Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-10 / 7. szám

1979. január 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 rÉLI FELÚJÍTÁS Formalizmus nélkül Szilveszterre befejezték a téli gépjavítást a TRWV tiszavárkonyi telepén. így az áj évre már csak az úszóművek és tartozékainak felújítása maradt, amelyet a zajló Tisza egy fes­tői öblében végeznek a telep dolgozói (K. I.) Nemcsak a bárányon van haszon Juhtenyésztés a Nagykunsági ÁG-ban A megye egyik legna­gyobb juhállományát - 6 ezer birka, ebből 3 ezer 300 anyajuh - tártják a Nagykunsági Állami Gaz­daságban. Az állatok szá­mát még tovább kívánják növelni, és '80-ra szeret­nék elérni a négyezres anyaszámot. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha új hodályokat építenek, mivel a meglévők mór rossz állapotban vannak, többségük huszonöt évvel ezelőtt épült. A gazdaságban a juhállo­mány takarmányozását a gyepre alapozzák. Az üzem területén 1500 hektáron van ősgyep, amelyből jelenleg 300 hektárt öntöznek, és műtrá­gyáznak, de 1979-ben további 100 hektárt kívánnak bevon­ni az intenzív művelésbe. Ez hektáronként a gazdaságnak mintegy 5 ezer forintjába ke­rül. Az előzetes számítások szerint a fű hozamának növe­kedése fedezi majd a ráfor­dításokat. Ugyanarról a terü­letről tízszer több szénát ta­karíthatnak majd be, s a le­gelők állateltartó képessége is hasonlóképpen emelkedik. A juhtartás sikerének egyik feltétele, hogy minél nagyobb szaporaságot érjenek el. Ép­pen ezért vezették be az üzemben több évvel ezelőtt — talán az elsők között — a sűrített elletést a hagyomá­nyos, évenkénti egyszeri he­lyett. Az új technológia azon­ban nem hozta a várt ered­ményeket. A szaporasági mu­tatók nem emelkedtek a kí­vánt mértékben — csak 150 százalékig — ugyanakkor en­nél a módszernél nem lehet­séges az anyajuhok fejése. A kettő összehasonlításánál ar­ra a következtetésre jutottak a gazdaság szakemberei, hogy visszatérnek az évenként egyszeri elletésre, és a tej ki- fejésével növelik majd a gazdaságosságot. A juh tej termelés azonban az egyik legelmaradottabb technológiájú ágazat. Kézzel fejtek, ez higiéniailag sem megfelelő, másrészt igen ne­héz fizikai munkát igények Ezért a gazdaság tavaly épí­tett egy fejőházat, amelyet Alfa-Laval juhfejőgéppel sze­reltek fel. A beruházás más­fél millió forintba került, ami várhatóan már 1979-ben megtérül. A juhtejből készült termékek nagy része export­cikk. A fejőház elkészültével a termelékenység is növeke­dett. Jelenleg ketten végzik el azt a munkát, és lényege­sen könnyebben, amit egy évvel ezelőtt még hat juhász végzett. Tavaly 70 ezer liter tejet fejtek ki. Idén már 100 ezer literre számítanak. Most pró­bálkoznak először a téli fe­jőssel, amely tovább növelhe­ti a termelést. Mi az új eb­ben? Régebben a fejés a le­geltetési időszakra korlátozó­dott. Ebben jórészt az is köz­rejátszott, hogy . télen a birka kapta a leghitványabb takar­mányokat. Az állami gazda­ságban legeltetés után is jó minőségű szénával és takar­mányszalmával etetik az ál­latokat, és így megpróbálják a birka tejtermelését, a tehé­néhez hasonlóan, egész évre elnyújtani és egyenletessé tenni. Ez viszont már a fel­dolgozók érdekeit is szolgálja, mert jelenleg akárcsak a ter­melés, a feldolgozás is idény­szerű. HÍV. Pohár milliós tételekben Az elmúlt évihez képest nyolcmillióval több, összesen 13 millió pohár készül az idén a Borsodi Vegyikombi­nát miskolci műanyagfeldol­gozójában. A termelés növe­lését belső szervezéssel és létszám átcsoportosítással oMják meg. Bevezették a 3 műszakos termelési rendet, gépesítették az anyagmozga­tást, megszervezték a rako­dólapos anyagszállítást és az egységcsomagolást. Az anyag­mozgatás korszerűsítésére önmagában is hatékony ter­melés-növelő tényezőnek bi­zonyult: a gépek jobb ki­használását és az állásidők csökkentését eredményezte. Divat­és munkaruhák 90 millióért A Jászsági Ruhaipari Szövetkezetben Az 1978. évi eredmények összesítése után elkészítették