Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-31 / 76. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. március 31. | tudomány m TriCHWBii Új otthon az orvosi egyetemnek Budapesten van hazánk legmagasabb épületié, a Nagyvárad téri 96 méteres toronyház. A huszonegy szintes épületbe nemrég költözött be a Semmelweis Orvostudományi Egyetem nyolc tudományos intézete. A Budapesti Orvostudományi Egyetem tanácsa a századforduló óta többször elhatározta az egyetem bővítését. A tervek azonban rendre meghiúsultak, és csak az 1960-as határozatuknak lett foganatja. A Fővárosi Tanács telket adományozott az egyetemnek és 1971-ben megkezdődhetett a munka, a tervek készen álltak. Itt speciális igényeket kellett az építőiparnak kielégítenie, hiszen nem lakóházat és nem irodaházat építettek. A tudományos munkához nélkülözhetetlen laboratóriumok sokasága található az épületben. Ezért is tartott hónapokig — 1978 szeptemberétől 1979 februárjáig — a költözködés. Az érzékeny műszereket a munkatársak saját maguk, ölben szállították át új otthonukba. Dr. Gáti Tibor egyetemi tanár az épület igazgatója. Tőle kérdeztük, mit jelent az egyetem életében az az 540 millió forintos költséggel felépült elméleti blokk? — Elsősorban a hallgatókat érintő előnyökről szólnék. Korábban az egyetem annyira szétszórt volt, hogy az egyetemisták szinte több időt töltöttek két előadás között az utazgatással, mint a hasznos munkával. Most ezer diák tartózkodhat egyidejűleg az oktató részlegekben. Az oktatás hosszan elnyúló, úgynevezett lepény épületben folyik. Itt két 360 személyes előadóterem, mindkét szárnyon pedig 20—20 kiscsoportos foglalkozásra alkalmas — szemináriumi helyiség, illetve laboratórium található. A toronyépületben kizárólag tudományos kutatómunka folyik. — Mennyiben. változtak a tudományos munka feltételei? # — Nem mindegyik intézet jutott a korábbinál nagyobb alapterülethez, de az ésszerű elrendezés, a korszerű laboratóriumok mindenképpen megkönnyítik munkájukat. Sokat várunk például a szak- didaktikai csoporttól, amely eddig az egyik klinika padlásán működödtt. Tagjai az új oktatási technikákkal kísérleteznek. Itt végre alkalmuk lesz kipróbálni a legújabb találmányokat — egyebek között a modern oktató- és vizsgáztatógépeket is. Szintén nálunk kapott helyet a biometriai és az orvos- technikai csoport. Ezzel országos gond oldódott meg, hiszen most már lehetőségük van aktívan részt venni az orvostovábbképzésben. Az utóbbiak például lehetőséget kaptak arra is, hogy a diagnosztikában és therápiában használatos legújabb berendezéseket, gépeket kiállításokon mutassák be. A fogorvosi kar is annyira zsúfolt volt. hogy a klinikáról teljesen kiszorult az orálbiológiai kutatócsoport. Ök is itt végzik további tudományos munkájukat. És ha már a tudományos munka feltételeiről beszélünk, nem szabad elfeledkezni a közös létesítményekről sem. A közös könyvtárakról, laboratóriumokról és a központi izotóplaborról, amely egyedülálló- lesz az országban. Ha elkészül, bizonyára nemcsak az egyetem, hanem más tudományos intézetek igényeit is képes lesz kielégíteni. — Ügy tudom, nemcsak tudományos-szakmai terüleHazánk legmagasabb épülete 96 m magas, az Orvostudományi Egyetem új otthona ten hozott változást az új épület. — Valóban régi gondunk oldódott meg azzal, hogy elkészült egy 600 személyes díszterem. Az 1978—79-es tanévnyitót már itt tartottuk. Azelőtt ilyen alkalmakra, meg a doktorrá avatásokra színházai; kellett kölcsönöznünk. De nemcsak egyetemi ünnepségeket rendezünk itt. hanem koncerteket, konferenciákat is. Gyakran kérik