Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-10 / 7. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. január 10. A szerkesztőseg postájából Mindenki másképp csinálja ... Jó érzéssel, gyakran olvasom lapjukban, amelynek két évtizede előfizetője vagyok, hogy különböző munkahelyek és kollektívák megbecsüléssel és szeretettel halmozzák el soraikból kiöregedett nyugdíjasaikat. Ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy vannak olyan — nem is kis üzemek, vállalatok, ahol az illetékeseknek kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy megemlékezzenek volt dolgozóikról. Magam — 25 évi szolgálat után — 1966 májusában mozdonyvezetőként mentem nyugdíjba a szolnoki fűtőháztól. Az elmúlt 10—15 évben sokan örökre eltávoztak már közülünk. Másfél évtized alatt nem jutott idő arra, hogy összehozzon minket a munkahelyi kollektíva. Nekem különösen módónban áll összehasonlítást tenni és elgondolkodni, hogy társadalmunkban van ilyen is, olyan is ... Több mint 11 éve dolgozom nyugdíjasként a Szolnok megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál. Látom, hogy mit tesznek itt fiatalokért, az aktív dolgozókért. Az öregeket is a legnagyobb megbecsülésben részesítik. Ilyenformán tényleges munkahelyemnek sajnos, nincs mit köszönnöm. A legnagyobb tisztelet és köszönet jár viszont egy olyan vállalat igazgatóságának, vezetőségének és munkáskollektívájának, amely minden esetben készséggel segíti nyugdíjasait, nem felejti el őket. Szalay Lajos Szolnok Állítólag szabadalom lesz! Egy „fenomenális gondolat” zavarta meg a Széchenyi lakótelepen az ötödik emelet felett lakók meghitt családi életét. Ezeket az embereket pedig már az sem hozza ki sodrából, hogy az autóbuszon naponta egymás hegyén- hátán utaznak, mert munkahelyükön kívül ez az egyetlen hely, ahol melegben tartózkodhatnak. Az sem kelt már túlzott felháborodást, ha egy-egy buszjárat kimarad. Nagykabátban, sálban, sapkában sokkal könnyebben ■ elviselhető a várakozás még a mínusz 10, 15 fokos hidegben is. Felöltözve kell kínlódnunk otthon is. A hideg beálltával a belső hőmérséklet alaposan lecsökkent. A nyolcadik-kilencedik emeleti lakásokban a szobák hőmérséklete „már” elérte a plusz 8 fokot is. A hatodik-hetedik emeleten ennél melegebb van, plusz 12— 17 fok, de valahogy nem tudják ezt értékelni, s azt sem, hogy szívesen cserélnének velük a feljebb lakók ... A lakótelepen a fűtés sajnos, soha nem volt kielégítő, csak eddig a jelenleginek a fordítottja állt fenn, de ennél lényegesen enyhébb problémával. A lakásokban felső elosztású egycsöves központi fűtést szereltek, az eredeti tervdokumentáció alapján. Amíg nem változtattak a fűtési rendszeren, az alsó szintek lakásaiban a terv szerinti 20 fok helyett csak 18—19 fok volt a hőmérséklet, annak ellenére, hogy az alsó szinteken lényegesen nagyobb fűtőfelületű radiátorokat építettek be, mint a felső szinteken. Az Ingatlankezelő Vállas- latnál — a hőközpont üzemeltetőjénél — panasz panaszt követett. Ekkor jött ez a „fenomenális” gondolat. Változtassuk meg a fűtőközeg (melegvíz) cirkulációjának irányát. Nem akartam elhinni, hogy ez igaz lehet. Állítólag valóban „fut” egy újítás az alsó elosztásra való átalakításra vonatkozóan. A javaslatot a tervező is jóváhagyta, aminek alapján kísérlet céljából a lakótelep minden épületén átalakították a fűtési rendszert. Ha beválik, szabadalom lesz belőle, és az egész országban így tervezik a fűtési rendszereket. A tervező állítólag nem tudott a számítógépes méretezésnél tapasztalati adatokat figyelembe venni; a tervezett fűtési rendszer ezért nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Kérdés, hogy miért kellett a ibizonytalan „újítást’f az egész lakótelepen kipróbálni, és mikor lesz végre elfogadható hőmérséklet a lakásokban, amely jelenleg mintegy ezerötszáz embert érint. Vincze Sándor Szolnok „Bezárták” a boltot