Szolnok Megyei Néplap, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-11 / 35. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. február 11. Különlegességek az agrárpiacon VILÁGHÍRŰ NAGYVÁLLALATAINK A Videoton Az elektronikus számítógépek mellett a központi egységhez kapcsolódó perifériák is készülnek a Videotonban. Képünkön: a display készülékek logikai kártyáit vizsgálják Most már esztendők óta — egy-két cikktől eltekintve —, maradéktalanul ki tudjuk elégíteni mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből a hazai szükségletet. Az élelmiszergazdaság szerepét, jelentőségét az is jelzi azonban, hogy az ágazat exportérdekeltsége egyre inkább növekszik. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeknek ugyanis mintegy 35 százaléka exportra kerül. A szocialista exportból az élelmiszer- gazdaság részesedése 14—15 százalék, míg a dollárelszámolású exportból 35—40 százalék. Ahol az összes termelésnek ilyen jelentékeny hányada kivitelre kerül, abban az ágazatban különösen élesen vetődik fel a gazdaságosság, a versenyképesség. Az mindenesetre jó dolog, hogy számos termékünket kedvelik, elismerik. A birkahús, az étolaj, a dobozolt sonka, a marhahús, többféle minőségű bor, néhány konzervünk, tipikus jelzők, — ízletes, márványozott, zamatgazdag stb. —, kíséretében honosodott meg sok ország piacán. És még nem is beszéltünk olyan, évtizedek óta bevezetett magyar élelmiszerről, mint például a méz, a paprika, a téliszalámi. Ezek a termékek különleges helyet vívtak ki maguknak az exportban. Szívesen vásárolják, hajlandók érte többet is fizetni, mint a hasonló jellegű, de kevésbé márkás cikkekért. Ez érthető, hiszen például a téliszalámi minden konkurréns- sel szemben állja a versenyt, s az új technológiával gyártott dobozolt sonka sem marad el ma már a nemzetközi piacon a legismertebb dán. holland és lengyel áru mögött. Versenyképességünk javítása megköveteli, hogy egvrp több ilyen márkás termékkel, piachódító különlegességgel jelenjünk meg a nemzetközi kereskedelemben. Kedvező, magas árat a vevő ugyanis csak annak az eladónak fizet, aki egyöntetűen jó minőségő árut, a várt határidőre, szállít, és rugalmasan alkalmazkodik a változó igényekhez és kívánságokhoz. És a vevők megelégedettsége nemcsak magasabb árat jelent, hanem nagyobb üzleti biztonságot is nyújt. Kevésbé kell félniök a piacokon a helyzet romlásától, a pangástól, vagy a válságtól azoknak az exportőröknek, akik iránt bizalommal vannak a vevők akiknek az árui keresettek. Nehezebb gazdasági helyzetben a vevők először azoknál az eladóknál csökkentik vásárlásaikat, akikkel kevésbé elégedettek, akiknek termékei nem egyenletes minőségűek, esetleg nem elég megbízhatóak a szállításban. Az természetes, hogy a növekvő verseny kifogástalan minőséget, béltartalmat és esztétikus megjelenésű árut kíván. Ehhez pedig a jó minőségű alapanyag mellett gondos feldolgozás és korszerű csomagolóanyag is szükséges. Ám mindezen túl. az is követelmény. hogy a piac minden rezdülésére képes legyen élelmiszeriparunk azonnal reagálni, ha a vásárlók különleges és drága élelmiszert, csomagolást kívánnak, akkor azt is szállíthasson, ha megfizetik. És hogy milyen az exportpiacokhoz való alkalmazkodó képességünk, arra szerencsére már egyre több jó példát lehet találni. Ismert, hogy e népgazdasági ágban a legnagyobb valutaszerző forrásunk ma az állattenyésztés, a hústermelés. Hagyományos exportcikkeink a téliszalámi, a dobozolt sonka, a gyulai kolbász ebből az ágazatból kerül ki. Szerencsére most már a húsipar nagy beruházásai egyre inkább lehetővé teszik, hogy rugalmasabban alkalmazkodhassunk a piaci követelményekhez. Ez pedig azt jelenti, hogy az árviszonyoktól függően szervezzük exportunkat, ha jó árat fizetnek érte és érdemes, akkor élve exportálhatunk, ha a darabolt húsrészek ára magas, akkor azt szállítunk a vásárlónak és természetesen növekvő mennyiségben gyárt-* hatunk magas fokon feldolgozott termékeket, különlegességeket is. Jellemző, hogy milyen