Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-25 / 20. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. január 25. n Akár mottó is lehetne: nem a városok formálják az utakat, hanem az utak teremtik meg a városokat. Legalábbis a román történész, Nicolei Iorga szerint. És különösképpen nincs is okom kétségbevonni megállapítását, most hogy a közelmúlt napokban Iasiban jártam, amelyet a történelem útjai formáltak olyanná, mint amiilyen! napjainkban és, nem átallom még a közhely-jelzőt sem odailleszteni: a történelem kanyargós útjai. E város neve nem sokat mond a ma ifjú nemzedékének, ha csak turista jó sorsa Romániát barangolván el nem vitte ide, Moldávia egykori fővárosába, a mai Iasi megye székhelyére, a Déli Kárpátok és Prut közötti dimbes- dombos szemre szép, de gazdálkodásra nem mindenütt alkalmas tájára. Ott, ahol most a hegyoldalra futó út — két oldalán a hársfasorral, amögött az Eminescu szobrát és fáját őrző csendes parkkal — megtorpan egy hatalmas és modern épület előtt, a mezőgazdasági akadémia lépcsőinél, ahol csikorogva fordul meg az itt is sárga villamos, megkerülve a szovjet hősi emlékművet, s ahol most a tél havas és derűs csendje öleli a tájat, itt állt fél évig a frontvonal. Állt? Hullámzott e „vonaltól” ide-oda, és hullámai vériszaposak voltak és romot tornyoztak romra, harmincöt esztendeje már. A kelet-nyugati és az északdéli utak, a vizek és hegyek találkozása közepén, Moldávia ölén ülő többszázéves virágzó város rommá lett, nyolcvanezer lakójának a fele elmenekült, elpusztult a háború viharában, a náci haláltáborokban. Ügy harminc- ejgytiéhánty esztendeje mán. Mert az évek tovalopakodnak, csak a sebek, az emlékek ülik meg kitartóan a lelkünket. Románia második legjelentősebb városa De Iasi élni akart. És életre kelt. Napjainkra megközelítően 350 ezer lakosával, óriási ipari negyedével, s talán még annál is nagyobb egyetemi városrészével, múzeumaival, hegytetőkre is települt monostoraival, restaurált és rekonstruált műemlékeivel, új áruházaival, szállodáival Románia második legjelentősebb városává nőtte ki magát. Olyan várossá, amelynek volt erkölcsi és anyagi ereje, hogy kibírja az elmúlt évi földrengés, ha nem is háborús méretű, de mégis hatalmas pusztításait is, s amelyek lakóiból töretlenül árad a munkakedv és valami lassúdad mozgásnak tűnő, valójában megfontolt, kiegyensúlyozott élettempó. Ott álltam fenn a Cetatuia kolostor várfalainak is beillő mellvédjén a váratlanul beköszöntött téli napsütésben. A város úgy terült el ott lent a völgyben, az egykori tó helyén, mintha megelégedetten nyújtózkodna egy nagyot a téli napsütés simogató ' melegében. Ide nem hallatszott fel semmi a város zajából. Itt állni ..látszék az idő” bár az élet alattunk gyors tempóban halad. Békés, csendes volt a táj, töprengésre is ösztönző. Déja vu. Már láttam. Ez az ismert érzés fogott el hirtelen. Mintha egyszer' már láttam volna ugyanezt a békés csendű tájat, ezt, vagy egy ilyen várost, ezt, vagy ilyen kék eget a fejem felett és a távoli erdőket, az elmosódott vállú hegyeket. Igen, mintha már láttam volna valahol. Lüktető emberi élet és munka Vologdában, a tajgá ölén, fenn a szovjet Északon talán? Vagy Damas hegyéről letekintve Damaszkuszra, amely fehéren vakította bele hátát a mindig kék szíriai égbe? A marseillesi Szent Szűz templomának lépcsőiről láttam e ugyanezt és ugyanígy, amint a szembe fekvő If várát csodáltam és leszálló alkonyaiban? Talán Prága volt, amint a Hradzsinból bámultam aranyát, vagy Szófia volt e ott a Vitosa lábainál? Mert „déja vu”: már láttam. Ezt és így: ezt a békét és csendet, s ölén a csendnek a nagyonis zajoson lüktető emberi életet, munkát. Dz emlékek megőrzése az élők kötelessége A béke tette