Szolnok Megyei Néplap, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-10 / 34. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. február 10. tudomány és TiriCBifllliRíl Vita a lombikbébi körül Az első lombikbébi egyhónapos korában ÖRÖKLŐDÉS, KÖRNYEZET, NEVELHETŐSÉG Minden ember tanítható Beszélgetés dr. Szabó Gábor akadémikussal, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Biológiai Intézetének igazgatójával Egy hires nőgyógyász mondta, hogy a nők két dologért hajlandók még a poklon is átmenni: hogy ne legyen gyerekük (amikor nem akarják), és hogy legyen gyerekük (amikor akarják). Ez utóbbit támasztják alá azok a hirek, hogy Angliában már megszületett a második, sőt a harmadik lombikbébi is. Noha ilyen irányú kísérletek már régóta folynak, sikerről csak az a két angol orvos számolhatott be, akik lombikban megtermékenyített petesejtet műtéti úton ültetett be az anyák méhébe. Az első lombikbébi megszületése után a meddő nők valóságos telefonáradattal árasztották el a két orvost, akik azonban kénytelenek voltak lehűteni a kedélyeket. Kijelentették, hogy még hosz- szú éveknek kell eltelniük addig, amíg a megtermékenyítés új módja általánossá válhat. Ne reménykedjenek tehát a gyermeket hiába váró nők, hogy ezzel a módszerrel egyhamar gyerekük lehet. Először is.— mondják az angol orvosok — ez a módszer nem alkalmazható mindenkinél. Számításba kell venni azt is, hogy igen költséges a módszer, és ez is akadályozó tényező. Az orvostörténelem első lombikbébijének a megszületését 12 éves kutatómunka előzte meg. Időre van Hz élő szervezet titkai A szervezet működését, életfolyamatait az idegrendszer szabályozza, de mi határozza meg az idegrendszer felépítését, az idegsejtek kapcsolatait, térbeli elrendezésüket? E kérdésekre már régen keresik a választ a kutatók, de jelentős előrehaladást csak a legutóbbi idők elektronmikroszkópos vizsgálatai révén értek el. Kiderült ugyanis, hogy az ideghálózat működése csak úgy válhat érthetővé, ha feltárják az idegsejten belüli mechanizmusokat. Elektronmikroszkóppal fedezték fel a fénymikroszkóppal láthatatlan fonalas képződményeket, a 180—250 angstrom átmérőjű mikrotu- bulusokat és a 40—50 angstrom átmérőjű mikrofila- mentumokat. E fontos képződményeknek nemcsak a szerkezetét, hanem a vegyi összetételét is sikerült meghatározni. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a mikrotubulusoknak a különböző nagyságú sejtnyúlványok vázszerkezetének kialakításában van alapvető szerepük, míg a mikrofilamen- tumok a sejtek különböző szükség ahhoz is, hogy minden kórházat felszereljenek a megfelelő készülékekkel. Még pesszimistábbak az amerikai orvosok. Néhány vezető amerikai szakorvos kétségeit hangoztatta, vajon a lombikbébi testileg és lelkileg teljes értékű ember lehet-e? Legtöbbjük felhívta a figyelmet arra, hogy a kísérletek még csak kezdeti stádiumban vannak, és további kutatásokra van szükség. Az Egyesült Államokban éppen ezért nem engedélyezik a lombikbébi megszületését, és az elmúlt két évben legalább 4 egyetemi klinikán be kellett tiltani a kísérleteket. A Pennsylvania Egyetem professzorának a véleménye szerint állatkísérletek sokaságát kell még elvégezni. Csak így lehet meggyőződni arról, hogy a lombikbébinél alkalmazott' megtermékenyítés nem jelent-e károsodást a születendő gyermek számára, Az angol orvosok 'speciális hormonokkal kezelték az anyaméhet, hogy az képes legyen megtartani a magzatot. Ezek a hormonok azonban az Egyesült Államokban tilalmi listán vannak, mert örökölhető betegséget okozhatnak. A vita nem dőlt el. Bizonyos, hogy számtalan állat- kísérletet kell még elvégezni, amíg sor kerülhet tömegesebb lombikbébi születésére. A felelősség valóban óriási... mozgási jelenségeinek létrehozásában működnek közre. Arról azonban még ma is keveset tudunk, hogy a sejt időben és térben miként programozza a sejtformákat és a sejtek együttműködését, a mozgást szabályozó mechanizmusokat. Egyes kutatók az idegrendszeri folyamatok INNEN—ONNAU A C-vitamin hatása A C-vitaminnal kapcsolatos legfrissebb tanács az, hogy célszerű a napi adagot több alkalomra elosztva bevenni, és grape-fruit levet inni rá. A C-vitamin fontosságát ma már minden szakember vallja, gyógyszerként mégsem mindig hatásos. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok azt mutatták, hogy vegyileg közömbös, vagy akár csak gyengén lúgos környezetben a C-vitamin gyorsan elbomlik és emiatt hatástalanná válik. Ennek megakadályozására szolgál a savas jellegű grape-fruit kíséret. H szarvasgomba termesztése A szarvasgomba az ínyencek ritka és költséges csemegéje. Nehéz hozzájutni: a gomba ugyanis bizonyos fák gyökerén él, és felkutatására érzékeny orrú kutyákat, sőt disznókat is alkalmaznak. E nehézségek miatt évenként mindössze 80 tonnát fogyasztanak egész Európában, Egy francia mezőgazdasági kutatóintézetben többéves munka eredményeként sikerült kidolgozni a szarvasgomba „ipari” termesztésének a módszerét. Megfigyelték, hogy e gomba legkedvesebb telephelye a fenyő és a gesztenyefa gyökere. Némi próbálkozás után egyes gyökereket sikerült beoltani e gomba spórájával; az elmúlt három évben mintegy 70 ezer növényt oltottak be. Módszerük jelentőségét abban látják, hogy azt alkalmazva nemcsak a termés mennyisége növekszik, hanem — a felkutatás gondjai elesvén — a betakarítás is könnyebbé válik. Jogos az a remény, hogy néhány év múlva a szarvasgomba már " megszokott élelmiszerré válik. Algák a köd ellen Fagylaltok és jégkrémek készítéséhez régóta használják stabilizáló anyagként a barna algákból készült nát- ronalgint, amely a vízzel viszkózus kolloidoldatot alkot, és ezáltal megakadályozza a nagy méretű jégkristályok kialakulását. Ezt a tulajdonságát próbálják Franciaországban felhasználni a jégeső és a köd ellen. A felhőbe juttatott Algin megakadályozza, hogy a vízcseppek megfagyjanak és nagyobb jégdarabokká álljanak össze. A ködben lévő vízpárával az Algin lehet oszlatni a ködtakarót, nagyobb és súlyosabb csep- pekké egyesül, és ezáltal elősegíti a ködnek a talajra való lecsapódását. Ily módon például repülőtereken viszonylag rövid idő alatt el vizsgálatában az idegrendszer részeit bonyolult, hálózatos „huzalozott” rendszereknek fogják fel, és a bennük végbemenő villamos jelenségeket figyelik meg. Természetesen ők sem tekinthetnek el a rendszer legapróbb alkotóelemeinek feltárásától, működésük megismerésétől. „Megszólítanak, mert ők én vagyok már; gyenge létemre így vagyok erős, ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál, mert az őssejtig vagyok minden ős — az Ös vagyok, mely sokasodni foszlik ...” (Részlet József Attila: A Dunánál című verséből) Mennyiben határoz meg bennünket az öröklődés és mennyiben a környezet? A kérdés régóta foglalkoztatja az emberiséget. Szélsőséges, egymásnak ellentmondó elméletek sokasága született; egyesek megkérdőjelezték a környezet hatását, mások mindenható erejében bíztak. Ma már egyértelmű: az öröklődés és a környezet együttesen határozza meg, hogy milyen emberré válunk. De milyen mértékben van jelen az egyik, s a másik tényező, mennyire alakítható az egyén a környezettel, a* pedagógiával — korunk nagyon izgalmas kérdései. Ezekről beszélgettünk dr. Szabó Gábor akadémikussal, a DOTE Biológiai Intézetének igazgatójával, az egyetem rektorával. — Az ember tulajdonságai egy részét örökli, másik részét a környezet határozza meg nagyobb mértékben. Az öröklődés egyik alapvető jellegzetessége, hogy egyes jellemvonásokat szinte száz százalékban genetikai tényezők határoznak meg. Ilyen tulajdonság például a vércsoport, amelynek segítségével adott esetben abszolút biztonsággal kizárható, hogy egy férfi egy gyermeknek lehet-e az apja. A főleg örökletesen meghatározott tulajdonságokhoz tartozik az ujjlenyomat, s a bőr színe is. Köztudott azonban, hogy ha a barna bőrűeket napfény éri, akkor sötétebb, ha