tőlünk a dísztermet iskolák, intézmények. Sajnos, a legtöbb kérést el kell utasítanunk. Két iskolával tettünk kivételt: a Semmelweis és a Móra Ferenc nevét viselő egészségügyi szakközépiskolával. Az onnan kikerülő diákok az egészségügyben helyezkednek el; velük, szerintem; meg kell ismertetnünk az egyetemet, nekik is részesülniük kell az új épület nyújtotta előnyökből. Árokszállási Éva Az úgynevezett lepény részben jól felszerelt laboratóriumokban kiscsoportos foglalkozásra A toronyban oktatás nincs - kizárólag tudo- is lehetőség van mányos kutató munka folyik A háromszázhatvan személyes előadóterem felülnézetből az atomfizikában Elektron-spektrométer előkészítése a méréshez a csehszlovák intézetben. Ilyen mérésből mindössze kettő működik a szocialista országokban INNEN — ONNAN n terhesség és az alkohol A születés előtti utolsó hónapokban az anya teste természetes védelmet szervez a születendő gyermek számára: a méhlepény áthághatatlan sorompót alkot a legtöbb mérgező anyaggal szemben. • Egy houstoni (Texas) kutatócsoport állatkísérletekben és a leendő anyákon végzett megfigyelések során megállapította, hogy ez a'természetes sorompó az alko-- hollal szemben csődöt mond. Terhes egereken és nőstény majmokon végzett mérések azt mutatták, hogy az alkoholt a kifejlett magzat sokkal gyorsabban és könnyebben veszi fel, mint az anyaállat. A terhesség utolsó szakaszában a magzatok tízszer annyi alkoholt tartalmaztak, mint az anyaállat. Ezenfelül a magzat alkoholszintje sokkal lassabban süllyed, mint az anyaállaté. Ugyanezt tapasztalták a terhes nők esetében is. Már két pohár sör szokatlanul nagy alkoholkoncentrációt idézhet elő a majdnem kifejlett gyermekben. A magzat szervezete még nyilván nem képes az alkoholt megfelelően lebontani. II velencei lovak A velencei Szent Márk- bazilikat főbejárata felett négy nagyhírű bronz ló lépdel. Ezek az 1700 éves szobrok a levegő szennyeződésétől nagy mértékben szenvedtek az utóbbi évtizedekben, ezért úgy döntöttek, a féltett lovakat múzeumba szállítják és hű másolatukkal pótolják őket a templom homlokzatán. A négy bronz lovat ismeretlen görög szobrász alkotta az i. sz. III. században az egyik római császár, talán Néró diadalíve számára. Amikor az egységes római birodalom megdőlt, Nagy-Kons- tantin a bizánci nagycirkuszban állította fel őket. A velenceiek 1204-ben elfoglalták Bizáncot, s Dandolo dózse a hazájába szállította a lovakat. Azóta Velence hatalmának a szimbólumává váltak, míg Napóleon Velence meghódítása után Párizsba nem vitette őket. A büszke tartá- sú paripák 18 évi franciaországi tartózkodás után Napóleon bukásakor kerültek vissza újra Velencébe. Az atomfizika virágkorát századunk első harmadában élte: ekkor született meg a kvantummechanika, amely az atomburok jelenségeinek egységes leírását, értelmezését adta, beleértve azt a temérdek optikai, spektroszkópiai adatot is, amelyet még a múlt században gyűjtöttek össze. Korábban ugyanis az atomfizikai ismeretek döntő többsége a fény, az optikai spektrumok vizsgálatából származott. A fény keletkezésében azonban csak az atom legkülső, az atommagtól legtávolabbi elektronjainak van szerepe. Ahhoz, hogy több elektront távolíthassunk el az atomból, igen sok energia szükséges. Az új atomfizika tehát nagyenergiájú atomfizika, amelyben nemcsak a legkülső elektronokat gerjesztik, vagy legfeljebb egy elektront távolítanak el, hanem elektronok sorát távolítják el az atomburokból. Az új atomfizika kialakulását a magfizika fejlődése tette tehetővé. A legtöbb magfizikai folyamatban ugyanis általában az atomok