Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-22 / 68. szám

1979. március 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KISZ-díjakat adtak át Az ifjúság nevelésében, művelődésében kiemelkedő érdemet szerzett fiatalokat az idén második alkalommal ju­talmazta az ifjúsági szövet­ség KISZ-díjjal. A magas el­ismeréseket tegnap a KISZ KB székházában megtartott ünnepségen Maróthy Lász­ló, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára nyújtotta át. Az ünnepségen ott volt Övári Miklós, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára és Aczél György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a Poli­tikai Bizottság tagjai, vala­mint politikai, társadalmi és kulturális életünk számos ve­zető személyisége. KISZ-díjat kapott az Avas Táncegyüttes, a Déldunántú­li Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat „Che Guevara” ifjú­sági szocialista brigádja, Gosztolainé Turtsányi Zita, a veszprémi 306. számú Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet kulturális nevelőtanára, He­gedűs D. Géza színművész, Iglódi István rendező, a Ka­láka együttes, Klenjánszky Tamás, az Ifjú Zenebarátok magyarországi szervezetének elnöke. Magyar Zoltán olim­piai-, kétszeres világ- és há­romszoros Európa-bajnok tornász, a soproni határőr­kerület „Kellner Sándor” if­júsági klubja és Szilágyi Ákos kritikus. Barabás János, a KISZ KB titkára köszöntötte a vendé­geket. — Az ifjúsági szövetség el­ismerését jelképező díj mél­tón szolgálta az alapító szán­dék valóra váltását: olyan fiatalok munkásságát érté­kelte magasra, akik több éven át példaadó tevékenységük­kel, az ifjúság közművelődé­sében végzett nevelő, irányí­tó és szervező munkájukkal, kiemelkedő alkotó- és előadó- művészi tevékenységükkel lényegesen hozzájárultak a KISZ nevelési céljainak meg­valósításához. Katona Imre fogadta Johannes Kabint Katona Imre, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának titkára tegnap a Par­lamentben fogadta Johannes Kabint, az Észt SZSZK Leg­felsőbb Tanácsa elnökségé­nek elnökét, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnökhelyettesét. Az észt delegáció ma folytatja Szolnok megyei programját. Diákkörök országos konferenciája kezdődött Egerben a Technika Házá­ban tegnap ünnepélyesen megnyitották a 14. országos tudományos diákköri konfe­renciát. A megnyitó ünnep­ségen az ország mintegy 20 felsőoktatási intézményének vezetői, tanárai, hallgatói vettek részt. Az elnökségben foglalt helyet dr. Polinszky Károly oktatási miniszter is. Kjusztendil megye küldöttei a BVM szolnoki gyárában és Karcagon Ismerkedés az üveggyártással A vasárnap óta Szolnok megyében vendégeskedő Szlavcso Sopov, a Bolgár KP Kjusztlendil megyei Bizottságának ipari titkára és Stefan Tonev, a Szakszervezetek megyei Tanácsának elnöke tegnap délelőtt a BVM szolnoki gyárát látogatta meg. A testvérmegye küldötteit elkísérte Szűcs János, az MSZMP megyei bizottságának titkára. A vendégeket dr. Kozma Tibor, a Beton- és Vasbeton- ipari Művek szolnoki gyárá­nak igazgatója és Petrik Sán­dor, a gyár pártvezetőségének titkára fogadta. / Dr. Kozma Tibor rövid tá­jékoztatást adott a gyár gaz­dasági fejlődéséről, a dolgo­zók szociális körülményeiről és az elkövetkező évek fel­adatairól. Petrik Sándor be­számolt a gyárban folyó párt­munkáról. Ezután Kozma Tibor vezetésével a vendé­gek üzemlátogatáson vettek részt. Kjusztendil megye képvi­selői ebéd után Karcagra utaztak, Szűcs Jánosnak, a megyei pártbizottság titkárá­nak kíséretében. Az MSZMP karcagi Városi Bizottságán a vendégeket Zagyi János, a városi pártbizottság első tit­kára és Kundra József, Kar­cag város .tanácselnöke fo­gadta. Rövid beszélgetés után meglátogatták a berekfürdői üveggyárat, ahol Suha Zol­tán, a gyár igazgatója, Fagyai Imre, a pártalapszervezet tit­kára és Szabó Lőrincné, a szakszervezeti bizottság tit­kára várta a vendégeket. Su­ha Zoltán, a gyár dolgozói, a párt- és társadalmi vezetők nevében köszöntötte a bolgár testvérmegye küldötteit, majd tájékoztatta őket a gyár éle­téről. Mindenekelőtt elmon­dotta, hogy az üveggyár mű­ködésének jelentős állomásá­hoz érkeztek, mert hamaro­san átadják az új üzemrészt, amely 150 millió forintos költséggel épült. A