Szolnok Megyei Néplap, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-04 / 29. szám
1979. február 4. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 7 Kedden egy tank szó szerint lelőtte a kútfejen levő kitörésgátló szerelvényt, ami a Iángcsóvákat vízszintes irányba terelte (címképünkön). Az akció után a lángcsóva már felfelé tört. mellette azonban még mindig maradt oldalra kitörő sugár Több mint egy hete ég a Duna-Tisza közének déli részén, Zsana határában kitört gázkút. Az első napokban az olajbányászok kitörésvédelmi csapatai a kút környékét megtisztították a fúróberendezés roncsaitól. Mivel a gáznak egy szikra is elég, hogy belobbanjon, az oltást nem lehetett megkezdeni, amíg a kútnál izzó vasak voltak. A tulósítások lényegretörő híreit aggódva várta, várja az egész ország. ,,Mi van Zsanán?" — kérdezik az utcán, a buszon. „Eloltották?" Az emberek együtt élnek a kitörésnél dolgozók heroikus erőfeszítéseivel. Lesik az újságot, a televíziót, s biztosan tudják, hogy előbb-utóbb győz az ember a tűz elemi erején.- KL Ezután csatornákat nyitottak a kútaknához, vízelvezető árkokat ástak a hatalmas hőségben, a víz hűsítő sugarainak oltalmában Ivancsics Sándor, a kiskun- majsai fúrási üzem vezetője irányítja az újabb akció előkészületeit Alkalmi mosdó A drámai küzdelem tovább folyik. Sikeres oltás után a kitörésvédelmi brigád tagjai közül elsőnek Csizmeg István (aki képünkön az oltás egyik irányítójával tanácskozik) megy a kútaknába elsőként, megvizsgálni a kútfej állapotát, hogy utána felszerelhessék az új kitörésgátló szerelvényt Előkészítik az új kitörésgátló szerelvényt Az iszonyatos hőségben csak ilyen azbeszt védőruhában tudnak a kút környezetében dolgozni a hősiesen helytálló tűzoltók Csütörtökön két alkalommal is felvonult a kitöréshez két turbóreaktív oltóberendezés, tucatnyi vízágyú, s felkészültek, hogy a kút környékének lehűtése után eloltsák a tüzet. A függőlegesen feltörő lángoszlopot hosszú másodpercekre sikerült eloltani, azonban az oldallángok mindig újra fellobbantották a kitörő gázt Nagy Zsolt képriportja Lezárták a háromkilométeres biztonsági övezetet, tegnap reggel ismét hozzáláttak a zsanai gázkitörés elfojtásához. Erre az időre — a robbanás- veszély miatt — megszűnt a helyszíni rádióadók és a gépjárművek működtetése. Az oltáskor ugyanis nagy mennyiségű gáz kerül a levegőbe, ami a legkisebb szikrára robbanást okozhat. A műveletekben résztvevő, s a helyszínt biztosító rendőrök, határőrök, gázálarcban végzik munkájukat, teljesítik kötelességüket. A nagy robajban egyébként a füldugó viselete is kötelező a védőruha mellett. A kitörés megfékezéséért fáradozó brigádok tagjai éjjel-nappal, egymást váltva, szinte tűzben és vízben küzdenek a természet erőivel. Tegnap regqelre újabb „harci állásba" helyezték a vízágyúkat, s közelebbről „ostromolták" a tüzet a turbóreaktív generátorok is. Az 1800 méter mélyről táplált zsanai gázkitörés eloltására a tegnapi kísérlet sem járt eredménnyel, bár közelebb kerültek a tűzhöz a vízágyúk, a turbóreaktív generátorok, amelyek mozgásának megkönnyítésére betonállásokat építettek ki a homokon1. „Bevetették” a nagykanizsai olajbányászok úgynevezett „erróziópuskáját”, de első működtetése sikertelen maradt. Ma újabb kísérletet tesznek a lángoltásra.
