Szolnok Megyei Néplap, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-09 / 33. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. február 9. Kommentárunk Kettős hatalom Teheránban Két kormánya van je­lenleg Iránnak: az or­szág elhagyására kény­szerült Reza Pahlavi sah által kinevezett minisz­terelnök Sapur Baktiar kabinetje, valamint a Khomeini ajatollah meg­bízása alapján alakult ellenkormány, Mehdi Ba- zargannal az élen. Az ellelikormány rohamosan teret nyer: hívei békés eszközökkel vették át a közigazgatás irányítását Teheránban, Iszahanban és több más nagyváros­ban. A magát legális­nak tartó Baktiar-kor- mány, amely a kezdet­ben elzárkózott az elől, hogy tárgyaljon az el­lenzéki kabinettel, im­már utóvéd harcra kény­szerült. Miközben Teheránban csütörtökön délelőtt mil­liós tömegek vonultak ki az utcára, hogy hitet te­gyenek a Bazargan-kor- mány mellett. Sapur Baktiar sajtóértekezleten jelentette be: kész to­vábbi komoly engedmé­nyeket tenni az ellenzék­nek. A jelek szerint azon­ban Baktiarnak sokkal nagyobb szüksége van arra, hogy elnyerje az ellenzéki többség elisme­rését, mint fordítva. Már csak azért is, mert a teheráni kormányszer­vek több tízezer alkal­mazottja megtagadta kormánya utasításainak a végrehajtását, s támo­gatásáról biztosította a Khomeini által kineve­zett miniszterelnököt Így hát talán akkor vázoljuk a valósághoz híven a helyzetet, ha megállapíthatjuk: Irán­nak gyakorlatilag nincs semmiféle kormánya, mert a régi már nem, az új pedig még nem tudja gyakorolni a ha­talmat. Ugyanakkor vál­tozatlanul fenyeget a ka­tonai államcsíny lehető­sége. A vezérkar főnö­ke, Kharabaghi tábor­nok, aki a sah távollé­tében a hadsereg főpa­rancsnoka, szerdán a te­heráni rádióban elmon­dott beszédében arra szólította fel a fegyveres erőket, hogy „tartsák magukat távol a politi­kától”. A tanácsot nem­igen fogadták meg azok a katonák — mintegy kétezren —, akik csü­törtökön egyenruhásán csatlakoztak a Bazargan- kormányt éltető tünte­tőkhöz. BÉCS Csütörtökön Bécsben dr. Emil Keblusek nagykövet, csehszlovák küldöttségvezető elnökletével megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgya­lássorozat 192. plenáris ülé­sét. A tanácskozás egyedüli felszólalója dr. Emst F. Jung nagykövet, az NSZK küldött­ségének vezetője volt. BEJRUT A Szaad Haddad vezette dél-libanoni jobboldali mi­líciák szerdán megtámadtak egy határmenti települést. A mintegy hatvan főnyi egy­ség harckocsikkal tört be a faluba, átkutatta és kifosz­totta a lakóházakat. Az ag- resszorok kihallgatták a te­lepülés lakosait és közülük többeket megkínoztak. BRAZZAVILLE Denis Sassou Nguesso ez­redest, a Kongói Népi Köz­társaság eddigi alelnökét és Moszkvai vélemény Népszavazás lesz Iránban, előbbre hozzák a választásokat Veszélyes kalandorpolitika Hatalmas tömegek vonul­tak fel csütörtökön délelőtt Teheránban, hogy ily módon fejezzék ki támogatásukat Khomeini ajatollah és az ál­tala kinevezett miniszterel­nök, Bazargan iránt. A tün­tetés szervezői előzetesen több mint egymillió ember várható részvételét jelezték. A felvonulókkal egy sorban haladt az iráni légierő mint­egy ezer és a szárazföldi egységek több száz egyenru­hás tagja. A főváros katonai kormányzója előzetesen en­gedélyezte a tüntetést, de a „legnagyobb szigort” helyez­te kilátásba arra az esetre, ha rendbontás történik, vagy ha közfontosságú léte­sítmények kárt szenvednek. A tüntetés megkezdésével egyidőben sajtóértekezletét tartott Sapur Baktiar. a