Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-28 / 23. szám
1979. január 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 Beteg mandula, lyukas fog is előidézheti II reumás betegségekről A reuma széltében-hosszá- ban használt kifejezés, amelyen az emberek az izmokban, ízületekben jelentkező fájdalmas megbetegedést értik. Néha hetekre, hónapokra elmarad, majd szeles vagy hűvös idő ismét kiválthatja. Gyakori előfordulási helye a gerincoszlop, a végtagok, az ízületek, sőt a koponya is. A reumás betegségek mindegyike hajlandó — különösen az idős korban — idültté válni, és olyan szervi elváltozásokat okozni, amelyek a beteget mindennapi tevékenységében akadályozzák. Megelőzhetők-e a reumás betegségek, amelyeket oly sokan valósággal sorscsapásnak tartanak, vagy esetleg az öregedés elkerülhetetlen, elmaradhatatlan velejárójának? E kérdésre a válasz nem egyértelmű. Az orvostudomány mai állása szerint az öröklődésnek alig van szerepe a reuma keletkezésében, annál nagyobb azonban a környezeti tényezők jelentősége. Elsősorban az időjárási frontok gyakorolnak hatást szervezetünkre. A frontátvonulások nem a betegség okozói, hanem csak fokozzák vagy gyorsítják a kóros folyamatokat, az ízületi fájdalmakat. Jelentős tényező a klíma és azon belül a levegő hőmérséklete és nedvesség- tartalma is. Ismerünk olyan hatásokat, amelyek meglevő hajlam esetén kiválthatják a betegséget, illetve súlyosbíthatják. Ilyen például a hirtelen hőingadozás, a testfelszín egyes részeinek lehűlése, a Frisseség, jó közérzet Kellemesen felüdülünk az alapos, egész testre kiterjedő bőrmasszázstól. Ne sajnáljunk rá egy kis időt, hiszen ez fontos része a helyes testápolásnak. Elég hozzá egy nem túl puha, de nem is durva szőrű fürdőkefe. (A hosszú nyelű kefe azoknak célszerű, akik kézzel nem érik el a hátukat.) Az ábrák jól érzékeltetik, milyen irányba masszírozzuk a különböző testrészeket. 1. A jobb kézbe vett kefével először megtámasztott bal karunkat, aztán a bal vállat és a mellet dörzsöljük végig lassú, de erőteljes körkörös mozdulatokkal. Majd a kefét bal kézbe véve ugyanigy a jobb oldalon is elvégezzük a masszázst. 2. Előbb a bal kezet, aztán a jobb kezet 5—5-ször, az ujjhegyek végétől egyenesen dörzsöljük a csuklóig, majd a kéz belső felületén is megismételjük ugyanennyiszer. huzat, a nagyobb fokú testi leromlás, a nehéz fizikai munka, a nagy lelki megrázkódtatás, a hormonális egyensúly felborulása. A hű- léses megbetegedéseknek gyakori szövődménye az ízületi, reumás fájdalom. Hogyan védekezhetünk a hűléses bántalmakkal szemben? Fokozni kell szervezetünk alkalmazkodó képességét, amelynek első lépése a hideghez való fokozatos szoktatás. Ezt végezhetjük légfürdővel és hideg zuhanyozással. Egészséges felnőtt emberek számára is hasznos edzésforma a meleg fürdő utáni hűvös zuhany, a vízhőmérséklet fokozatos csökkentésével. Meg kell említenem, hogy s_okan szeretnek nyitott ablak mellett aludni, és ezt egészségesnek tartják. Nem is tévednek, de ez csak akkor tanácsos, ha a levegő nem túl hideg, és jól betakarózva alszanak. Aki nyugtalan alvó, és éjszaka esetleg kitakaródzik, az inkább este szellőztesse ki alaposan szobáját. A tapasztalat szerint a hideg szobában alvók kitaka- ródzása okozza