Szolnok Megyei Néplap, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-04 / 29. szám

1979. február 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Eredményes évet zárt a Petőfi Tsz Zárszámadás Tószegen Tegnap délelőtt tartotta zárszámadó közgyűlését a Petőfi Termelőszövetkezet a tószegi művelődési házban. A rendezvényen megjelent dr. Czimbalmos Béla, a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsának főtitkára, Ulveczki Tibor, a megyei tanács elnök- helyettese. A megnyitó után Székely József, a termelőszövetkezet elnöke ismertette az 1978-as gazdasági év eredményeit. Többek között megemlítette, hogy az elemi károk ellené­re is eredményes évet zárt az üzem. Ezt bizonyítja, hogy a gazdaság árbevétele 13, a mérleg szerinti nyereség pe­dig 11 százalékkal emelkedett. A növénytermesztés és az ál­lattenyésztés csaknem egyen­lő arányban részesedett a termelésből. Az 1979-es év fő feladata — mondta az el­nök — a tartalékok feltárá­sa. a hatékonyság és a ter­melés fokozása, valamint a költségek csökkentése. Székely József beszámoló­ja után hozzászólások követ­keztek. Elmondta a vélemé­nyét a múlt esztendő ered­ményéről és az idei tervek­ről dr. Czimbalmos Béla is. A TOT főtitkára kijelentette, hogy a termelőszövetkezet tevékenységével jól szolgálta a megvei és a népgazdasági érdekeket. Hasznosan, jól al­kalmazta az új technológiá­kat és berendezéseket, ame­lyeket hatásosan ötvöztek a hagyományos termelési mó­dokkal. Dr. Czimbalmos Bé­la elismeréssel beszélt a ter­melőszövetkezet tagságának és vezetőségének munkájá­ról, az eredményes búzater- tamesztésért pedig átnyújtott Székely Józsefnek, a TOT el­ismeréséül. egy serleget. A zárszámadási beszámo­lót, valamint az 1979-es ter­vet a közgyűlés egyhangúan elfogadta, majd a gazdaság elnökének zárszavával véget ért a rendezvény. A szolnoki vásárcsarnoki vetőmag szaküzletben naponta 20 ezer forint értékű zöldség- és virágmagot vásárolnak a kistermelők (Folytatás az 1. oldatról.) bot, nyolcféle paprikát, há­romféle paradicsomot és öt­féle fejes káposztát kínálhat­nak a boltok. A tizenöt szaküzletet a tavaly óta is­mert és kedveltté vált dra- zsírozott magvakkal is ellát­ták. Ebből a gazdaságosabb vetőmag-felhasználást, egyen­letesebb vetést és tőszámot biztosító újdonságból az idei tavasszal retek-, sárgarépa-, petrezselyem- és salátamagot vásárolhatnak a megye kis­termelői. A Mezőgazdasági Ellátó Vállalat, az AGROKER is a kistermelők jó ellátását ígé­ri az idei tavaszra. A kisgé­pek 22 millió forint értékű készletéből válogathatnak a kiskereskedelmi vállalatok, szövetkezetek. Mechanikus és motoros permetezőkből, trak­torokból és az azokhoz alkal­mazható munkagépekből, gé­pi kapákból összesen kilenc- venféle vásárolható az üzle­tekben. Nem tudja teljesen kielégíteni a vállalat az igé­nyeket az olasz importból származó kistraktorokból és egyes tőkés importból besze­rezhető műtrágyákból, nö­vényvédő szerekből is a szo­kásosnál kevesebbre számít­hatnak a kistermelők. Az utóbbiak közül néldánl ke­vés a Ditán M—45-ös és még néhány faita gombaölőszer. de helyettesítésükre elegendő mennyiség áll rendelkezésre Polyram Combiból. Cup'ro- san Super D-ből vagy Ortho- cid 50-ből. A forgalmazóknak és a vá­sárlóknak egyaránt sok gon­dot okozott az utóbbi évek­ben a haitatásos termeléshez a primőráruk előállításához nélkülözhetetlen fólia hiá* nya. A mostani szezonban valamennyi üzlet igényét ki tudja elégíteni az AGROKER. Minden mennyiségben kap­ható a hat-, nyolc- és tizén - két méteres fóliasátor-tető. A maga módján jól segíti a kistermelőket