sah által kinevezett miniszterel­nök. Baktiar kijelentette: el­fogadja a népszavazás meg­tartását s beleegyezik abba, hogy a júniusban esedékes választásokat előbbre hoz­zák. Hozzátette azonban, hogy a népszavazás és a választásokat csak „nyugodt körülmények között és a de­mokratikus játékszabályok betartásával” tarthatják meg. mert különben j.katasztró- fába sodródik az ország”. — A sah által kinevezett kor­mányfő végül ismételten le­szögezte: kész tárgyalni Ba- zargannal, de nem ismeri el miniszterelnöknek. Khomeini hívei, miután Isfahanban átvették a vá­rosi ügyek irányítását, szer­dai több más vidéki város­ban, így Qumban és Shiraz- ban is magukhoz ragadták a hatalmat. A iteheráni kor­mányszervek több ezer al­kalmazottja ugyancsak ki­fejezte támogatását a vallási _ vezető és az általa kineve­zett miniszterelnök iránt, „törvénytelennek” nevezve a Baktiar-kormányt. Az alkal­mazottak közül sokan sztrájk­ba léptek abban a kormány­Khomeini hívei több városban átvették a hatalmat ©te Csütörtökön újabb hatalmas tömegtüntetés volt Iránban. Ké­pünkön: a felvonulók egy katonát emelnek vállukra (Telefotó - KS) épületben is, ahol a sah ál­tal kinevezett miniszterel­nök irodái vannak. Nureddien Kianuri, az Irá­ni Néppárt (Tudeh) párt első titkár^, a nyugat-berlini Die Wahrheit című lapban teg­nap megjelent nyilatkozatá­ban optimzimusát hangoztat­ta az iráni antiimperialista és demokratikus forradalom fejlődését illetően, hozzátéve: „nem tudjuk természetesen előre megmondani, mikor kö­vetkezik be a győzelem. Az sem jósolható meg előre, hogy ennek a győzelemnek az eléréséhez elegendőek-e az eddig alkalmazott harci formák, vagy pedig szüksé­gessé válik még a fegyveres harc is”. Teng Hsziao-ping visszatért Pekingbe Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnök-helyettes az Egyesült Államokban tett nyolcnapos hivatalos és tokiói két napos nem hiva­talos látogatása után helyi idő szerint csütörtökön dél­után visszaérkezett Peking­be. Teng Hsziao-ping és kí­séretét a kínai főváros re­pülőterén Hua Kuo-feng pártelnökkel és miniszter- elnökkel az élén a párt és a kormány vezetői fogadták, köztük Je Csien-jin. az Or­szágos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának elnöke és Hu honvédelmi miniszterét je­lölték az államfői tisztségre — állapítja meg a Kongói Munkapárt Központi Bizott­ságának plénumáról csütör­tökön Brazzaville-ben nyilvá­nosságra hozott közlemény. RÓMA Giulio Andreotti kijelölt olasz miniszterelnök csütör­tökön folytatta kormányala­kítási konzultációit a pártok vezetőivel. Ezúttal a szociál­demokratákkal, a köztársasá­gi pártiakkal, a független baloldaliakkal, a liberálisok­kal és a két szélsőjobboldali párt vezetőivel tanácskozott. Csütörtökön egésznapos ülést tartott az Olasz KP vezető­sége, s a kormányválságról és a beloolitikai helyzetről tanácskozott. Közleményben jelentették be: felhatalmaz­ták a párt képviselőházi és szenátusi csoportját arra, hogy törvénytervezetet ter­jesszen elő a Moro-ügy ki­vizsgálásával megbízandó parlamenti bizottság létreho­zásáról. Jao-pang, a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának főtitkára. A hazaérkezésről szóló' hírben az Űj Kína hírügy­nökség rámutat: pekingi for­rások szerint az a tény, hogy Teng Hsziao-ping ha­zaérkezésekor szokatlanul nagyszabású fogadtatásban részesült, arra vall, hogy a kínai vezetés nagy fontos­ságot tulajdonít a kínai— amerikai kapcsolatok alaku­lásának és magasra értéke­li