néplap, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-27 / 97. szám

Éljen és erősödjék a kommunista világmozgalom internacionalista összefogása! Kommentárunk Giscard d’Estaing Moszkvában Francia vendég A szovjet—francia kapcso­latokat mindkét ország kü­lönleges jelzővel illeti. Ez részben arra vezethető visz­­sza, hogy kulturális téren több évszázados múltú a kölcsönhatás, másrészt pe­dig a rokonszenv egyik ele­me, hogy a két nép két vi­lágháborút szövetségesként vívott végig. A társadalmi berendezkedések különböző­sége ellenére a szovjet— francia viszonyt mindig is a szívélyesség jellemezte. Ezért Moszkvában nagy ér­deklődéssel és elégedettség­gel fogadták tegnap Valery Giscard d’Estaing francia köztársasági elnököt, aki hivatalos munkalátogatásra érkezett. Sorrendben ez már a ti­zedik csúcstalálkozó azóta, hogy 1966-ban a néhai De Gaulle elnök ellátogatott Moszkvába. Legutóbb két éve találkozott a szovjet és a francia államfő, amikor Leonyid Brezsnyev Francia­­országba látogatott. A kap­csolat rendszeressége és az együttműködés sokrétűsége mindkét fél meggyőződése szerint nemcsak a kétoldalú kapcsolatokra van jótékony hatással, hanem a nemzet­közi politika alakulására is. Emlékezetes, hogy e kapcso­latoknak jelentős szerepük volt az enyhülés folyamatá­nak megindításában és ki­­szélesítésében, a Helsinkiben megtartott európai bizton­sági és együttműködési csúcstalálkozó sikerében. A most kezdődött megbe­szélések középpontjában két kérdéscsoport áll: a nemzet­közi helyzet és az ezzel ősz­­szefüggő közös tennivalók, valamint a kétoldalú kapcso­latok fejlesztése, különös te­kintettel a hosszútávú gaz­dasági együttműködés bőví­tésére. A nemzetközi helyzetet illetően a két államfő első­sorban az enyhülés politiká­jának kérdéseivel kíván fog­lalkozni. A felek fontosnak tartják, hogy a biztonsági konferencia részvevőinek közelgő madridi tanácskozá­sán sikerüljön előbbre vinni, a világ minden térségére ki­terjeszteni a nemzetközi enyhülés folyamatát. A mostanit megelőző szov­jet—francia csúcstalálkozón azt a célt tűzték ki, hogy 1979-re megháromszorozzák a kereskedelmi forgalmat 1975-höz képest. Szovjet sa!j­­tóbeszámólók szerint az év végére sikerül is teljesíteni ezt a közös megállapodást. A jelenlegi látogatás során aláírják azt a hosszútávú gazdasági megállapodást, amely 1990-ig határozza meg a kapcsolatok fejlesztésének irányát. A két ország szán­déka az. hogy a kétoldalú együttműködés fejlesztése révén is előmozdítsák Euró­pában és az egész világon az enyhülést és a békés egymás mellett élést. VARSÖ Befejeződött a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erői katonai ta­nácsának április 23—26 kö­zött Varsóban megtartott ülése, amelyen Viktor Kuli­kov, a Szovjetunió marsallja a Varsói Szerződés tagálla­mai egyesített fegyveres erői­nek főparancsnoka elnökölt. A katonai tanács megvizs­gálta az egyesített fegyveres erők tevékenységének idősze­rű kérdéseit, és egyeztetett ajánlásokat fogadott el. Az ülés a barátság és a szoros együttműködés jegyében zaj­lott le. MOSZKVA Az Afganisztáni Demokra­tikus Köztársaság nemzeti ünnepe, az áprilisi foradalom első évfordulója alkalmából Leonyid Brezsnyev és Alek­­szej Koszigin táviratban kö­szöntötte Nur Mohammed Tarakit és Hafizullah Amint. WASHINGTON Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter és Anatolij (Folytatás az 