gyors karriert futott be a hagyományos szalámi mellett a fekete-bélbe töltött, zöldborssal ízesített szalámi. Ez az új termék alig kétéves múltra tekint vissza, és főként az NSZK-nak szállítottunk belőle, de most már megjelent a holland és a belga boltokban is. Ahhoz tehát, hogy új piacokat is megszerezhessünk, ez az új termék is bizonyítja, hogy különleges, a helyi ízlésekhez, szokásokhoz is alkalmazkodnunk kell. Ezt a felismerést tükrözi a húsipar több új gyártmánya. Közismert, hogy a Közel-Keletre és Afrikába ma már eljut a magyar marha, a juh és a baromfi. Ám az export növelésének az is egy új útja, ha ezeken a piacokon feldolgozott húskészítményekkel is megjelenünk. A gondot eddig az okozta, hogy a magyar húskészítmény főként sertéshúsból készült. Az arab piacon ezzel nem lehetett megjelenni. Felvetődött tehát a kérdés, hogy ha a piac igényli, a magyar húskészítményeket miért ne lehetne marhahúsból is előállítani. A múlt esztendei kiállításon már bemutatták az új különlegességeket: az iszlám előírásainak megfelelően marhahúsból készült, pácolt, sonkatömböt, turistaszalámit. Talán, mert nem tudják tétlenül nézni, hogy üresen álljon óljuk, góréjuk, műveletlenül maradjon a kertjük, tanyakömyékük. A napi munka után sok munkás,' tisztviselő, tsz-tag szorgoskodik állatai körül, mert keresetét hasznos tevékenységgel akarja kiegészíteni, mert kívánja a más jellegű foglalatosságot, ami ráadásul sikert, tapasztalatot ad. Csak a szabad idejükkel kezdeni semmit sem tudók, a kocsmapultot támasztok nem fogják soha megérteni, mi jó van abban, hogy valaki nyár elején füvet kaszál, szénát gyűjt tehenének, nyulának, a terményboltba jár takarmányt vásárolni, a felvásárlóhoz szerződést kötni, új szakkönyvet vásárolni. Napjainkban a portájukon állatot tartók nem magukra hagyott, közömbösen kezelt emberek. A megyei áfész-ek által létesített több mint 100 szakcsoport munkájuk köny- nyítésére hivatott és a mecserkészkolbászt, olasz felvágottat, sonkaszalámit. Ezeket a termékeket arab kereskedők tanácsai szerint fűszerezték, fehér és zöldborssal, paprikával, sóval. És valamennyi termék máris az újdonság erejével hat az arab piacokon. Jó kezdeményezés a mapvar hűtőiparé, amely a hagyományos termékei mellett, tavaly megkezdte a gyorsfagyasztott hagymakocka gyártását. Ez annál is inkább üdvözlendő, mert így magasabb árat kapunk a hagyrháért, így a hagyma jóval tovább tárolható, egész évben ott lehetünk vele tehát bármelyik piacon. Találni más kezdeményezéseket is, amelyek új színfoltot- jelentenek az élelmiszertermelésben, s nem kell hozzá nagyobb jóstehetség, hogy rövid idő alatt megkedvelik az exportpiacokon. — Ilyen például a zabbal hizlalt liba, jó néhány ételízesítőnk, mint például a piros arany, a gulyáskrém, a fokhagymakrém. Néha nem is kell teljesen új terméket kitalálni, hanem a feldolgozás módjában, a kikészítésben szükséges új eljárásokat alkalmazni. A pulykát például darabolva jobban megfizetik, mint egészben, és magasabb árat sikerül elérni ha a csirkemell kicsontozva, bőr nélkül kerül ki a feldolgozó üzemből. Nemcsak a nagy tételekre érdemes tehát odafigyelni. Sok valutát lehet szerezni az úgynevezett apró cikkekért is, ha azok kiváló minőségűek, és különleges igényeket elégítenek ki. Ezért érdemes még nagyobb erőket koncentrálni a termékválaszték bővítésére, újdonságok bevezetésére, mert csak így lehet a meglévő piacok mellé újakat is szerezni, termékeinket gazdaságosan értékesíteni. gye valamennyi termelőszövetkezetében dolgozik háztáji agronómus. A nagyüzemek többsége nemcsak tagjainak, hanem a neki értékesítő egyéb foglalkozású kistermelők takarmánygondjait is igyekszik könnyíteni. Lehetővé teszi a kaszálást, segíti a szállítást. Szolnok megyében 59 takarmányt, takarmánykiegészítőt forgalmazó bolt működik, ahol abrakfélék, tápok vásárolhatók. Egyre több' nagyüzem teszi lehetővé, hopv felszabaduló tarlóin takarmányozásra alkalmas melléktermékeket gyűjtsenek az állattartók, alomszalmát pedig szinte