Különös kezdeményezés címmel december 9-én jelent meg munkatársunk glosszája. Nem túlzott lelkesedéssel, kárpótlásul azonban „érdekfeszítően” írt arról, miként nyitott a szolnoki Centrum Áruház saját áruházában egy ajándékboltocskát, ahol savanyúcukorkát, szörpöt, szemeskávét, palackozott italt lehet egyebek között — de főleg — vásárolni. Január 6-án érkezett az áruház igazgatójának levele, amely szerint írásunkat is figyelembe véve, a? édességcsemege ajándékrészlegüket december 23-án megszünteti ték. Engedélyük erre egyébként is csak december 31-ig szólt. Lehetett takarmányt vásárolni S. S.-né rákóczifalvi olvasónk kifogásolta, hogy az egyetlen takarmányt árusító boltot december 11-től január 2-ig szabadságolás miatt bezárták. A rengeteg sertés 'éhen marad a faluban ... Panaszát „Értetlen disznók” címmel közöltük december 20-án. Az a gyanúnk, hogy nemcsak értetlen disznók, de értetlen vásárló is akad ... Erre enged következtetni Pásztrai György áruforgalmi főosztályvezető (Szolnok és Vidéke Áfész) levele. . .U bolt egyszemélyes, ezért a tanács előzetes tudtával és hozzájárulásával úgy intézkedtünk, hogy a szabadság ideje alatt — az ellátás szempontjából szükséges napok kivételével — zárva tartson. Az ellátási felelősséget érezve ugyanakkor elrendeltük, hogy december 15-én, 21-én, 22-én, 28-án és 29-én 8—12 óráig a bolt tartson nyitva. Ezen módosított és korlátozott nyitvatartási rendet a bolt ajtaján kifüggesztett felirattal a vásárlók tudomására hoztuk. A tájékoztatást a lakosság már december első napjaiban olvashatta. (Levélírónk bizony, erről nem tett említést. A szerk.) Meg kell jegyeznünk, hogy a takarmánykeverékek beszerzése területén nehézségeink vannak, igényünknek csak mintegy 70 százalékát tudjuk beszerezni, ami véle>- ményünk szerint tulajdonképpen a panasz alapvető forrása.” Hideg napok Ezekben a zimankós napokban legjobb, ha nem megy az ember sehová. Otthon marad, ha már egyszer hazament a munkahelyéről, és ül nyugodtan a televízió előtt a jól fűtött lakásban. Január 4-én még nem vol- 'tam ilyen okos és megfontolt. De nem ám! S majdnem „ráfáztam”! Színházba hívott a bérletünk, s nem hagytam magam lebeszélni. Ráadásul úgy is öltöztem, mint ahogy színházba illik. Na, nem kivágott estélyibe ... Még az kellett volna. Ugyanis fűtés sehol... Hideg volt a nézőtér. Legszívesebben kikértem volna a kabátom a ruhatárból. Rettentően irigyeltem Iványi Józsefet, a Vérrokonok egyik szereplőjét, aki jó meleg, kötött „kabátkában” játszott. Nos, nem tudom, mi van a színházban a fűtéssel. Nem ártott volna az újságban hírül adni, hogy gőz van, azaz nincs gőz... s öltözzenek melegebben az emberek. Minek fázzunk meg rakásra, ha nem muszáj, védekezhetünk ellene? S. É. Szolnok Főiskolai fokon A tanácsi dolgozók képzése Egyszerű, gyors, szakszerű és törvényes ügyintézés - címszavakban talán így summázható az a követelményrendszer, amelynek alapján minden tanácsi, szervnél többé-kevésbé megítélhető a munka színvonala. Voltaképpen ez lenne az az ideális állapot, ami kizárná a bürokrácia túltengését, a nehézkes, hosszadalmas ügyintézést, vagyis mindazt, ami miatt számtalan elmarasztalás éri egyik-másik tanácsi apparátusunkat. Bár meg kell mondani: a tanácsi munka személyi feltételei — a gazdasági-társadalmi célokhoz, a fejlettség szintjéhez igazodva — jelentős mértékben javultak az elmúlt években. A szakmai felkészültség fokozásával az eddigiekhez mérten valóban többet és jobban foglalkozik a lanácsszervezet. A tanács- törvény megjelenését követően jelentősen bővültek a tanácsok és a végrehajtó bizottságok személyzeti és munkáltatói jogai. Melyek a látható, „kézzel fogható” eredmények? Az elmúlt évek során fokozatosan fejlődött az alapképzés színvonala, 1978 szeptemberétől pedig megnyitotta kapuit az Államigazgatási Főiskola is, melynek fő feladata a tanácsi szakember-utánpótlás képzése. Speciális felvételi rendszer van. A nappali tagozatra csak olyan .pályázók nyújthatják be felvételi kérelmüket, akik legalább egy esztendőt gyakornokként dolgoztak valamelyik tanácsházán. A Tanácsakadémia „örökébe” lépett új főiskolán- a végzett hallgatók jelentős mértékben csökkentik majd a felsőfokú-képesítéshez kötött üres helyek számát. A statisztikai adatok máris biztató fejlődésről tanúskodnak. A fővárosi és megyei tisztségviselők többsége felsőfokú végzettséggel rendelkezik, a városi tanácsok tisztségviselőinek képesítése ugyancsak nagy részben megfelel a követelményeknek: több mint 90 százalékuknak felsőfokú iskolai végzettsége és nagy tanácsi gyakorlata van. De sokat javult a nagyközségi és községi tanácsi vezetők felkészültségének színvonala is. A felsőfokú végzettséggel rendelkező tanácselnökök aránya az elmúlt hét év alatt megduplázódott — bár a tanácsszervezetben még mindig az ő alapképzettségük a legalacsonyabb. A felkészültséget a vb-tit- károk körében külön is érdemes nagyító alá tenni. A fővárosi, megyei és a budapesti kerületi vb-titkárok képesítési előírása valamelyik tudományegyetemünk jogi karán szerzett diploma: ők kivétel nélkül rendelkeznek ilyen végzettséggel. De nem sokkal rosszabb az arány a megyei városokban és a városokban sem, s igen kedvezően alakult a nagyközségi, községi vb-titkárok képzettsége is. Számukra valamilyen egyetemi vagy főiskolai diploma, vagy a tanácsakadémiai végzettség jelenti a képesítettséget : a képesítési előírásoknak megfelelő végzettséggel rendelkező nagyközségi és községi vb-titkárok aránya megközelíti vagy meghaladja a 90 százalékot. A megszerzett tudás azonban nem időtálló. Tehát a tanácsszervezetekben is szükség volt arra, hogy kialakuljon és megerősödjék a vezetők és a dolgozók rendszeres, tervszerű továbbképzése. Az ehhez szükséges feltételek persze egyszerre és nem is azonos módon teremtődtek meg. Létrejött a továbbképzés egységes rendszere, melyben igen jelentős szerepet töltenek be a Minisztertanács Taácsi Hivatala, a különféle ágazati irányító szervek, s nagy részt vállalnak magukra a területi tanácsok is. Csaknem minden megyében önálló „iskolát” létesítettek a megyei tanácsok, Oktatási és Továbbképzési Intézet néven. Itt képezik tovább a városi tanácsok és a járási hivatalok különböző szakembereit, de rendszeresen szerveznek egy-két hetes tanfolyamokat a nagyközségi, községi vb-titkárok és ügyintézők számára is. Ezeken a tanfolyamokon a szakmai fel- készültség bővítésén túl megfelelő politikai, ideológiai ismereteket is elsajátítanak a hallgatók, s a vezetők még korszerű vezetési és szervezési tudásanyaggal is felvérte- ződnek. A színvonalas tanácsi munkának azonban az is lényeges feltétele, hogy valameny- nyi vezető és dolgozó azt a környezetet is ismerje meg, amelyben munkáját végzi. Ez nagymértékben növeli felelősségérzetüket és döntéseik — szakmai tudásuk és helyismeretük birtokában — így lesznek igazán megalapozottak és szakszerűek. R. V. Uj tv-adó Kabhegyen Befejezéshez közeledik a kabhegyi tv-állomás rekonstrukciója. A nagyszabású munkálatok még 1974-ben kezdődtek. Elsőként három Döntött a Legfelsőbb Bíróság Kifogásolja az autót? Indokolja meg: miért! Nem enyhíti a károkozó felelőségét Másfél évvel ezelőtt egy házaspár harmincezer forintért használt személyautót vásárolt. A vételárból 12 ezer forintot nyomban kifizettek, s kötelezték magukat, hogy a hátralékos összeget hat hónapon belül kiegyenlítik. — ígéretüknek azonban nem tettek eleget, ezért per indult ellenük. Azzal védekeztek, hogy az adásvételi szerződés időpontjában az autó vételára és forgalmi értéke között feltűnően nagy különbség volt. Az első fokú bíróság által kihallgatott szakértő a kocsi értékét a vételár idején húszezer forintra becsülte. Ezek- után a bíróság a házaspárt 8500 forint megfizetésére kötelezte. Fellebbezésre, a másodfokú