Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-07 / 5. szám

1979. január 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ünnepélyes egységgyűlés Törökszentmiklósim Csak ha dollárt szül a dollár Beszélgetés Maczó Lászlóval, a Tisza Cipőgyár vezérigazgatójával (Folytatás az 1. oldalról.) a legjobb egység számára évenként adományoz. A Ki­lián György zászlóalj har­madízben érdemelte ki az el­ismerést, s ezzel végleg tulaj­donába került a serleg. A megyei parancsnokság legjobb híradó és ellátó raja a tavalyi munka alapján szintén a Kilián György zászlóaljból került ki. A zászlóalj legjobb százada a második század lett (parancs­noka Ágoston János), legjobb szakasza pedig az I. század I. szakasza (parancsnoka Tóth István). Az egység tag­jai közül tizenhatan kaptak kiváló parancsnoki és kiváló munkásőr jelvényt. Vad András, a törökszentmiklósi és a kisújszállási pártbizott­ság nevében mentette fel pártmegbízatásuk alól a le- szerelőket és köszöntötte az új munkásőröket. A Szolgálati Érdemérem kitüntetéseket és a Munkás­őr Emlékjelvényeket Andrikó Miklós, a megyei pártbizott­ság első titkára adta át. A leszerelők és a tartalék- állományba vonulók nevé­ben B. Fodor Imre búcsúzott a . testülettől. Az új munkás­őrök eskütétele előtt úttö­rők köszöntötték az egység­gyűlést. Az eskütétel után Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára szólt az egységgyűlés részt­vevőihez. Bevezetőül többek között a következőket mondotta: — Nem véletlen, hogy eb­ben az évben — már har­madik alkalommal — ért el első helyezést Törökszent- miklós és Kisújszállás terü­letén működő zászlóalj. A kiképzési és szolgálati fel­adatok, az önként vállalt pártmegbízatás magas szín­vonalú teljesítése teszi tehát ünnepivé a mai egységgyű­lést. A korábbi eredmények­re alapozva 1978-ban még fegyelmezettebben teljesítet­te a vele szemben támasz­tott magasabb követelmé­nyeket a Kilián György zászlóalj. Erre a számvetésre méltán Az 1979. évi népgazdasági terv előirányzatával össz­hangban január 8-án közpon­ti elhatározás alapján sor ke­rül egyes fogyasztói árak emelésére. A fogyasztói árak emelését a világpiaci árak és a hazai termelési költségek növekedése, a kereslet-kíná­lat összhangjának elősegítése, a költségvetési egyensúly javítása teszi szükségessé. A motorbenzin fogyasztói ára átlagosnál 25 százalékkal nő. A normál benzin ára li­terenként 5 forintról 6,40 fo­rintra, a szuperbenziné 6,50 forintról 8 forintra, az extra- benziné pedig 8 forintról 9'60 forintra emelkedik. A benzin­olaj keverék ára a benzin fogyasztói árával arányosan változik. A dohányáruk fogyasztói ára átlagosan 30 százalékkal emelkedik. Az egyes választé­kok ára differenciált mérték­ben változik. A Kossuth ciga­retta dobozon kénti fogyasz­tói ára 4,20 forintról 5,60 fo­rintra, a Synjphoniáé 5,60 fo­rintról 7,40fóri'ntra, a Sophia­hae 8 forintról 10 forintra nő. A Csongor szivarok , ára cso­magonként 12 forintról 15 fo­rintra, a pipadohányok közül a Clubé 2 forinttal, a magyaré pedig 60 fillérei emelkedik. A sör fogyasztói ára átlago­san 20 százalékkal emelke­dik: a hazai, valamint a szo­cialista importból származó választékok ára az átlaghoz közelállóan. míg a tőkés re­lációból beszerzett söröké nagyobb mértékben drágul. A rizs fogyasztói ára átla­gosan 50 százalékkal emelke­dik. Az előrecsomagolt rizs lehet büszke a zászlóalj tel­jes személyi állománya, a munkásőrség tevékenységét segítő gazdasági egységek és mindkét város lakossága. A munkásőrség joggal élvezi a társadalom bizalmát, amelyet azzal is kiérdemeltek, hogy