a vállfájdal- mak legnagyobb részét. Hogyan éljen az egészséges ember, hogy ne legyen reumás? A megfelelő öltözködés véd a reuma ellen. Ennek alapszabálya : mindenki alkalmazkodjék rugalmasan a környezet hőmérsékletéhez! Ezt elsősorban a réteges öltözködéssel lehet elérni. Több, vékony egymás fölött viselt ruhadarab jobban me3. A láb külső felületén, a combtőnél kezdjük el és körkörös mozdulatokkal haladunk a lábujjakig, utána a láb belső vonalán is elvégezzük ugyanígy. Végezetül a talpakon, ujjhegytől a sarokig egyenes irányba masszírozunk. Mindkét lábon 3—3-szor ismételjük. 4. Bal kézzel, bal oldalról befelé a jelzett irányba erőteljesen dörzsöljük a csípő és a has tájékát. (Akik ezen a „tájon” súlyfelesleggel rendelkeznek, az előírt 10—10 gyakorlatot túltellegít, mint egy vastag, nehéz kabát. A nehéz kabátok különben is sokszor okoznak váll- és derékfájdalmat. Reumás lázat okozhatnak a beteg mandulák és a lyukas fogak is. Ha ilyen panaszaik vannak, ne hanyagolják el egyiket sem, keressék fel idejében fogorvosukat, kezelő orvosukat. Mivel az elhízás súlyos terhet jelent a mozgásszerveknek, megelőzése tulajdonképpen védekezés a reuma ellen is. A zsírfogyasztás mérséklése nemcsak súlycsökkenést jelent, hanem az ízületi porckopások megelőzését is. A reggeli torna a porc táplálásának elengedhetetlen eleme. Az emberi szervezet idegi állapota is kapcsolatba hozható a mozgásszervi megbetegedésekkel. Az ideges embernek izmai megfeszülnek, s ha ez tartós, állandósulhat az izmok görcse. Ilyenkor csökken az izom vérellátása, fájdalmas csomók alakulhatnak ki, s a fájdalom fokozza az idegességet. E bűvös kör megszakítására a legjobb, a legajánlhatóbb a rendszeres, minden izmot, ízületet harmonikusan megmozgató testedzés, a torna. Ha mindezek ellenére kifejlődik a reumás megbetegedés, keressék fel kezelő orvosukat. Orvosi rendelés nélkül senki se kezdjen fürdőkúrát, mert a kezdeti enyhülést gyors rosszabbodás válthatja fel. A reumás betegségek kezelésére a gyógyító eljárások egész tárháza áll rendelkezésünkre. Dr. Kocsis Károly jesíthetik.) Ugyanezt jobb kézzel, jobb oldalon is megismételjük. 5. A hátmasszázs előbb jobb kézzel, jobb váltunktól a derék bal oldaláig ferde irányban egyenesen halad (hosszúnyelű kefével könnyebb elvégezni.) Felváltva, mindkét kézzel lő— 10-szer ismételjük. Aki teheti, ezután langyos vízzel zuhanyozza le magát, érezni fogja a teljes felfrissülést. B. K. Pajtások, gyermekszemmel Lévai Éva besenyszögi úttörő rajza Herman János: Tél hófehérben minden út csillog fagyfehéren ágak dideregnek a gyerekek szemében Pátkai Tivadar: Szalmaszekér szalmaszálból szekeret tákoVtak a gyerekek: Szervác Pongrác Bonifác három hangya húzta a negyedik tolta azaz tolta volna; ám Szervác készült Vácra Pongrác ide Rácra Bonifác „csak” Fácra ide hajtsunk Rácra alig két dobásra hangoskodott Pongrác Vácra menjünk ne Rácra ott van a kincs elásva ugra-bugrált Szervác gyerünk inkább Fácra sós-lekváros fánkra így viháncolt Bonifác s összevesztek rajta hová húzza szekerüket három szorgos hangya se előre — se hátra gyalog bandukolhattak haza: CSACSIVÁRRA! Add tovább Rettentő nagy háborúság, perpatvar támadt egyszer Tu- dodahol környékén ugyanmikor tájékán. Azzal kezdődött