Szolnok Megyei Néplap, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-04 / 29. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. február 4. fl KSH jelentése az 1978. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről Béke-világtanács Leszerelési felhívás (Folytatás az 1. oldalról.) hűtőházat. amelyen belül 11 500 tonna mélyhőmérsék­letű tárolórész és évi 11 000 tonna mirelitárut előállító üzem létesült. Megkezdte termelését a Gyulai Hús­kombinát, amely évi 21 600 tonna hús- és évi 2800 tonna szárazárugyártó kapacitásbő­vítést jelent. Az országos építési-szere­lési teljesítmény a tervben előírt 4—5 százalékos ütem­nek megfelelően mintegy 5 százalékkal, ezen belül a ki­vitelező építőipari szerveze­teknél 5,8 százalékkal emel­kedett. A kivitelező építő­iparban foglalkoztatottak szá­ma 0,3 százalékkal megha­ladta az előző évit. Bővült és korszerűsödött az építő­ipar gépparkja, javultak a dolgozók munkakörülményei. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás A mezőgazdasági termelés 1978-ban az előző évi jelen­tős emelkedés után 2 száza­lékkal nőtt. A növényterme­lés termelési értéke, egyes ágazatok kiemelkedő ered­ményei ellenére alig haladta meg az előző évit és nem ér­te el a tervezettet. Az állat- tenyésztés fejlődése viszont jelentősebb, a tervezettnél nagyobb volt. A mezőgazda­ság anyagi ráfordításai erő­teljesebben nőttek, mint a termelés. Gabonafélékből 13,3 millió tonna termett. 9 százalékkal több. mint 1977-ben. A több­lettermelés — a tervnek meg­felelően — nagyobb részt a hozamok emelkedéséből származott. A búza hektá­ronkénti 4280 kg-os átlagho­zama 5,7 százalékkal, a kuko­rica hektáronkénti 5200 kg átlagtermése 12 százalékkal haladta meg az előző évit. A cukorrépatermés több mint 7 százalékkal nőtt. A burgo­nyatermés. míg a korábbi években csökkent, 1978-ban 19 százalékkal meghaladta az előző évit. Csökkent a termés rizsből, néhány ipari növényből és egyes szálas- és lédús takar­mányfélékből. Az 1977. évi jó terméseredményekhez ké­pest 10—15 százalékkal ke­vesebb termett zöldségből, gyümölcsből és szőlőből. A vágóállatok és állati ter­mékek termelése a tervezett­nél gyorsabban nőtt: a vágó­állat-termelés 4 százalékkal, a tojás és a tej termelése 5, illetve 6 százalékkal, a gyap­júé 9 százalékkal. A szarvasmarha-állomány az év végén megközelítette a 2 milliót, és lényegében azo­nos volt az 1977. december 31-ivel. A sertésállomány — a tenyésztés ingadozásának kiküszöbölésére hozott intéz­kedések eredményeként — három éve közel azonos nagyságú. 1978. december 31-én 8 millió sertés volt az országban. 2 százalékkal több, mint egv évvel ezelőtt. A nagyüzemek juhállománya 2 millióról 2,3 millióra sza­porodott. A dolgozók átlagos állo­mányi létszáma az állami mezőgazdaságban és a me­zőgazdasági szövetkezetek kö­zös gazdaságaiban 780 ezer volt. 0,5 százalékkal keve­sebb. mint az előző évben. A mezőgazdasági beruhá­zások a tervezett csökkenés­sel szemben növekedtek. Az üzemek többek között 4000 traktort, 4720 tehergépkocsit, 2220 gabonakombájnt vásá­roltak. A gépi vonóerő-kapa­citás 7 százalékkal nőtt. Az árvízvédelmi fővédvo­nalak. valamint a belvízrend­szerek a tervezettnek megfe­lelően épültek. A lakossági vízellátás feilesztése megkö­zelítette. a közcsatornaháló­zat építése és a