Szolnok Megyei Néplap, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-11 / 35. szám

1979. február 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 CSflláDBIHÜlSZflBflD Pö Gondolatok a gyermek- irodalomról TÉLÉN IS NYITOTT ABLAKNÁL... Ha télen belépünk egy lakásba vagy munkahelyre, azon­nal megállapíthatjuk, hogy a helyiségben levők szeretik-e a friss levegőt, gyakran szellőztetnek-e, vagy pedig féltve őrzik a meleget, és nem nyitnak ablakot. Az áporodott levegő „ked­velőinek" arcszíne fakó, kedélyállapotuk legtöbbször nyomasz­tó, igen gyakran szenvednek fejfájásban. Még súlyosabb egészségügyi következményei lehetnek, ha az elhasznált leve­gőjű helyiségben dohányoznak is. Vannak családok — szeren­csére egyre kevesebben —, ahol még lefekvés előtt sem nyit­nak ablakot, nehogy „kiengedjék a meleget". Ez nagyon helytelen gyakorlat. Nem. szabad félni a friss levegőtől téli hidegben sem! Szervezetünknek feltétlenül szüksége van tiszta levegőre, hogy egészséges maradjon. A lélegzés által a szervezetbe kerülő oxigén az életet je­lenti. Ezért nem mindegy, hogy oxigéndús, tiszta, vagy elhasznált, rossz levegőt szí­vunk be. A légzés és a vér­keringés szoros kölcsönhatás­ban vannak egymással. Ha az egyes szövetek vérellátása rossz, ha az anyagcsere sa­lakjai meggyűlnek a szerve­zetben, az izmok gyorsan el­lankadnak. Az oxigénellátott­ságtól különösen nagymér­tékben függ az idegsejtek működése. Ha az idegsejtek kevés oxigént kapnak, a szer­vezet gyorsabban kimerül, fejfájás, rossz közérzet és ha­sonló panaszok támadnak. De lehetnek súlyosabb követ­kezményei is. Mi hát a te­endő? Otthon és a munkahelyen, naponta többször nyissunk ablakot, hogy a levegő kicse­rélődjék, a néhány perces szellőztetés alatt ne tartóz­kodjunk az ablak közelében, nehogy a hirtelen hőmérsék­letváltozás meghűlést okoz­zon. A légcsere gyorsabban létrejön, ha egy kis időre aj­tót, ablakot kinyitunk. A rendszeres szellőztetésre még nagyobb szükség van ott, ahol dohányoznak. A do­hányzás egészségre káros ha­tása köztudott. Nemcsak a dohányos ember egészsége forog veszélyben, hanem a helyiségben tartózkodó „pasz- szív dohányosoké” is. A gya­kori szellőztetés véd a do­hányfüsttel szennyezett leve­gő káros hatása ellen. Még többet teszünk egészségünk érdekében, ha a kiszellőzte­tett szobában néhány mély­légzést végzünk. Az alvás biológiai szükség- szerűség alvás közben a szer­vezet új energiákat halmoz fel. Amilyen mértékben igényli szervezetünk nappal a friss levegőt, olyan fontos, hogy éjjel is tiszta levegőjű szobában aludjunk. Tehát le­fekvés előtt télen is nyissuk ki az ablakot és alaposan szellőztessük ki a szobát, ahol alszunk. Még jobb, ha télen is — amikor nincs nagyon hideg —, nyitott ablaknál al­szunk. Ilyenkor természete­sen ne tárjuk ki az ablakot, hanem szellőztetés után egy rést hagyunk rajta, hogy a levegő egész éjjel folyamato­san kicserélődhessen. Ebben az esetben azonban vigyáz­nunk kell arra, nehogy meg­fázzunk. A takarónak /elég melegnek és elég hosszúnak kell lenni, hogy egész testün­ket, vállunkat is betakarja. Gyermekek részére legjobb a hálózsák, így forgolódás köz­ben nem csúszik le róluk a takaró. Az egészséges időseb­bek is alhatnak résnyire nyi­tott ,!ablak mellett. A friss levegő — a legjobb termé­szetes altatószer idősebb és fiatalabb korban egyaránt. Nyitott . ablaknál télen is végezzünk el néhány torna- és légzőgyakorlatot. Minden reggel és minden este. Ne