Szolnok Megyei Néplap, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-09 / 33. szám
Ara: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! XXX. éxf. 33. szám, 1979, február 9., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Tartalékok Fiatal volt, teli ambícióval és lelkesedéssel. Két napra rá, hogy átvette diplomáját, jelentkezett a munkahelyén Ám mint kiderült, igazi feladat nem várt rá! Unatkozott, s unalmában nyelvet tanult. Mint mondta, nincs oka az elkeseredésre. A kollégák se tesznek többet. Tudni éppen tudnának többet teljesíteni, ám egyszerűen nincs rá szükség, jól elvannak a hivatalban naponta nyolc órán át Csak az a félő — vallotta be halkan —, hogy ilyen munkatempó mellett még azt is elfelejti lassacskán, amit az egyetemen tanult. A parányi részfeladatok megoldása nem kényszeríti tornána az elméjét. Rutinból megoldható minden. Szellemi tunyaság. Talán ez lehet az összefoglaló elnevezése az előbb ismertetett tapasztalatoknak. Légkör, amely csak arra alkalmas hogy langyossá váljék a régebben forrongó tudás, elmúljon a kedv a munkára, a nagy, az egyre nagyobb fel adatok megoldására. Hősünk nyelvet tanul, ő legalább csinál valamit. És a többiek? Aligha hiszem, hogy tévednék, ha azt mondom: nincs nálunk kellőképpen kihasz nálva a tudás, a felkészültség. Persze, ahány ház, any- nyi szokás, munkahelye válogatja, hol milyen a helyzet. Mondják: a munkamegosztás manapság tapasztalható magas színvonala az oka. hogy elegendő csupán a rájuk eső részt elvégezniük, tudniuk a szellemi dolgozóknak. Mondják, de nem lehetek köteles hinni benne. Ahol a napi nyolc órai munka nem több két-három órai munkavégzésnél, ott aligha csupán a beszélgetők, a kávézgatók, a körmüket festők a hibások. Már csak azért se, mert a fent nevezettek elvégzik a munkájukat — eredményesen. Arról nem tehetnek, hogy a feladatok száma, s nehézségi foka nem illeszkedik felkészültségükhöz, tudásukhoz. Hogy miért kell beérniük ennyivel? Ezernyi lehet az ok. Sok vezető ódzkodik például kipróbálni helyettese tudását, fél attól, hogy a másik bizonyít. Lefőzi őt. s akkor elérkezhet a helycsere időpontja. A fiatalok és az idősebbek viszonya is sokszor hasonló. A huszonéves még ráér izonyítani, várja ki hát a sorát — érvelnek —, s mit sem törődnek vele, hova tűnik a kezdeti ambíció, a tudni és adnivágyás. Aztán „felnőnek a gyerekek”, s szélsőséges esetben kinevezésükkor már az előttük járók elveit vallják. Mérnökökkel beszéltem nemrég, akik szenvedéllyel meséltek róla, mennyi szellemi tartalékuk van. De elképzeléseikről még azt sem tudhatják meg, hogy helytál- lóak-e egyáltalán. Nem adatik meg nekik még a kudarc lehetősége sem. így aztán bátran hihetik, hogy zseniális az elgondolásuk. Honnan tudhatnák az ellenkezőjét? Az elmélet megmarad elméletnek, a gyakorlat próbája nélkül. Mérnökök, jogászok, közgazdászok és a többiek. Fiatalok és idősebbek, akik tudnak, tudtak valamit, csak eleddig senki se vállalta el a próbát. Félszből? Óvatosságból? Pozícióféltésből? — Ki tudja? Csak annyi bizonyos, hogy az efféle kihasználatlan szellemi tartalékok előbb- utóbb felemésztődnek, elvesznek. Jobban kellene vigyázni rájuk. M. P. Munkaprogram az építő-és építőanyagipar továbbfejlesztésére ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács tegnap ülést tartott. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese jelentést tett a magyar—szovjet gazdasági és műszaki - tudományos együttműködési' kormányközi bizottság XXII. ülésszakáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést, és megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy határozza meg az ülésszak tárgyalásaiból adódó feladatokat. A Minisztertanács megtárgyalta az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztését az építő- és építőanyagipar helyzetéről és továbbfejlesztésének feladatairól szóló, az MSZMP KB határozat végrehajtását szolgáló állami intézkedésekről. Munkaprogramot fogadott el, amely a legfontosabb intézkedéseket tartalmazza. Felhívta az érdekelt minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, s felkérte az érdekképviseleti szerveket, hogy tennivalóikat feladatkörüknek megfelelően alakítsák ki, építsék be szervezetük munkatervébe és azok megvalósítását folyamatosan ellenőrizzék. A kormány megtárgyalta és elfogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának előterjesztését a szakszervezeti jogsegélyszolgálat további kiterjesztésére. Határozata értelmében 1979. januártól kezdve fokozatosan és központi jóváhagyással ott lehet megszervezni a jogsegélyszolgálatot, ahol megvannak a személyi és tárgyi feltételek. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Szekér Gyula hazaérkezett Moszkvából Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese tegnap hazaérkezett Moszkvából, ahol részt vett a Szövetség Gázvezeték építésében együttműködő országok kormányközi bizottságának ötödik, kibővített ülésén. A moszkvai repülőtéren Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese búcsúztatta. Ott volt Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete. Jó ütemben épül Ferihegy Félidőben a repülésfejlesztési program Légiforgalmunk idén is erőteljesebben fejlődik a közlekedés egyéb ágazatainál. A MALÉV a tavalyinál 18,4 százalékkal több, összesen 833 ezer utas és 15 ezer tonna áru elszállítását tervezi. Javulnak a műszaki-technikai feltételek is. Várhatóan az első negyedévben megkapja a MALÉV a megrendelt két TU—154-es típusú gépet, amely lehetővé teszi útvonalhálózatának bővítését, a meglevő járatok sűrítését. Április 1-én például megindulnak a MALÉV menetrend- szerű járatai Budapestről Kuwaitba, Bagdadba és Sza- lonikibe. Idén félidejéhez érkezik a Ferihegyi repülőtér és a repülésirányítás fejlesztésére indított állami nagyberuházás első üteme. Az elmúlt két évben a szükségleteknek megfelelően bővítették a repülőtér területét. Elkészült az új leszállópályát messze elkerülő Ecser—ve- csési út. s áthelyezték az új pálya vonalában húzódott körgázvezetéket is. A múlt év tavaszán minden tervezett építkezés megkezdődött a repülőtéren. Az első ütemben létesülő műszaki bázis — a 1Ö5 méter hosszú és 70 méter széles hangár, a tízezer négyzetméteres műhely, a laboratóriumok, a raktárak, az iroda és a szociális épület — alapozásával elkészültek, az idén tető alá kerül az egész komplexum úgy, hogy téliesítve megkezdődhetnek a belső szerelési munkák. A terv szerint haladnak — valamelyes előnyt is szereztek — a második pálya építői, akik a kétmillióból 1,1 millió köbméternyi földmunkát elvégeztek. Az idén nemcsak a hátralevő nagytömegű földet termelik ki, hanem elkészül a 3700 méter hosszú, 60 méter széles pá- lyá alapozása, 1,2 kilométeren pedig végleges állapotba kerül az egyméter vastag pályaszerkezet. Ezenkívül 60 centiméteres alappal „megágyaznak” az ösz- szesen 5,3 kilométer hosszúságú összekötő- és kitérő guruló utaknak is. A program szerint fejlesztik, korszerűsítik a biztonságos légiközlekedéshez tartozó repülésirányítás földi feltételeit. Előrehaladt az egész országra kiterjedő lokátorrendszer építése. A Köröshegyi radar állomás már működik. Elkészült a püspökladányi radar állomás is, ahol a szovjet és a magyar szerelők a berendezéseket „élesztik”. Ebben az évben mintegy 830 millió forintot fordítanak arra, hogy a Ferihegyi repülőtér a kormányprogramban meghatározott időre elsőosztályú nemzetközi légikikötővé váljék. A megyében termeli takarmányokat folyamatosan ellenőrzi az állami gazdaságok Szakszolgálati Állomása, Szolnokon. Az analitikai, toxin és mikrobiológiai vizsgálatok után felhasználási javaslatot is adnak az állattenyésztőknek. Képünkön: Csörgő Jánosné avasodásvizsgálatot végez Kádár János látogatása a Budapesti Pártbizottságon Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára tegnap a Budapesti Pártbizottság székházába látogatott, ahol a végrehajtó bizottság tagjaival, a pártbizottság titkáraival és osztály- vezetőivel folytatott megbeszélést. A Központi Bizottság első titkárát Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára és a pártbizottság titkárai tájékoztatták a főváros politikai, gazdasági helyzetéről. Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke a városfejlesztés aktuális kérdéseiről, Budapest VI. ötéves tervének előkészítéséről számolt be. A pártbizottság vezetői elmondották, hogy a budapesti kommunisták egyetértéssel és cselekvő készséggel fogadták a Központi Bizottság 1978. december 6-i határozatát: a fővárosi pártszervezetek és pártszervek munkája fölgyorsult, kezdeményező szerepük megnövekedett, figyelemmel kísérik a vállalati tervek elkészítését és segítik azok végrehajtását. Hangsúlyozták, hogy nagy erőfeszítésre van szükség minden szinten annak érdekében, hogy javuljon a népgazdaság egyensúlya, gyorsabban haladjunk előre a minőség javításában, a termékszerkezet átalakításában, a gazdasági hatékonyság növelésében, a munka szerinti bérezésben. Kiemelték, hogy a főváros dinamikusabb fejlődésében nagy szerepe van á Központi Bizottság és a kormány politikai erkölcsi és anyagi támogatásának, valamint a párt- szervezetek tevékenységének, a lakosság önkéntes társadalmi munkájának. Kádár János a Központi Bizottság nevében elismeréssel szólt a budapesti kommunisták munkájáról. Kiemelte, hogy a főváros pártszervezetei a mozgalom hagyományaihoz híven példamutatóan tel-, jesítik kötelességüket és ennek országos jelentősége van. A Központi Bizottság első titkára az elmúlt évről szólva hangsúlyozta, hogy népünk munkájának eredményeképpen, az ismert gondok és nehézségek ellenére, ösz- szességében tavaly is előbbre jutottunk a szocializmus építésében, a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásában. Kádár János rámutatott arra, hogy a múlt év végi és a januári tapasztalatok szerint a központi irányító szervek és a vállalatok körültekintően foglalkoztak az 1979. évi népgazdasági terv elkészítésével és végrehajtásának megszervezésével. Az előttünk álló nagy feladatok megoldásában támaszkodhatunk népünk kezdeményezőkészségére, a kommunisták példamutató munkájára. Biztonságosan építhetünk a magyar népgazdaság egészséges alapjaira és a szocialista országok erősödő gazdasági együttműködésére. Jobban ki kell használnunk a fejlődő országokhoz és a tőkés országokhoz fűződő, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolataink lehetőségeit is. Kádár János hangsúlyozta: most az a legfontosabb feladat, hogy a minőségi és hatékonysági tényezők fokozottabb előtérbe állításával megszilárdítsuk az anyagi termelésben és az életszínvonal emelésében elért eddigi vívmányainkat, és ily módon megteremtsük a további fejlődés szilárd alapját.. A találkozó végén Kádár János sok sikert kívánt a budapesti dolgozóknak, a főváros kommunistáinak és a Budapesti Pártbizottság vezetőinek. Kisiparossal, vagy vállalattal7 Magánépítkezések, felújítások Karcagon Csökkend közületi részvétel Kisiparosok segítségével Kontárok ellen engedéllyel Karcagon évente 150—200 magánlakást tataroznak, és 80—12Ó családi házat építenek. Való igaz, nemcsak karcagi sajátosság, hogy esetenként, helyenként a kislakásépítéseknél -tatarozásoknál erősen csökkenő irányzatú a vállalatok, szövetkezetek részvétele. Ami a karcagi viszonylatokat illeti, ime a konkrét példa: a városgazdálkodási vállalatnál az arány három év alatt majdnem a harmadára zuhant. Vajon milyen indokok magyarázzák a meredek süllyedést ? Vitathatatlan, a vállalat tanácsi jellegű, s fő feladata az oktatásit, kulturális, egészségügyi intézmények, létesítmények szak- és építőipari jellegű fenntartása, működési feltételeinek biztosítása. így a lakosság részére kevés építőipari szolgáltatást vállalnak, kapacitásuk 10 százalékát teszi csak ki a javítás, tatarozás. Ráadásul a megrendelés hivatalos mechanizmusa (írásos kérelem, megrendelés, árajánlat, visszaigazolás stb.) hosszadalmas. Mégis, kapacitásuk olyannyira le van kötve, hogy a február elejei megrendelést is csak 1980-ra tudnák visszaigazolni. A Nagykunsági Építőipari Szövetkezetnél se jobb a helyzet. Tavaly közületek részére 2 millió 150 ezer forint építőipari szolgáltatást végeztek, ezenkívül a lakosság részére is eleget tettek mintegy 1 millió forint értékű egyéni megrendelésnek. Ráadásul a magánlakás-építések átfutási ideje is hosz- szú, mintegy 15—16 hónap. Ez bizony összesítve sem túl magas érétk. Kimondva, kimondatlanul a néhány tízvagy százezres megrendelés „apró munka”, a fel-levonulás, a gépek viszonylag sűrű mozgatása nem kifizetődő. Ráadásul a magánépítkezésekhez a brigádokat teljesen át kell szervezni, mivel több segédmunkásra van szükség. Mindez igaz, de a kérdés továbbra is nyitott: kivel építtessen, tataroztassa házát a karcagi polgár? (Folytatás a 3. oldalon.)