az idei tervet a Jászsági Ru­haipari Szövetkezetben. Az elmúlt évben a szövetkezet árbevétele 92 millió 500 ezer forint volt, másfél millióval több a tervezettnél. A Volán-egyenruhákból — öltönyökből és kabátokból — 30 ezret adtak át az Egyen­ruházati Nagykereskedelmi Vállalatnak. A Postaigazgató­ság megrendelésére 20 ezer egyenruhát készítettek az el­múlt évben, a budapesti Centrumnak 15 ezer női és gyermekkabátot szállítottak. A vártnál jobb eredmények alapját a szövetkezet telep­helyein az utóbbi években megvalósított gépesítéssel, új üzemcsarnok építésével, kor­szerűbb technológiák beve­zetésével teremtették meg. Az elmúlt évben bérmunká­val 13 millió forintos export­tervet teljesítettek. Idén 91 millió forint ár­bevételt terveztek, mivel 1979. január 1-től a méretes szabóság, a szolgáltató rész­leg a szolnoki Minőségi Szö­vetkezethez tartozik. A Jászsági Ruhaipari Szö­vetkezet fő terméke válto­zatlanul az egyenruha, a női és gyermekkabát lesz. A Volán és a posta megrende­léseit vállalva 60 millió fo­rint értékű egyenruházati terméket készítenek ebben az évben. A budapesti Centrumnak az év végéig 16 millió forint értékben szállítanak a kere­sett női és gyermekkabátok­ból. Tőkés exporttervükben a tavalyinál több, közel 15 millió forint bérmunkát vál­laltak. Az 1979-es tervben szere­pelnek azok az üzemszerve­zési feladatok, amelyek meg­valósításával, a különböző műveleteket végző gépsorok munkáját összehangolják, növelve ezzel a termelés fo­lyamatosságát, hatékonysá­gát. Az átszervezést az OKISZ Labor szervezési osztályának elmúlt évi felmérése és azt követő javaslata alapján hajtják végre. Változatlanul fontos helyen szerepel a tervben, hogy a belföldi értékesítésre készülő termékeket teljes egészében hazai alapanyagból gyártsák. Az idei tervben ezen kívül előkészítik, egy korszerű, új tanműhely építését. politi­kai, mozgal­mi jellegének erősítésével kapcsolatban a XI. kongresz- szus megállapította, hogy fe­lesleges ülésezés, az indoko­latlanul sok papírmunka fi­gyelmet és energiát von el a tömegek körében folytatott politikai tevékenységtől. A párt vezető szervei e figyel­meztetés szellemében rend­szeresen foglalkoznak a párt­munka módszereivel, a párt­munka stílusát érintő kérdé­sekkel. Tapasztalható is ezen a téren fejlődés, mert észre­vehetően csökkent a testületi ülések, az írásos előterjeszté­sek, jelentések száma és ter­jedelme. Az előrehaladás azonban nem olyan mértékű, hogy a formalizmus elleni küzdelemben „pihenjt” lehet­ne fújni. Tulajdonképpen mit neve­zünk formalizmusnak a poli­tikai, a mozgalmi munká­ban? Röviden fogalmazva: azt a munkamódszert, amely több­re becsüli a látványos megol­dásokat, mint a politikai munka tartalmát, az embe­rekkel, az ügyekkel való lel­kiismeretes törődést. A for­mális, a bürokratikus megol­dásokkal rendszerint a poli­tikai munka hiányát igyekez­nek pótolni vagy helyettesí­teni. A helyes felismerés nehéz­sége a politikai, a mozgalmi munka természetében rejlik. A politikai munka, vagy an­nak eredménye soha nem Ön­magában jelentkezik, s nem mérhető az életben haszná­latos mértékekkel. A politi­kai életben, munkában nél­külözhetetlen a gyűlésezés, a párttestületek értekezleteiken vitatják meg a társadalmi élet fontosabb kérdéseit, s itt hoznak határozatot annak to­vábbi formálására. A papír­munka, a jelentés, feljegyzés is nélkülözhetetlen a politikai munka gyakorlatában. Ezek után szinte magától adódik a kérdés: hol a határ, mire mondjuk, hogy hasznos és szükséges és mire azt, hogy felesleges? Párthatározat született ar­ról, hogy a községi, üzemi pártbizottságok és -vezetősé­gek csökkentsék, illetve csök­kenthetik üléseik számát. Számos pártszerv élt és él ez­zel a lehetőséggel, s a több­ség az így felszabadult időt a gyakorlati munkára fordít­ja. Nagyon leegyszerűsíte­nénk azonban a formalizmus elleni küzdelmet, ha azt le­tudnánk az ülések számának csökkentésével. Ez önmagá­ban ugyanis nem mentesít az üresjárattól, a