1. oldalról) végződött, következményei mégis igen súlyosak. Mi az önuralom, a meg­fontolt lépésék hívei va­gyunk, de ugyanakkor állást foglalunk amellett, hogy az agresszióra, ha ez szükséges, határozottan kell válaszolni. Ez volt a Szovjetunió állás­pontja abban az időszakban, amikor fennállt a háborús fenyegetés, s ez az állás­pontunk ma is. Ugyanígy meggyőződésünk, hogy a fegyverkezési ver­seny megszüntetése, a le­szerelés és a katonai enyhü­lés — beleértve a bizalom­­keltő intézkedések kiszélesí­tését ,— mindenki számára közös ügy. Készek vagyunk árra, hogy teljes komolyság­gal vizsgáljunk meg minden konkrét javaslatot, amely a létfontosságú nagy kérdések rendezését célozza. Ezen a téren is nagy fontossága van annak, hogy a Szovjetunió és Franciaország kölcsönösen is­mertesse egymással állás­pontját, s erőfeszítéséket te­gyen az eltérő nézetek köze­lítésére. A közös jóindulat, véleményünk szerint, meg­nyitja ezt a lehetőséget előt­tünk. Általában véve a legmaga­sabb szintű szovjet—francia találkozók érezhető, ió ered­ményeket hoznak. Bizonyos vagyok abban, jelenlegi meg­beszéléseink is lenyegbevá­­góak, gyümölcsözőek lesznek. Giscard d’Estaing válaszá­ban köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért. _ Ma­sam is bizonvos vagyok ab­ban. hoev ielenleei találko­zónk éno úgy. mint az azt meselőzőek. hozzájárul az országaink közötti megérfes üevéhez, az enyhüléshez és a békéhez Európában és az egész világon. Euróoa nyugodtabbá vált, államai iobban megértik egy­mást. néoeik iobban bízhat­nak a bélke jövőjében, mint bármikor a második világ­háború befeiezése óta. Bár a világban másutt is voltak konfliktusok, fennáll bizo­nyos feszültség, e konfliktu­sok azonban szerencsére kö­rülhatároltak maradtak. Sze­retném ezt az alkalmat is felhasználni arra. hogy is­mételten kijelentsem: Fran­ciaország nagyra értékelte azt az önuralmat, amelyet a Szovjetunió a jelenlegi dél­kelet-ázsiai eseményekkel kapcsolatban tanúsított. Franciaország helyesli, hogy bővítsük ki párbeszé­dünket és együttműködésün­ket, növeljük az enyhülés és á béke érdekében kifejtett erőfeszítéseinket. Ami az enyhülés és a bé­ke érdekében kifejtett erő­feszítéseinket illeti, ezek előtt hatalmas lehetőségek nyíl­tak meg. A magam részéről azt javaslom, hogy három fő irányvonalra összpontosítsuk azokat. Az első feladat az enyhü­lés megszilárdítása Európá­ban. A második irányvonal, amelyet meg kell valósíta­nunk világméretű felelőssé­günk érvényesítésében, az, hogy az enyhülés szellemé­nek és elveinek a világ min­den feszültséggócára, minden térségére ki kell terjednie. A harmadik irányvonal a tényleges leszerelés irányvo­nala. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy meg kell talál­ni az eszközöket annak a ha­talmas és veszélyes fegyver­mennyiségnek csökkentésére, amely Európában felhalmo­zódott. arra, hogy a fegyver­zetet fokozatosan olyan szint­re csökkentsük, amely meg­felel az egyes államok biz­tonsága jogos érdekeinek. Franciaország e téren elké­szítette javaslatát, amely sok vonatkozásban megfelel a Szovjetunió' által előter­jesztett javaslatnak. Szeret­ném, ha megbeszéléseink utat nyitnának a leszerelés érde­kében megvalósítandó foko­zatos és konkrét intézkedé­seknek. Abban a meggyőződésben emelem poharam, hogy meg­beszéléseink eredményesek lesznek, országaink együtt­működése tovább fejlődik. Szadat fogadta az izraeli