Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-24 / 19. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. január 24. A szerkesztoseg postájából Ne legyen a tónak több áldozata! Az újsághír rövid' volt és megdöbbentő: Jászberényben korcsolyázás közben az Ele- fánti tóba fulladt egy 13 éves kisfiú... A január eleji kemény fagyba dermedt városban tüzet lobbantott a tragédia. Munkahelyeken, otthonokban napokig erről folyt a szó. Mit tegyünk, mit kellett volna tennünk, hogy megelőzzük a szomorú eseményt? Hiszen Jászberényben van más, biztonságos mód is a szép téli sport űzésére. Azon kevés vidéki városok közé tartozik, amely műjégpályát mondhat magáénak. A baleset után abban az iskolában, ahová a kisfiú járt., minden gyermek ellenőrzőkönyvébe beleíratták, hogy kerüljék el a tavat. Máshol is tettek hasonló intézkedést szóban, vagy írásban: a szülők naponta féltőén intik gyermekeiket. Elég-e ennyi? Ha közel a veszély, nagy a riadalom. Múlik az idő, felejtünk, másra ügyelünk, de amíg a .balesetveszély megvan, nem lehetünk nyugodtak. Mintha titkos mágia uralná a tavat. Az azonos nevű téglagyár kitermelő vájatábán keletkezett körülbelül 80 évvel ezelőtt. Létezése óta időről időre sok áldozatot követel magának: nyáron fürdőzők, télen korcsolyázók merülnek el örökre mélyében. Több ember szájából elhangzott már: miért nem tömik be? Valóban ez lenne a megoldás. Csakhogy nem olyan egyszerű a dolog. Jelenleg a tulajdonjoga megoszlik: nagyobb része magánkézen van, kisebb hányada a városi tanácsé. Szívesen megszabadulna már sok gondot okozó ingatlanától tulajdonosa, járt is ez ügyben a tanácsnál, de a városnak nincs pénze a vásárlásra. Ha a megyei tanács méltányossági kisajátítási keretéből át tudna utalni egy bizonyos összeget, tam haza. Felszálláskor ne- gyedmagammal préselődtem fel a buszra; három Volánellenőr volt a társam. Mint máskor is, az automatához mentem, s bedobtam a kétforintosomat, de jegyet nem kaptam érte. Megkérdeztem az ellenőrök közül a hölgyet: ilyen esetben mi a teendő? Hát nem mondom, jól felvilágosított. Azzal gyanúsított magyarázat helyett, hogy megspóroltam a két forintot... Erre három utas azonnal védelmemre kelt, bizonyítván, hogy bedobtam a pénzérmét, nyilván az automata makacsolta meg magát. Ekkor jött az új érv: rosszul húztam le a kart... Sajnálom, hogy nem tudtam: e művelet elvégzéséhez főiskolai végzettség szükséges. Eddig buszjegy-ügyben enélkül is boldogultam. A legidősebb ellenőr ezután egy éppen felszálló utastól elkérte a kétforintost, bedobta, majd diadalmasan meglobogtatta a jegyet. Mivel azonban én kitartottam korábbi álláspontom mellett, további bizonyító eljárás következett. Ismét egy új utas, 2 forint, na és a kisördög ... az automata ezúttal nem volt tekintettel az ellenőri karszalagra. Nem adott jegyet! Ekkor szólt az ellenőr a gépkocsivezetőnek: valóban rossz az egyik automata. Ám így nagyon egyszerű lenne a befejezés, mert ezt követően a sofőr vette pártfogásába az automatát, mondván: biztosan rossz kétforintost (?!) tett be a kedves utas. Ezúton fordulok — számtalan utastársam nevében is — tiszteletteljes kéréssel a Magyar Nemzeti Bankhoz. Utazásunk egyszerűsítése, és hasonló incidensek elkerülése érdekében csakis jó minőségű, a jegykiadó automaták által meózott kétforintos pénzérméket szíveskedjen forgalomba hozni. Kovács Mihályné Szolnok 145 éve olvasunk könyvtári könyvet Az olvasás, a könyv szere- tete a kevi ember egyik jó tulajdonsága. A művelődés e formájának első szervezeté az olvasóköri mozgalom volt. A Túrkeve című hetilap 1898. évi 64. száma így ír az olvasókörök működéséről: „ ... megállapítható, hogy a nép soraiba beható műveltséget e társas intézményeink terjesztik, és a terjedés szerencsére mindig nagyobb”. A városban az olvasóköri gyökere, hogy művészi szinten felújították a kun szőrhímzést. És amiért mindezt érdemes volt elmondani: új fényben várja a könyvtár Túrkeve könyvszerető lakosságát. Néhány hetes szünet után január 22-én újra kinyitott. Közben kifestették falait és padlózatát, az elektromos berendezését felújították. A városi tanács 73 ezer forin- tott költött rá. Valamennyi olvasó nevében mondom: megérte! Takács Mihály Túrkeve „Művészi rumli” nyitás előtt... A könyvtárosok dolga, hogy