az áfészek keretében működő 38 zöld­ségtermelő szakcsoport mint­egy hétezer tagjának tevé­kenységét koordináló megyei szövetség is. Az elmúlt héten szakmai tanácskozást tartot­tak a megye szövetkezeti boltosainak részvételével, amelyen az AGROKER, q magt°>-meltető vállalat és a növényvédő állomás szak­emberei tájékoztatták a ke­reskedőket a várható áruel­látásról. A februári mezőgaz­dasági könyvhónappal kap­csolatban mezőgazdasági szakkönyvek kiállítását. író­olvasó találkozók szervezését szorgalmazza az áfészeknél a MÉSZÖV. A gazdák termelési bizton­ságának fokozását szolgálja az AGROKER néhány új szolgáltatása is. A korábbi­tól eltérően a nagyüzemek részére készülő, nagy méretű növényvédőszer- vagy mű- trágvacsomagokkal is kiszol­gálják a kistermelőket, akik így előnyösebb áron juthat­nak hozzá a szükséges áru­féleséghez. A szakcsoportok igénye szerint, saiát költsé­gén talajvizsgálatot végeztet az AGROKER. és a szakvé­lemény alaoián javaslatot tesz a termelőknek az alkal­mazható tápanyagokra, nö­vényvédő szerekre, azok mennyiségére. Ugyancsak új intézkedése a vállalatnak, hogy hetiniací napokon tehergépkocsival mozgóárusítást tart azokon a településeken, ahol nincs nö­vényvédő szert és műtrágyát árusító üzlet. , Temesközy Ferenc A párt munkastílusáról Beszélgetés lakab Sándorral, a Központi Bizottság osztályvezetőjével — Az utóbbi időben sok szó esik a párt munkastílusáról, fejlesztésé- nek szükségességéről. Mivel magya­rázható ez a megnövekedett figye­lem? Gyökeres változásra van-e szükség, vagy inkább a mai helyzet követelményeinek megfelelő tovább­fejlesztésről van szó? « — Valóban, mostanában a korábbi­aknál többet foglalkozunk a párt mun­kastílusát érintő kérdésekkel. Ez azon­ban nem azért van, mintha az, amit eddig követtünk alapvetően a maga idejében nem felelt volna meg a köve­telményeknek vagy fő vonásaiban ma rossz lenne. Nem erről van szó. Nincs szükség arra, hogy munkastílusunk alapvető vonásait, legfőbb jellemzőit megváltoztassuk. Olyanokra gondolok, mint a minden előítélettől mentes va­lóságszemlélet és magas fokú eszmei­ség; az új iránti fogékonyság, a haladó felkarolása, a forradalmi magatartás a maradisággal, a konzervativizmussal szemben; elvekben való szigorú kö­vetkezetesség és nagyfokú rugalmas­ság a gyakorlati megoldásokban; az elméleti igényesség és a gyakorlatias­ság; az elvi-politikai irányítás és az operativitás; a kollektivitás és a szemé­lyi felelősség; az élcsapat-jelleg és a tömegekkel való szoros kapcsolat; a történelmi távlatok és a napi feladatok egysége stb. Ügy gondolom, hogy ezek olyan fundamentális jegyei pártunk munkastílusának, amelyeket a jövőben is meg kell őriznünk és még követke­zetesebben szükséges érvényesítenünk. — A válaszból egyértelmű, hogy a munkastílussal kapcsolatos kérdése- ket nem szabad elvonatkoztatva vizsgálnunk az időszerű politikai feladatoktól. Levonhatunk-e ebből olyan következtetést, hogy a mun­kastílus mindig alárendelt szerepet játszik a politikához viszonyítva? — A köztük levő valóságos viszony­ra talán jobban kifejező a kölcsönha­tás, amiben feltétlenül a politikáé az elsődlegesség és a meghatározó sze­rep. A kettő között megfelelő össz­hangra van szükség. Akármilyen jó po­litikai vonal eltorzul egy rossz mun­kastílus által, és nincs az a munkastí­lus. amely tartósan pótolni tudná a po­litika fogyatékosságait, következet­lenségeit. — Melyek azok a legfontosabb po­litikai okok. amelyek napjainkban a munkastílus fejlesztése mellett szól­nak? Az utóbbi időben egyre gyakrabban hangoztatjuk, hogy bonyolultabbak