a politikai, gazdasági és a kulturális élet minden terü­letén becsülettel teljesítik feladataikat. Az Önök helytállása, mun­kásőr elvtársak, a minden­napi munkában, példamuta­tásuk a szűkebb közösségek­ben: szocialista brigádokban, pártalapszervezetekben, a szakszervezeti és KISZ-mun- kában, fontos fényezője egész fejlődésünknek. Köszönet ezért mindazoknak, akik ed­digi munkájukkal, magatar­tásukkal, közéleti tevékeny­ségükkel hozzájárultak e bi­zalom megszerzéséhez és megszilárdításához. Gazdasági feladatainkat elemezve a megyei pártbi­zottság első titkára kiemelte: — A nehezebb gazdasági körülmények között még na­gyobb következetességet és kilogrammonkénti ára 16 fo­rint helyett 24 forint lesz. A vas-műszaki cikkek kö­zül a hazai gyártmányú ke­rékpárok fogyasztói, ára 20 százalékkal, á 303-as típusú keverőtárcsás mosógépé 9 százalékkal. A komfort gáz­tűzhelyeké .14 százalékkal, az akkumulátoroké pedig átlago­san 27 százalékkal emelkedik. Az építőanyagok közül az égetett darabos mész fogyasz­tói ára 20 százalékkal, a hú­zott síküvegé mérettől és mi­nőségtől függően átlagosan 22 százalékkal, egyes egész- ' ségügyi finomkerámiai cik­keké 40 százalékkal, az az­besztcement hullámpaláé 9 százalékkal, a szigetelő fedél­lemezé pedig 7 százalékkal emelkedik. Február 1-től átlagosan 40 százalékkal, ezen belül dif­ferenciáltan emelkedik az újságok, időszaki sajtótermé­kek ára, például a napila­poké hétköznap 80 fillérről 1,20 forintra, a vasárnapi na­pilapoké 1,20 forintról 1,60 . forintra. A központi árintézkedések a fogyasztói . árszínvonalat 1979-ben — a tavaly végre­hajtott szesz-áremelés ez év­ben is érvényesülő hatásával együtt — 2,8 százalékkal eme­lik. Ezenkívül az év folyamán vállalati kezdeményezésre és piaci hatásokra az általános fogyasztói árszínvonal átla­gosan mintegy 2 százalékkal emelkedhet. A fogyasztói áremelések összhangban vannak az 1979. évi népgazdasági tervben fog­lalt életszínvonalpolitikai cél­kitűzésekkel. aktivitást várunk megyénk kommunistáitól. Szemlélet- változást kel) elérnünk sok területen. A megye lakossá­gával együtt, széles társadal­mi összefogással, egységes cselekvéssel megvalósíthatók a feladatok. Mindezekben nagy szerepe van a munkás- őrök kezdeményező tevé­kenységének, higgadtságának, tudatosságának. Az eddigi eredmények elegendőek ahhoz, hogy magabiztosan fogjunk a feladatok végre­hajtásához. A nagyobb műveltség, a szélesebb látókör kedvező feltétel a fokozottabb társa­dalmi aktivitáshoz, amellyel céljaink elérhetők. A köve­telmények felismerésében, teljesítésében, mások mozgó­sításában járjanak továbbra is élen munkásőreink. Andrikó Miklós beszéde után az Internacionálé hang­jaival ért véget az egység­gyűlés. Befejezésül a Kilián György Repülő Műszaki Fő­iskola zenekara adott nagy sikerű hangversenyt. ADIDflS-táskák A szolnoki Bőr- és Textil­ipari Szövetkezet törökszent­miklósi telepén új termék gyártását kezdték meg a na­pokban: a Divatáru Nagy­kereskedelmi Vállalat meg­rendelésére másfél hónap alatt 15 ezer férfi aktatáskát készítenek. A divatos fazonú táskák gyártása révén mint­egy 2 millió 400 ezer árbevé­telhez jut a szövetkezet. Január első munkanapján megérkezett Franciaországból az idei első bőrszállítmány, az ADIDAS táskák alapanya­ga. A szerződés szerint 1979- ben 350 ezer márkás táska készül a BÖRTEX-nél. December végéig 2,1 mil­liárd forint árbevételt ért el a martfűi Tisza Cipőgyár, teljesítették a szocialista or­szágokkal szembeni szállítá­si kötelezettségeiket. Az elő­ző évinél 13—14 százalékkal többel, 