berekfürdői gyár évente két és fél ezer fajta cikket készít, az új üzemrész mun­kába állása után azonban en­nél ötszázzal több fajtát gyár­tanak. Az igazgató arról is beszámolt, hogy az Üvegipa­ri Művek tizenkét gyára kö­zül övéké a legkisebb, és ez meghatározza feladatát is. Arra kényszerülnek, hogy speciális munkát végezzenek, a termékszerkezetük fontos része tehát híradástechnikai üvegek, adócsövek, világító­búrák, oszcilloszkóp óraüve­gek, tűzálló edények gyártá­sa. A gyár kis méretei miatt nem képes nagy táblaüvegek előállítására. Suha Zoltán a gyár történetének ismertetése során elmondotta, hogy a ma több mint 77 millió forint termelési értéket előállító üzem egy kicsi részvénytár­saságból fejlődött ki, amely 1939-ben települt erre a helyre, egy gázkút kihaszná­lására. Az 1949-es államosí­tást követően sok huzavona után 1958-ban önálló gyár lett a berekfürdői. Abban az évben csupán 800 ezer forint termelési érték előállítására voltak képesek, 1972-ben ez az összeg elérte a 28 milliót. 1973-ban készült el a gyár hosszútávú fejlesztési prog­ramja, amelynek köszönhető­en erre az évre már 90 mil­lió forintos érték előállítását tervezhetik. Az igazgató nem titkolt büszkeséggel beszélt a gyár különlegességéről, a fátyol­üvegről, amely helyi talál­mány, 1971 óta berekfürdői szabadalom. A szép formájú használati és dísztárgyakat fúvással, préseléssel és újabban cent­rifugálással készítik a gyár dolgozói, akik jelenleg négy­százan, 1980 végére négyszáz- hatvanan lesznek. A takaré­kosság szellemében egyéb­ként az új csarnok teljes technológiai terve a „gyár­kapun belül” készült. Az igazgató tájékoztatója után a vendégek üzemláto­gatáson vettek részt, minde­nekelőtt az üveggyártás alap­elemeivel ismerkedtek meg, majd az iparművészeti mű­helyben megcsodálták a gyár tehetséges alkotóinak mun­káit. Kjusztendil megye küldöt­teinek karcagi programja a Magyar—Bolgár Barátság Tsz-ben folytatódott, ahol fo­gadta őket Kasuba János, a közös gazdaság elnöke, Ba­logh József, a szövetkezet pártbizottságának titkára és Konrád József elnökhelyettes. Kasuba János rövid tájé­koztatójában elmondta, hogy a karcagi szövetkezet tagjait ,három éve szoros barátság fűzi a Kjusztendil megyeiek­hez, hiszen minden évben többen is meglátogatták Bulgáriát, itthon pedig vendégül látják a Kjuszten­dil megyeieket. Szeretnék még jobban kiszélesíteni a kapcsolatokat, mert a gazda­ság mérete — 19 ezer 600 hektár — hasonló a bulgáriai gazdaságok méreteihez, van tehát mit tanulnunk egymás­tól. Szlavcso Sopov, a Bolgár KP Kjusztendil megyei Bi­zottságának ipari titkára. Stefan Tonev, a szakszerve­zetek megyei tanácsának el­nöke, valamint kísérőjük, Szűcs János, az MSZMP Szol­nok megyei Bizottságának titkára az esti órákban érke­zett vissza a megyeszékhely­re. B. J. Fotó: K. I. II villamosenergia fellegvárában Innen irányítják az ország villamosenergia ellátását A budai várnegyedben, közvetlenül a Bécsi kapu szomszédságában vadonatúj „üvegpalota” áll, két hatal­mas vasbeton toronnyal. In­nen irányítják hazánk villa­mosenergia ellátását. Fél éve költözött ide a szomszédos Űri utcából a Magyar Vil­lamosipari Művek Országos Villamoselosztó Üzeme. A változás óriási. Három évti­zeden keresztül ugyanis a föld alatt, 40 méter mélyen működött az üzem. Az itt dolgozóknak még mindig szokatlan, hogy az üvegfalak átengedik a napsugarakat. Pintér Tibor, a teherelosz­tó üzem vezetője kalauzolt bennünket végig az épület­ben, amelyben működés köz­ben láthattuk a legújabb műszaki, technikai berende­zéseket. — Tevékenységünk két nagy munkaterületet ölel fel: az üzemelőkészítést és a disz­pécser irányítást. Hozzánk tartozik az ország 15 alap­erőműve. az egész nagvfe- szültségű hálózat és vala­mennyi transzformátorállo­más. Az üzemelőkészítők fel­adata, hogy a több éves sta­tisztika, valamint a népgaz­dasági fejlődést jelző muta­tók alapján megtervezzék a várható fogyasztást és a ter­melést. Éves, havi, napi és órás menetrendet készítenek, amely szerint az erőművek­nek működniük kell. Persze a legalaposabb és körülte­kintőbb tervezés sem lehet tökéletes. Bármelyik pilla­natban történhet váratlan esemény (üzemzavar, időjá­rás változás) és a menetren­det meg kell