hadügyminisztert Anvar Szadat egyiptomi el­nök tegnap iszmailiai rezi­denciáján fogadta Ezer Weizman izraeli hadügymi­nisztert. Az egyórás megbe­szélésen jelen volt Hoszni Mubarak, egyiptomi alelnök és Kamal Hasszán ali had­ügyminiszter. A találkozó után Weizman újságíróknak kijelentette, hogy kerülték az olyan vitás kérdéseket, mint a palesztin probléma és a zsidó telepü­lések létesítése a megszállt területeken. Ehelyett a tizen­hat hónapon át folyt külön­­tárgyalások eredményeit te­kintették át. Az izraeli had­ügyminiszter által „békésnek” minősített eszmecsere közép­pontjában a május 27-i ce­remónia állt, amelyen Begin és Szadat jelenlétében Izrael visszaadja El-Arist, a Sinai félsziget fővárosát Egyiptom-.­­nak. Megvitatták továbbá a a kapcsolatok helyreállításá­nak első lépéseit is. A marokkói kormány elha­tározta, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Egyiptommal —, jelentették be csütörtökön hivatalosan Rabatban. II. Hasszán ural­kodó erről azután döntött, hogy tanácskozott a Szaud­­arábiai látogatásról hazatért Mohamed Bucetta külügymi­niszterrel. Csütörtökön újabb két arab ország, Libanon és Bahrein jelentette be, hogy megszakít­ja diplomáciai kapcsolatait Egyiptommal, amiért külön­­megállapodást kötött Izrael-­­lel.. TELEXEN Dobrinyin washingtoni szov­jet nagyyövet újabb tanács­kozását a SALT-szerződésről mára tűzte ki. Az eredetileg csütörtökre tervezett találko­zó elmarad — közölték a kül­ügyminisztériumban. NEW YORK Libanon kérésére csütörtö­kön összeült az ENSZ Bizton­sági Tanácsa. A testület so­ros elnöke Öle Algard norvég diplomata felolvasta a BT- tagállamok nyilatkozatát, amely Waldheim ENSZ fő­titkár jelentése és a tagok előzetes konzultációi alapján készült. A nyilatkozat a tes­tület aggodalmát fejezte ki a térség feszültségének növeke­dése miatt, s Libanon egysé­gének, szuverenitásának, füg­getlenségének és területi sért­hetetlenségének szigorú tisz­teletben tartását követélte nemzetközileg elismert hatá­rok között. WASHINGTON Jacob Javíts amerikai köz­társaságpárti szenátor arra szólította fel az amerikaiakat, hogy vessenek véget a túlzott örömmámornak, amelyet a Kína és az Egyesült Államok közötti diplomáciai kapcso­latok felvétele keltett. A sze­nátor, aki a napokban tért haza Kínából, ahol több ve­zetővel — köztük Teng Hsziao-Ping miniszterelnök­helyettessel — tárgyalt, saj­tókonferencián számolt be Pekingben szerzett benyomá­sairól. HANOI Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára tegnap Hanoiba ér­kezett. A repülőtéren Ngu­yen Duy Trinh, a VSZK mi­niszterelnök-helyettese, kül­ügyminiszter fogadta. A ter­vek szerint Waldheim három­napos vietnami útja során magas szintű vezetőkkel foly­tat megbeszéléseket a térség helyzetének, az ENSZ és Vi­etnam viszonyáról. A világ szervezet főtitkára Malaysi­ából érkezett Vietnamba és ázsiai körútja következő ál­lomása Kína lesz. Marjai József hazaérkezett Marjai József, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese csü­törtökön hazaérkezett Fran­ciaországból. Ugyancsak ha­zaérkeztek kíséretének tagjai: Nagy János külügyminiszter­helyettes, Török István kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes és Kallós Ödön. a Magyar Kereskedelmi Ka­mara elnöke. Rmnesztiaterv Iránban Khomeini ajatollah csü­törtökön elrendelte, hogy az iszlám bíróságok gyorsítsák meg a sah rendszerének tisztségviselői