Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-08 / 56. szám
1979. március 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 70 éve született Rajk László Mederbe szorított élet Interjú dr. Illés Györggyel, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettesével Eddigi egyetlen rövidke életrajzának írói — benyomásokra, személyes közlésekre és visszaemlékezésekre támaszkodva — nyurga, egyenes derekú, higgadt és komoly embernek írják le, akinek mongolosan széles arccsontjai, kreolos bőre, mélyen ülő nagy barna szeme és nyílt mosolya már az első látásra megmaradt az emlékezetben. Munkabírása, kötelességtudása és többszörösen, legvégül tragikus körülmények között bizonyított, hűsége pedig a rokonszenves külsőt hasonló értékekkel párosította. Rajk László Székely udvarhelyen született egy szegény cipészmester tizenegyedik gyermekeként. Iskoláit szülővárosában, majd Budapesten és Nyíregyházán végezte. Testvérei támogatásával tanult tovább. A budapesti egyetem bölcsészeti karának francia—magyar szakára iratkozott be, majd közel egy évig Franciaországban tökéletesíthette nyelvtudását. Itt kerültek kezébe marxista könyvek és fordult figyelme a munkásmozgalom felé. Hazatérése után kapcsolódott be tevékenyen a kommunista mozgalomba. Részt vett az egyetemi hallgatók baloldali mozgalmának szervezésében, majd a KIMSZ tagja lett, és 1931-ben felvették az illegális kommunista pártba. „Nem azért vagyok forradalmár, mert a párthoz tartozom, hanem azért vagyok párttag, mert forradalmár vagyok” — irta ebben az időben utalva arra, hogy az igazi forradalmárt önként vállalt belső kötelék fűzi a mozgalomhoz. A 30-as évek elején több ízben letartóztatták, és 1935- ben — mint román állampolgárt — az országból kiutasították, de nem hagyta el hazáját, hanem — az egyetemet elhagyva — építőmunkásként dolgozott tovább. Sztrájkot szervezett a MÉMOSZ-ban, előadásokat tartott, illegális értelmiségi összejöveteleken „Mór” fedőnéven agitált. (Az — Nem olyan pályafutás az enyém, hogy újságba kívánkozna. Buszkalauz lettem, mert úgy hozta a sors, és végigcsináltam, amit elvállaltam, mert ezt kívánta a becsület. A véletlen akasztotta vállamra a kalauztáskát, úgy volt, hogy Jászfény- szaruból rendszeres helyi járatot indítottak Jászberény és Hatvan felé. Kalauzokat kerestek, én helyi lakos voltam, hát jelentkeztem és felvettek. Az első helyi járat húsz esztendővel ezelőtt indult el Jászfényszaruból. Pádár Lu- kácsné, a kétgyermekes családanya akkor jelentkezett, 35 évesen -kalauznak. Rajta kívül a jászberényi járásból több mint húszán kérték felvételüket, az alkalmassági vizsga tizenötnek sikerült, de közülük már csak hárman lyukasztják a jegyet. — Valamikor még vonzó vqU ez a foglalkozás, csábította a jelentkezőket az egyenruha, amelyben feszíteni lehet, s az autóbusz, amely világot látni viszi az embert. Akadt aztán, aki hamar megbánta, hogy engedett a csábításnak, mert rájött, hogy a világ, ahová a „csodabusz” elviszi négy-öt falu, egy-két város és mindig ugyanaz. Én nem bántam meg. pedig a két gyerek terhével különösen nehéz volt az örökös vándorélet. a gyakori távoliét. Három esztendeig a „fényszarui” járatot vittük, azután Jászberénybe kerültem. Megszoktam. hogy hajnali négy órakor kelek, és este hatig — olyan is előfordul, hogy éjfélig — tart a munkaidő. Miután megnőttek a gyerekek, már az sem volt any- nyira nehéz, hogyha a külismertebb Kirgiz fedőnév 1944-es ellenállási tevékenysége idején volt használatos.) Az 1935-ös nyári nagy építőmunkás sztrájk megszervezésében Rajk Lászlónak is jelentős szerepe volt, így a rendőri üldözés elől illegalitásba ment, sőt 1936-ban az országot is elhagyta. Legismertebb, spanyolországi tevékenykedése, ahol a magyar század politikai biztosa lett. Illegális úton tért haza, ám itthon is az internálótábor várta. 