változtatni. Ez viszont már a diszpécser- szolgálatra vár. Feladata olyan, mint egy karmesteré: a percről percre változó igé­nyeknek megfelelően irányít­ja, összehangolja hazánk vil­lamosenergia termelését. — Milyen információk alapján végzik a diszpécse­rek ezt a munkát? — A műszerek szüntelenül ellenőrzik, mérik a fogyasz­tói terhelés változását, vala­mint a vezetékek és a transz­formátor állomások állapo­tát. Az információk kábele­ken érkeznek hozzánk. Az igényeket úgy kell kielégíte­ni, hogy az a lehető leggaz­daságosabb legyen. A diszpé­cseri munka tehát nemcsak gyorsaságot, hanem nagy kö­rültekintést is követel. Nap­jainkban olyan nagy mennyi­ségű adat fut be, hogy azo­kat az emberi agy képtelen átlátni, rendszerezni. A nem­rég vásárolt japán gyártmá­nyú számítógépünk már pró­baüzemei. Tervezzük, hogy a számítógép irányítja majd az erőművek között az optimá­lis teherelosztást is. A diszpé­cser egy gombnyomásra megkapja a géptől a szüksé­ges adatokat, így másodper­cek alatt átlátja a fogyasztás változásait. A számítógép egyébként hazánk három leg­nagyobb erőművével közvet­len kapcsolatban áll, tehát az ottani termelést akár 'a disz­pécser közbelépése nélkül is irányíthatja. — Az új üzem műszaki színvonala még az ezredfor­dulón is kielégítheti az igé­nyeket, bár a fogyasztás év­ről évre nő. Az új központ lehetővé tette, hogy nemzet­közi kapcsolatainkat tovább bővítsük. Immár másfél év­tizede együttműködünk az európai KGST országokkal, importszükségleteinket a ba­ráti országokból tudjuk ki­elégíteni. Az idén például szükségleteink 20 százaléka érkezik határainkon túlról. A villamos rendszer egyesü­lése — hét országgal — már korábban megtörtént. Né­hány hete működik a viny- nyica—albertirsai magasfe­szültségű távvezeték és transzformátorállomás, ame­lyen 750 kilovoltos áram ér­kezik hazánkba. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a KGST- országok villamosenergia rendszerének összkapacitása .80 ezer megawattról 220 ezerre emelkedett. Az együtt­működés teljes biztonságot nyújt és ami ugyancsak fon­tos: elősegíti a gazdaságos energiatermelést is. A. É. Munkájuk meghatározó Termelési rendszerek zárszámadó közgyűlése Bélapátfalván Uj ipartelep A bélapátfalvi új cement­mű építkezésén befejeződött az első üzemegység, az agyagbánya kialakítása. Így induló készletet gyűjthetnek az első gépsor üzemi pró­báira. A program szerint az idén százezer tonna cement ter­melésével búcsúzik Bélapát­falván a század elején épült régi üzem, amely az ország első cementgyára volt. Ebben az évben szóhoz jut már az elődöt felváltó új ipartelep, amelynek két gyártósora ugyancsak százezer tonna ce­mentet készít az országnak. Az új ipartelep termelésé­nek fokozatos kibontakozta­tásával a jövő évben vár­hatóan 800 ezer tonna ce­mentet állítanak elő Bélapát­falván, 1981-ben pedig már több mint egymillió tonnát, ami lehetővé teszi, hogy ha­zai cementiparunk import nélkül fedezze az ország el­látását. Kedden tartotta zárszám­adó közgyűlését a héki cu­korrépa és a gabona és ipari növény termesztési rendszer a Héki Állami Gazdaság köz­pontjában, valamint az Aranyiakat étteremben. A két gazdasági társulásnak nagy jelentősége van a me­gye mezőgazdasági üzemei­nek növénytermesztésében. Mert például a GITR-nek, mint ahogy az a tanácskozá­son elhangzott, a megye 58 tsz-e közül negyvennel van kapcsolata, és Szolnok me­gyében több mint 73 ezer hektáron, a mezőgazdasági­lag művelt terület mintegy 13 százalékán termelik a búzát, kukoricát, árpát, nap­raforgót és káposztarepcét a rendszer szaktanácsai sze­rint. Természetesen a megye határain kívül is érdekelt a társulás. Tíz megyében 192 gazdaság — 241 ezer hektár­ral tartozik a rendszerhez. Hasonló jelentőségű a HCR is. Tavaly 11800 hek­tárról 365 mázsa répát taka­rítottak be hektáronként a rendszer gazdaságai, és a ter­més cukortartalma is meg­haladta a 17 százalékot. A GITR és a HCR szakemberei a múlt évhez hasonló jó eredményeket terveznek az idén is, de a hozamok foko­zása mellett a fő hangsúly a technikai színvonal eme­lése, a műszaki szolgáltatá­sok tökéletesítése, valamint a szaktanácsnyújtás szélesí­tésére esik. „Üvegpalota” a budai várnegyedben

Next

/
Thumbnails
Contents