8,5 millió dollárral gyarapították a népgazdaság devizakészletét. A számok mögött rejtőző egész éves munkát jól ismerő Maczó László, a vállalat vezérigaz­gatója miként értékeli 1978 eredményeit? — Igen nehéz évet hagy­tunk magunk mögött. Bár el­értük a termelés legfonto­sabb céljait, 1978 sok izgal­mas napja vésődött emléke­zetünkbe. Az év elején ne­hezen indult a tőkés export, december végéig sem sike­rült annyi árut eladni nyu­gaton, mint terveztük. „Csu­pán azért jutottunk a terve­zettnél több — 8,5 millió — dollárhoz, mert szinte min­den piacon áremelést harcol­tunk ki. A devizaárfolyamok változása is kedvezőtlenül hatott a vállal at'-a. Drágul­tak az anyagok és az ener­gia, így a termelésünk ne­gyedét adó, szociálpolitikai szempontok miatt fix árú ci­pőket jelentős veszteséggel gyártottuk. Sok pénzt elvitt az év elején a megnövekedett készletekre felvett forgóesz­közhitei kamatja is. Különbözőket egy mércével — Tavaly romlott a kész­letgazdálkodás? — Évek óta nő a tőkés ex­portunk. Ma már annyi női csizmát rendelnek tőlünk az USA-ból, hogy az év elejé­től gyártjuk őket. Az első szállítmányt azonban csak júniusban indíthatjuk útnak. Pénzt nem kapunk, de vala­miből tovább kell dolgoz­nunk. Marad a hitel, a bank viszont ugyanannyi kamatot kér tőlünk is, mint attól a vállalattól, aki áruját képte­len eladni... Nem a kész­letgazdálkodással van a baj. — Nyereségben kifejezve mit jelent ez a nehéz év? — Még nem készült el a vállalati mérleg. Előzetes számítások szerint 130 mil­lió forint lesz jövedelmünk az idén. Egyharmadával ke­vesebb a tervezettnél. — A kevesebb nyereség­ből még kevesebbet költ­hetnek el, hiszen a szabá­lyozó rendszer módosítása után több pénzt kell tar­talékolniuk. Mire futja a megmaradó összegből? — Új fejlesztésbe termé­szetesen nem foghatunk, a korábbi években elkezdett beruházásainkat azonban folytatni tudjuk. Az elmúlt években jelentős összegű hitelt vettünk fel, adóssága­ink részleteit azonban tör­leszteni tudjuk. — És mi jut a vállalat dolgozóinak? ­— Az idén a tavalyinál négy százalékkal több bért fizethettünk ki. Az elég sze­rény leheetőségeket számba- véve úgy gondoltuk, hogy a pénzt nagyon megfontoltan kell szétosztanunk. Szeret­nénk az anyagi ösztönzés szolgálatába állítani. Jelentős összeget tartalékolunk a jó minőségű munkát végzők el­ismerésére, a külső piacok­hoz való alkalmazkodás se­gítésére. — Eddig főként 1978 idén is érezhető hatásairól be­széltünk. Mit tart 1979 legfontosabb martfűi fel­adatának? — Rengeteg dolgot említ­hetnék. A termékszerkezet­korszerűsítéssel kezdem, mert ennek a Tisza Cipőgyárban többéves hagyománya van. Az idén kezdődik meg a tor­nacipőt gyártó gépeink Viet­namba telepítése. A felsza­baduló munkások keleten és nyugaton is keresett, értéke­sebb árukat gyártanak majd. Az idén exportáljuk először tőkés országokba biztonsági munkacipőinket is. Szeret­nénk még nagyobb teret nyerni a skandináviai piaco­kon és a Közel-Keleten. <— Növelik tőkés exportju­kat? — Szertnénk, ha jövő ilyen­kor már 10 millió dollár ár­bevételről adhatnánk számot. Mest az alcsó is drága — Mi a biztosíték a tőkés devizát hozó export növe­kedésére? Reálisak-e ter­veik? — A nyugatra szánt ter­melésünk 80 százalékának el­adását már most szerződések garantálják. — A termelés növekedését az idén ismét tervbe vet­ték. Szavai szerint el is tudják adni az árut. A kérdés csak az, hogy lesz-e miből elkészíteni a láb­beliket? A Tisza Cipőgyár munkájához jelentős be­hozatalra szorul. Nem ke­vés a kemény valutáért szerzett alapanyag sem. Lesz-e a határokon túlról szerzett „kellékekből’’ ele­gendő? — 1979-ben valóban nehe­zebben kapunk engedélyt né­hány devizáért megszerezhe­tő alapanyag behozatalára. Ilyen például a műbőr is. A munkánkhoz nélkülözhe­tetlen mennyiségeket azon­ban az év első felében biz­tos, hogy megkapjuk. Ter­mészetesen olyan termékek gyártására kell felhasználni az anyagot, amelyekért „ke­mény” valutát kapunk. A hazai eladásra szánt cipők készítéséhez máshol kell anyagot keresnünk. Más pél­dát is említhetek. Hiába ol­csó az Indiából vásárolt bőr és a munkaigényes felsőrész. Dollárba kerül, és a népgaz­daságunk mai helyzetében csak annyit vehetünk meg belőlük, amennyiből cipőt készítve jó üzletet köthetünk: az ország fizetési mérlegét javító dollárt termelhetünk. B jó recept még kevés — Nem lehetne az idén több alapanyagot a KGST országaiból megvásárolni? — Ha csak azt . nézzük, hogy gyártanak-e ilyen anya­gokat a baráti országokban, akkor azt mondhatnánk, le­hetne. A gumigyártáshoz használt műkaucsuk, korom és a fehér töltőanyag kilenc­ven százalékát elvileg a Szov­jetunióból és az NDK-ból is megvehetnénk. Azonban minden évben csak annyit kapunk KGST-társainktól, amennyit az államközi szer­ződések előírtak. Ilyen körül­mények között maradnak a kevésbé hatékony, csak vi­szonylag kevés valutát meg­takarító megoldások. Olcsób­ban szállító tőkés partnerek felkutatása vagy a hazai gvártás megszervezése. Pél­dául gondolkodunk rajtá, hogy Martfűn készítünk ter- moplasztikus gumigranulátu­mot. Így csak az alapanyag kerülne dollárba. A megta­karítás ára azonban jelentős beruházás lenne, amely csak akkor igazán kifizetődő, ha KGST-ből vett alapanyagot dolgozunk fel. — Mindent egybevetve, a néápgazdaság érdekeit szem előtt tartva érde­mes-e cipőt eladni a tőkés országokba? — A'magyar cipőipar nyu­gati eladásaiból kétharmados arányban részesedő martfűi gyárnak igen. Néhány ország­ban már megvetettük a lá­bunkat, a nálunk készített lábbelikért kapott valutára számíthat az ország. Az 1979- re tervezett 10 millió dollá­ros bevétel nem kevés. — Ügy tudom, „dollárki­termelési mutatójuk’’ nem a legjobbak közé tartozik. — Valóban. Egyedül azon­ban keveset javíthatunk ezen. Mint a hozzánk hason­ló, feldolgozott termékeket gyártó vállalatoknál, nálunk is az a baj, hogy sok hazai anyagot használunk ... — Nem éppen így lehetne több külföldi valutát sze­rezni? Kevés importanyag, sok hazai mynka ... — Ez a recept azonban csak akkor igaz, ha kooperá­ló partnereink megfelelő áron szállítják az anyagot. Az — nyugodtan mondhatom — el­maradott alapanyagipar sok­szor túl drágán dolgozik, a bőrök például nálunk a vi­lágpiacinál magasabb áron növelik a termelési ráfordí­tásokat. Ez nemcsak a dollár­kitermelés mutatóját rontja, és a valóságosnál kevésbé gazdaságosnak tünteti fel a cipőexportot. Még nagyobb baj, hogy gyakran világpia­ci versenyképességünk is romlik, hiszen ' drágábban kell eladni árunkat. — A lehetőségeket és a gondokat egybevetve mit vár 1979-től? — A tavalyinál nehezebb, mégis eredményesebb évet. Ha terveinket valóra vált­juk, akkor a magasabb adót is beszámítva a ’ mostaninál nagyobb szám kerül az egy év múlva készülő vállalati mérleg nyereségrovatába. V. Szász József A BÖRTEX Szövetkezet szolnoki konfekció részlegében tízezer darab férfi műbőr kabátot készítenek NDK exportra az első. negyedévben S. B. ■z Országos ínyig- is Drhivatal közleménye Egyes termékek fagyasztói árának felemeléséről Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára köszönti a munkásőröket

Next

/
Thumbnails
Contents