bürokratiz­mustól. Az utóbbi időben egyes pártszervek munkájá­ban ismét „kísért” a múlt hi­bás gyakorlata. Igaz ugyan, hogy ritkábban üléseznek, de ezek fél nap helyett egész napot vesznek igénybe, s lé­nyegében a napirendek szá­ma — amely egyben a papír­munka növekedését is jelenti — nem csökkent. Az előbbiekből kitűnik, hogy a pártmunka stílusának fejlesztése nem egyszerűen és formálisan az ülések számá­nak csökkentését jelenti, ha­nem elsősorban a megfontol­tabb, tervszerűbb irányító munkát. Ez tartalmazza az ülések helyileg kialakult rit- mikusságának fenntartását, a napirendi témák növelését, az előterjesztések terjedelmének csökkentését. De jelenti azt is, hogy a határozatok végre­hajtását biztosító helyi intéz­kedések kidolgozása, a vég­rehajtás szervezése és elle­nőrzése álljon a pártvezető­ségek munkájának közép­pontjában. szervezeti élet feltéte­leit a párt- szervezetek vezetőségeinek biztosítaniuk kell, tehát ve­zetőségi üléseket, taggyűlése­ket, pártcsoportértekezleteket, pártnapokat kell tartani, persze a helyi politikai fel­adatok megfelelő gyakoriság­gal és tartalommal. Az irá­nyító munka tervszerűsége nem zárja ki, ellenkezőleg, feltételezi, hogy amennyiben a tennivalók sokasága köve­teli, sűrítsék a rendezvények gyakoriságát, vagy adódhat olyan feladat, amelynek meg­oldása rendkívüli testületi ülés összehívását teszi szük­ségessé. A politikai élet je­lenségeire való gyors reagá­lás jelenti a színvonalas po­litikai munkát. A pártszervezetek terüle­tük mozgalmi-politikai életé­nek irányítói, s egyben fele­lősei ÍS. Irányító tevékenysé­gük kiterjed a tömegszerve­zetek és -mozgalmak, társa­dalmi és gazdasági szerveze­tek munkájának segítésére, koordinálására. Ez utóbbi te­kintetben sok még a pártszer­vezetek tennivalója, mert nem eléggé összehangolt a tö­megszervezetek és -mozgal­mak munkája és gyakori a formális elem. sok még az át­fedés, a párhu­zamosság mun­kájukban, rendezvényeikben. Gyakori, hogy ugyanazt a napirendet megtárgyalja a pártszervezet, a tanács, a tö­megszervezetek és -mozgal­mak. Tekintve, hogy a poli­tikailag aktív lakosság több szervezetnek is tagja, ugyan­arról a kérdésről többször is kap tájékoztatást. Ezért né­ha úgy tűnik, hogy vala­mennyi rendezvényen ugyan­azokat az arcokat lehet látni, a lakosság egy jelentős része pedig távolmarad az ülések­ről, rendezvényekről. A párt- szervezetek törekedjenek ár­ra, hogy a tömegszervezetek és -mozgalmak hatásosabb rétegpolitikai tevékenységet folytassanak, igyekezzenek bevonni munkájukba a poli­tikailag nem, vagy kevésbé aktív rétegeket. Tudatosab­ban törekedjenek arra, hogy az előadások, rendezvények a lakosság egyes rétegeit érin­tő és érdeklő kérdésekkel foglalkozzanak. Segítsék eb­ben őket a pártszervezetek. Az említetteken kívül szá­mos példát sorolhatnánk ar­ra, hogy a politikai munka tartalmának figyelmen kívül hagyása milyen formában je­lenik meg. Legyenek ezek bármilyen látványosak, ha csökkentik a párt és a töme­gek közötti élő kapcsolatot, akkor károsak. A pártszerve­zetek úgy küzdenek eredmé­nyesen a formalizmus, az üresjárat, a bürokratizmus ellen, ha az elérendő politi­kai célból kiindulva határoz­zák meg munkamódszerüket, a politikai munka formáját és gyakoriságát. M. S. A pártmunka I tartalmas Elég A birkabőr hulladékból készülő úgynevezett merinó szőnyegek főleg a tőkés piacon keresettek Ügyes kezű öcsödi asszonyok S ok öcsödi és környékbeli asszonynak, lánynak nyújt helyi munkalehetőséget a békésszentandrási Szőnyegszövő Há­ziipari és Népi Ipa művészeti Szövetkezet. Az ügyeskezü szövetkezetiek birkabőr hulladékból készült szőrmeszőnyegek és kézi csomózású perzsaszönyegek készítésével kezdték az idei évet. Az előbbiből az év végéig mintegy 24 ezer négyzetmétert, az utóbbiból az első ne­gyedévben 600 négyzetmétert szállítanak az ARTEX Nagykereskedelmi Vállalatnak. Az utolsó művelet: készül a rojt a perzsa­szőnyegekre (Fotó: T. F.)

Next

/
Thumbnails
Contents