Iasit azzá, ami. Meg a békével élni tudó lakói. És ez a béke az, amely „hasonlóvá” teszi társaival szerte Európában, s egyben ez a béke, az érte és vele való munkálkodás módja, hite és eredménye teszi mássá, egyénivé és egyedülállóvá ezt a várost. Az itteniek arra büszkék és nem mulasztják el hirdetni sem, hogy menynyi híressé vált alkotó származik é városból, hány fia lett világhírű, hány egykori és jelenkori lakója szolgálja a város és az egész ország jó szellemének gyarapítását. Az emlékek megőrzése az élők kötelessége. Megőrizni azo- két, akik nagyot és sokat tettek a városért, a népért, ám azok emlékét is, akik csak annyit, hogy: meghaltak érte. Akár mottó is lehetne: nem a városok formálják az utakat, hanem az utak teremtik meg a városokat. De hadd tegyem hozzá, éppen innen fentről, a Cetatuia kolostor mellvédjéről látni, igen jól látni: a városok formálják a békét. És a jövőt. A magukét és ezáltal egy kicsit a világét is. A teremteni tudó városok és lakói. Gyurkó Géza Európa-parlament Különös választás Épül a második atomerőmű A nyugat-szlovákiai Jas- lovské Bohunice-ben elkészültek Csehszlovákia második atomerőműve első blokkjának szerelésével. Itt a WER—440 típusú szovjet reaktor két, egyenként 220 megawattos gázturboagregát üzemeléséhez szükséges Hőenergiát biztosít. Az atom- erőművi rendszer ezzel az eddigi 150-ről 590 megawattos teljesítményre emelkedik Csehszlovákiában. Mivel a hazai kőszénlelőhelyek az évszázad végére" előreláthatólag a jelenleginél jóval kevesebb szenet adnak, a kőolaj- és földgáz-importnak pedig megvannak a maga korlátái és a vízienergia hasznosítása sem oldja meg a modern iparfejlesztés ilyenirányú problémáit, Csehszlovákiában az energiapotenciálnak olyan növelésére törekszenek, amely az atomerőművek révén válik lehetővé. Ezt indokolja, az is, hogy az ország rendelkezik uránnal, ez a fűtőanyag tehát hazai forrásból nyerhető, ha nemesítését a Szovjetunióban végzik is. Csehszlovák kutatók — szovjet kollégáikkal együtt — természetes urán felhasználásával üzemelő atomreaktor terveit készítették el. Szovjet kutatók ugyanakkor közönséges vizes reaktorokat terveztek, sőt már a gyakorlatban is kipróbálták azokat. Ezekben tüzelőanyagként enyhén dúsított uránércet használnak és közönséges vizet alkalmaznak, ami egyrészt moderátorként hat, másrészt a reaktorból történő hőátvitel céljait szolgálja. Csehszlovákiában elhatározták, hogy ezt az un. vizes reaktort alkalmazzák a további atomerőművek építésénél. Szovjet—csehszlovák egyezmény alapján ilyen reaktorral kezdték építeni 1973 áprilisában a Jaslovské Bo- hunicei-i atomerőművet, a másodikat az országban. A most megépült első blokk mellé még egyet építenek, amelynek a szerelési munkáival jól haladnak. Ugyanitt kezdték meg a harmadik atomerőmű építését, amely 2X440 MW-os teljesítményű lesz. Néhány év múlva e három atomerőmű együttesen 1910 megawattos teljesítményt ér el, és ezzel Csehszlovákia legnagyobb energiaközpontja lesz. További atomerőmű épül Brno közelében. A tervek szerint 1990-ig az ország atomerőműveinek összteljesítménye meghaladja a tízezer megawattot és ezzel az összenergiatermelés egy- harmadát ilyen korszerű erőművek biztosítják. idei váiaszKontinensünk fásai közül különleges érdekessége lesz a közös piaci országok úgynevezett „Európa közgyűlésiének megválasztása. Nyugat-Euró- pa 180 millió választópolgára június 7—10-e között első ízben közvetlen szavazással választja meg a 410 tagú parlamentet. A Közös Piacot létrehozó Római Szerződés 1957-ben ugyan már kimondta egy ilyen testület létrehozásának szükségességét, de a tagországok közötti ellentétek miatt csak most, 22 év múltán kerülhet sor annak megvalósítására. A választói jog nem egyenértékű: Luxemburgban például mindössze 60 000, míg a Német Szövetségi Köztársaságban 736 000 választóra jut egy képviselő. Az „Európai Közgyűlés” hajtásköre nagyon korlátozott lesz: így nem várható, hogy segítséget nyújthat a tagországoknak legégetőbb problémáik, mint az infláció és munkanélküliség megoldásához. Törvényeket nem hoz-, hat, és az EGK legfőbb szervét, a miniszterek bizottságának nem adhat utasításokat. Pénzügyileg pedig csak a 32 milliárd márkás közös költségvetés végrehajtását ellenőrzi. (Ez pedig alig 5 milliárddai nagyobb, mint például az NSZK egyetlen tartománya, Bajorország költségvetése.) Mégsem monóhajtjuk, hogy a választás teljesen érdektelen. Hiszen először válik lehetővé, hogy kilenc országban egy és ugyanazon a napon szavazzanak arányos képviseletben olyan nemzeti listák alapján, amelyek ezen országok mindegyikében különböző formákban létező irányzatokait tükröznek. Más szavakkal: kilenc ország szintjén szavazhatnak a választók a kommunistákra, a szocialistákra, a liberálisokra, vagy a- kereszténydemokratákra . Ezek a pártok persze országonként más-jmás színezetűek. Gondoljunk csak arra, hogy például az olasz kereszténydemokraták együttműködnek a kommunistákkal, míg az NSZK-beli CDU, de különösképpen a CSU a szociáldemokratákkal szemben is ellenséges. Hasonló eltérések mutatkoznak más vonatkozásokban az angol konzervatívok és a francia gau- Ueisták között. Ez tükröződik abban, hogy máris két választási szövetséget igyekeznek szervezni: az Európai Demokratikus Uniót és az Euhópai Néppártot. A liberális pártok két végletét a reakciós olasz és a progresszív színezetű dán párt képviseli. Franciaországban és Belgiumban egyébként 3—3 különböző liberális párt működik. A nyugat-európai baloldal pártjai közül a 11 szocialista, illetve szociáldemokrata párt is egymástól eltérő /programokat hirdet. Míg a francia szocialisták bizonyos antikapitalista .jelszavakat is zászlajukra tűztek, az NSZK szociáldemokrata pártja ezeket elveti. A brit munkáspárt vezetőinek egy része magával az EGK-vai is szemben áll, míg a nyugatnémetek nemzetekfeletiti, valódi parlamenti jogkört szeretnének adni a megválasztandó közgyűlésnek. Ezt viszont nemcsak az angolok, de a francia szocialisták (és nemcsak a szocialisták) is erélyesen visszautasítják. Nyolc közös piaci ország kommunista pártjai képviselőik (Írország kivételével) brüsszeli tanácskozásán megállapodtak abban, hogy bár nincsenek illúzióik a megválasztandó parlament hatékonyságát illetően, mégis résztvesznek a választási harcban. Lehetőséget látnak ugyanis arra, hogy ha a baloldal megfelelő képviseletet nyer, az eddiginél nagyobb befolyást gyakoroljon az Európai Gazdasági Közösség egész politikájára. Választási programjukban mindenekelőtt a monopoltőke válságpolitikája elleni harcot hirdetik, a foglalkoztatottság fenntartásáért, a demokratikus és szakszervezeti jogokért, a nemzetközi feszültség csökkentéséért és a leszerelésért szállnak síkra. választási A különös harc előcsa tarozásai már folynak. A résztvevő országok tömegei azonban alig mutatnak érdeklődést, mert nem látják érintve közvetlen érdekeiket és nem várhatják, hogy az új Európa-parlament, valamit is megold égető gondjaikból. Gáti István Világszerte keresettek a várnai Georgi Dimitrov Hajógyár termékei. A 70 éves, világhíres gyárat 1908-ban alapították egy hét fős hajóépítő kisüzem utódaként. Ma már több mint 2000 fős kollektívájával az elért munkaeredmények alapján a bolgár szocialista nagyipar egyik legjelentősebb gyára. Harminc- és ötvenezer tonnás teherszállító tengeri hajói szovjet, svéd, lengyel, norvég, román zászlók alatt szelik a habokat, s rangos helyet biztosítanak a világ többi hasonló gyára között. A várnai hajógyár