közvetlenül az ablak előtt tornázzunk, hanem attól tá­volabb eső helyen, hogy ne érjen a hideg levegő közvet­len közelről. Ha a levegő hő­mérséklete mínusz körül van, akkor ne nyitott ablaknál, hanem jól kiszellőztetett szo­bában végezzük a légző- és tornagyakorlatokat. Ne feledjük el, a friss le­vegő az életünket hosz- szabbítja meg ... Fási Katalin Kevés olyan könyv je­lent meg eddig Magyar- országon, amely a gyer­mekirodalmi alkotásokat elemzi, értékeli. Ezért is vehetjük örömmel kézbe Petrolay Margit Gondo­latok a gyermekiroda­lomról címmel megjelent kötetét, amely szempon­tokat ad egy-egy gyer­mekvers, mese, vagy if­júsági regény megköze­lítéséhez. Erre szükség is van, mert sokszor elő­fordul, hogy csak bot­ladozunk a gyermeke­ink, tanítványaink előtt oly egyszerűnek, ter­mészetesnek tűnő mese­világban. Megfeledke­zünk arról, hogy mi is voltunk gyermekek. He­lyette elővesszük a gyer­meki nyitott szemmel, gyermeki őszinteséggel szemben álló okoskodá­sunkat, ami többet árt, mint használ. A könyv elgondolkod­tató adatokat tartalmaz arról is, hogy a gyerme­kek kedvelt meséi kö­zött az első helyen sze­repelnek — az óvodában és az iskolában tanul­takkal szemben — a csa­ládban hallott, tanult mesék. Ebben óriási sze­repe van annak is. hogy ezeket a meséket a gyer­mek az édesanyjából, édesapjától vagy a nagy­szülőktől hallotta, akik­hez a legtöbb szál köti. A családnak így kiemelt feladat jut, ami a fele­lősség érzete nélkül vi­szont semmit sem ér. Madár János Térelválasztó házilag A térelválasztó készítéséhez 4 db 40x160 cm-es méretű falemezre van szükségünk, melynek vastagsága 22 mm-es legyen. A falemeze­ket felhasználás előtt célszerű dörzspapírral simára csiszolni. A huzat így könnyebben csúszik a lemezen. * A spanyolfal bevonásához 6,6 mxl,2 m méretű anyagot vegyünk. Tetszés szerint 2 színű anyagból is készíthetjük a huzatot. Ha két­féle anyagból készítjük a huzatot, először a szélességét, majd az anyagból kirajzolt minta szerint a hosszabbik oldalát szabjuk ki. Hogy a huzatnak oldala is .legyen, figyelembe kell venni a szabásnál az összevarráshoz szükséges plusz 2,2 cm-t. Tehát 40+2,2 cm szélesre szabjuk az egyes oldalakat. Mielőtt az anyagok oldalát összevarr­juk, 10—10 cm-es távolságokra szalagpántot varrunk az oldalára, (összesen 30 db-ot készítünk.) A két szélső huzatnak csak a belső oldalára, a két belső lemezhuzat mindkét oldalára varrjuk a szalag­pántokat. Oly módon varrjuk fel, hogy az egymással szembenálló lemezek oldalán váltakozva 10—10 cm szalagpánt, illetve üres rész következzen (szélessége a söprűnyél vastagságától függ). A faleme­zek összekapcsolása 3 db söprűnyéllel történik, amelyeket a szalag­pánton keresztül felülről lefelé csúsztatunk a lemez oldalán. A 3 leg­alsó szalagpántot alul összevarrjuk, hogy a söprűnyél ki ne csússzon. A kész huzatot, melynek felső részét összevarrjuk, ráhúzzuk az egyes falemezekre, és kisimítjuk. Majd a söprűnyelekkel összeerő­sítjük. A farészeket így teljesen láthatatlanná tettük. A spanyolfal aljára tetszés szerint 8 db fémkereket szerelhetünk fel, hogy köny- nyebben mozgatható legyen. Ahány arc, annyi frizura. Nem mindig célszerű fri­zuránkat a legutolsó divat szerint fésülni. Mégpedig azért nem, mert a különböző arctípusokhoz más-más fri­zura illik. Rajzainkkal némi segítsé­get szeretnénk nyújtani a he­lyes fazon kialakításához. A felső sorban a javasolt, az al­só sorban az előnytelen fri­zurákat mutatjuk be az arc­típusokhoz. 