Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-07 / 5. szám
1979. január 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ünnepélyes egységgyűlés Törökszentmiklósim Csak ha dollárt szül a dollár Beszélgetés Maczó Lászlóval, a Tisza Cipőgyár vezérigazgatójával (Folytatás az 1. oldalról.) a legjobb egység számára évenként adományoz. A Kilián György zászlóalj harmadízben érdemelte ki az elismerést, s ezzel végleg tulajdonába került a serleg. A megyei parancsnokság legjobb híradó és ellátó raja a tavalyi munka alapján szintén a Kilián György zászlóaljból került ki. A zászlóalj legjobb százada a második század lett (parancsnoka Ágoston János), legjobb szakasza pedig az I. század I. szakasza (parancsnoka Tóth István). Az egység tagjai közül tizenhatan kaptak kiváló parancsnoki és kiváló munkásőr jelvényt. Vad András, a törökszentmiklósi és a kisújszállási pártbizottság nevében mentette fel pártmegbízatásuk alól a le- szerelőket és köszöntötte az új munkásőröket. A Szolgálati Érdemérem kitüntetéseket és a Munkásőr Emlékjelvényeket Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára adta át. A leszerelők és a tartalék- állományba vonulók nevében B. Fodor Imre búcsúzott a . testülettől. Az új munkásőrök eskütétele előtt úttörők köszöntötték az egységgyűlést. Az eskütétel után Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára szólt az egységgyűlés résztvevőihez. Bevezetőül többek között a következőket mondotta: — Nem véletlen, hogy ebben az évben — már harmadik alkalommal — ért el első helyezést Törökszent- miklós és Kisújszállás területén működő zászlóalj. A kiképzési és szolgálati feladatok, az önként vállalt pártmegbízatás magas színvonalú teljesítése teszi tehát ünnepivé a mai egységgyűlést. A korábbi eredményekre alapozva 1978-ban még fegyelmezettebben teljesítette a vele szemben támasztott magasabb követelményeket a Kilián György zászlóalj. Erre a számvetésre méltán Az 1979. évi népgazdasági terv előirányzatával összhangban január 8-án központi elhatározás alapján sor kerül egyes fogyasztói árak emelésére. A fogyasztói árak emelését a világpiaci árak és a hazai termelési költségek növekedése, a kereslet-kínálat összhangjának elősegítése, a költségvetési egyensúly javítása teszi szükségessé. A motorbenzin fogyasztói ára átlagosnál 25 százalékkal nő. A normál benzin ára literenként 5 forintról 6,40 forintra, a szuperbenziné 6,50 forintról 8 forintra, az extra- benziné pedig 8 forintról 9'60 forintra emelkedik. A benzinolaj keverék ára a benzin fogyasztói árával arányosan változik. A dohányáruk fogyasztói ára átlagosan 30 százalékkal emelkedik. Az egyes választékok ára differenciált mértékben változik. A Kossuth cigaretta dobozon kénti fogyasztói ára 4,20 forintról 5,60 forintra, a Synjphoniáé 5,60 forintról 7,40fóri'ntra, a Sophiahae 8 forintról 10 forintra nő. A Csongor szivarok , ára csomagonként 12 forintról 15 forintra, a pipadohányok közül a Clubé 2 forinttal, a magyaré pedig 60 fillérei emelkedik. A sör fogyasztói ára átlagosan 20 százalékkal emelkedik: a hazai, valamint a szocialista importból származó választékok ára az átlaghoz közelállóan. míg a tőkés relációból beszerzett söröké nagyobb mértékben drágul. A rizs fogyasztói ára átlagosan 50 százalékkal emelkedik. Az előrecsomagolt rizs lehet büszke a zászlóalj teljes személyi állománya, a munkásőrség tevékenységét segítő gazdasági egységek és mindkét város lakossága. A munkásőrség joggal élvezi a társadalom bizalmát, amelyet azzal is