let­tek építőmunkánk feltételei. Ez min­denekelőtt azt a valóságos helyzetet fe­jezi ki, hogy a nemzetközi életben, de belső viszonyainkban is erőteljesebb ellentétes tendenciák hatnak. A pozi­tív folyatnátok erősödésével egyidejű­leg 'jobban felszínre kerültek bizonyos negatív tendenciák. — Politikai munkánknak ezen álta- lános feltételei konkrétabban ho- gyan érintik a párt munkastílusát, milyen főbb jegyeit helyezik jobban előtérbe? Lehetne ezt néhány példá- val illusztrálni? Tekintettel arra, hogy a két kong­resszus közötti időszak utolsó évébe ér­keztünk, minden erővel a határozatok végrehajtására irányuló cselekvési egységre kell összpontosítanunk. Ez pe­dig a munkastílusnak olyan jegyeit állítja előtérbe , mint a szervezőmunka erősítése, a konkrét szakmai döntések­re, intézkedésekre való ösztönzés, moz­gósítás azok .megvalósítására, az ellen­őrzés stb. Ezzel párhuzamosan már most napirendre kerülnek a középtá­vú fejlesztés gondjai. Fel kell mérni az előrehaladás szükségleteit, lehetősége­it, feltételeit stb. Ez viszont az adott terület valóságos viszonyainak alapos tanulmányozását, a felmérő, elemző munkát helyezi előtérbe. Egész politikai munkánk szempont­jából most a gazdasági feladatok, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének ja­vítása. megszilárdítása és a hatékony­ság mint ennek legfőbb eszköze állnak előtérben. A párt munkastílusának hozzáidomítása a megváltozott gazda­sági feltételekhez egész politikai mun­kánk szempontjából döntő jelentőségű. Olvan munkastílust kell kialakítanunk, amely meghaladja a korábbi mennyi­ségi szemléletet és a gazdasági haté­konyságot tekinti a politikai megítélés alanvető értékmérőjének. Ez előtérbe állítja a közgazdasági elemző munkát, a korszerűség követelményeinek ér­vényesítését, a széleskörű kitekintést.' a világszínvonal szem előtt tartásához, Olyan munkastílusra van szükség, amely ösztönzi a gazdasági vezetés bá­tor, a kockázattól sem visszariadő~" ám a kalandorságtól mentes kezdeménye­zését. Támogatja az öntevékenységet, a haladót, az élenjáró termékeknek, technológiának az alkalmazását, stb. A hatékonyabb gazdálkodás kialakí­tásának egyik lényeges feltétele a fo­kozottabb differenciálás az anyagi-er­kölcsi ösztönzőkben, a gazdálkodás esz­közeinek felhasználásában, a preferen­ciák tekintetében stb. Számolni kell azzal, hogy az előnyösebb és kevésbé előnyös feltételek, az erőteljesebb dif­ferenciálás erősíti a konfrontációt egyes dolgozó rétegek, vállalatok, munkás­kollektívák között.' sőt azokon belül is. Ezen a talajon feltétlenül várható a politikai élet spontán felélénkülése; a különböző viták, szemléletek, maga­tartási formák élesebb összeütközésére számíthatunk. A megnövekedett poli­tikai aktivitás, a mozgalmi élet spon­tán felélénkülése növeli a tudatos elemnek, a pártszervezetek irányító munkájának szerepét. Még nagyobb fe­lelősség hárul rájuk a tömegek politi­kai vezetéséért. Folyamatosan kell rea­gálni minden spontán megnyilvánulás­ra, hogy azokat a maximálisan a szo­cialista tudatosság keretei közé terel­hessük. Ez pedig a tömegek között végzett sokoldalú ideológiai-politikai és szervező munkát követel a pártszervek­től, a tömegszervezetektől. — Ügy gondolom, az elmondottak eléggé meggyőzően bizonyítják a munkastílus továbbfejlesztésének szükségességét, és sok szempontból iránymutatóak is. Mindezek tükré- ben méginkább egyértelmű a bü­rokratizmus káros hatása. A párt- szervezetek munkastílusában fellel- hetők-e bürokratikus jelenségek, és ha igen, milyen formában? ________ P ártszervezeteink