szennyvíz- tisztítás nem érte el a ter­vezettet. Szállítás és hírközlés A közlekedési vállalatok áruszállítási teljesítménye a tervezettet kissé meghaladó, személyszállítási teljesítmé­nye a tervezettet megközelí­tő mértékben növekedett. A szállított áruk mennyisé­ge 4,9 százalékkal volt több az előző évinél. A távolsági személyszállítást 1,2 milliárd utas vette igénybe, a növeke­dés 1,8 százalék volt. A he­lyi tömegközlekedés 2.5 mil­liárd utast szállított 1,9 szá­zalékkal többet, mint az elő­ző évben. 1978-ban 15 villamos- és 15 Diesel-mozdonyt. 1881 da­rab vasúti teherkocsi és 33 darab HÉV motor- és pót­kocsit szereztek be. Az év folyamán 21 500 tehergépko­csit helyeztek üzembe. A közúti tömegközlekedés javítását szolgálta az év fo­lyamán forgalomba állított több mint 1400 autóbusz. 37 trolibusz és 26 villamos. A év folyamán a személygép­kocsi-állomány 97 000 darab­bal nőtt és az év végére meghaladta a 830 ezret, eb­ből 788 ezer a lakosság tu­lajdonában volt. A közutakon mintegy 1700 kilométer hosszúságban kor­szerűsítést és útburkolat-erő­sítést végeztek. 200 kiomét^r új út épült. Átadták, a for­galomnak az M 3-as autó­pálya Budapest—Gödöllő kö­zötti 23,5 km-es Szakaszát. A telefon-főközpontok be­fogadóképessége 33 ezer. az alközpontoké 30 ezer állo­mással. 5—5 százalékkal bő­vült. A települések közötti közvetlen összeköttetésre az összes főállomás 72 százalé­ka alkalmas. Az év végén 27 országgal volt közvetlen táv- hívásos kapcsolatunk. Külkereskedelem A népgazdaság fejlődésé­ben nagy jelentőségű nemzet­közi gazdasági kapcsolata­ink 1978-ban tovább fejlőd­tek. E kapcsolatokban meg­határozó szerene volt, a szo­cialista országokkal való tervszerű egvüttműködésoek ■ az áruforgalom bővülése mellett folytatódott a terme­lési. a tudományos és mű­szaki együttműködés, a közös beruházások megvalósítása. A külkereskedelmi forga­lom nagyobb részét válto­zatlanul a szocialista orszá­gokkal bonyolítottuk le. de nőtt a forgalom a nem szo­cialista országokkal is. Ez utóbbi viszonylatokban az áruforgalom, részben a ked­vezőtlen piaci feltételek, részben a gazdálkodásban meglevő hiánvosságok hatá­sára. a tervtől eltérően ala­kult. A behozatal a számított­nál gyorsabban, a kivitel az előirányzottnál lassabban emelkedett. A forgalomnak a tervezet­től eltérő alakulása miatt a számítottnál nagyobb beho­zatali többlet keletkezett, el­sősorban a nem rubel elszá­molású forgalomban. Beruházás A szocialista szervek 196.5 milliárd forintot fordítottak beruházásra, a tervben elő­irányzott 180—182 milliárd forintnál mintegy 15 milliárd forinttal többet. Ez folyó áron 8 százalékkal, volumen­ben 4 százalékkal haladta meg az előző évit. A fejlesz­tési ezsközöket. a tervvel összhangban, a korábbi évek­nél valamivel nagyobb mér­tékben fordították a folya­matban levő beruházásokra. A központ i állami beruhá­zások az előirányzottnál mérsékeltebben, folyó áron 6 százalékkal nőttek. A vál­lalatok és szövetkezetek a számítottnál nagyobb fej­lesztési forrásokkal rendel­keztek. beruházásaik az elő­irányzott csökkenés helyett gyors ütemben, 10 százalék­kal emelkedtek. Ebből adó­dott a oeruházási előirány­zat jelentős túllépése. A vál­lalati beruházások növeke­désében szerepe volt az ex­portfejlesztő beruházások­nak. A beruházások építési há­nyada csökkent, a