1944 szeptemberében került szabadlábra, és azonnal bekapcsolódott az illegális kommunista párt munkájába. A párt titkára lett. Mint a Magyar Front egyik vezetője, közvetlenül is irányította az ellenállási mozgalmat. Egyik előkészítője volt a kommunista- és a szociáldemokrata párt 1944. október 10-i megállapodásának. December közepén ismét rendőrkézre került, és Sopronkőhidára, innét Németországba, Münchenig hurcolták. 1945. május 13-án tért haza. A Szabad Nép május 14-i száma így üdvözölte: „A Magyar Kommunista Párt szeretettel és büszkén üdvözli azt a férfit, akit sem a terror, sem üldöztetés megingatni nem tudott, aki a magyar kommunista becsületet társaival sőtelephelyes járathoz osztottak be, a jászjákóhalmi vagy a jászfelsőszentgyörgyi AKÖV-szálláshelyen kellett eltölteni az éjszakát. Az utasok — különösen azok, akik gyakran ülnek fel a Jászberényből induló, vagy érkező autóbuszra — személyesen ismerik Pádárriét, a mindig türelmes és udvarias kalauzt. Tudják róla. hogy mindenkihez van egy-egy jó szava, hogy a szülők szívesen bízzák rá az iskolába utazó gyerekeket. így ismerik munkahelyén is; úgy tartják számon, hogy rá mindig lehet számítani. Húsz év alatt ellene egyetlen panasz sem érkezett. Megbecsülik, kétszer kapta meg a Kiváló Dolgozó jelvényt, egyszer miniszteri elismerést, a „Közlekedés Kiváló Dolgozója” kitüntetést. Az idén nyugdíjba megy. munkatársai elismerik, hogy megérdemli a pihenést, mert becsülettel „utazta végig” az elmúlt húsz esztendőt. Mégis sajnálják, hogy itthagyja őket, hiszen egy kedves munkatárstól, egy jó baráttól kell majd búcsúzni. — Az utasokra is szívesen emlékszem majd, hiszen velük együtt tettem meg azt a néhány százezer kilométert. Szerencsém is van, meg tudom nevezni, ki volt a legkedvesebb utasom. Egy ijedt szemű kislány, akit apukája azzal bízott rám, hogy vigyázzak rá, ha lehet előre ültessem, mert nehezen viseli az utazást a buszon. Rajta volt a szemem, pedig akkor még nem tudtam, hogy az a kislány lesz a menyem, az édes kis unokám anyukája. — illés — együtt mindvégig makulátlanul megőrizte”. A párt májusi „pünkösdi” konferenciáján a Központi Vezetőség, a Politikai Bizottság és az öttagú Titkárság egyik tagjává választották, és egyben nemzetgyűlési képviselő is lett. A kormányban is a talán legfontosabb poszton, a belügyminiszterin találjuk. Hatalmas volt munkabírása. Járta az üzemeket, gyárakat, szónokolt, pártszervezeti gyűléseken agitált, és helytállt a koalíciós idők választási harcaiban. Tekintélye nagy támaszt jelentett a bontakozó ifjúsági mozgalmaknak is. Forradalmár értelmiségiként sokat segítette a népi kollégistákat, akik példaképüknek tekintették. 1948. augusztusában Farkas Mihály és Péter Gábor intrikái nyomán eltávolították a belügyből, és külügyminiszterré nevezték ki. Az 1949. május 15-i választások alkalmával neve még az országos lista negyedik helyén állt. Május 31-én azonban letartóztatták. Szeptemberben koholt vádak alapján bíróság elé állították egy kirakatperben, elítélték és október 15-én kivégezték. Rehabilitálására 1955-ben került sor. Hamvait 1956. október 6-án helyezték örök nyugalomra a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi pantheonjában. „Azok, akiknek nevében fájdalommal búcsúztatom Rajk László elvtársat, harcolni akarnak azért, hogy pártunkban a legmélyebben érvényesüljön a lenini demokrácia. országunkban ... erős legyen a szocialista demokrácia, a szocialista humanizmus és a