Szolnok Megyei Néplap, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-24 / 94. szám
Éljünk, dolgozzunk, tanuljunk szocialista módon! Ma még kísérlet Szellemi import Szolnok megyében a nádudvari Kukorica és Iparnövény Termelési Rendszer szaktanácsai szerint 7 ezer hektáron termesztenek rizst. A növénnyel foglalkozó szakembereket nem kényeztette el az utóbbi évek időjárása. A gazdaságokban, köztük a karcagi Május 1. és Magyar —Bolgár Barátság, valamint a kisújszállási Tisza II. termelőszövetkezetekben is alacsonyak voltak a termésátlagok. Az áldatlan állapotok felszámolására a KITE rizstermesztési szakértőt hívott meg Japánból. A külföldi rizsspecialista irányításával a KITE szakemberei a Japán legészakibb részén, Hokkaido szigetén alkalmazott és az átvehető technológiai elemek adaptálásán dolgoznak. Ez megvalósítható, rfíivel az évi középhőmérséklet és á napsütéses órák száma hasonló, mint hazánkban. A japán termelési módból leg-A tizedik Szolnok megyei műszaki hetek alkalmából tegnap előadást szervezett Karcagon a Gépipari Tudományos Egyesület helyi szervezete. A rendezvényen Barabás István gépészmérnök a pótlólagos automatizálásról és a hidraulikus készülékezésről tartott ismertetőt. Ugyancsak tegnap zajlott könnyebben átvehető: a vízben való talajművelés, valamint a „különleges” . vetőmagkezelés. Hokkaidon vízben készítik elő a talajt, vetik a magot, illetve palántáznak és szinte vízben is aratnak. A japán palántázási módot a karcagi Magyar— Bolgár Barátság Tsz-ben próbálják ki, de kísérletet állítanak be Kisújszálláson is. Egyszerűnek látszik a vetőmagkezelési technológia megvalósítása. A palántázás hazai megvalósítása már nehezebb, mivel Magyarországon nincsenek megfelelő gépek. A vízben való talajművelést és a vetőmagkezelést még idén, nagyüzemi keretek között is kipróbálják. Az itt szerzett tapasztalatok alapján a szakemberek egy új technológiát dolgoznak ki, amelynek elterjesztését a rizstermelő gazdaságokban jövőre tervezik a rendszer vezetői. le a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szolnoki csoportjának rendezvénye a megyeszékhelyen. A résztvevők a jugoszláviai és a magyarországi áramszolgáltató vállalatok szervezeti felépítését s munkamódszereit hasonlították össze. A vizsgálódás alapja a hatékonyság volt. Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Brezvai Istvánnak, a Szolnok városi pártbizottság volt titkárának nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést tegnap Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára adta át. A kitüntetés átadásán jelen volt Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára. Van víz TRVVV az öntözésért A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Szolnok megyei üzemigazgatósága ebben az évben negyvenötezer hektár termőterület öntözéséhez biztosít megfelelő mennyiségű vizet. Mindezt 14 fő vízkivételi mű, tizenegy átemelő és kilenc beépített nyomócsőhálózati esőztető fürttel éri el, amelyek összesen 255 millió köbméter vizet adnak a szomjazó földnek. A vállalat nemrégiben arról tájékoztatta a vízhasználó termelőszövetkezeteket, hogy meglevő vízkészletén kívül a Jászsági és Nagykunsági öntözőrendszerben még szabad kapacitással rendelkezik. A megye közös gazdaságait nem csupán vízzel látja el a TRVVV, hanem különböző gépek, elsősorban szivattyús agregátorok bérbeadásával is segíti az öntözést. Műszaki hetek Előadás az automatizálásról TISZAFŐLO VAROM Tisztelt falugyűlés! yt naptár szerint csütörtök volt és az Emmákat köszöntöttük. Békésen sütött a délutáni nap, árnyékot vetett a nagyközségi tanács folyosójának vakolathíjas falára, amikor bekopogtattam az elnökasszony ajtaján. — örülök, hogy eljött a falugyűlésünkre, legalább személyesen is meggyőződhet róla, mennyire érdekli az itteni embereket a közösség sorsa. Ügy legyen, gondoltam, s nekiindultam a falunak. Az járt a fejemben, amit Csatos Imréné tanácselnök az esti találkozásig útravalóul adott; — Dolgos, derék emberek lakják a nagyközséget. Takaros házak, tiszita járdák, utak, gondozott kertek, amerre csak néz a látogató. Kora délután volt, az utcákon senki. A Hangulat vendéglőben egyetlen vendég üldögélt. Pillanatok alatt megtudtam róla mindent: hogyan került Földvárra, meg hogy Martfűn dolgozott, de már nyugdíjas, hogy albérletben él... — Elmegy a falugyűlésre? ,— Minek? — nézett rám. Nem kérdeztem, többet. 