kiérdemeltek, hogy a politikai, gazdasági és a kulturális élet minden területén becsülettel teljesítik feladataikat. Az Önök helytállása, munkásőr elvtársak, a mindennapi munkában, példamutatásuk a szűkebb közösségekben: szocialista brigádokban, pártalapszervezetekben, a szakszervezeti és KISZ-mun- kában, fontos fényezője egész fejlődésünknek. Köszönet ezért mindazoknak, akik eddigi munkájukkal, magatartásukkal, közéleti tevékenységükkel hozzájárultak e bizalom megszerzéséhez és megszilárdításához. Gazdasági feladatainkat elemezve a megyei pártbizottság első titkára kiemelte: — A nehezebb gazdasági körülmények között még nagyobb következetességet és kilogrammonkénti ára 16 forint helyett 24 forint lesz. A vas-műszaki cikkek közül a hazai gyártmányú kerékpárok fogyasztói, ára 20 százalékkal, á 303-as típusú keverőtárcsás mosógépé 9 százalékkal. A komfort gáztűzhelyeké .14 százalékkal, az akkumulátoroké pedig átlagosan 27 százalékkal emelkedik. Az építőanyagok közül az égetett darabos mész fogyasztói ára 20 százalékkal, a húzott síküvegé mérettől és minőségtől függően átlagosan 22 százalékkal, egyes egész- ' ségügyi finomkerámiai cikkeké 40 százalékkal, az azbesztcement hullámpaláé 9 százalékkal, a szigetelő fedéllemezé pedig 7 százalékkal emelkedik. Február 1-től átlagosan 40 százalékkal, ezen belül differenciáltan emelkedik az újságok, időszaki sajtótermékek ára, például a napilapoké hétköznap 80 fillérről 1,20 forintra, a vasárnapi napilapoké 1,20 forintról 1,60 . forintra. A központi árintézkedések a fogyasztói . árszínvonalat 1979-ben — a tavaly végrehajtott szesz-áremelés ez évben is érvényesülő hatásával együtt — 2,8 százalékkal emelik. Ezenkívül az év folyamán vállalati kezdeményezésre és piaci hatásokra az általános fogyasztói árszínvonal átlagosan mintegy 2 százalékkal emelkedhet. A fogyasztói áremelések összhangban vannak az 1979. évi népgazdasági tervben foglalt életszínvonalpolitikai célkitűzésekkel. aktivitást várunk megyénk kommunistáitól. Szemlélet- változást kel) elérnünk sok területen. A megye lakosságával együtt, széles társadalmi összefogással, egységes cselekvéssel megvalósíthatók a feladatok. Mindezekben nagy szerepe van a munkás- őrök kezdeményező tevékenységének, higgadtságának, tudatosságának. Az eddigi eredmények elegendőek ahhoz, hogy magabiztosan fogjunk a feladatok végrehajtásához. A nagyobb műveltség, a szélesebb látókör kedvező feltétel a fokozottabb társadalmi aktivitáshoz, amellyel céljaink elérhetők. A követelmények felismerésében, teljesítésében, mások mozgósításában járjanak továbbra is élen munkásőreink. Andrikó Miklós beszéde után az Internacionálé hangjaival ért véget az egységgyűlés. Befejezésül a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola zenekara adott nagy sikerű hangversenyt. ADIDflS-táskák A szolnoki Bőr- és Textilipari Szövetkezet törökszentmiklósi telepén új termék gyártását kezdték meg a napokban: a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat megrendelésére másfél hónap alatt 15 ezer férfi aktatáskát készítenek. A divatos fazonú táskák gyártása révén mintegy 2 millió 400 ezer árbevételhez jut a szövetkezet. Január első munkanapján megérkezett Franciaországból az idei első bőrszállítmány, az ADIDAS táskák alapanyaga. A szerződés szerint 1979- ben 350 ezer márkás táska készül a BÖRTEX-nél. December végéig 2,1 milliárd forint árbevételt ért el a martfűi Tisza Cipőgyár, teljesítették a szocialista országokkal szembeni szállítási kötelezettségeiket. Az előző évinél 13—14 százalékkal többel, 8,5 millió dollárral gyarapították a népgazdaság devizakészletét. A számok mögött rejtőző egész éves munkát jól ismerő Maczó László, a vállalat vezérigazgatója miként értékeli 1978 eredményeit? — Igen nehéz évet hagytunk magunk mögött. Bár elértük a termelés legfontosabb céljait, 1978 sok izgalmas napja vésődött emlékezetünkbe. Az év elején nehezen indult a tőkés export, december végéig sem sikerült annyi árut eladni nyugaton, mint terveztük. „Csupán azért jutottunk a tervezettnél több — 8,5 millió — dollárhoz, mert szinte minden piacon áremelést harcoltunk ki. A devizaárfolyamok változása is kedvezőtlenül hatott a vállal at'-a. Drágultak az anyagok és az energia, így a termelésünk negyedét adó, szociálpolitikai szempontok miatt fix árú cipőket jelentős veszteséggel gyártottuk. Sok pénzt elvitt az év elején a megnövekedett készletekre felvett forgóeszközhitei kamatja is. Különbözőket egy mércével — Tavaly romlott a készletgazdálkodás? — Évek óta nő a tőkés exportunk. Ma már annyi női csizmát rendelnek tőlünk az USA-ból, hogy az év elejétől gyártjuk őket. Az első szállítmányt azonban csak júniusban indíthatjuk útnak. Pénzt nem kapunk, de valamiből tovább kell dolgoznunk. Marad a hitel, a bank viszont ugyanannyi kamatot kér tőlünk is, mint attól a vállalattól, aki áruját képtelen eladni... Nem a készletgazdálkodással van a baj. — Nyereségben kifejezve mit jelent ez a nehéz év? — Még nem készült el a vállalati mérleg. Előzetes számítások szerint 130 millió forint lesz jövedelmünk az idén. Egyharmadával kevesebb a tervezettnél. — A kevesebb nyereségből még kevesebbet költhetnek el, hiszen a szabályozó rendszer módosítása után több pénzt kell tartalékolniuk. Mire futja a megmaradó összegből? — Új fejlesztésbe természetesen nem foghatunk, a korábbi években elkezdett beruházásainkat azonban folytatni tudjuk. Az elmúlt években jelentős összegű hitelt vettünk fel, adósságaink részleteit azonban törleszteni tudjuk. — És mi jut a vállalat dolgozóinak? — Az idén a tavalyinál négy százalékkal több bért fizethettünk ki. Az elég szerény leheetőségeket számba- véve úgy gondoltuk, hogy a pénzt nagyon megfontoltan kell szétosztanunk. Szeretnénk az anyagi ösztönzés szolgálatába állítani. Jelentős összeget tartalékolunk a jó minőségű munkát végzők elismerésére, a külső piacokhoz való alkalmazkodás segítésére. — Eddig főként 1978 idén is érezhető hatásairól beszéltünk. Mit tart 1979 legfontosabb martfűi feladatának? — Rengeteg dolgot említhetnék. A termékszerkezetkorszerűsítéssel kezdem, mert ennek a Tisza Cipőgyárban többéves hagyománya van. Az idén kezdődik meg a tornacipőt gyártó gépeink Vietnamba telepítése. A felszabaduló munkások keleten és nyugaton is keresett, értékesebb árukat gyártanak majd. Az idén exportáljuk először tőkés országokba biztonsági munkacipőinket is. Szeretnénk még nagyobb teret nyerni a skandináviai piacokon és a Közel-Keleten. <— Növelik tőkés exportjukat? — Szertnénk, ha jövő ilyenkor már 10 millió dollár árbevételről adhatnánk számot. Mest az alcsó is drága — Mi a biztosíték a tőkés devizát hozó export növekedésére? Reálisak-e terveik? — A nyugatra szánt termelésünk 80 százalékának eladását már most szerződések garantálják. — A termelés növekedését az idén ismét tervbe vették. Szavai szerint el is tudják adni az árut. A kérdés csak az, hogy lesz-e miből elkészíteni a lábbeliket? A Tisza Cipőgyár munkájához jelentős behozatalra szorul. Nem kevés a kemény valutáért szerzett alapanyag sem. Lesz-e a határokon túlról szerzett „kellékekből’’ elegendő? — 1979-ben valóban nehezebben kapunk engedélyt néhány devizáért megszerezhető alapanyag behozatalára. Ilyen például a műbőr is. A munkánkhoz nélkülözhetetlen mennyiségeket azonban az év első felében biztos, hogy megkapjuk. Természetesen olyan termékek gyártására kell felhasználni az anyagot, amelyekért „kemény” valutát kapunk. A hazai eladásra szánt cipők készítéséhez máshol kell anyagot keresnünk. Más példát is említhetek. Hiába olcsó az Indiából vásárolt bőr és a munkaigényes felsőrész. Dollárba kerül, és a népgazdaságunk mai helyzetében csak annyit vehetünk meg belőlük, amennyiből cipőt készítve jó üzletet köthetünk: az ország fizetési mérlegét javító dollárt termelhetünk. B jó recept még kevés — Nem lehetne az idén több alapanyagot a KGST országaiból megvásárolni? — Ha csak azt . nézzük, hogy gyártanak-e ilyen anyagokat a baráti országokban, akkor azt mondhatnánk, lehetne. A gumigyártáshoz használt műkaucsuk, korom és a fehér töltőanyag kilencven százalékát elvileg a Szovjetunióból és az NDK-ból is megvehetnénk. Azonban minden évben csak annyit kapunk KGST-társainktól, amennyit az államközi szerződések előírtak. Ilyen körülmények között maradnak a kevésbé hatékony, csak viszonylag kevés valutát megtakarító megoldások. Olcsóbban szállító tőkés partnerek felkutatása vagy a hazai gvártás megszervezése. Például gondolkodunk rajtá, hogy Martfűn készítünk ter- moplasztikus gumigranulátumot. Így csak az alapanyag kerülne dollárba. A megtakarítás ára azonban jelentős beruházás lenne, amely csak akkor igazán kifizetődő, ha KGST-ből vett alapanyagot dolgozunk fel. — Mindent egybevetve, a néápgazdaság érdekeit szem előtt tartva érdemes-e cipőt eladni a tőkés országokba? — A'magyar cipőipar nyugati eladásaiból kétharmados arányban részesedő martfűi gyárnak igen. Néhány országban már megvetettük a lábunkat, a nálunk készített lábbelikért kapott valutára számíthat az ország. Az 1979- re tervezett 10 millió dolláros bevétel nem kevés. — Ügy tudom, „dollárkitermelési mutatójuk’’ nem a legjobbak közé tartozik. — Valóban. Egyedül azonban keveset javíthatunk ezen. Mint a hozzánk hasonló, feldolgozott termékeket gyártó vállalatoknál, nálunk is az a baj, hogy sok hazai anyagot használunk ... — Nem éppen így lehetne több külföldi valutát szerezni? Kevés importanyag, sok hazai mynka ... — Ez a recept azonban csak akkor igaz, ha kooperáló partnereink megfelelő áron szállítják az anyagot. Az — nyugodtan mondhatom — elmaradott alapanyagipar sokszor túl drágán dolgozik, a bőrök például nálunk a világpiacinál magasabb áron növelik a termelési ráfordításokat. Ez nemcsak a dollárkitermelés mutatóját rontja, és a valóságosnál kevésbé gazdaságosnak tünteti fel a cipőexportot. Még nagyobb baj, hogy gyakran világpiaci versenyképességünk is romlik, hiszen ' drágábban kell eladni árunkat. — A lehetőségeket és a gondokat egybevetve mit vár 1979-től? — A tavalyinál nehezebb, mégis eredményesebb évet. Ha terveinket valóra váltjuk, akkor a magasabb adót is beszámítva a ’ mostaninál nagyobb szám kerül az egy év múlva készülő vállalati mérleg nyereségrovatába. V. Szász József A BÖRTEX Szövetkezet szolnoki konfekció részlegében tízezer darab férfi műbőr kabátot készítenek NDK exportra az első. negyedévben S. B. ■z Országos ínyig- is Drhivatal közleménye Egyes termékek fagyasztói árának felemeléséről Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára köszönti a munkásőröket