törvényesség ... Azt akarjuk, hogy soha többé ne legyenek Rajk- perek” — mondotta búcsúzta-- tójában Münnich Ferenc. Mindezekre pártunk több mint két évtizedes, következetes és elvi politikája a biztosíték. V. S. 25 ezer telefont adnak át az idén Az idén huszonötezer előfizetőt kapcsolnak be az országos telefonhálózatba. Ez is egyik eredménye a telefon- hálózat gyorsabb fejlesztésére 1977 végén hozott kormányhatározat végrehajtásának. A fejlesztéshez részletes tervet állítottak össze, a BHG és a Posta szakemberei kidolgozták az ezerállomásos konténer-telefonközpont mintapéldányát, megrendelték a BHG-nál a stabil főközpontok bővítéséhez szükséges berendezéseket. Az idén megkezdődik a konténerközpontok üzembe helyezése és a terven felüli bővítéshez szükséges kábel- hálózat építése. Budapesten már helyére került az első ezerállomásos konténerközpont Kőbánya- Újhegyen, ahol az év végéig még egy hasonló berendezést állítanak fel. Ugyancsak az idén Baja és Özd kap két- két, Kiskunhalas pedig egy hasonló konténerközpontot. Ezek a fejlesztések is hozzájárulnak ahhoz, hogy az idén Budapesten 11 ezer, vidéken 14 ezer, új előfizető kapjon telefont. Országosan 48 000 állomás felszerelését tervezik, 80 százalékukat lakásokon, 20 százalékukat közületeknél. A kormányhatározatban előírt állomástöbblet — Budapesten 35 000, vidéken 10 000 — 1980 végére áll rendelkezésre. Ennek megfelelően öt év alatt az eredeti 71 ezer helyett 98 000 telefonállomást szerelhetnek fel. Tizennyolcezer előfizetői telefon üzembe helyezése — miután a központok egy részét közvetlenül az év végén adják át — a következő év végére húzódik át. Nagy bajban vagyunk, ha nincs víz, ám az is gondot okoz, ha sok van belőle. Hazánknak, s benne szűkebb környezetünknek is az utóbbi időben mindkét esettel többször szembe kellett néznie. Ezért kértünk interjút dr. Illés Györgytől, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettesétől, aki a vízügyi tervek egyeztetése végett nemrégiben Szolnokon járt. Az átlagnál jobb ellátás — 1977-ben és 1978-ban melyek voltak a megyében keletkezett belvízkárokat kiváltó okok? Mit tervez az OVH a helyzet megváltoztatására? — Az 1977. évi károkat a Közép-Tisza vidékén a rendkívüli hidrometeorológiai helyzet váltotta ki. A Tiszán rendkívüli árhullám vonult le, ezzel egyidőben jelentős csapadék hullott, ami ebben a térségben az átlagot jóval meghaladó belvizeket okozott A vizsgálatok szerint ez a hidrometeorológiai esemény (a nagy árvíz és a nagy belvíz egyidejűsége) száz évenként egyszer fordul elő. 1978- ban számottevő belvízkár nem volt. — A megyében — jelenlegi helyzettől eltekintve — már a IV. ötéves tervben jelentős vízrendezési főműfejlesztés indult meg, melyet az illetékes vízügyi beruházó és tervező szervek a mező- gazdaság fejlődésével, az öntözésfejlesztéssel és egyéb népgazdasági igényekkel ösz- szehangoltan hajtottak végre. A Tisza-völgyi vízgazdálkodás egyik fontos alrendszere a kiskörei vízlépcső hatásterülete, amelynek első üteme 1973-ban, a második pedig 1978-ban lépett üzembe. A harmadik ütem áz elkövetkezendő időszakban valósul meg. Az e területen végzendő vízrendezési főműfejlesztés a jelen tervidőszakban és a továbbiakban is kiemelt feladat, amely az öntözésfejlesztéssel egyidőben vagy azt megelőzve a jóváhagyott koncepció alapján fokozatosan teljes hatásterületre kiterjed, a népgazdasági teherbíróképesség függvényében. E térség belvízrendezési főművei tehát koncentráltan gyorsított ütemben épülnek. A vízrendezési főműfejlesztéssel párhuzamosan viszont szükséges a kapcsolódó társulati. illetve a komplex melioráció részeként végrehajtott üzemi