gépeké, beleértve az importgépeket is, nőtt. A népgazdasági ágak közül leggyorsabban az épí­tőipar, valamint a mezőgaz­daság és erdőgazdálkodás be­ruházásai emelkedtek. Jövedelem, fogyasztás A lakosság jövedelme és fogyasztása a tervezett üte­met megközelítően emelke­dett. A nomináljövedelmek növekedése valamivel meg­haladta az előirányzatot. A munkabérek növekedésében a vállalati hatáskörben meg­valósított béremelések mel­lett szerepe volt az 1977. év második felében végrehaj­tott, de hatásukban 1978-ra is áthúzódó, valamint az 1978. évi központi intézkedé­seknek. A munkások és al­kalmazottak egy keresőre ju­tó havi átlagkeresete meg­haladta a 3700 forintot. a nominálbérek tervezettnél némileg nagyobb növekedése mellett a fogyasztói árak is valamivel gyorsabban emel­kedtek a tervben számított­nál. így az egy keresőre jutó reálbér lényegében a terve­zett ütemben nőtt és mintegv 3 százalékkal haladta meg az előző évit. A termelőszö­vetkezeti tagok és alkalma­zottak reálkeresete ennél mérsékeltebben emelkedett. A pénzbeni társadalmi jut­tatások összege mintegy 8 százalékkal nőtt. Ezen belül nyugdíjakra mintegy 40 mil­liárd forintot fizettek ki. 10 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. A nyugdíjasok és járadékosok száma 46 ezerrel nőtt, és az év végén 1 974 000-et tett ki. Családi pótlékra az év folyamán 8.8 milliárd forintot fizettek ki. 3 százalékkal többet az 1977. évinél. Gyermekgondozási se­gélyen 1978 decemberében 277 000 anya volt. 13 000-rel kevesebb, 'mint egy évvel ez­előtt. Gyermekgondozási se­gélyre 3,7 milliárd forintot folyósítottak, valamivel ke­vesebbet az előző évinél. A takarékbetét-állomány 17,4 milliárd forinttal, év végére 124,9 milliárd forint­ra emelkedett. A kiskereskedelmi forga­lom értéke 1978-ban 281 mil­liárd forint volt, összehason­lító ácon 3,9 százalékkal több az előző évinél. A forgalom a tervben számítottnál va­lamivel mérsékeltebben nőtt. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása 1,9 százalék­kal, a ruházati cikkeké 2,9 százalékkal, a vegyes ipar­cikkeké 6,7 százalékkal foko­zódott. Az áruellátás 1978-ban élelmiszerekből — egyes zöldség-gyümölcsfélék kivé­telével —• kiegyensúlyozott volt. A ruháza'i cikkek kí­nálata összességében az elő­ző évhez képest kismérték­ben javult, egyes termékcso­portokban azonban továbbra is előfordult választékhiány. A vegyes iparcikkek eladá­sának gyors növekedése mel­lett egyes cikkekből — pél­dául hazai gyártású automa­ta mosógép, villanyboyler, vastömegcikk, egyes építő­anyagok — a kínálat a ke­resletet nem elégítette ki. A fogyasztói árak a terve­zett 4 százaléknál nagyobb mértékben. 4,6 százalékkal emelkedtek. A számítottat meghaladó növekedés lénye­gében az égetett szeszes ita­lok július 24-vel végrehaj­tott központi áremeléséből adódott. Az országban a tervezett 90 ezernél mintegy 2 ezerrel kevesebb lakás épült fel. Ál­lami erőből — főként a bu­dapesti lakásépítkezések el­maradása következtében — a tervezettnél kevesebb lakás készült el, de a lakosság la­kásépítése sem érte el a szá mítottat. Népesség, foglalkoztatottság, egészségügyi és kulturális ellátás 1979. január 1-én az. or­szág népessége 10,7 millió fő volt, 28 ezer fővel több, mint egy évvel ezelőtt. Az év folyamán 168 ezer gyermek született élve. A meghaltak száma 140 ezer volt. 1000 lakosra 15,7 élve- született és 13,1 halálozás ju­tott. Az élveszületések ará­nya kisebb, a halálozásoké nagyobb volt az 1977. évinél. 