is jelen vannak, például az az anyag, amelyet a magfizikai gyorsítókban részecskékkel bombáznak, atomokból vagy molekulákból áll. és a magütközést atomburok - jelenségek is kísérik. A vizsgálatokhoz természetesen a gyorsító nem elég. a magfizika csaknem egész fegyvertárát, sőt. annak erre a célra továbbfejlesztett változatát is be kell vetni. A folyamatból kilépő eletronok energiaeloszlását (spektrumát), szögeloszlását, vagyis a bombázó ionok irányához képest a különböző szögekben kilépő elektronok számának a változását speciális elektron-spektrométerekkel mérik. De mérik a különböző sugárzások közötti időkapcsolatokat is. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Atomfizikai Intézetének nukleáris spektroszkópiai osztálya több szocialista ország akadémiájával együttműködve tanulmányozza az atommag szerkezetét, valamint gamma-sugárzás átalakításának problémáját. A vizsgálatok, bár elsősorban elméleti jellegűek, számos gyakorlati, ipari probléma megoldásához is elvezethetnek. A napenergia-hasznosítás buktatói A világ minden táján lázas kísérleteket folytatnak a minél gazdaságosabban működő naperőművek feltalálása érdekében. Valóban csábító lenne, ha a Napból ingyen a Föld felszínére jutó energia egy részét a növényeken kívül az ember is hasznosíthatná. A probléma azonban több okból is rendkívül bonyolult. Először is a Napból jövő energia jelentős részét elnyeli a légkörünk. Persze a maradék is nagyon jelentős mennyiség, csakhogy rendkívül egyenetlen az időbeli eloszlása. Nemcsak a rövid nappalú évszakok hosszú éjszakai szüneteire kell itt gondolnunk, hanem a rövidebb- hosszabb borús időszakokra is. Ezért a hasznosításhoz a napfény energiájának az átalakításán kívül annak tárolásáról is gondoskodni kell. hogy az energiaszükségletet a napfényben szűkölködő időszakokban is ki lehessen elégíteni. Vannak további akadályok is. Az az érték, amely a Napból jövő energiát fejezi ki. csak a napsugarak merőleges beesésekor igaz. Ha a napsugarak „súrolva” érik a felületet, ez az érték jóval kisebb. Ezt a tényt a hasznosítás szempontjából nagymérEgy a sok próbálkozás közül. Ezt a napfénygyűjtő tükörrendszert az amerikaiak építették Kaliforniában tékben figyelembe kell venni. A lehető legjobb hasznosítás végett az energiagyűjtő felületeknek általában folyamatosan követni kell a Nap járását, különben a beesési szög növekedésével csökken a hatásfok. További probléma, hogy bár a napfény mindenütt jelen van, de nem eléggé koncentrált formában. Az egy négyzetméter területről egy óra alatt összegyűjthető egy kilowattóra energia körülbelül tíz dekagramm jó minőségű kőszénnek az elégetésével is nyerhető. Ugyanannyi, esetleg kevesebb tömegű kőolaj vagy földgáz elégetése is szolgáltat ennyi energiát. Az uránium pedig mint energiahordozó még ezeknél is „töményebb”. A napfény csekély koncentrálhatóságának nagy része van abban, hogv általában igen alacsony a naperőművek hatásfoka. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a nagy felületű napfénygyűjtő ernyők nem helyezhetők el akárhol. Hiszen a termőtalaj és az azt borító növényzet nem lehet meg napenergia nélkül. a napenergiát tehát közvetlenül csak a napenergia egyéb, közvetett felhasználásának a rovására hasznosíthatjuk. Ez az oka, hogy a napenergia elsősorban a nagy sugármeny- nyiséghez jutó, ritkán lakott, mezőgazdasági célokra nem használt és a hagyományos energiaforrásoktól távoleső területeken jöhet számításba. Nem véletlen, hogy elsősorban a sivatagokkal borított, energiaszegény fejlődő országok érdeklődnek a napenergia hasznosítása iránt,