pedig hosszabb ideig nem süti a Nap, világosabb lesz a bőrszínük. Mint a példából is látszik, a környezet tehát befolyásolja a tulajdonságok mértékét. Ugyanakkor tulajdonságok keletkezését döntően meghatározhatja a környezet. Például nem kaphat meg egy fertőző betegséget az, akinek a környezetében a fertőző ágens, mikroba nincs jelen. Ha viszont egy adott környezetben megjelenik mondjuk a tuberkulózis baktérium; egyesek megbetegszenek mások pedig nem. — Milyen anyag közvetíti a tulajdonságokat az utódokba? — Az öröklődés molekuláris mechanizmusából azt tudjuk, hogy a genetikai determináló tényezők a gének, amelyek meghatározzák a fehérjék szerkezetét. Ha az utód rendelkezik olyan tulajdonsággal, amelyet — közvetlenül vagy viszonylag kevés lépésből álló biokémiai folyamatban — a fehérjék határoznak meg, akkor a genetikai tényezők szinte eldöntik, hogy az illető vonás érvényre jut-e vagy sem. Minél bonyolultabb egy-egy jellegzetesség, annál több fehérje és más tényező vesz részt a létrehozásában, s annál nagyobb a környezet „beleszólása” a kialakulásába. Az állatokon végzett kísérletek során meg lehet pontosan határozni az öröklődés, s a környezet hatásának mértékét. Ilyen kísérleteket embereken végezni nem lehet. Az állatok esetében egyszerű kísérlettel bebizonyítható, hogy egyes cselekedeteket, készségeket, magatartásformákat befolyásolhatunk genetikai tényezőkkel; szelekcióval létrehozhatunk olyan állattörzseket, amelyek jobb teljesítményekre lesznek képesek. Az öröklődés ilyen formában történő befolyásolásával elérhető, hogy az egyik nemzedék jobb, a következő még jobb legyen. Ezt az emberre vonatkoztatni nyilvánvalóan nem lehet, mert egyrészt sokkal bonyolultabb jelenségekről van szó, másrészt nem lehet létrehozni genetikailag azonos utódokat, s különböző környezetbe helyezve őket, vizsgálni e hatásokat. Illetve mégis lenne egy gyakorlati lehetőség; ha egypetéjű ikrekkel kísérleteznénk. Az egypetéjű ikrek genetikai alkata ugyanis száz százalékban azonos. Ha születésük után azonnal különböző. nagyon eltérő környezetbe helyeznénk őket. akkor megállapíthatnánk mennyiben alakította, befolyásolta fejlődésüket a környezet. Ha összehasonlítanánk az egypetéjű, kétpetéjű ikrek — az utóbbiak csak annyira hasonlítanak egymásra, mint a testvérek — szellemi képességeit, tulajdonságait. s megpróbálnánk levonni a következtetéseket, hogy milyen mértékű az öröklődés és. a környezet hatása az értelmi képességekre. S van persze egy elvi lehetőség is az effajta vizsgálatokra, amely jelen pillanatban csak mint kísérleti lehetőség áll fenn. amelyet szerencsére még nem alkalmaznak ... © Visszatérve a gyakorlati lehetőségre, előbb azt kellene tisztáznunk, mit értünk értelmi képességen, intelligencián. Csakhogy nem definiált a kategória. Az intelligencia- quocienst köztudott, a franciák az iskolaérettségi vizsgálatok elvégzésére fejlesztették ki, de számtalan tesztet hoztak létre már a világon azóta is. Tudomásom szerint azonban nincs egyetlen olyan teszt sem, amely teljes. átfogó képet adhatna a szellemi képességekről, az intelligencia biológiai alapjairól. — llymódon nincs is lehetőség az értelmi képességek mérésére? — Amivel mérhetnénk, az bizonytalan dolog. Amikor intelligencia-teszt segítségével csoportokat hasonlítunk össze, nem vonhatunk le olyan következtetéseket, hogy az egyik ember biológiailag jobb „anyag”, mint a másik. Ugyanakkor viszont azt is látjuk, hogy az emberek nem egyformák genetikailag; másmás a vércsoport, a bőrszín, az izomzat. a testalkat. Joggal tételezhetjük fel. hogy örökletesen, szellemi tulajdonságaink szempontjából sem vagyunk egyformák. Példák sora is igazolja ezt. Közismert, hogy a zenei készség már nagyon kis korban megnyilvánul. Mozart már kisgyermek korában ismerte a kottát, sőt írt és komponált. — S a nyelvérzék? — A nyelvérzék nagyon sok tényezőből áll, de — úgy hiszem — döntően örökletes összetevők játszanak benne szerepet. — Meghatározó szerepük? — Az emberek viselkedése magatartása, értelmi tevékenysége, gondolkodása is biológiai alapokon nyugszik. Ennek megfelelően minden tulajdonságunkat részben genetikai, részben környezeti tényezők határozzák meg. Nincs olyan értelmi, intelligenciával kapcsolatos tulajdonságunk, amelyikben mind a genetikai, mind a környezeti tényezők ne játszanának szerepet. Átlagos feltételek mellett — úgy vélem. — hogy az örökletes tényezőknek jóval nagyobb a sze-, repük. — De nem végzetesen. — Gyakran elmondtam már. — példaként — hogy minden ember megtanítható zenélni. Aki viszont tanított zenét, az tudja, mekkora különbség van a gyerekek között. Az egyik nagyon gyorsan kiváló zenésszé válik, a tanárnak csak segítenie, irányítania kell, a másikat meg nagyon nagy energiával lehet megtanítani annyira csupán, hogy élvezhetőén zenéljen. Vagy nézzünk egy másik példát, a teniszezést. Egyértelmű, hogy a teniszezni tudás a környezet hatására létrejövő tulajdonság, hiszen amíg nem volt a világon a teniszütő. a teniszlabda, nem lehetett játszani. S miért van az, hogy egyik játékosból világklasszis lesz, a másik akármennyit is gyakorol, edz, nem ér el többet egy középszintnél? Bizonyos szintig mindenki meg tudja tanulni — hacsak nincsenek testi. mozgásszervi elváltozásai, — de igazán kiválóan csak kevesen. Ez azt jelzi, hogy egy komplex tulajdonságot — mint példánkban a teniszezés képességét — amelyet biztos, hogy környezeti tényezők határoznak meg; ki milyen szinten sajátít el, behatárolják a genetikai tényezők. A nevelés, a nevelhetőség szempontjából ezeknek az elveknek, következtetéseknek — szerintem — az a jelentősége, hogy a mai civilizációs szint számára szükséges tulajdonságok minden átlagos ember számára megtaníthatok. Az átlagember alkalmas arra, hogy elsajátítsa mindazokat a tulajdonságokat. amelyek hasznossá teszik őt a társadalomban. De véleményem szerint a társadalom, s az egyén érdeke is az lenne, hogy olyan pályán tevékenykedjen mindenki, amelyre örökletes adottságai leginkább alkalmassá teszik, mert ezen a területen átlag fölé tud emelkedni. Az öröklődés tehát döntően belejátszik a minőségbe, s abba is. hogy mennyi energiával lesz valaki azzá. ami lesz. — Egy korábbi előadásában is bizonyította, hogy az első osztályban tanító pedagógus a kapott „téglákból'” nem építhet tetszőlegesen „palotát”. Mit tehet, mit kell mégis tennie az iskolának ahhoz, hogy minden tanítványából a legtöbbet hozza ki? — Ha az iskola, a pedagógus amellett, hogy jó átlagos képzésben részesíti a tanítványokat, megkeresi és továbbfejleszti bennük azokat az adottságaikat is, amelyek révén valamilyen területen kiváló szintre juthatnak el; akkor teljesítette feladatát. o — A környezet végülis csak a genetikai adottságokat tudja erősíteni vagy gyengíteni. Befolyásolható-e az öröklődés? — A genetikai folyamat sajátossága, hogy az öröklődésben részt vevő tényezők az utódokban véletlenszerűen kombinálódnak. Ezért fordulhat elő, hogy két zseniális embernek középszerű vagy gyenge képességű gyereke születik, de az is ismert, hogy „átlagos” szülők zseniális utódokat hoznak a világra. Köztudott, hogy Petőfi, József Attila szülei nem írtak verseket. De természetesen nagyobb a valószínűsége annak, hogy a jó képességű szülőknek jó képességű utódja, két egészséges embernek egészséges gyereke születik. Elvileg van arra lehetőség, hogy befolyásoljuk az örökletes tulajdonságokat. Kísérleteinkben jelenleg azt vizsgáljuk — kísérleti modellen egyelőre — hogyan lehetné átültetni új tulajdonságokat úgy, hogy azok tartósan meg-l maradjanak, s tovább öröklődjenek. E vizsgálatok távoli célja a betegséget, például szellemi fogyatékosságot előidéző géndefectust pótolni, „meggyó<*vítani ”. — Köszönöm a beszélgetést. Tál Gizella Műanyagcsövekből összeállított térbeli modell: angol kutatók így képzelik el és ekként ábrázolják az idegsejt-filamen- tumok kötegeit