valamennyi ad, haza is szállít. Állami kedvezmények Állami intézkedések is egyengették a ház körüli állattartás ügyét. Többszáz községben, várpsi kerületben módosították az állattartást korlátozó rendelkezést, s egyértelművé tették az állatot, az állati termékeket rendszeresen értékesítők adóAzt mondják, Székesfehérváron néhány idősebb autó- buszvezető *a Videoton kapujánál még úgy mondja be a megállót: Vadásztölténygyár. Lehet, hogy így van. Egy biztos: az addig tömött autóbusz a gyár főbejárata elé érve valósággal kiürül, szinte mindenki itt száll le. Pedig nem ez a végállomás. fl modulé a jövő Ha megkérdeznénk mondjuk ezer embert, mit mond nekik a név: Videoton, majdnem biztos, hogy döntő többségüknek a futballcsapat és a televízió jutna eszébe. Jóval kevesebben tudják azonban azt, ami a gyár életében egyre nagyobb jelentőségű: a Videotonban ma már legalább annyira fontos az elektronikus számítógépek és a hozzájuk csatlakozó perifériák — somyomtató, display — gyártása, mint az előző kettőé. A gyár — mai fogalmaink szerint — nem régi. A Vadásztöltény, Csappantyú, Gyutacs és Fémáru RT-t 1939-ben kezdték el építeni. Az akkori termékeket a gyár neve is jelzi, s a vállalatnak egy év múlva már több mint háromezer dolgozója volt. A felszabadulás napjára nem sok maradt az tizemből, a részvénytársaság két tisztviselője többek között ezt írta 1945. április 4-én keltezett jelentésében: a gyár összdolgo- zóinak létszáma mindössze tizenhárom fő ... Az 1954-es esztendő fordulatot hozott a gyár életében. Ekkor kezdődött meg a híradástechnikai eszközök gyártása, s egy év múlva elkészül az első rádió is, az R 545-ös. Az eredeti rádiógyár azóta már gyáregységekre tagolódott. Az egyikben — a Zsiguli-programhoz kapcsolódva — autórádiók készülnek, a másikban táskarádiókat, a harmadikban sztereorádiókat gyártanak. Éppen húsz éve, hogy a székesfehérvári gyárban elkészült az első — Munkácsy nevű — televízió. Az első évben tizenhat és félezer darabot gyártottak ebből a készülékből, s 1978-ig közel 4 jelentősége zását. Az állattartás után ma az a tenyésztő fizet adót, akinek évi bevétele eléri vagy túlhaladja a 150 ezer forintot. A szarvasmarhatartás jövedelme teljesen adómentes. Az OTP-fiókok és takarék- szövetkezetek 5 ezer forinttól ötvenezerig adhatnak kölcsönt állattartást szolgáló beruházásokra, állat- és takarmányvásárlásra. Igazodni a piachoz A kistenyésztők viszonylag könnyen képesek igazodni a piac igényeihez. Mostanában hallják, olvassák, hogy több vágógalamb, nyúl, pecsenyebárány mehetne exportra, s máris észlelhető a tenyésztőkedv javulása. A libamájról azt hallják, hogy nem több, hanem jobb minőségű kell; olyat fognak előállítani. A manapság állattartással foglalkozók között sokan vannak, akik nem apjuktól, nagyszüleiktől tanulták a mesterséget. A szakcsoportokban egymástól, a szaklapodból és könyvekből szerzik tudományukat. Nem azért jelenik meg az idén legalább egymillió szakkönyv, mert a kiadók így határoztak, hanem. mert keresik, vásárolni akarják a kistermelők. Kedv és lehetőség is van a saját portán történő állattartáshoz. Hasznos tevékenység ez az egyén s a népgazdaság számára egyaránt. Dr. Gonda Irén A Videoton rádióit a hazai vásárlókon kívül Jugoszláviában, Csehszlovákiában, az NDK-ban és a Szovjetunióban is ismerik millió különböző típusú tévé készült a Videotonban. Az úgynevezett csöves rendszerű készülékek gyártását már évekkel ezelőtt abbahagyták : a Munkácsyban például — megannyi hibaleA rádió és a televízió — e hagyományos Videoton-ter- mékek — mellett tíz évvel ezelőtt kezdtek el a gyárban számítástechnikával foglalkozni. Ezt persze csak leírni ilyen könnyű — akkoriban egyáltalán nem látszott hálás vállalkozásnak; hiányoztak a hazai tapasztalatok. A központi számítástechnikai program a negyedik ötéves terv egyik legmerészebb vállalkozásának ígérkezett. Több gyár közül végülis a Videoton vállalta és kapta a megbízást, a „nagyüzemi” számítógép- gyártásra, s ezzel párhuzamosan a számítástechnikai kultúra hazai elterjesztésére 1969-ben mindössze hatan Ma a Videotonban egyetlen nap alatt több értéket állítanak elő, mint a Vadásztölténygyár az államosítás utáni egész évben. Jelentősek a termelés szerkezetében bekövetkezett változások: a számítástechnika egyre nagyobb arányt képvisel; a termékek aránya az össztermelésen belül az eddigi 40 százalékról 1979-re tovább növekszik. A gyár ötvenkét országgal áll kereskedelmi*- kapcsolatban, termékeit éppúgy ismerik a szocialista országokban, mint Nyugat-Európában, és az USA-ban. A szocialista országok — közülük is elsősorban a Szovjetunió és Csehszlovákia — mellett legjelentősebb tőkés partnerei az USA. Kanada. Dánia és Svédország. A termelés dinamikus növekedésével párhuzamosan változik az export aránya is: 1978-ban a termékeknek hetőséget rejtve magában — egy kilométer hosszúságú vezeték volt. Tavaly végleg megszűnt a hibrid — tehát csövekkel, tranzisztorokkal és diódákkal működő — készülékek gyártása is. A jövő a modulé. A modulrendszerű televíziók már teljesen tran- zisztorizáltak, működésük nyomtatott áramkörökre épül. Míg a korábbi típusoknál egy készülék összeszerelése 35—40 óráig tartott, a maiak időigénye — típustól függően — 10—14 óra. A csöves készülékek hibája esetén a szerelőnek többszáz alkatrészt kellett megvizsgálnia: ma v néhány perc alatt megállapíthatja, hogy melyik modulban — elemben — van a hiba, s gyorsan kicserélheti. S még valami, ami — különösen napjainkban — egyre fontosabb szempont: a hagyományos fekete-fehér készülékek 140, a színesek 340 watt-tal üzemeltek. A modulrendszer jó társa energiatakarékossági elképzeléseinknek is: ezek a tévék működésükhöz már jóval kevesebbet, 60, illetve 120 wattot igényelnek. foglalkoztak számítástechnikával a gyárban, ma háromezren készítik a rhodern berendezéseket. 1971-ben jelent meg a Videoton első számítógépével azon a moszkvai kiállításon, ahol az egységes számítógéprendszerben részt vevő szocialista országok mutatták be termékeiket. Már az első évektől kezdve termelési együttműködést alakított ki az ESZR programban működő országokkal, ez ma már a perifériák közös gyártására és az alkatrész-kooperációra is kiterjed. 1973-ban jelent meg először a piacokon az R—10-es számítógép, ezt néhány év múlva továbbfejlesztett változata, az R—12 követte. mintegy 63—64 százalékát értékesítették külföldön, idén ez az arány hetven százalékra növekszik. A Videotonnak ma 19 ezer dolgozója van, közülük mintegy hétezren a vidéki gyáregységekben találtak munka- lehetőséget. Veszprémben rádió- és tévészekrények, Ajkán elektrotechnikai alkatrészek készülnek. Sárbogárdon a televíziókba épített modulok kártyáit, Tabon pedig az elektronikus számítógépek alkatrészeit gyártják. Már most készen van a vállalat következő ötéves terve is. De nemcsak a küszöbön álló néhány évről alakultak ki elképzelések: az ezredforduló Videotonjáról is. 2000-re a gyár termelési értékét a jelenleginek több mint ötszörösére kívánja növelni. Föld S. Péter Kedvező árat fizetnek (Cs. F.) Kistermelők — kiskertek II háztáji állattenyésztés A megyében több mint 90 ezer portán szorgoskodnak emberek, hogy családi fogyasztásra sertést hizlaljanak, tejet fejhessenek, tojást kaphassanak tyúkjaiktól, mások jelentős mennyiségben értékesítik e fontos élelmiszereket, valamint a vágónyulat, a galambot, a bárányt, a hízott libát és marhát, a gyapjút, a mézet. Kistenyésztők néven emlegetik őket, munkájuk eredménye azonban nem kicsi: a kertészkedőkkel együtt ők állítják elő a mezőgazdaság termelési értékének egyharmad részét. Különösen néhány állatfaj tartásában igen jelentős a kistenyésztők szerepe. 1978-ban például 328 ezer sertést értékesítettek az állami húsiparnak — többet, mint a termelőszövetkezetek. Ök állítják elő a májliba. a vágónyúl és galamb óriási többségét, és a mézről is a kistenyésztők gondoskodnak. Miért csinálják? Azonnal reagálni Szalámi, borssal Zabbal hizlalt liba Nagyüzemi számítógépgyártás Tervek az ezredfordulóra