bíróság a marasztalás összegét 18 ezer forintra emelte. Álláspontja szerint ma már megnyugtatóan nem dönthető el, hogy az eladáskor mi volt az autó forgalmi értéke, mert a szakértő a véleményét csak feltételezésekre alapozta. A jogerős döntés ellen emelt törvényességi óvás szerint ez az ítélet megalapozatlan, mert nincs megnyugtatóan felderítve, hogy az adásvételi szerződés idején az autó milyen állapotban volt. — Az óvás alapos — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. — Használt gépkocsik adásvétele esetén, amikor a vevő az autót már több hónapon át használta és annak műszaki állapotát, valamint értékét csak később kifogásolja, fokozottan hárul reá annak bizonyítása, hogy a jármű forgalmi értéke a kikökött vételárnál lényegesen alacsonyabb volt. A vétel után hónapokkal lefolytatott szakértői vizsgálatkor észlelt adatokból a vásárláskori állapotra való visszakövetkezte- tésre csak akkor nyílhat lehetőség, ha a rendelkezésre álló bizonyítási adatok alapján a járműnek az adásvételi szerződés időpontjában fennálló műszaki állapota és tényleges forgalmi értéke hitelt érdemlően megállapítható. — Ebben az esetben az autót a vásárlás után háromnegyed évvel később vizsgálták meg — hangzik továbbá a határozat. — Ekkor az igazságügyi szakértő megállapította, hogy a gépjármű több szerkezeti egységét megbontották, de hogy erre miért volt szükség, nem lehetett tisztázni. Ilyen körülmények között megnyugtatóan azt sem lehetett megállapítani, hogy az eladáskor mi volt az autó forgalmi értéked Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította. Egy vállalat kazánfűtője megbetegedett és helyettesítésére mást fogadtak fel. Fizetését azonban nem az ő. hanem egyik fűtő nevére számolták el és az összeget az adta át társának. Egy nap, amikor a vállalat a helyettes fűtő részére nem adott begyújtó anyagot, az illető bontásból származó hulladékléceket akart összetörni oly módon, hogy a fadarabokat a lépcsőn megtámasztotta és rájuk ugrott. Az egyik ilyen ugrásnál elesett, s a lábát törte. Sokáig kórházban kezelték, majd csaknem öt hónapig járógipszet hordott. A sérült ember a vállalat ellen elmaradt munkabére megtérítéséért pert indított. Ebben egyebek között azon a címen, hogy a kórházból távozása után gondozásra és ápolásra szorult, havi hatszáz forint további kiadása megfizetését kérte. A munkaadó arra hivatkozva, hogy a baleset bekövetkezésében a fűtő is hibás, kármegosztást kért, ezenkívül tiltakozott az ellen, hogy gondozói díjat kelljen fizetnie. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság nemcsak a keresetveszteséget, hanem a gondozói költséget is megítélte. A határozat indokolása szerint a balesetet szenvedett ellátása és ápolása, a háztartási teendők végzése többlet- munkát igényelt. Ha ezt a munkát a betegnek a kórházból történt elbocsátása után élettársa ellátta és ezért külön díjazást nem követelt tőle, ezzel legfeljebb a rokkanttal szemben fennálló kötelezettségének kívánt eleget tenni, de semmiképpen sem a károkozót akarta mentesíteni. H. E. darab tíz kilowattos URH- adóberendezést szereltek fel, így az egész Dunántúlon kifogástalanul vehető a Kossuth, a Petőfi rádió és a harmadik műsor adása. A rekonstrukció második szakaszában készült el az új húsz ki- lowattos tv-adó, amely az első programot sugározza. Tavaly szeptemberben kezdték az új negyven kilowattos tvadó szerelését, amely a második program műsorait sugározza. Az adóberendezést a japán NEC cég szállította, míg az antennaszerkezet NSZK konstrukció. A műszaki átvételek folynak, a próbaadások a jövő év elején kezdődnek. Az új adó végleges üzembe helyezése idén márciusban várható, s ettől kezdve az egész Dunántúlon a 22- es csatornán vehető lesz a televízió második programja. A kabhegyi tv-állomás Befejezéshez közeledik a második programot sugárzó negyven kilowattos új adóberendezés szerelése