1 Néhány házzal följebb a könyvesboltban kedves fiatalasszony. lemezzel, könyvvel kínált Az aprócska bolt ajtaján betoppant az ifjú férj. Agrármérnök, a Lenin Termelőszövetkezetben dolgozik. — Egy óra múlva kezdődik a falugyűlés. Jönnek? — Kellene, de nem biztos. —! Miért? — Sok még a dolgom. Ezekuitán meglehetősen vegyes érzelmekkel vettem az irányt á termelőszövetkezet székháza felé. Gépkocsitenger, kerékpárerdő fogadott. Kisebb csooortokban. ünnenlőbe öltözött emberek .soriázitak befelé az ajtón. Türelmes ifjúgárdisták irányították az érkezőket. A községi vezetők izgatottságát csak fokozta, hogy váratlan vendégük érkezett: dr. Berecziki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese. 2 Aztán egyszerre csend lett, amikor Hajdú György, a Hazafias Népfront községi bizottságának titkára felemelkedett. — Tisztelt falugyűlés! A nagyterem zsúfolásig megtelt, az előcsarnokban is legalább százan álltak. A csaknem hétszáz ember pdszszenés nélkül hallgatta Csatos Imréné beszámolóját. Milliók röpködtek a levegőben. „Költségvetési bevételi tervünket, a 20 millió 153 ezer forintot, száz százalékra teljesítettük .. . Fejlesztési alapunk 21 millió volt, ebből 15 millió forint a társadalmi munka értéke ... Átadtuk az óvodát, száz apróság új otthonát. .. Elkészült a vezsenyi komp lejárója ... Felújítottuk az egyik körzeti orvosi rendelőt, a Kossuth úti napközit, a bölcsődét...” Szó esett a szolgáltatások minőségéről, a kifogásokról, a gondokról is. „A TÜZÉP javítson az ellátáson... A légiagyár munkaerőhiánnyal küzd, éppúgy, mint a sütőipari vállalat.. . Elavult az üzlethálózat...” A hallgatók sűrűn bólogattak. Ha lehet, csak fokozódott a csend, még feszültebb lett a figyelem, amikor Jánoki Lászlóné. az áfész elnöke beszélni kezdett. Nem csoda, hiszen a nagyközségben fellendülőben a háztáji kertészkedés és régi hagyomány az állattartás. A kistermelőik nagy része nyolc szakcsoportban tevékenykedik, tavaly 16 millió forintot forgalmaztak. Az áfész vetőmag, növényvédő szer és műtrágya biztosításával, szaktanácsadással, előadással segíti munkájukat. Gond,, hogy nehezen szánják rá magukat szerződéskötésre — csak akkor, ha már „kész” az áru —^ pedig így nehezen teremthető meg a termelés és értékesítés biztonsága és kevésbé szabályozható a piac. Már csak azért js jó lenne, ha a gazdák időben kötnének szerződést, mert a mezőgazdasági termékek közel egyharmada a háztáji és kisegítő gazdaságokból kerül ki. Cél tehát, az eddigi eredmények továbbfejlesztése, a lehetőségek jobb kihasználása. — A beszámolók fölötti vitát megnyitom. A fölhívás némi mocorgást váltott ki a községbeliek között, aztán .Rimóczi István keze a levegőbe emelkedett. — Azt kérdezném, mikor ind.ul meg a vezsenyi komp? A télen rossz volt a tüzelőolaj-ellátás, lesz-e javulás? Végül pedig azt kérem mindenkitől, hogy jobban ügyeljünk a tisztaságra. Akkor szép a falunk, ha tiszta. A komp indul, ha a Tisza hajlandó visszavonulni a ‘medrébe — kapta a választ. Az Áfor képviselője nem jött el. pedig meghívtuk, írásban fogjuk értesíteni. A tisztaság valamennyiünk ügye, köszönjük a felhívást. — Nincs több kérdés? — így Hajdú György. Nem volt. 3 Amikor a művelődési ház művészeti csoportjának műsora után. a késő estében visszaindultunk Szolnokra, dr. Bereczki Lajos megjegyezte: — Sokat változott ez a nagyközség az elmúlt négy év alatt, mióta új vezetők igazgatják. Eddig mindig több volt a baj, mint az eredmény, most fordítva van. Ahol kevés a panasz, ott kevés a baj is, és ez nagyon jó dolog. Minden bizonnyal így van, hiszen a falugyűlésen bárki elmondhatta volna panaszát, javaslatait ,— ha lett volna ilyen. Hortobágyi Zoltán Munkásörök lövészeten A tavaszi határ csendjét tompa fegyverropogás töri meg. Vasárnap délelőtt van, ünnepi hangulat uralkodik Kunhegyesen, csak itt, a lőtéren zajlik az élet. A munkásőrség szolnoki zászlóaljának harmadik százada tart lövészetet. Hallgatom a pihenőben levők beszélgetéseit. Véletlenül se esik szó arról, hogy a foglalkozás miatt mit szalasztottak. így hát megkérdezem Török Sándor századparancsnokot, hogy ha nem volna lövészet, mivel töltené a vasárnapot? — Van egy párhónapos unokám, annak vinném a tejbegrízt. Minden vasárnap délelőttöt vele töltök. Polónyi Lászlónak más dolga akad vasárnaponként. — Én a Holt-Tiszán pecáznék. A járműjavító Ifjú Gárda munkásőr-szakaszának katonaviselt fiataljai is részt vesznek a lövészeten. Közülük való Magyar István, akinek eredeti programja: — Mozi a kislánnyal. Az eredeti program kútba esett — de a nap végén mégis elégedett mindenki. A jól végzett munka örömével térhetnek haza, hiszen kiváló eredménnyel zárult a lövészet. Kovács Lenke, a BVM laboránsa, a század egyetlen munkásőrnője kiváló eredményt ért el Súlyt emeI a „gyengébb nem” Még mosolyogjanak is? Mi, a pult innenső oldalán, hajlamosak vagyunk sokszor elismételni, hogy a pénzünkért megérdemeljük, elvárjuk, követeljük... Vajon a pult túlsó oldalán állók, akik szakadatlanul kérdeznek, mérnek, csomagolnak, számolnak, mennyire fárasztó munka után — vagy közben — „ejtik le” arcukról az udvarias mosolyt? A Jászapáti és Vidéke Áfész jászladáhyi élelmiszer ABC áruházat a korszerű kereskedelmi létesítmények között tartják számon. Kétműszakos nyitvatartásával, 2 millió forintos árukészletével elégíti ki a vásárlók igényeit. Praktikus berendezéseivel, szociális létesítményeivel pedig a bolt dolgozóinak biztosít megfelelő munkakörülményeket. A havi 3 millió forintos forgalom sejteti, hogy az árukészletet gyakran kell feltölteni. Az áruházban 26 nő és két férfi dolgozik. Az utóbbiak közül az egyik az áruház vezetője, a másik a húsosztály hentese. Az árumozgatás férfiak számára is nehéz munkája tehát jórészt a nők feladata. Ők veszik át naponta g 9 ezer liter tejet, a 800 kilo*gramm kenyeret, cipelik a raktárba a 10—12 szállító vállalat gépkocsijáról lerakbtt terhet. Mindennapos látvány, hogy az áruház „közlekedő folyosóján” 20 vagy 50 esztendős eladó tolja, vonszolja az 5—6 karton áruval megrakott 3 kerekű kocsit. * * * Jászberényben az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ABC áruházának havi forgalma 3 és fél millió forint. Az épület alagsorában tágas raktárhelyiségekben tárolják az árut, amit lefelé csúzda, felfelé lift segítségével „mozgatnak”. Az áruházban harmincán dolgoznak, a hat férfi közül kettő rakodómunkás. A nők amikor szükség van rá, segítenek az anyagmozgatásnál. A nem hőknek való nehéz fizikai munkától azonban — a viszonylag olcsó gépesítéssel, műszakonként egy-egy rakodómunkás foglalkoztatásával — megkímélik őket. * * * Annál rosszabb körülmények között árusít ugyanennek a vállalatnak a Bercsényi úti egyszemélyes élelmiszerboltja. Havi forgalma meghaladja a 160 ezer forintot, alapterülete viszont alig éri el á 30 négyzetmétert. Raktára: az eladótérből egy deszkafallal elválasztott sufni. ~ Az árurakodáshoz, a menynyezetig érő göngyöleghalmaz mozgatásához a bolt eladónője — egyben vezetője — segítséget kap egy 52 esztendős asszonytól, akit a vállalat 4 órás műszakban foglalkoztat. A tenyérnyi boltban tisztálkodásra egy régi lavór és a falra akasztott párliteres víztartály szolgál. * * * Három, különböző adottságokkal rendelkező bolt. másmás munkakörülményekkel, amelyek magyarázatot adnak — ha nem is elfogadhatót — hogy néhol miért „mérik” a kereskedők olyan szűkén a mosolyt. I, A. Golyószórósok pihenőben Az őrtoronyban Repül a gyakorló gránát
