Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-14 / 11. szám
1979. január 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Százezer munkaórával több, de mikor? Nyitott üzem, zárt munkahely, de hogyan? Egyhelyben topog a Százados úti flFIT-üzem fejlesztésének ügye A zsúfolt szerelőcsarnokban a munka sem halad úgy, mint ahogy a dolgozók szeretnék Megjelent a téli Autós— motoros Magazinban, hogy végre, hosszas huzavona után megkezdődik az ország első, emeletes autószervizének építése. A megye autósai azzal élcelődnek, hogy hamarabb kiszolgálják majd őket Pesten, a Dózsa György út és Szabolcs utca sarkán épülő „csodapalotában”, mint ahogy megvalósul Szolnokon a XVII. számú AFIT Százados úti üzemének fejlesztése. De félre a tréfával! Régi gondjuk az autósoknak és a szolnoki telepnek egyaránt, hogy egyes javítások ideje — főként a karambolozott járműveké, amelyek többsége magántulajdonban van — irreálisan hosszú. Valamit enyhített a helyzeten, hogy az AFIT bevezette a kétműszakos munkát, de egyszerre most sem tudnak több kocsit fogadni, mint korábban, csupán az úgynevezett „átfutási idő” csökkent némileg. Az üzem fejlesztése hosszú ideje téma, többízben tárgyaltak róla különböző fórumokon egyeztetve az elképzeléseket, lehetőségeket. Tavaly májusában lapunk is hírt adott róla, hogy megoldás született, mert — a Százados úti üzem kapacitásának 100 ezer munkaórával történő bővítésére beadott pályázatával — az AFIT 28 milliós támogatást nyert el a megyei szolgáltatásfejlesztési alapból. Ezzel már több mint 40 millió forint áll rendelkezésére (közvetlen állami támogatással és saját alapjával együtt) a fejlesztésre. Hal tartanak azóta? A beruházási tervet készítő UVATERV már a harmadik telepítési alternatívát is megküldte, mert a korábbi változatok nem feleltek meg. A bővítés ugyanis a telep adottságai miatt — lakóterülettel van körülvéve — nagyon sok nehézségbe ütközik. Az első számú variációnál az elhelyezéssel, a lakóépületektől előírt távolsággal és a környezetvédelemmel, a zajszinttel volt probléma. A másodiknál a „nyitott üzem, zárt munkahely” elképzelése ütközött akadályokba. Azért, hogy a járművek átadásakor és átvételekor az ügyfelek is jelen lehessenek, négy bejáratot terveztek a Százados útra, ám a városi tanács nem enged a jelenlegi egynél több kaput nyitni. A tavaly februári helyszíni bejárás alapján elkészült helyszínrajzok, a harmadik alternatíva szerinti beépítési és telepítési terv már reálisnak, megvalósításra alkalmasnak látszik. A megyei tanács illetékese a közeli napokban egyezteti a véleményeket a városi tanáccsal és a KÖJÁL-lal (a zajszint ugyanis a legutóbbi mérések szerint 1,4 decibellel meghaladja az előírt, illetve a megengedett 55 dB-es határértéket). A tanács és más hatóságok jóváhagyása esetén tovább folytatható a tervezés. A költségekre a tanács decemberben már 8,5 -millió forintot át is utalt az AFIT Trösztnek. A — remélhetőleg végleges — 3. számú terv szerint az új, 126 négyzetméter összterületű szerelőcsarnok a már meglévő fényező mellé kerül. Üj kaput nem nyitnak a környező utcákra, a meglévő főbejáraton bonyolódik majd a külső forgalom. A felvételi épület a főbejárat mellé kerül, ebben kap helyet a porta, a munkafelvételi iroda mellett a korszerű ügyfélváró és mini-büfé, az Állami Biztosító irodája. A technológia javítását, a műszerezettség növelését 4 millió forint értékű különféle gépek (emelők, szerszámgépek, hegesztőberendezések, elektromos és mechanikus mérőműszerek, autómentőgépkocsi, kerékkiegyensúlyozó, vizsgáló próbapad stb.) beszerzésével oldanák meg. Ez a bővítés is a lakosság érdekeit szolgálja. Az üzem jelenleg 235 ezer órás kapacitásából a lakossági szolgáltatásra, a magán- tulajdonban lévő járművek javítására és karbantartására 80—85 ezer óra jut. ez utóbbit bővítené további 100 ezer órával a szóban forgó fejlesztés megvalósulása, amelynek tervezett határideje 1980 utolsó negyede. A Szolnok és vonzási körébe tartozó személy- és tehergépkocsi állomány karbantartási és javítási feladatainak ellátása évi 10,5 millió forint értékű szolgáltatás bővülést jelentene. A fejlesztés szükségességéhez nem fér kétség, a beruházást „szentesítették”. Remélhetőleg a tervezés körüli huzavona sem tart már sokáig, mert az AFIT-nál rendelkezésre állnának a szakemberek, a kivitelezést is vállalta a megyei ÁÉV. De ha ilyen sokat várat magára a döntés, ki