1. Négyszögletés arc Ez a típus félhosszú, laza hullámos hajat igényel, a homlokba is fésüljünk fürtö­nalakat. Tilos a fejtetőhöz la­pított, fül mögé erőszakolt hajviselet, amitől — az egyébként kedves kerek ar­cocska — labdaszerűen kike­rekedik. 3. Háromszögletű arc Szinte az egyetlen típus, amely megengedheti magá­nak a különleges frizurákat is. így például igen vonzó az úgynevezett apródfrizura, amelynek hossza állig ér. Mellőzzük a szigorúan hátra­szorított hajat, vagy a fejte­tőre biggyesztett „paradi­csom” kontyot. Uzsonnára, vacsorára Az alábbiakban néhány könnyű szendvicset ajánlunk uzsonnára, vacsorára, ame­lyet kirándulásra is magunk­kal vihetünk. Ajánlatos szendvicsünket rozskenyérből készíteni, mivel nehezebben szárad ki, mint a fehér ke­nyér, és kalóriaértéke is ki­sebb. A szendvicsünket úgy készítjük el, hogy a rozske­nyér egyik felét bekenjük, il­letve rátesszük a felvágottat, sajtot stb. és egy másik üres kenyérszeletet ráborítunk. Sajtos szendvics Kenyerünket vékonyan kenjük meg margarinnal, és tegyünk rá 1 szelet félzsíros sajtot. Szeleteljünk fel egy almát, és tegyünk rá néhány szeletet, majd tegyük rá a kenyér üres felét. Tojásos szendvics A rozskenyeret vékonyan kenjük meg margarinnal,. te­gyünk rá 1 felszeletelt ke­ménytojást, sót, szórjuk meg apróra vágott petrezselyem­mel, és karikázzunk rá 1 pa­radicsomot. Szendvics csirkehússal Vékonyan kenjük meg a kenyér egyik felét margarin­nal, majd egy egészen vékony mustárréteggel kenjük meg. Tegyünk rá hideg csirkesül­tet (lehetőleg csont nélküli részt), tetejére pedig narancs­vagy mandaringerezdeket te­gyünk. Szalonnás szendvics A kenyér egyik felét véko­nyan kenjük meg margarin­nal, majd tegyünk rá körül­belül 2 angolszalonna szeletei, zsíros része nélküh Reszel­jünk rá retket, sózzuk és te­hetünk rá egy vékony réteg majonézt is. Tonhalas szendvics A kenyeret vékonyan meg­kenjük margarinnal és 3 dkg- nyi főtt tonhalat teszünk rá. Tetejére 1 nagy narancssze­letet teszünk. Salátalevéllel díszítjük. Rokfortos szendvics A kenyeret vékonyan meg­kenjük margarinnal és 3 dkg- nyi rokforttal. Tetejére vé­kony szeletekre vágott retket teszünk. két. Az így kialakított frizu­ra kellemes keretet ad, s lá­gyítja a kemény, szögletes arc kontúrját. A homlokból ki- és hátrafésült haj előnytelen, ugyanígy a fül mögé simított, szigorú kontyba csavart fri­zura is. 2. Kerek arc Célszerű, ha a haj egy kis­sé az arcba hajolva, megsza­kítja annak kerekded vona­lát. A hosszú hajnál itt is előnyösebb a félhosszú. Ré­szesítsük előnyben a lágy hullámokban kifelé ívelő vo­4. Hosszú arc Ezt az arcot kellemes ke­retbe foglalja a most diva­tos, homlokba hajló, loknis, csigákba göndörödő, állig érő frizura. Célja, hogy inkább vízszintesen tagolja, egy kissé szélesítse a keskeny, hosszú­kás arcot. Jól érzékelteti a rajz, mennyire hátrányos en­nek a típusnak az egyenes, lógó haj, a homlokból kifé­sült, fül mögé igazított frizu­ra, amely optikailag még job­ban nyújtja ezt az arcformát. <BK) (D betüdominö A dominóköveket rakjátok egymás mellé úgy, hogy a be­tűk folyamatosan olvasva egy magyar költő (1883-1941) nevét adják eredményűit Ki a költő? *I9M!W st!<t°S :s3i[sj63N Bodnár István: Téli vers Fölöttünk a dunyhánk, hóharmatja hull ránk. Pajta előtt fölnyergelve, táltos szánkó-kancánk. Ereszkedik térdre, tündérkedve kérve, Repíteni Télkirálynak, gyémánt-erdejébe.

Next

/
Thumbnails
Contents