1000 lakosra számítva 2,6 természetes szaporodás ju­tott. az előző évi 4,3-del szemben. A csecsemőhalan­dóság tovább csökkent, az 1977. évi 26-ról 24-re. 1979. január 1-én az aktív keresők száma 5 076 000 fő volt, 7000 fővel, 0,1 százalék­kal több, mint egy évvel ko­rábban. Ezen belül az ipar­ban, valamint a mezőgazda­ságban és erdőgazdálkodás­ban a korábbi évekhez ha­sonlóan némileg csökkent a létszám, a többi ágazatban kissé emelkedett. Az állami költségvetésből egészségügyi ellátásra 14 milliárd forintot fordítottak. A kiadósok nagyobb hánya­da a fekvőbeteg-ellátást szol­gálta. 1978-ban a kórházi be­ruházások a tervezettnek megfelelően alakultak. A ténylegesen igénybe vehető kórházi ágyak száma azon­ban — a kórházi rekonstruk­ciók. tatarozások, átépítések miatt — az év végén lénye­gében ugyanannyi volt, mint egy évvel korábban. Az or­vosok száma az év folyamán 700-zal, 29 200-ra emelkedett. Az állami költségvetés 21 milliárd forintot fordított az oktatási intézményekre. Az óvodák befogadóképessége az év folyamán bővült és de­cemberben elérte a 345 000-et. Rendszeres iskolai oktatás­ban az 1978/79-es tanévben 1.8 millióan vesznek részt. Ezen belül a nappali tagoza­tokon az alsófokú oktatásban a létszám emelkedett, a kö­zépfokon csökkent és a fel­sőfokú oktatásban nem vál­tozott. Alsófökú oktatásban vesz részt a 6,—13 évesek 98.8 százaléka, szakmunkás- tanuló a 14—16 évesek 40,5 százaléka, középiskolai ta­nuló a 14—17 évesek 38,8 százaléka, főiskolai vagy egyetemi hallgató a 18—22 évesek 8,3 százaléka. 1978- ban nappali tagozaton 46 ez­ren, esti és levelező tagoza­tokon 34 ezren érettségiztek. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatán 15 ezren, esti és levelező tagozatokon 14 ezren szereztek oklevelet. Közművelődésre és sport­ra az állami költségvetés 6 milliárd forintot fordított. Az év folyamán a televízió­előfizetők száma 75 ezerrel nőtt és az év végén 1000 la­kosra 246 televízió-előfizető jutott. Idegenforgalom 1978-ban nagy mértékben nőtt az idegenforgalom: 17 millió külföldi érkezett az országba, 4,5 millióval több, mint 1977-ben. Egy napnál hosszabb ideig 10 millió tu­rista tartózkodott hazánk­ban, számuk 2,8 millióval nőtt. A Magyarországot fel­kereső külföldiek többsége — 90 százaléka — a szocia­lista országokból érkezett. A kereskedelmi szálláshelyek bővítése nem tartott lépést a turisták számának növekedé­sével. Ennek következtében egyes — főleg budapesti és balatoni — szálláshelyek a főidényben zsúfoltak voltak. Külföldre 5,4 millió ma­gyar utazott. 16 százalékkal több, mint az előző évben. A magyar turisták 93 szá­zaléka a szocialista orszá­gokba látogatott. Budapest. 