vízrendezési feladatok megvalósítása is. hiszen ennek hiányában a főművek védelmi hatékonysága csak korlátozott értékű. — A Tisza II vízlépcső létesítményeinek teljes kiépítése után lesz-e gond a belvízzel? — A kérdésre tömör a válasz az, hogy az egész Tisza II hatásterületén, így a megyében is a tervezett műszaki létesítmények megvalósítása után a terület általános vízgazdálkodási helyzete, ezen belül a belvízrendezés helyzete is az általános fejlesztési célokkal összhangban jelentősen javulni fog. Ezt egyébként az elmúlt évben külföldi szakértők bevonásával létrehozott szakbizottság is megállapította. A fejlesztési feladatokat egyébként az egyes térségekre a már korábban elkészített tanulmánytervek, beruházási programok és kiviteli tervek tartalmazzák. Az egyes építési ütemek kapcsán végrehajtandó vízrendezési feladatok az öntözések figyelembevétele mellett a csapadékgazdálkodás elvére épülnek — a csapadék helybentartására. tározására — és csak a káros vizeket vezetjük el. A tározó főművi létesítményeinek építését követően megkezdődött egyes — kedvezőtlen helyzetben lévő — elsősorban tározó menti termelőszövetkezetek meliorációs és ezen belül üzemi vízrendezési munkáinak elvégzése is. E tározó menti területekre a szükséges meliorációs terveket a vízügyi szervek — segítségként — gyorsított munkával bocsátják az üzemek rendelkezésére. — A Szolnok megyei párt- bizottság cselekvési programjában megfogalmazta, hogy az V. ötéves terv végére minden település vezetékes vízellátásban részesül. Reális ez az elképzelés még ma is? — Az V. ötéves népgazdasági terv 1980 végére a közműves vízzel ellátott népesség arányát a megyeszékhelyeken 88, az egyéb városokban 86, a városiasodó községekben 83, az alsófokú szerepkörű községekben 60. míg a kisebb településekben 44 százalékra irányozta elő. Ez országos szinten — a fővárost is beleértve — 73 százalékos ellátottságnak felel meg. A Szolnok megyei pártbizottság cselekvési programjának megfelelően a Szolnok megyei Tanács a lakosság közműves vízellátottságának az V. ötéves tervidőszak végére elérendő színvonalát — a nép- gazdasági tervben számítottat meghaladóan — 94 százalékban határozta meg. Ügy ítéljük meg, hogy a célkitűzés a tanácsi középtávú terv jóváhagyásakor nemcsak a széles körű lakossági igények kielégítésére törekedett^ de összhangban volt a népgazdaság és a tanácsok várható anyagi lehetőségeiről kialakított akkori elgondolásainkkal, valamint — ha feszítetten is — a megyében figyelembe vehető építőipari kapacitással. A népgazdaság, és így a tanácsok jelenlegi lehetőségeit figyelembe véve, jó minőségű vezetékes vízzel — különböző műszaki fokon és mértékben — 1980 végére a megye minden települése rendelkezni fog. de néhány községben a továbbfejlesztés a tervezett mértékben valósul meg. összességében az állapítható meg. hogy a megyében a községi vízellátás a néDgazdasági tervben számítottat várhatóan még így is meghaladja. A megoldás az idén várható — Több településünkön magas a víz gáztartalmú, ebből már balesetek is származtak. A gáztalanító beépítése tehát feltétlenül szükséges. Mit tesz ennek érdekében az OVH? — A vízügyi hivatal részéről a gázosodási jelenségek fellépését követően vizsgálatokat végeztettünk és ezekre alapozóan szabályoztuk a gáztalanítással összefüggő hatósági kérdéseket. Ezt követően pontosítottuk azokat a térségeket, ahol a gázosodás- sal a jövőben is számolnunk kell. Sor került a gáztalaní- tás hatékony műszaki megoldásai kifejlesztéséré, és ezt követően megteremtettük a berendezések gyártásának feltételeit. Megállapítható, hogy az elmúlt évek során a gáz- talanítás műszaki-jogi