tudja, mikor lesz a tervből valóság?! R. E. Elegendő a tüzelő a fűtési idény második félidejére A szállítási elmaradások miatt valamivel kisebb készlettel kezdte az évet a tüzelőkereskedelem, mint legutóbb; a telepeken tárolt csaknem negyedmillió tonnányi, 20—22 napi forgalomhoz elegendő, szilárd fűtőanyag azonban így is zavartalan átmenetet biztosított. A most már folyamatos szállítások és a különböző intézkedések a fűtési idény második félidejére is lehetővé teszik a zavartalan tüzelőellátást. A Belkereskedelmi Minisztériumban elmondták, az MTI munkatársának, hogy a tüzelőanyag-kereskedelem tavaly 6,4 millió tonna szilárd tüzelőanyagot adott el, másfél százalékkal többet az előző évinél. Az összforgal- mon belül szénből kevesebb, brikettből viszont 7 százalékkal, kokszból 3 százalékkal, tűzifából 5 százalékkal több fogyott. Mennyiségében egész évben ki tudták elégíteni az igényeket — ehhez nagy segítséget nyújtott a hazai szénbányászat többlettermelése — a kínálat összetétele azonban változatlanul nem egyezett a kereslettel. A forgalmi adatokból is kiderül, hogy a lakosság elsősorban a jó minőségű tüzelőt keresi. — Szénbányászatunk lehetőségeiből adódóan azonban a szenek minősége javult, import tüzelő pedig évek óta csak meghatározott mennyiségben áll a kereskedelem rendelkezésére, így a választék elmarad a vásárlók kívánalmaitól. Az 1978—79. évi fűtési idény hátralévő részére, gyakorlatilag az első negyedévre, már megvan a lakosság tüzelője. A Magyar Szénbányászati Tröszttel megkötött szerződések alapján az év első három hónapjában 1,1 millió tonna szenet és brikettet adnak a bányászok, s a tavalyinál 25 százalékkal, 50 ezer tonnával több tűzifát kap a kereskedelem. Várják a már megrendelt importszeneket is, amelyek esetleges késedelmét pótlandó a beérkezésig állami tartalékból használnak fel a lakosság ellátására. Várhatóan folyamatosabb lesz az utánpótlás is, miután a MÁV maximális kocsiellátást ígért, a közlekedés zöld utat ad a tüzelőszállításoknak. A Tüzép-telepek is felkészültek a szállítmányok soronkívüli fogadására, a vagonok gyors kirakására. A pártegység és az alapszervezet zámtalan tény és minden tapasztalat tanúsítja, hogy pártunkban, az alapszervezeteket is beleértve, a politika valameny- nyi lényeges kérdésében elvi van. Tulajdonképpen senki nem vitatja a szocialista építésben követett alapvető elveknek, a párt vezető szervei által hozott irányiadé politikai határozatoknak a helyességét. Egyetértés van a gazdaságpolitika, a társadalompolitika, a kultúra területén, a nemzetközi kapcsolatokban kitűzött elvi célkitűzésekkel. Ez még akkor is igaz, ha az egyes konkrét esetekben a gyakorlati tevékenység során eltérő álláspontokkal is találkozunk. Ennek a természetes ellentmondásnak az az alapja, hogy az alapvető eszmei-politikai érdekazonosságon belül, mind a létviszonyokban, mind a tudati szférában lényeges’ különbségek is vannak. A társadalmi struktúrának ez a sajátossága pedig lényegében a pártban is visszatükröződik. A párt, ha nem is fejezi ki mechanikusan a társadalmi viszonyok egészét, de nem is függetleníti magát tőle. Ezek a megállapítások természetesen érvényesek a párt legkisebb szervezeti egységére, az alapszervezetre is. Itt azonban bizonyos sajátosságok is megfigyelhetők. Az alapszervezet tagjai társadalmi helyzetüket, létkörülményeiket tekintve egységesebbek, homogénebbek. Ez mindenekelőtt abból’ ered, hogy a társadalmi munkamegosztásnak egy szűkebb területéről, lényegében azonos munkahelyről szerveződnek. Az alapvető azonosságok, a .gok közös. vonás mellett azonban a párttagok között is vannak lényeges különbségek és ezek mindig forrásai lehetnek az egység ellen ható tendenciáknak. Ezek a különbségek nagyon sokrétűek. Az alapszervezet tagjai különböző helyet foglalnak el a termelési folyamatban érvényesülő munkamegosztásban. Vannak köztük- például beosztottak és vezetők, szakmailag magasan kiemelkedők és kevésbé képzettek, szorgalmasabbak és el- maradotfabbak, magasabb és alacsonyabb jövedelműek, műveltebbek és kultúráli- san tájékozatlanabbak. Eltérőek sok tekintetben spéciéiig körülményeik, politikai és társadalmi ismereteik, gyakorlati tapasztalataik. Sok olyan eltérés figyelhető meg az egyes párttagok egyéni létfeltételeiben, amelyek közvetlenül és lényegesen befolyásolják gondolkodásukat, magatartásukat az egyes konkrét politikai jelenségekkel