a dolog, hogy békésen döcögött egy szekér az országúton. Sovány kis lovacska húzta a szekeret. Egyszer a szekér rúd ja megbökte a lovacska nyakát. — Miért böktél meg? — kérdezte dühösen a lovacska. De a szekérrúd csak ennyit mondott: — Add tovább! Kétszer se kellett mondania. — Húzzuk együtt a szekeret ezentúl! — ajánlotta otthon, az istállóban a szamár. Válaszul jó nagy rúgást kapott. — Add tovább! — mondta a ló is. Jól van, eloldalgott onnan a szamár, visszament a saját jászlához. Melléje sündörgött a kutya és kérlelni kezdte. — Engedd, hogy az oldaladhoz bújjam melegedni! Dehogyis engedte a szamár. Megharapta a kutyát és ráförmedt: — Add tovább! Vonított a kutya, mert fájt a harapás kegyetlenül. Kiment az istállóból és a napra feküdt, a sebeit nyalogatta. Arra sétált a macska és megszólította: — Játsszunk együtt egy kicsit! Szörnyen megharagudott a kutya, amiért'a semmirevaló macska háborgatni merészeli. Felugrott, üldözőbe vette, jól megkergette és ahogy utolérte, belemart a macska farkába. — Add tovább! — vakkan- totta. Elbújt a macska, bement az éléskamrába. Búsan nézegette, mekkora darab hiányzik a farkincájából. Arra figyelt fel, hogy valami cincogást hall. Jókora egér állott előtte, két hátsó lábára ereszkedve. — Menj arrébb egy kicsit, hogy a liszteszsákhoz férhessek! Egyéb se kellett a macskának. Elkapta az egeret, jól megcibálta a bajuszát. — Add tovább! — nyávogta. De az egér már nem talált senkit, akinek a csihi-puhit továbbadhatta volna. Fogta magát, mérgében összerágta a szekér rúdját. Így aztán elölről kezdődött az egész perpatvar. Szente Varga Mária Közlekedési dugó a lakásban Kivel ne fordult volna elő, hogy egy berendezést, garnitúrát rrieglát és azonnal megszeret — majd hazaviteti a bútorboltból és meglepően rövid idő alatt már unja is. Háti igen, sokan csak a maguk kárán tanulják meg, hogy más a kirakat, a bútctbolt holt tere — és egészen más egy lakás, vagy szoba élő és mozgó világa. Nagy előrelépés volt, ami- kar IkilakalltaJtitulk az ebédlő-, hálóberendezésieket, ezeket az alig mozdítható, bohémot darabokat, amelyeket elődeink egy életen át kerülgetitek, szinte megillető- dött tisztelettel a holt tárgyak iránt. Ma már nem az ember van a tárgyakért, hanem azok őérte. Csak az a baj, hogy a gyakorlatiban nem mindig jut eszünkbe ez az alaptétel. Néhány év óta ismét divatba jöttek, kaphatók is azok a telekárpitc- zott garnitúrák, amelyek csak némileg emlékeztetnek a háború előtti fazonú darabokra, s amelyek valljuk be — sokkal kényelmesebbek, mint a fagpászkállójel- legű (bár könnyen mozdítható—tisztítható) ülőbútorok. Aki szemet vet egy- egy ilyen garnitúrára — jól gondolja meg, hova szánja! Sokszorosan kipróbált, mindig kitűnően bevált módiszerem: lerajzolom a helyszínt, az oda szánt bútorokat is, mindkettőt arányosan kicsinyítve, azlfcán megpróbálom „összeházasítani” őket. Az 5 méteres falhossz a .minirajzon 5 centis, a 3 és fél méteres 3 és fél centis, a 220-as heverő, amelynek szélessége 80 centi — kicsiben 22x8 milliméter. Az alaprajzba berajzoljuk az ajtó-, ablaknyílásokat is, nagyon pontosan, feltüntetve nyílásuk irányát és mértékét is. Aztán elkezdjük a játékot: addig sakkozunk az aprócska bútorokkal, amíg vagy sikeresen elhelyeztük — vagy belátjuk, hogy nem férnek ed, azaz mi nem férünk el tőlük. Csak akkor vegyük meg a kiszemelt bútorokat, ha a miniábra szerint kényelmesen mozoghatunk közöttük, ha a naponta többször megtett irányokat kerülgetés bosszankodás, közlekedési dugó nélkül érhetjük el. Akinek aránylag kisebb lakásban vagy szobában kell élnie — az semmiképpen se adja át helyét olyan bútordaraboknak, amelyek puszta létezésükkel főszerepre törnek, teletömik alakás légterét, korlátoznak mozgásunkban. Itt sokkal célszerűbbek a könnyebb, kisebb helyen elférő, variálható darabok. Az utóbbi években ezekből is egyre szélesebb a választék. P. G. Téli kirándulás Akiket nem riaszt a zordabb téli időjárás, felüdülést keresnek hét végén a hegyekben, azok számára emlékezetes élményt ad, ha felkeresik Lillafüredtől keletre a festői szépségű Garadna-völgyet. Ebben a szép környezetben — a Heteméri-hegység aljában, a mai Ómassán — alapította Fazola Henrik lakatos- mester a diósgyőri vasgyár ősét, a vasolvasztót. Abban a délnémet városkában, Würzburgban, ahol Fazola született, jelentős vasrácskészítő iskola működött, ő is ott tanulta mestersége fortélyait. Sokoldalú ember volt, foglalkozott többek között a bányászattal is. Az 1750-es években Barkóczy püspök nagy építkezésbekezdett birtokán, ahová külföldi mestereket hívatott. A vasműves díszítéssel Fazola Henriket bízta meg. A neves mester 1758-ban Egerbe költözött, ő készítette el az ottani egyházmegye kapuját is, amely legjelentősebb munkája, de alkotásai számos helyen megtalálhatók. Egerbe költözése után egyre többet foglalkozott a bányászattal, kutatta a Bükk és a Mátra hegyvidékét, ő fedezte fel a felsőtárkányi palakövet, amelyet tetőfedésre használnak. A legnagyobb öröm akkor érte, amikor az upponyi hegyekben vasércre bukkant. Elhatározta, hogy vasolvasztót épít. Hosszas kilincselés után Béesben elfogadták tervét, és Mária Terézia 1770-ben kiadta az utasítást az építkezés megkezdésére. Helyét Upponytól mintegy négyórányi járásra jelölték ki, ott, ahol a Garadna patak esése megfelelő volt a nagyolvasztó fúvótömlőjének lapátkerekei meghajtására. A hámorokat már az erősebb esésű Szinva patakra építették. onnan könnyebben lehetett elszállítani a kész termékeket. A Szinvára két vashámor épült, így jött létre a két gyári település: Mássá és Hámor. Rövid időn belül az ország jelentős gyára lett, évente 5 ezer mázsa nyújtott vasat és mintegy 3 ezer rúd- vasat készítettek ott. A bécsi részvényesek azonban nem fizettek időben, Fa- zolának kellett a munkásokat fizetnie. Összegyűjtött vagyona lassan elfogyott, megmaradt részvényeit átadta és nemsokára, 1779-ben meg is halt. A kohót 1828-ban lebontották. Fazola fia, Frigyes Üjmas- sán építette fel újra a kohót 1813-ban. A szabadság- harc idején jelentős fegyvergyár is működött benne. Az utóbbi években helyreállították az újmassai kemencét és létrehoztak egy kis múzeumot is, amelyben két terem várja a látogatókat, érdekes táié- koztatást nyújt a gyár történetéről. Két makett is látható ott, amely hűen szemlélteti az egykori kohó képét. Lillafüredről gyalog, gépkocsival vagy a kis erdei vasúttal könnyen megközelíthető és télen, nyáron elvárán! érdekes látnivalóval szolgál a táj is. Tarpai Zoltán