kérdései rendeződtek. Hangsúlyozni kell, hogy ez volt az OVH feladata. — A meglévő vízművek gáztalanító berendezésekkel történő ellátása, az ehhez szükséges anyagi eszközök biztosítása az üzemeltető vállalatok és a felügyeletüket ellátó tanácsok dolga. Az V. ötéves terv idején a gáztala- nítás a vállalatok fejlesztési alapja terhére történt — értelemszerűen csak korlátozott mértékben. Szeretnénk, és célszerű lenne, ha a következő tervidőszakban a gázta- lanítási feladatok népgazdasági szintű elismerésére is sor kerülne és így mód nyílna arra, hogy 1985 végéig a gázosodással összefüggő problémák végérvényesen megszűnjenek. Ezt az OVH az OT-val együttesen kívánja elérni. — A szolnoki felszíni vízmű az OVH segítségével épül. A beruházásnak van egy hibája, mégpedig az, hogy téli időben, amikor a víz úgymond kásássá válik, nem jut el a vízműhöz. Ennek megváltoztatására milyen műszaki áthidalási lehetőségeket ismer, és milyen segítséggel biztathat bennünket? — Az úgynevezett kásáso- dás nem a beruházás hibája, hanem a tavakban, vízfolyásokban lévő víz téli lehűlésével összefüggő természetes fizikai jelenség, amely — szélsőséges időjárási viszonyok között — természetszerűen gondot okoz a felszíni vízműveknél. A megnyugtató megoldást más országokhoz hasonlóan mi is keressük. A Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat megbízása alapján a MÉLYÉPTERV vizsgálja a szolnoki felszíni vízműnél a kásásodás kedvezőtlen hatásának számbajö- hető mérséklési. illetőleg megszüntetési módozatait. Több műszaki megoldás ismeretes, de hogy Szolnokon melyiket és milyen hatékonysággal lehet, illetve szükséges alkalmazni, az csak a helyi tényleges adottságok alapján, üzemi és félüzemi kísérlettel dönthető el. E vizsgálatokra ezért a felszíni vízmű megvalósításának korábbi szakaszaiban nem is kerülhetett sor. Az alkalmazandó megoldás várhatóan az idén alakul ki. Korszerűsítik a hullámtéri gazdálkodást — A 32-es műút Űjszász térségében a nagyobb árhullámok idején víz alá kerül, és így járhatalan. Mit tesznek ennek a helyzetnek a megváltoztatásáért ? — A 32-es műút említett szakasza árvízvédelmi töltéssel nem védett területen, alacsony szinten halad át, a Zagyfa fölött átvezető híd sem megfelelő. A megoldásra a KPM és a vízügyi szervek által a közösen egyeztetett elképzelések megvannak. A tervek új híd építését, a Zagyva mederkorrekcióját, a műút megfelelő szintre való emelését és rövid szakaszon áthelyezését tartalmazzák. A terveket a KPM és az OVH egyaránt jóváhagyta. A szükséges építési hitelek a VI. ötéves tervben rendelkezésre állnak. így a munka 1985-ig elkészül. — Szolnok megyében az OVH milyen árvízvédelmi fejlesztéseket tervez? — A megyében az árvízvédelmi rendszer kiépítése lényegében már megtörtént, a további fejlesztés csak kiegészítéseket jelent. Az elmúlt tíz évben az említett térségben az árvízvédelemért sokat tettünk. Jelentős töltéserősítés történt a Kisköre feletti mindkét parti szakaszon, megépült Szolnok belterületén a Zagyva torkolati része, megerősítettük a Hármas-Körös jobb parti védmű- vét. Az 1970. évi árvíz tapasztalatai alapján a meghibásodott. viszonylag rövid szakaszokat kijavítottuk. - valamint számos új műtárgyat adtunk át rendeltetésének. Még ebben az ötéves tervben megkezdődik a Zagyva árvíz- vélmi rendszerének teljes fejlesztése Üjszász és Jászberény között, a következő ötéves tervben megépül a Középti- szavidéki Vízügyi Igazgatóság korszerű, az árvízvédelmi osztagot befogadó telepe. Folyamatban van a 39 ezer hektárt védő nyári gátak rendezése, az ottani, hullámtéri gazdálkodás korszerűsítése. Braun Ágoston Utasom most a menyem