kapcsolatban. Lényeges sajátossága az alapszervezetekben megvalósuló pártegységnek az is, hogy ezen a szinten az általános elvek, a politikai határozatok célkitűzései nagyon konkrétan és gyakorlatiasan vetődnek fel és az egyes embereket a legközvetlenebbül érintik. Itt már nem elégséges, ha például a bérezéssel kapcsolatban csupán absztrakt módon a szocialista elosztás elvét hangsúlyozzuk. Itt már nem lehet elvonatkoztatni a konkrét alkalmazástól, az egyes csoportok, sőt egyes dolgozók konkrét teljesítményétől, bérezésétől. Nagyon konkrétan kell állást foglalni számos egyedi esetben: ki az, aki többet, ki pedig kevesebbet érdemel. Ez pedig sok szempontból nehezebb. Nemcsak azért, mert az ilyen állásfoglalás a legközvetlenebbül érinti az egyes embereket, hanem azért is, mert gyakran abszolút tökéletességgel mérni sem lehet a dolgokat, hiszen minden konkrét ügy kapcsán is számtalan mellette, és nagyrészt ugyanannyi ellene szóló érv felhozható, megalapozottan helyts egyetértés álló. Minden állásfoglalás, megoldás — még a legtökéletesebb is — csupán tendenciaként érvényesíti az elveket. Nem beszélve arról, hogy a legtökéletesebb formában érvényesített elvek sem egyformán érintik — csak kedvezően vagy csak hátrányosan ;— az egyes emberek közvetlen egyéni érdekeit. E sajátos helyzetből természetszerűen ered a pártszerű viták különös jelentősége az alapszervezetekben. A viták, nézetek, vélemények ütközése az itt folyó pártéletnek is, a pártegység megteremtésének nélkülözhetetlen elemei, törvényszerű velejárói. Sőt, éppen konkrétságukból eredően itt a viták rendszerint szenvedélyesebbek is, számtalan személyes motívumot is tartalmaznak. Szubjektív telítettségük még a legpártszerűbb körülmények között sem kerülhető el, ami nem jelent feltétlen negatívumot. Csupán az olyan megnyilvánulás káros, amely szubjektivizmusba csap át, mellőzi a kellő tárgyilagosságot, nem vesz tudomást a tényekről, vagy éppen meghamisítja azokat. Nem szolgálja a pártegységet a vitának az a fajtája sem, amelyben az elvszerűséget és a tárgyilagosságot a személyeskedés váltja fel. A szenvedélyes vita pártszerű körülmények között sohásem fajulhat durvasággá, kölcsönös sértegetéssé, az emberi méltóság és becsület lejáratásává. A viták tehát az alapszervezeti pártélet természetes elemei. Ezek objektíve jelen vannak és spontán is élnek. Az alapszervezet politikai vezetésének egyik nagyon fontos követelménye, hogy tudatosan irányítson, pozitív irányba befolyásoljon. Ezen az úton biztosítható, hogy a különböző vélemények, nézetek a helyes politikai elvek alapján szintetizálódjanak és minden kérdésijén, újból és újból az elvi egyetértés mellé a cselekvési egység is létrejöjjön, most már magasabb szinten megvalósuljon. A pártegység ilyen értelmű felfogása és gyakorlatig megvalósítása mindenkor nagy jelentőségű és alapvető feladata a párt- szervezetnek. Napjainkban ennek különös aktualitást adnak azok a politikai feladatok, amelyeket a pártszervezeteknek a gazdasági hatékonyság következetesebb megvalósítása érdekében meg kell oldaniuk. Számolni kell azzal, hogy a hatékony gazdálkodás, a felgyorsuló termékváltás fokozott mobilizációt teremt a termelés feltételeiben, annak emberi viszonyaiban is. E változások nyomán korábbi értékrendek átrendeződnek, más, új1 megítélést kapnak. Megnövekszik a szerepe a dolgozók szakképzettségének, általános műveltségének, általában a termelés kultúrájának. Magasabb követelmények támasztódnak a minőséggel, a fegyelmezett, pontos munkával szemben. A hatékony gazdálkodásnak .döntő feltétele az új, a haladóbb termelési formák és eljárások alkalmazása, ami természetszerűen maga után vonja a haladó és a konzervatív gondolkodás, az újjal szembeni tartózkodók és az új iránt fogékonyabbak közti vitákat. indent egybevetve, a hatékonyság elvének gyakorlati érvényesítése minden szempontból felgyorsítja a helyi társadalmi-politikai élet mozgását, fokozza intenzitását. Ennyiben a pártegység megvalósítása az alapszervezetekben bizonyos mértékig új megvilágításba kerül. Változnak feltételei, körülményei, megnövekszik fontossága, politikai jelentősége. Rákos Imre Tavaszra készülnek A téli hónapokban a traktorosok is segitkeznek a nagyrévi Tiszazug Tsz gépműhelyében, a tavaszi munkákhoz szükséges munkagépek kijavításában, karbantartásában. Képünkön középnehéz fogasokat javítanak a téeszbeliek a központi géptelepen (T. F.)
