Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-22 / 68. szám
1979. március 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KISZ-díjakat adtak át Az ifjúság nevelésében, művelődésében kiemelkedő érdemet szerzett fiatalokat az idén második alkalommal jutalmazta az ifjúsági szövetség KISZ-díjjal. A magas elismeréseket tegnap a KISZ KB székházában megtartott ünnepségen Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára nyújtotta át. Az ünnepségen ott volt Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, valamint politikai, társadalmi és kulturális életünk számos vezető személyisége. KISZ-díjat kapott az Avas Táncegyüttes, a Déldunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat „Che Guevara” ifjúsági szocialista brigádja, Gosztolainé Turtsányi Zita, a veszprémi 306. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet kulturális nevelőtanára, Hegedűs D. Géza színművész, Iglódi István rendező, a Kaláka együttes, Klenjánszky Tamás, az Ifjú Zenebarátok magyarországi szervezetének elnöke. Magyar Zoltán olimpiai-, kétszeres világ- és háromszoros Európa-bajnok tornász, a soproni határőrkerület „Kellner Sándor” ifjúsági klubja és Szilágyi Ákos kritikus. Barabás János, a KISZ KB titkára köszöntötte a vendégeket. — Az ifjúsági szövetség elismerését jelképező díj méltón szolgálta az alapító szándék valóra váltását: olyan fiatalok munkásságát értékelte magasra, akik több éven át példaadó tevékenységükkel, az ifjúság közművelődésében végzett nevelő, irányító és szervező munkájukkal, kiemelkedő alkotó- és előadó- művészi tevékenységükkel lényegesen hozzájárultak a KISZ nevelési céljainak megvalósításához. Katona Imre fogadta Johannes Kabint Katona Imre, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára tegnap a Parlamentben fogadta Johannes Kabint, az Észt SZSZK Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnökét, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnökhelyettesét. Az észt delegáció ma folytatja Szolnok megyei programját. Diákkörök országos konferenciája kezdődött Egerben a Technika Házában tegnap ünnepélyesen megnyitották a 14. országos tudományos diákköri konferenciát. A megnyitó ünnepségen az ország mintegy 20 felsőoktatási intézményének vezetői, tanárai, hallgatói vettek részt. Az elnökségben foglalt helyet dr. Polinszky Károly oktatási miniszter is. Kjusztendil megye küldöttei a BVM szolnoki gyárában és Karcagon Ismerkedés az üveggyártással A vasárnap óta Szolnok megyében vendégeskedő Szlavcso Sopov, a Bolgár KP Kjusztlendil megyei Bizottságának ipari titkára és Stefan Tonev, a Szakszervezetek megyei Tanácsának elnöke tegnap délelőtt a BVM szolnoki gyárát látogatta meg. A testvérmegye küldötteit elkísérte Szűcs János, az MSZMP megyei bizottságának titkára. A vendégeket dr. Kozma Tibor, a Beton- és Vasbeton- ipari Művek szolnoki gyárának igazgatója és Petrik Sándor, a gyár pártvezetőségének titkára fogadta. / Dr. Kozma Tibor rövid tájékoztatást adott a gyár gazdasági fejlődéséről, a dolgozók szociális körülményeiről és az elkövetkező évek feladatairól. Petrik Sándor beszámolt a gyárban folyó pártmunkáról. Ezután Kozma Tibor vezetésével a vendégek üzemlátogatáson vettek részt. Kjusztendil megye képviselői ebéd után Karcagra utaztak, Szűcs Jánosnak, a megyei pártbizottság titkárának kíséretében. Az MSZMP karcagi Városi Bizottságán a vendégeket Zagyi János, a városi pártbizottság első titkára és Kundra József, Karcag város .tanácselnöke fogadta. Rövid beszélgetés után meglátogatták a berekfürdői üveggyárat, ahol Suha Zoltán, a gyár igazgatója, Fagyai Imre, a pártalapszervezet titkára és Szabó Lőrincné, a szakszervezeti bizottság titkára várta a vendégeket. Suha Zoltán, a gyár dolgozói, a párt- és társadalmi vezetők nevében köszöntötte a bolgár testvérmegye küldötteit, majd tájékoztatta őket a gyár életéről. Mindenekelőtt elmondotta, hogy az üveggyár működésének jelentős állomásához érkeztek, mert hamarosan átadják az új üzemrészt, amely 150 millió forintos költséggel épült. A berekfürdői gyár évente két és fél ezer fajta cikket készít, az új üzemrész munkába állása után azonban ennél ötszázzal több fajtát gyártanak. Az igazgató arról is beszámolt, hogy az Üvegipari Művek tizenkét gyára közül övéké a legkisebb, és ez meghatározza feladatát is. Arra kényszerülnek, hogy speciális munkát végezzenek, a termékszerkezetük fontos része tehát híradástechnikai üvegek, adócsövek, világítóbúrák, oszcilloszkóp óraüvegek, tűzálló edények gyártása. A gyár kis méretei miatt nem képes nagy táblaüvegek előállítására. Suha Zoltán a gyár történetének ismertetése során elmondotta, hogy a ma több mint 77 millió forint termelési értéket előállító üzem egy kicsi részvénytársaságból fejlődött ki, amely 1939-ben települt erre a helyre, egy gázkút kihasználására. Az 1949-es államosítást követően sok huzavona után 1958-ban önálló gyár lett a berekfürdői. Abban az évben csupán 800 ezer forint termelési érték előállítására voltak képesek, 1972-ben ez az összeg elérte a 28 milliót. 1973-ban készült el a gyár hosszútávú fejlesztési programja, amelynek köszönhetően erre az évre már 90 millió forintos érték előállítását tervezhetik. Az igazgató nem titkolt büszkeséggel beszélt a gyár különlegességéről, a fátyolüvegről, amely helyi találmány, 1971 óta berekfürdői szabadalom. A szép formájú használati és dísztárgyakat fúvással, préseléssel és újabban centrifugálással készítik a gyár dolgozói, akik jelenleg négyszázan, 1980 végére négyszáz- hatvanan lesznek. A takarékosság szellemében egyébként az új csarnok teljes technológiai terve a „gyárkapun belül” készült. Az igazgató tájékoztatója után a vendégek üzemlátogatáson vettek részt, mindenekelőtt az üveggyártás alapelemeivel ismerkedtek meg, majd az iparművészeti műhelyben megcsodálták a gyár tehetséges alkotóinak munkáit. Kjusztendil megye küldötteinek karcagi programja a Magyar—Bolgár Barátság Tsz-ben folytatódott, ahol fogadta őket Kasuba János, a közös gazdaság elnöke, Balogh József, a szövetkezet pártbizottságának titkára és Konrád József elnökhelyettes. Kasuba János rövid tájékoztatójában elmondta, hogy a karcagi szövetkezet tagjait ,három éve szoros barátság fűzi a Kjusztendil megyeiekhez, hiszen minden évben többen is meglátogatták Bulgáriát, itthon pedig vendégül látják a Kjusztendil megyeieket. Szeretnék még jobban kiszélesíteni a kapcsolatokat, mert a gazdaság mérete — 19 ezer 600 hektár — hasonló a bulgáriai gazdaságok méreteihez, van tehát mit tanulnunk egymástól. Szlavcso Sopov, a Bolgár KP Kjusztendil megyei Bizottságának ipari titkára. Stefan Tonev, a szakszervezetek megyei tanácsának elnöke, valamint kísérőjük, Szűcs János, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára az esti órákban érkezett vissza a megyeszékhelyre. B. J. Fotó: K. I. II villamosenergia fellegvárában Innen irányítják az ország villamosenergia ellátását A budai várnegyedben, közvetlenül a Bécsi kapu szomszédságában vadonatúj „üvegpalota” áll, két hatalmas vasbeton toronnyal. Innen irányítják hazánk villamosenergia ellátását. Fél éve költözött ide a szomszédos Űri utcából a Magyar Villamosipari Művek Országos Villamoselosztó Üzeme. A változás óriási. Három évtizeden keresztül ugyanis a föld alatt, 40 méter mélyen működött az üzem. Az itt dolgozóknak még mindig szokatlan, hogy az üvegfalak átengedik a napsugarakat. Pintér Tibor, a teherelosztó üzem vezetője kalauzolt bennünket végig az épületben, amelyben működés közben láthattuk a legújabb műszaki, technikai berendezéseket. — Tevékenységünk két nagy munkaterületet ölel fel: az üzemelőkészítést és a diszpécser irányítást. Hozzánk tartozik az ország 15 alaperőműve. az egész nagvfe- szültségű hálózat és valamennyi transzformátorállomás. Az üzemelőkészítők feladata, hogy a több éves statisztika, valamint a népgazdasági fejlődést jelző mutatók alapján megtervezzék a várható fogyasztást és a termelést. Éves, havi, napi és órás menetrendet készítenek, amely szerint az erőműveknek működniük kell. Persze a legalaposabb és körültekintőbb tervezés sem lehet tökéletes. Bármelyik pillanatban történhet váratlan esemény (üzemzavar, időjárás változás) és a menetrendet meg kell változtatni. Ez viszont már a diszpécser- szolgálatra vár. Feladata olyan, mint egy karmesteré: a percről percre változó igényeknek megfelelően irányítja, összehangolja hazánk villamosenergia termelését. — Milyen információk alapján végzik a diszpécserek ezt a munkát? — A műszerek szüntelenül ellenőrzik, mérik a fogyasztói terhelés változását, valamint a vezetékek és a transzformátor állomások állapotát. Az információk kábeleken érkeznek hozzánk. Az igényeket úgy kell kielégíteni, hogy az a lehető leggazdaságosabb legyen. A diszpécseri munka tehát nemcsak gyorsaságot, hanem nagy körültekintést is követel. Napjainkban olyan nagy mennyiségű adat fut be, hogy azokat az emberi agy képtelen átlátni, rendszerezni. A nemrég vásárolt japán gyártmányú számítógépünk már próbaüzemei. Tervezzük, hogy a számítógép irányítja majd az erőművek között az optimális teherelosztást is. A diszpécser egy gombnyomásra megkapja a géptől a szükséges adatokat, így másodpercek alatt átlátja a fogyasztás változásait. A számítógép egyébként hazánk három legnagyobb erőművével közvetlen kapcsolatban áll, tehát az ottani termelést akár 'a diszpécser közbelépése nélkül is irányíthatja. — Az új üzem műszaki színvonala még az ezredfordulón is kielégítheti az igényeket, bár a fogyasztás évről évre nő. Az új központ lehetővé tette, hogy nemzetközi kapcsolatainkat tovább bővítsük. Immár másfél évtizede együttműködünk az európai KGST országokkal, importszükségleteinket a baráti országokból tudjuk kielégíteni. Az idén például szükségleteink 20 százaléka érkezik határainkon túlról. A villamos rendszer egyesülése — hét országgal — már korábban megtörtént. Néhány hete működik a viny- nyica—albertirsai magasfeszültségű távvezeték és transzformátorállomás, amelyen 750 kilovoltos áram érkezik hazánkba. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a KGST- országok villamosenergia rendszerének összkapacitása .80 ezer megawattról 220 ezerre emelkedett. Az együttműködés teljes biztonságot nyújt és ami ugyancsak fontos: elősegíti a gazdaságos energiatermelést is. A. É. Munkájuk meghatározó Termelési rendszerek zárszámadó közgyűlése Bélapátfalván Uj ipartelep A bélapátfalvi új cementmű építkezésén befejeződött az első üzemegység, az agyagbánya kialakítása. Így induló készletet gyűjthetnek az első gépsor üzemi próbáira. A program szerint az idén százezer tonna cement termelésével búcsúzik Bélapátfalván a század elején épült régi üzem, amely az ország első cementgyára volt. Ebben az évben szóhoz jut már az elődöt felváltó új ipartelep, amelynek két gyártósora ugyancsak százezer tonna cementet készít az országnak. Az új ipartelep termelésének fokozatos kibontakoztatásával a jövő évben várhatóan 800 ezer tonna cementet állítanak elő Bélapátfalván, 1981-ben pedig már több mint egymillió tonnát, ami lehetővé teszi, hogy hazai cementiparunk import nélkül fedezze az ország ellátását. Kedden tartotta zárszámadó közgyűlését a héki cukorrépa és a gabona és ipari növény termesztési rendszer a Héki Állami Gazdaság központjában, valamint az Aranyiakat étteremben. A két gazdasági társulásnak nagy jelentősége van a megye mezőgazdasági üzemeinek növénytermesztésében. Mert például a GITR-nek, mint ahogy az a tanácskozáson elhangzott, a megye 58 tsz-e közül negyvennel van kapcsolata, és Szolnok megyében több mint 73 ezer hektáron, a mezőgazdaságilag művelt terület mintegy 13 százalékán termelik a búzát, kukoricát, árpát, napraforgót és káposztarepcét a rendszer szaktanácsai szerint. Természetesen a megye határain kívül is érdekelt a társulás. Tíz megyében 192 gazdaság — 241 ezer hektárral tartozik a rendszerhez. Hasonló jelentőségű a HCR is. Tavaly 11800 hektárról 365 mázsa répát takarítottak be hektáronként a rendszer gazdaságai, és a termés cukortartalma is meghaladta a 17 százalékot. A GITR és a HCR szakemberei a múlt évhez hasonló jó eredményeket terveznek az idén is, de a hozamok fokozása mellett a fő hangsúly a technikai színvonal emelése, a műszaki szolgáltatások tökéletesítése, valamint a szaktanácsnyújtás szélesítésére esik. „Üvegpalota” a budai várnegyedben