Teng Hsziao-ping ameri­kai látogatásának eredmé­nyeit. Leszerelési bizottság Magyar felszólalás Genfben A genfi leszerelési bizott­ság csütörtöki ülésén fel­szólalt dr. Domokos Mátyás nagykövet, a magyar dele­gáció vezetője is. Beszédé­ben hangsúlyozta, hogy a leszerelés terén való előre­haladás előfeltétele az eny­hülési folyamat további el- mélyisítésének, a nemzetek közötti együttműködés ki- szélesítésének. A Szovjet­unió és az Egyesült Álla­mok között a második SALT egyezményről folyó tárgya­lásokra utalva a magyar delegátus kijelentette, hogy azok eredményes lezárása kedvező hatással lehet fnás leszerelési fórumokon ,— köztük a leszerelési bizott­ságban —• folyó tárgyalá­sokra is. A magyar delegáció ve­zetője egyéb leszerelési kér­désekről szólva, aláhúzta a vegyifegyverek és az újtí­pusú tömegpusztító fegyve­rek kifejlesztésének eltiltá­sáról szóló egyezmény mi­előbbi kidolgozásának fon­tosságát. Rámutatott: „Ha rövid idő alatt következik is be a győ­zelem, ha a Baktiar-kormány lemond, ha sikerül kivívni a köztársaságot és ha az ameri­kaiak eltávoznak is az or­szágból, akkor sem lehet fi­gyelmen kívül hagyni a kato­nai puccs veszélyét, ahogyan az Chilében, 1953-ban dr. Mo- szadik idején, vagy pedig In­donéziában történt”. A pil­lanatnyi helyzetet értékelve Kianuri jelenleg kisebb le­hetőséget lát egy esetleges katonai puccs győzelmére, mint látott két-három héttel ezelőtt, részben Khomeini ha­zatérésének tömeghatására, részben pedig a hadseregen belüli politikai mozgások kö­vetkeztében. Bendzsedid Sadli Algéria új elnöke Bár a hivatalos bejelen­tést csütörtök délutánra ha­lasztották, az eddigi rész- eredmények alapján máris bizonyosra vehető, hogy Algéria szavazásra jogosult lakosságának több mint 95 százaléka Bendzsedid Sadli ezredes mellett adta le vok- sát a köztársasági elnöki tisztségről tartott szerdai népszavazáson. Az Algerie Áctualité című hetilap csü­törtökön megjelent új szá­mának címlapján Bendzse­did Sadli portréja látható ezzel az aláírással: Sadli — elnök. A kínai miniszterelnök­helyettes amerikai út­ját figyelemmel kísérte a szovjet sajtó. A Novosztyi Sajtóügynökség kommentá­tora aláhúzza: az amerikai— kínai kapcsolatok normalizá­lásának folyamata nem tette szükségessé ezt a hirtelen lá­togatást, amelyet a kínai fél nemcsak és nem annyira az amerikai—kínai kapcsolatok további normalizálását célzó lépésként agyait ki, mint in­kább e kapcsolatok „szovjet-, ellenestartalmát” erősítő kí­sérletként. Noha a felek ál­tal megvitatott problémák köre elég tág volt, mégis, mint ahogy ezt a Reuter hír- ügynökség írja „a gyújtó­pontban Tengnek a Szovjet­unióra vonatkozó kijelentései, a Szovjetunió elleni világmé­retű szövetkezésre szólító felhívások álltak”. Az új „szent szövetség” kínai épí­tésze — írja az APN — ab­ban az időpontban sietett lá­togatást tenni az Egyesült Államokban, amikor ott ki­bontakozott a politikai harc a SALT—2 szerződés körül, s a vendég neofita buzgóság- gal kapcsolódott bele ebbe a harcba. Ellenérvként egyebek közt arra az amerikai lapokban megjelent fizetett hirdetésre hivatkozott, amelyben a nyu­galmazott tábornokok és ten­gernagyok igyekeznek meg­torpedózni a fontos megálla­podást azzal, hogy a Szovjet­unió „katonai fölényre” tö­rekszik. Ha figyelembe vesz- szük, hogy az említett fize­tett hirdetést az egyezmény mellett kiálló kormányzat po­zícióinak aláásására szöve- gezték meg, akkor Teng Hsziao-ping állásfoglalása a vitába való beavatkozás