ellen folyó el­járásokat, s bocsássák sza­badon azokat, akiket „ártat­lannak” találnak. A teheráni rádió jelentése szerint a főváros forradal­mi bírósága — követve a síita vallási vezető utasítá­sát — csütörtökön 28 letar­tóztatottat bocsátott szaba­don. Ugyanakkor vidéki váro­sokban halálos ítéletet haj­tottak végre két volt rendőr­tiszten, akikről a vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a sah elleni tüntetések alatt gyilkosságokat követtek el. Asszadolah Mobaseri igaz­ságügyminiszter bejelentet­te. hogy a kormány Khomei­ni utasításával összhangban általános amnesztiaterveze­tet dolgozott ki. Ennek ér­telmében halálos ítéletet a továbbiakban csak olyan személyeken lehet végrehaj­tani, akikről egyértelműen bizonyítható a gyilkosságban való bűnrészesség. A Kajhan című napilap csütörtöki számában közöl­te.'hogy sikerült azcfhosítani Mohammad Vali Gharani volt vezérkari főnök gyilko­sait és körözési parancsot adtak ki ellenük. Kádár János fogadta Herbert Miest Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára tegnap délután fogad­ta Herbert Miest, a Német Kommunista Párt elnökét, valamint Kari Heinz Schrö­­dert, az NKP titkárságának tagját, a KB tagját. A szívélyes elvtársi légkörű megbeszélésen véleménycse­rét folytattak a két párt hely­zetével és tevékenységével valamint a nemzetközi élet­tel, a kommunista és mun­kásmozgalommal összefüggő egyes időszerű kérdésekről. Herbert Mies és Karl- Heinz Schröder csütörtökön este elutazott Budapestről. Púja Frigyes Romániába utazott Púja Frigyes külügyminisz­ter tegnap megérkezett Bu­karestbe. Az Otopeni repülő­téren a magyar külügymi­nisztert vendéglátója Stefan Andrei külügyminiszter fo­gadta. Az érkezéskor ott volt Rajnai Sándor, hazánk buka­resti nagykövete is. A két külügyminiszter teg­nap megkezdte hivatalos tár­gyalásait. Vietnami - kínai tárgyalások Nem hozott eredményt a második ülés A vietnami—kínai tárgya­lások csütörtökön megtartott második ülése semmivel sem vitt közelebb a határtérség­ben uralkodó feszültség csökkentéséhez, a két ország közötti kapcsolatok normali­zálásához. A két tárgyaló kül­döttség csaknem öt és félórát tanácskozott a Hanoi nemzet­közi klubban, s mint a nyil­vánosságra hozott beszédek­ből kiderült, Kína megkerül­te a választ a múlt héten elő­terjesztett hárompontos viet­nami indítványra. Ezt erősí­tette meg Phan Hien külügy­miniszterhelyettes, a vietna­mi küldöttség vezetője is a tanácskozás után megtartott sajtóértekezletén. A csütörtökön előterjesztett nyolcpontos kínai ellenjevas­­latról kijelentette: ez nem Szól a. határtérség békéjének és biztonságának megterem­tését, a feszültség csökkenté­sét szolgáló sürgős intézkedé­sekről. Ugyanakkor nyíltan arra szólítja fel Vietnamot, hogy adja fel szuverenitását a Parcel és a Spratly szige­tek felett, fogadja vissza azo­kat a kínai származásúakat, akik Vietnamból önként tá­voztak Kínába, s tekintse magára nézve kötelezőnek a harmadik ország ellen irányu­ló, s Peking által szorgalma­zott hegemónia-ellenes tételt. Phan Hien részletesen- ki­tért a kínai delegáció vezető­jének, Han Nien—Lungnak a beszédére, amely Vietnamra próbálta hárítani a felelőssé­get a két ország viszonyának megromlásáért. A vietnami delegáció veze­tője a sajtóértekezleten azt mondta, hogy a tárgyalások folytatódnak a következő ülés időpontjában, szokás szerint, megbízottak útján állapodnak meg. Reményét fejezte ki vé­gül, hogy Kína világos vá­laszt ad a vietnami javaslat­ra. AFGANISZTÁN EGY ÉVE Tervek és küzdelmek Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Nur Mohammed Tarakit, az Afganisztáni Népi Demokra­tikus Párt Központi Bizottsá­gának főtitkárát, a Forradalmi Tanács elnökét az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe, a forradalom győzelmének első évfordulója alkalmából. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Hafizul­lah Amin miniszterelnöknek küldött üdvözlő táviratot. Egy éve immár, hogy Afganisztánban új tör­ténelem formálásához kezdtek: 1978. április 27-én kiáltották ki az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságot, célul tűzte ki a félfeudális or­szág átalakítását. A hatalom­ra került Afgán Népi Demok­ratikus Párt és államfővé ki­nevezett vezetője. Nur Mo­hammed Taraki alapvető fel­adatként jelölte meg azoknak a haladó reformoknak hala­déktalan végrehjtását, amelyeket a megbuktatott államfő Daud hosszú éveken át csak ígért. Első helyen a földreform szerepelt: a lakosság 85—90 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, a családok egyhar­­madának viszont talpalatnyi földje sincs. A nem-kapitalis­ta fejlődés jegyében határoz­tak a független népgazdaság létrehozásáról, az iparosítás­ról, a közélet demokratizálá­sáról. Széleskörű munkába kezdtek az analfabétizmus felszámolására. (A 16 milliós országban a lakosság több mint 90 százaléka írástudat­lan!) A nemzetiségi problé­mákat demokratikus eszkö­zökkel akarják megoldani, s Afganisztán külpolitikájának alapjává az el nem kötele­zettséget s az aktív semleges­séget tették. Ennyiből is látszik: több nemzedékre váró, megfeszí­tett munka szükséges a tár­sadalom átalakításának, az életszínvonal emelésének fel­adatához. Az eltelt egy év e tevékenység kezdetét jelenti csupán, amelyet ráadásul a korlátozott erőforrásoknak, a múlt visszahúzó szokásainak kglonca nehezít. Annál érté­kesebbek azok az eredmé­nyek, amelyeket mégis sike­rült elérni. Az ország számos körzetében hozzákezdtek a földosztáshoz: a maximum­ként kijelölt 30 dzseríb (6 hektár) fölötti többletföldet a szegényparasztoknak és a fe­lesbérlőknek adják. Ugyan­akkor védik a kistulajdont és ösztönzik a szövetkezetek megalakítását. Áfganisztán eddig is tá­maszkodott és a jövőben is számíthat a szocialista orszá­gok támogatására, — így mindenekelőtt azokra a szov­jet szakértőkre, akik az egész­ségügyi és oktatási hálózat­ban dolgoznak, vagy a terve­zésben segítenek. A afganisztáni változások kiváltották az ellenforradal­mi erők ellenállását, mind az országon belül, mind a hatá­rokon túl. A tradíciók védelmének jelszavával fellépő reakciós vallási vezetők nem kis sze­repet játszanak az utóbbi idő­ben megszaporodott összecsa­pások szervezésében. akabuli vezetés határo­zott intézkedésekkel fe­lelt az elért eredmé­nyeket fenyegető veszélyekre: el vannak szánva az ellenfor­radalmi megmozdulások el­fojtására és visszautasítanak mindenféle beavatkozást az ország belügyeibe. A Szovjet­unió több alkalommal is rá­mutatott állásfoglalásaiban: a demokratikus Afganisztán el­leni lépések a politikailag amúgy is rendkívül ingatag közép-ázsiai térség egészének békéjét és nyugalmát fenye­getik. Szegő Gábor Valery Giscard d’Estaing vendéglátójával Leonyid Brezsnyev­­vel a Vnukovói repülőtéren (Telefotó-KS)

Next

/
Thumbnails
Contents