1979. február 3. Központi Statisztikai Hivatal Berlinben ülésezik a Béke-világtanács. Képünkön: a Köz- társasági Palota ülésterrrle (Telefotó - KS) „Meg kell állítani a fegy­verkezési versenyt!” — han­goztatja a leszerelés és az enyhülés kérdéseiről folyta­tott vitájának befejezéseként tegnap elfogadott, a világ népeihez intézett drámai han­gú felhívásában a Béke-vi­lágtanács. A fegyverkezési verseny megfékezését — mutat rá a többi között a felhívás — az teszi sürgetően szükségessé, hogy „a mind nagyobb rom­boló erővel bíró új tömeg- pusztító fegyverek előállítá­sa olyan riasztó arányokat öltött és olyan veszélyes mértékben fokozódik, hogy — amennyiben nem vetnek annak azonnal véget —r)jeg- szűnik az ellenőrzés lehető­sége a fegyverkezési verseny felett és ez a nukleáris ka­tasztrófa mélységébe taszít­ja az emberiséget”. A BVT úgy döntött, hogy fokozzák a nemzetközi le­szerelési konferencia mielőb­bi összehívását szolgáló vi­lágméretű kampányt, és ak­ciókat indítanak az ENSZ- közgyűlés 1982-re tervezett második rendkívüli leszere­lési ülésszakának előkészí­tésére. A Béke-világtanács tegnap délután plenáris ülésen ele­mezte a közel-keleti helyze­tet és nyilatkozatban köve­telte a közel-keleti válság tényleges és igazságos rende­zését, további támogatásáról biztosítva a palesztin népet. A rendkívüli ülésszak kü­lön plenáris ülést szentelt a Kambodzsa iránti szolidari­tásnak. Sebestyén Nándorné, az OBT elnöke, a BVT el­nökségének tagja. A magyar küldöttség vezetője a plená­ris ülés egyik szónokaként hangsúlyozta: „a kambodzsai nép győzelmének jelentősé­ge messze túlnő az ország határain. A győzelem meg­teremtette az előfeltételeit annak, hogy Kambodzsa a háború és a feszültség tér­ségéből a béke és a bizalom zónájává váljék”. ,,A Magyar Népköztársa­ság kormánya az elsők kö­zött ismerte el a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanácsot, a Kambodzsai Népköztársasá­got. A kivívott győzelmet örömmel köszöntötte az egész magyar nép. Tudjuk, hogy nem lesz könnyű új életet teremteni Kambodzsában, de a békeszerető népek — köz­tük a szocialista országok — rokonszenvvel, segítőké«" séggel állnak az igazságos ügyért harcolók mellett” — jelentette ki a magyar kül­döttség vezetője. Olaszország Ismét andreotti alakít kormányt Az olasz köztársasági elnök tegnap délben Giulio Andre­ottit, a lemondott kormány miniszterelnökét bízta meg az új kormány megalakítá­sával. Andreotti elfogadta a megbízatást és közölte, hogy a jövő héten fog hozzá kor­mányalakítási konzultációi­hoz. Andreotti kijelölését Ró­mában már a kormányvál­ság hivatalos bejelentésekor bizonyosra vették, hiszen a kereszténydemokraták állást foglaltak a korábbi „politikai képlet” fenntartása mellett. Azt javasolták, hogy az Olasz KP térjen a keresz­ténydemokrata kormányt tá­mogató parlamenti többség soraiba. Cserében szavakban mindazt megígérték, amit a gyakorlatiban egy éven át nem valósítottak meg és ami miatt az OKP megvonta tá­mogatását Andreotti kormá­nyától és kilépett a parla­menti többségből. Khomeini sajtóértekezlete Khomeini ajafollah. az irá­ni vallási-politikai ellenzék vezére, tegnap sajtóértekez­letén bejelentette az Iszlám Forradalmi Tanács megala­kítását és vallásháborút he­lyezett kilátásba, ha a Bak- tiar-kormány a legrövidebb időn belül nem hajlandó le­mondani. A testület névsorát hama­rosan közzéteszi —: közölte Khomeini. A testületnek az lesz a feladata, hogy az ideiglenes kormányt kinevez­ze s ennek megbízatását nép­szavazáson hagyassa jóvá. Ezután — a vallási vezető politikai programja szerint —• új parlamentet kell vá­lasztani. A síiták yezetője bejelen­tette, hogyha a jelenlegi kor­mány ragaszkodik hivatalá­hoz, Dzsihadot, vallásháborút fog hirdetni.

Next

/
Thumbnails
Contents