munkastílusára ál­talában nem jellemző a bürokratizmus, sőt ellenkezőleg, a politikai-mozgalmi jelleg az uralkodó. Számolnak a kü­lönböző érdekekkel, és a dolgozók po­litikai vezetését az érdekek összhang­jának felismerése és tudatos érvénye­sítése alapján szervezik. Tagadhatatlan azonban, hogy helyenként és időnként a bürokratizmus is fellelhető. Ennek számos megnyilvánulása tapasztalható. Valamennyinek közös a lényege; a dolgozók politikai vezetésének felcseré­lése a dolgozók igazgatásával. A bürokratizmus nem a valóságos érdekviszonyokból indul ki, hanem fő­leg a felszíni megnyilvánulásokra for­dítja a figyelmet, a jelenség itt lé­nyeggé, a látszat valósággá lép elő. Az érdekek összhangjával szemben az egyes elkülönült érdekekre helyeződik a súly. A bürokratizmusnak ez a lényegi tartalma sokféle formában nyilvánul meg. Mindenekelőtt a politikai mun­ka tartalmi jegyeinek háttérbe szorítá­sában, lebecsülésében és az üres szer­vezeti formák, rendezvények öncélú hajszolásában. Mindig magában hord­ja a bürokratizmus veszélyét az is, ha a pártszervezet nem a politikai, hanem a szakvezetés feladatait látja el. To­vábbá kifejezésre jut a felső pártszer­vek határozatainak mechanikus, meg­felelő adaptációt nélkülöző alkalmazá­sában; a politikai elvek Sablonos gya­korlati érvényesítésében vagy azoknak a formális jelszókénti vagy frázisszerű kezelésében. Meglehetősen gyakori je­lenség a konkrétság hiánya, a semmit­mondó általánosságok túltengése az előterjesztésekben, a beszámolókban, határozati javaslatokban. Súlyos bürok­ratikus torzulások- melegágya az is, amikor a politikai ügyek a párttagság és az érdekeltek kirekesztésével, iro­dák és íróasztalok között intéződnek. Szólni kell az olyan jelenségekről is, mint az egyes emberek problémáival, gondjaival szembeni közömbösség, a közöny, az érzéketlenség a dolgozókat foglalkoztató politikai kérdések iránt; a kinyilatkoztató, ellentmondást nem tűnő, utasítgató, a türelmes meggyő­zést nélkülöző vezetési stílus; a nagy látványos rendezvények túlhajszólása, és az emberek közötti párbeszéd, "köz­vetlen eszmecserék elhanyagolása; a szükséges személyi kapcsolatok levele­zéssel való pótlása; a túlzásba vitt ad­minisztráció, a felesleges és a politikai munka szempontjából semmi értéket nem képviselő írásos munka stb. — Valójában „szép” repertoár jött össze. A bürokratizmus elleni harc >alapvető politikai érdekünk, és ez megköveteli, hogy mindenfajta meg­nyilvánulása ellen fellépjünk. Űgu vélem, hogy a konkrétság hiánya, a kérdések túlzott általánosítása különös figyelmet érdemel, mert a tartalmas politikai munkának ma ez egyik fő akadálya. A munkastílus szemszögéből néz­ve éz a megállapítás helyénvaló. Ezt nemcsak a negatív tapasztalatok tá­masztják alá, hanem az a sok jó pél­da is, amelyet éppen a kérdések konk­rét kezelése nyújt számunkra. Ott, ahol a felső pártszervek határozatait, a politikai elveket nemcsak mechani­kusan ismétlik, hanem rendszeresen szembesítik vele saját gyakorlatukat, ott nem okoz nehézséget a megfelelő politikai konzekvenciák levonása. Ilyen munkastílus mellett szinte kézenfekvő a politikai felelősség, annak megálla­pítása, hogy ki dolgozott jól és kit kell elmarasztalni, s milyen követelmények vannak a jövőben. A kérdések konk­rét felvetése esetén nincs hiány a tartalmas, érdemi vitában és ennek eredményeként mindig reálisabb kép­re számíthatunk a helyzet megítélésé­nél, és a születendő döntések is job­ban megfelelnek a szükségleteknek. A konkrétság elve a politikai mun­kának mindig alapvető követelménye. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a mai feltételek között különösen fon­tos következetesebben érvényesíteni. A pártnak a társadalmi élet minden fon­tosabb kérdésében világos elvi állás- foglalásai vannak. Ezekkel kapcsolat­ban teljes pártunkban az elvi egység, és széleskörű a társadalmi bizalom. Most az a feladat, hogy ez az egyet­értés össztársadalmi méretű cselekvés­sé teljesedjen. Márpedig minél köze­lebb kerül az elvek alkalmazása a gyakorlathoz, annál inkább jelentke­zik a konkrétság szükségessége. A ha­tékonyabb gazdálkodást segítő politi­kai munkában is csak úgy tudunk elő­rehaladni, ha az elvek puszta formá­lis hangoztatása helyett konkrétan számbavesszük teendőinket, ha számo­lunk a helyi körülmények és feltételek sokaságával, sajátos jellegükkel. — A párt munkastílusának tovább- fejlesztésével kapcsolatban sokféle követelményről esett szó. Viszony­lag kevesebb figyelmet fordítottunk a káderfeltételekre. Vajon ilyen szempontból biztosítottak-e a fej- lesztés lehetőségei? ______________ ___ — Általánosságban válaszolva határo­zottan állíthatom, hogy igen. A vezetés különböző posztjain a politikai munkát értő, megfelelő gyakorlati tapasztalat­tal rendelkező, elméletileg is felké­szült pártmunkások állnak. Pártunk­ban megtalálható a felnőtt lakosság mindhárom nemzedékének színe-java, a politikailag-eszmeileg legelkötelezgf- tebb része. A pártban uralkodó lég­kör. —■ úgy vélem — kedvező feltéte­leket nyújt legjobb tulajdonságaik ösz- szeötvözésére. Ez a körülmény termé­szetszerűen maga után vonja a mun­kastílus körüli vitákat, a különböző nézetek ütközését, és mindenekelőtt a. gyakorlat kritikáját. Azzal is számolnunk kell. hogy a szükségszerű cserék folytán (állami gaz­dasági, igazgatási, tömegszervezeti te­rületről) állandó a káderek áramlása. Ez azzal a következménnyel jár. hogy magukkal hozzák az előző munkaterü­let sajátosságaihoz kapcsolódó mun­kastílus-jegyeket. Mindez nem feltét­lenül rossz, sőt megfelelő adaptációval sok előny is származhat belőle. Ám mechanikus továbbélésük sok hibának lehet a forrása. így a körülmények szükségessé teszik, hogy a munkastí­lussal kapcsolatos kérdéseknek a párt egész tevékenységében és ezen belül a kádermunkában megfelelő figyelmet fordítsunk. Van a kádereknek egy viszonylag nem nagy száma, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudják követni a mun­kastílussal kapcsolatosan változó kö­vetelményeket. Gondoskodnunk kell ezek átcsoportosításáról. Megfelelőbb munkakör megválasztásával, embersé­gesen, a pártszerűség elveinek betartá­sával kell rendezni ügyüket. Ilyen ér­telemben mindenképpen napirendre ke­rül új emberek beállítása is. Azt az el­vet követjük, hogy minél több olyan pártmunkással szaporodjanak soraink, aki széleskörű áttekintéssel, a politikai íömegmunkában nagy jártassággal, jó adottságokkal, készségekkel rendelke­zik. A kiválasztási feltételeket azok­kal a konkrét körülményekkel össz­hangban mérjük, amelyek azt a terü­letet jellemzik, ahol a kádereknek dol­gozniuk kell. A káderek és a munkastílus össze- rüggésének van egy másik oldala is. Nemcsak arról van szó, hogy az em­berek a munkastílus aiakítói-formálói. Az alkalmazott munkastílusnak fontos ozerepe van magában a kádernevelés­ben is. A bürokratikus munkastílus csak bürokratákat szülhet. Ahol viszont a politikai-mozgalmi jelleg az uralkodó, ott kedvezőek a kádemevelés feltéte­lei. Az ilyen gyakorlat nagy iskolája a politikai vezetőknek. Az interjút készítette: Rákos Imre Bő kínálat vetőmagvakból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents