Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-21 / 67. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. március 21. Megálmodták hatvan éve MEGVALÓSUL NAPJAINKBAN 3Cc mlokx.c<b Munkáslakós-terv 1919-ből A fiatalok lakótelepe Kunszentmártonban ■* fél éli i í Tordáék két gyerekkel januárban költöztek be Szolnokon, a Széchenyi lakótelepen épült másfélszobás otthonukba, amelyet munkáslakás-akcióban vásároltak A füredi buszállomáson Szolnokra, Debrecenbe, Egerbe átszállás nélkül A minap egy könyvben érdekes képre bukkantam. „Munkáslakások tervezete”, szólt a felirat, és a kép alatt a sorok arról tanúskodtak, hogy a jászapáti direktórium 1919 júniusában munkáslakásokat terveztetett, és a tervek eredetijét a Szolnok megyei levéltárban őrzik. Nézem a rajzot. Gondolom, hatvan évvel ezelőtt nagyon rangos, szép, tekintélyt parancsoló épületnek számított egy ilyen nyolcablakos, földszintes ház. Ha megvalósulhatott volna a tervekbe rajzolt álom, emberibb életet élhetett volna sok jászsági munkásember. Igen, ez a régi tervrajz azt bizonyítja, hogy a megszületett munkáshatalom tengernyi gondja- baja, harcok és éhezések közepette is az embert, a nép jövőjét szolgálta. (Milyen életet éltek, akiknek e lakásokat szánták? Kötetek láttak erről napvilágot, írók, költők írtak szép veretes sorokat. Hogyan, ki őrizte meg ezeket a terveket? Nem tudjuk. Megmaradtak és bizonyítanak. Szép, kertes családi házak, új, modem lakótelepek, bármerre utazik az ember, ilyeneket lát. Lakóik munkások, szövetkezeti tagok, értelmiségiek. Az országban 1961 és 1975 között több mint egymillió lakás épült, és 1990-ig — a hosszú távú lakásépítési program szerint — 1 millió 200 ezret kell építeni. És a megyében? Az előző hosszú távú programban 44 120 családi otthon készült el, az új terv pedig 54—58 ezer lakás építését irányozza elő. Legalább ennyire van szükség ahhoz, hogy nálunk is valóság legyen az, amit az MSZMP Központi Bizottsága így határozott meg: „Arra kell törekedni, hogy az állam és a lakosság együttes erőfeszítésével 1990-ig a lakásigények nagy része fokozatosan kielégíthető legyen.” Mennyi munkás költözött és költözik majd új lakásba? Erről nem készült és nem is készül statisztika. Azt viszont nagyon jól tudjuk, hogy az állam nagyon sok segítséget ad — elsősorban a a munkásoknak ahhoz, hogy szén. nyugodt otthont teremtsenek maguknak. A munkás- lakás-építési akció 1973-ban kezdődött az országban és amelynek keretében sok ezer családi hajlék létesült. Munkáslakások tervezete — 1919. Munkáslakás-építési akció — 1973. Közös cél, közös tartalom — csak a megvalósítás már magasabb színvonalon történik. Részlet az Országos Taka- rékpéniAár tájékoztatójából: „A párt és a kormány ... megkülönböztetett figyelemmel kíséri az állami vállalatok munkásainak lakáshelyzetét,1 problémáinak megoldási lehetőségeit. Az állami lakásépítés keretében a munkások lakáshoz juttatása csak korlátozott számban lehetséges, ezért a magánlakásépítés keretében számukra olyan kedvezményes pénzügyi feltételeket állapítottak meg, amelyek mellett a lakásépítés és -vásárlás jövedelmi és szociális helyzetükkel arányban álló teherviseléssel jár.” A kedvezményes pénzügyi feltételek elsősorban azt jelentik, hogy a munkások előtörlesztéseként a lakás árának csupán 10 százalékát kell befizetniük, de a háromvagy több gyermekes családok az előtörlesztés részbeni vagy teljes elengedését is kérhetik. De ennél sokkal nagyobb jelentőségű, hogy az állam a munkáslakásokhoz — attól függően, hogy hány szobás a családi hajlék — 60 ezertől 100 ezer forintig terjedő támogatást ad. Ehhez járul még a mindenki által ismert — két gyermek „vállalása” esetén járó — 60 ezer forintos szociálpolitikai kedvezmény. Emellett- a vállalatok is adnak segítséget: a lakásépítési alapból — esetenként kamatmentes — kölcsönt nyújtanak minimálisan 15 évi visszafizetésre, ami a lakás árának legalább 20 százaléka. A többi pénzt a vásárláshoz az OTP adja kölcsön, 35 évre 1 százalékos kamat mellett, Mit jelent ez a gyakorlatban? Szolnokon, a Széchenyi lakótelepen egy kétszobás lakás eladási ára 544 ezer forint. A kedvezményekkel csökkentett ár 404 ezer. A munkás befizet negyvenezer forintot, a vállalat nyolcvan- ezret. Természetesen az ár attól függően változik, hogy milyen komfortfokozatú a lakás, milyen technológiával épült és így tovább. Egy tény: amíg a munkáslakásoknál az előtörlesztések átlaga 30—31 ezer forint, addig a többi, OTP- vagy lakásszövetkezeti lakásnál 120 ezer. Szolnok megyében 11 településen — Szolnokon, Jászberényben, Martfűn, Tisza- földváron, Karcagon, Török- szentmiklóson, Tiszafüreden, Mezőtúron, Jászárokszállá- son, Kunszentmártonban, Túrkevén — 1900 munkáscsalád költözött vagy költözik a közeljövőben új otthonba. Ez azt jelenti, hogy az országos akcióból mi 4,9 százalékban részesültünk. Az 1900 lakáshoz az állam 91,5 millió forint támogatást és 68,3 millió forint szociálpolitikai kedvezményt nyújtott. A vállalatok 65 millió forinttal járultak hozzá, az OTP 215 millió forint kölcsönt adott. Csak néhány példa: a Hűtőgépgyár öt év alatt 50, a Volán 7. sz. Vállalata 10, a Tisza Cipőgyár 9;5 millió forintot ad e célra. Ez a kedvezmény teremtett lehetőséget arra is, hogy a megyében 75 százalékban sikerült megszüntetni azokat a régi uradalmi cselédlakásokat, amelyekben sok állami gazdasági dolgozó és családja élt. Rengeteg pénz ez. Ám legyünk őszinték, ez az éremnek csak az egyik oldala. A munkáslakás-építés sem mentes gondoktól. Az adósság mégiscsak nagy. a lakások tulajdonosai nyugdíjas korukig törleszthetik. A havi részletek általában 800— 1500 forint között vannak. Mindehhez hozzájön a lakások rezsiköltsége. A fiatal házasok — de az idősebbek is — nem egyszer OTP-köl-, csönre vesznek bútort, televíziót, háztartási gépet, és annak részleteit is fizetniük kell. Ha mindent összeszámolunk,- akkor legalább az egyikük fizetését minden hónán elején „csekken befizetik”. Spórolni kell tehát, ha ki akarnak jönni a keresetükből. De mindezek sem kisebbíthetik a munkáslakás-építési akció jelentőségét. Azt, hogy az idén is — az elképzelések szerint — legalább 400—450 család jut a megyében így otthonhoz. A segítség még hatékonyabb lehetne, ha olcsóbb lakások is épülnének — elsősorban a megyeszékhelyen — mert vidéken még nem a házgyári technológia uralkodik, következésképpen lényegesen olcsóbbak a lakások. Vannak, akik azt mondják: olcsóbb és nagyobb lakásokra van szükség, ahol. ha kell, két-három generáció is együtt élhet. Hogy ne termelődjön újra a lakásigénylők száma. Olcsóbb, korszerűbb, a modern ember életvitelének megfelelő otthonokat kell a tervezőknek álmodniuk, a lehető legolcsóbb áron. A 60 évvel ezelőtti terv megvalósult. Emberi életet élnek a ma munkásai, emberhez méltó körülmények között. Nem kis erőfeszítésünkbe került, amíg idáig jutottunk. Az eltelt évek alatt tömegesen kellett munkáscsaládokat méltó otthonhoz juttatni. Ezután is sok lakást kell építeni, többet, mint az előző tervidőszak alatt, de most már célul tűzhetjük magúink elé azt is. hogv a tervezett, átlagosan 56 négyzetméter alapterületű lakások, ha szükséges. két kisebb lakás későbbi összekapcsolásával, olykor egy nagyobb szétválasztásával, követni tudják a családban végbemenő változásokat. És főként olyan