volt a' Fehér Ház politikájának megváltoztatása céljából. Az amerikai sajtó kiemelte to­vábbá azt is, hogy a vendég mindúntalan nehéz helyzet­be hozta a házigazdákat a Szovjetunió elleni durva ki­rohanásaival. Teng »Hsziao- ping befeketítette az enyhü­lési politikát, olyan megen­gedhetetlen kifejezéseket használt, mint a „jegesmed­vére” való utalások. S álta­lában minden külön diplo­máciai ügyeskedés nélkül próbálta — mint ahogy a Washington Post megjegyez­te — „bekötni Washingtont a szovjetellenesség fogatába”. Az a körülmény, hogy a tárgyalások befejeztével nem adtak ki részletes hivatalos közleményt, lehetőséget nyújt a felek számára, hogy fenn­tartsák véleményüket azok­ban a kérdésekben, ahol a vélemények eltértek. A saj^ tó az enyhülés problémáit is idesorolta. Fel kell figyelni azonban arra, hogy a vendég kijelentéseit illetően hiá­nyoznak a hivatalos amerikai magyarázatok. Sőt mi több, a felek „közös stratégiai ér­dekeket” fedeztek fel. Az amerikai fél kijelentet­te, hogy nem kívánja kiját­szani a „kínai kártyát”, azonban sajtójelentések sze­rint „egyes hivatalos szemé­lyek”, egyebek közt Zbigni­ew Brzezinski, úgy vélik, hogy Teng Hsziao-ping látogatá­sának eredményeként az Egyesült Államok „sokkal erősebbé vált az oroszokkal folytatandó tárgyalásokon”. Ki kell emelnünk Teng Hsziao-ping látogatásának Vietnam-ellenes aspektusát is. A kínai vezető Washing­tonban azzal fenyegetőzött, hogy a vietnamiakat „kellő­képpen megleckéztetik”. Mindössze néhány évvel ez­előtt hasonló fejtegetésekbe bocsátkoztak az amerikai tá­bornokok és politikusok. Igaz, az ügy azzal ért véget, hogy az USA kapott alapos leckét Vietnamtól, de ezt Teng Hsziao-ping rövidlátó módon figyelmen kívül hagy­ja. A Newsweek című ame­rikai hetilap február 5-i szá­mában ezért olyan amerikai megfigyelőre hivatkozott, aki a Vietnamban való esetleges kínai benyomulás miatt ag­godalmát fejezte ki, „mivel olyan vélekedés alakulhat ki, hogy mi adtunk nekik zöld utat”. Mint látjuk, a kínai ven­dég kalandor kijelentéseiben csalétekként használta fel határtalan és feltétlen szov- jetellenességét. A felelős sze­mélyiségek egy sora figyel­meztet erre az USA-ban is. J ellegzetes ebben a te­kintetben R. Kleinnek, a CIA volt magasran­gú tisztségviselőjének véle­ménye. Klein, aki jelenleg Washingtonban a Georgetown Egyetem Hadászati és Nem­zetközi Kutatóközpontjának ügyvezető igazgatója, figyel­meztet arra, hogy milyen ve­szélyes lenne az Egyesült Ál­lamok számára, ha Kína be­vonná a Szovjetunióval való konfliktusba. Emlékeztet rá: „Ez egyáltalán nem az az út, amelyért az amerikaiak több­sége kíván haladni.” (KS) Algéria Hivatalos neve: Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság Területe: 2.381.741 négy­zetkilométer Lakossága: 18 millió (1978-as becslés) Fővárosa: Algír Hivatalos nyelve: arab Az ország majd 3/4-e sivatag, mezőgazdasági művelésre csak a tenger­parti sáv alkalmas. Ás­ványkincsekben gazdag; számottevőek vasérc-, foszfát- és földgázkész­letei. Afrika második legnagyobb kőolajterme­lője, az OPEC tagja. Az ókori időktől kezd­ve lakott, őslakói a ber­berek. A római, majd a bizánci birodalom része. A mohamedán arab tör­zsek bevándorlása a XI. századig tartott, a XVI— XVIII. század folyamán török kormányzóság. 1830-tól francia gyarmat; függetlenségi harcának győzelme révén 1962 óta független. Elnökei: Ben Bella (1963—1965); Bu- medien (1965—1978); Bendzsedid Sadli (1979- től).

Next

/
Thumbnails
Contents