otthonok legyenek, amelyekre nyugodtan mondhassa tulajdonosa: olyan lakásom van, amely nemcsak nagyságával, felszereltségével és minőségével, hanem kulturált környezetével is teljes mértékben kielégíti családom igényeit. Varga Viktória Fotó; Kőhídi Imre Alig múlt fél éve, hogy Tiszafüreden a vasútállomás tőszomszédságában elkészült a modern, új autóbuszállomás, ahonnan nemcsak a vasútállomás, hanem az orvosi rendelő is néhány perc alatt megközelíthető, sőt három megyeszékhely (Szolnok, Debrecen, Eger) illetve a Hortobágy közvetlenül, átszállás nélkül is elérhető. A felsorolt városokon kívül reggel 5 óra 25-től este 20 óra 10-ig folyamatosan érkeznek illetve* indulnak járatok a járás községeibe, valamint Karcagra. Csütörtök: kosaras nap Átlagosan naponta félezer — esetenként ennél is több — utas fordul meg az állomáson. A menetrendről, az indulási oldalon kap az utas tájékoztatást nyolc órától délután négyig az információs szolgálattól is lehet felvilágosítást kérni. Mindezeken túl, a forgalmi irodából hangosbemondó hívja fel a várakozók figyelmét az érkező és induló autóbuszokra. Érdekes, tiogy hétközben csütörtök a legforgalmasabb, mivel ekkor temérdek eladó, vásárló érkezik. Egyek- ről. Poroszlóról, valamint a járás többi községeiből a heti piacra. Bár az árubehozatal jelentős, a váróterembe semmiféle élő álllatot (kacsa, liba, tyúk, kutya, stb.) nem szabad bevinni, és ezt a tilalmat eddig meg is tartották a piacra igyekvők. Az egész létesítmény, így a várótermi részleg is központi fűtésű. ízléses, modern bőrfotelek szolgálják az utazók kényelmét, körben az ablakokban muskátlik, tisztaság, rend van mindenütt. Bár a fotelok körül dohányzóasztalok, füstölni tilos, viszont a káros szenvedély hódolóinak egy üvegajtóval ellátott előtér áll rendelkezésére. A legnagyobb utasforgalom délelőtt 10—11 óra és délután fél 2—2 között bonyolódik, ugyanis ekkor indulnak a Tisza vonalával párhuzamos fekvésű településekre (Tiszaderzs, Tiszasző- lős, Abádszalók stb.) a távolsági buszok. A váróterem sarkában egy faráccsal elkerített helyiséé: az Utasellátó Vállalat büféje. Tömény szesz nincs, de a szomjas torkú utas palackozott borok, sör, pezsgő és üdítő italok között válogathat. Kapható még cukorka és csoki, valamint trafikáru is. A harapnivalót a szendvics, a debreceni és a virsli képviseli. Az árak III. osztályúak, de a legnagyobb elismerés mégis az: semmiféle kocsmás jellege nincs a büfének. Rendbontás eddig nem volt, bár az is igaz, hogy a „nehéz fiúkat” az innen kőhají- tásnyira levő apák boltjai „elszippantják”, hiszen a mindennapi kínálathoz ott a pálinka és a rum is hozzátartozik. Fura módon viszont a mai napig nincs hírlapárusítás az autóbusz-állomáson (!). Pedig vevő lenpe, hiszen a napi félezer átutazó közül jóné- hányan a folyékony és szilárd táplálékon kívül az írott betűt is igényelnék. Lassan, bandukolva Ami a 'menetrend pontosságát, betartását illeti, a helyi járatok esetenkénti késései túlnyomórészt a tél és technikai hibák számlájára írandók. Bár előfordulnak „csúszások”, jelentősebb írásbeli panasz még mindezideig nem érkezett a vezetőséghez. Viszont a Szolnokra rendszeresen utazók szinte kivétel nélkül nehezményezik, hogv a 99 kilométernyire levő megyeszékhely megközelítése — még késés nélkül is — majd három óra buszozást igényel. És korunkban ez az óránkénti harmincegynéhány kilométeres „sebesség” mindennek mondható, csak éppen gyorsnak nem. Persze, ez a már nem kizárólag tiszafüredi probléma. Illetve nemcsak az. D. Szabó Miklós Tiszai csönd A tavaszi jó idő vízpartra csalogatja a horgászat kedvelőit. Képünk a kunszentmártoni Holt-Körösön készült