az olvasóteremben visszarakják a könyveket a helyükre... ... így már egészen más a kép — (A fotókat Pólya Pál készítette) Mi lesz veled, magyar konyha? Mi lesz veled, magyar konyha? — hallom a panaszos kérdést, amikor a vendéglátóiparról esik szó. Magyarországon több mint 18 ezer vendéglátó- hely működik, csakhogy a magyar konyha’ egyfelől néhány ételre szűkült, másfelől korszerűtlen. Pedig a Szovjetunión kívül a szocialista országok közül a vendéglátást csak nálunk tanítják felsőfokon. Olvastam, hogy főiskolánknak még Sri Lankából is van diákja. De többen aggódnak, hogy a korszerűség elsöpri a sajátos ízek és zamatok világát; a liszt és a zsír száműzése megöli a jellegzetes konyhaművészetet is. Mi lesz veled, magyar gyomor? — hangzik az orvosok kétségbeesett kérdése. Széttárt karral meséli egyikük, hogy osztályán az érelmeszesedések döntő többsége a kövérségre vezethető vissza; a plusz kilók okozzák a szív elégtelen működését, az elnehezült mozgást, az emésztőszervi bántalmakat. összeállítottam egy statisztikát — mondja. — A tizenkét ágyas teremben az egész testsúly elosztva a betegek számával. . . Mit gondol, hány kiló jött ki egy betegre? Nyolcvan- négy! A szellemi munkát végző férfiak kalóriaszükséglete —, ha körülbelül hetven kilogramm súlyúak — napi 2700 kalória. A fizikai munkás kalóriaszükséglete a munka nehézségétől függően alákul. Hazánkban átlagosan 3200 kalória jut egy lakosnak — az italt nem számítva. Mit evett a hagyomány rajzolta magyar paraszt a földeken? Tarisznyájából szalonnát, hagymát vett elő, bicskával vágta mindkettőt, hozzá a kenyeret. Gulyáson, paprikás krumplin, zsíros kenyéren és főtt tésztán nőttek fel nemzedékek. a zsír volt a legdrágább kincs. A szalonna — tucatnyi fajtája kínálta a változatosságot — a múlt falvainak mindenfajta felvágottja volt. — Olcsó az én gyomrom — mondja fogatlan nevetéssel , az idős tsz-tag, amikor táplálékáról faggatom. Kenyér, tej, szalonna — nyáron paradicsom-: mai, paprikával, télen hagymával — végekben lógnak kamrája rúdjain a szalonnaoldalak, megszokta, hogy belőlük szeljen magának. Neki az ad biztonságot, ha végignézhet szalonnaármádiáján, ha látja: hol- napra-holnaputánra is jut. A parizert, a szafaládét nem ismeri. -Túró néha van az asztalán, sajt soha. Tévedés ne essék, az öreg ház szép, pénze is van. Takarékos, de a forintot nem a fogához verő. Napszámoséletét cipeli magával — megszokásból. Szebb házban lakik, de hétköznapjai alig változtak. Többet eszik, de ugyanabból, mint hajdanán, talán csak gyermekei ismerik az étolaj használatát. Mi adta-adja a magyar konyha jellegzetességét? Az egyszerűen elkészíthető, filléres, lak- tatóan nehéz ételek, amelyek déli elfogyasztása után este már nemigen evett a szegényembér. Csípős, zsíros, sűrű, fűszeresen súlyos illatok keveredtek —, ha keveredhettek — a valamikor cselédsorokon, olyan ételeket ettek, mint ma az idelátogató turisták az IBUSZ-parti- kon. A falusi lakodalmak még ma is valóságos díszmenetei a táplálékoknak — a gazdagságot, a gyarapodást jelzi az ételfelvonulás : töltött káposzta, disznótoros, különféle pörköltek, húsok, zsírban úszó levesek, hájas tészták, amelyekből egy fogás is elég lenne. A napokban jelent meg Horváth Ilona népszerű szakács- könyvének kilencedik kiadása. Fülszövegében olvasom, hogy a kötet a mai kor követelményeinek megfelelően, új módon is segíti olvasóit. A korszerű egészségesebb étkezés kívánalmai szerint tájékoztat az étolaj használatának módjáról, a zsírral szembeni előnyeiről. Ismerteti a legújabb ételkészítés* módszereket, az újfajta főzőedények használatát, nagy figyelmet fordít a gyorsan elkészíthető, könnyen emészihető ételek leírásának. Mert a sajátos magyar ételeket a szűkösség teremtette. Gyomrunk alkalmazkodott a zsíroshoz, nyelvünk a csípőshöz, és nagyot nevetünk az idegenen, aki sziszegve nyúl vízhez az erős halászlé után. B. néni nem élt vidéken. Talán egyetlen napszámost sem ismer. A hajdani éhség mégis ugyanezekhez vagy majdnem ugyanezekhez az ételekhez kergette. Sokat evett, nem válogatott. A mai diéta rabság számára — keserűvé tette. Orvosa nyugtatja, hogy aki idejében hozzászoktatja magát a gondolathoz, annak nem kell megkeserednie. Én is mondom neki. hogy ha járt volna egy francia családnál, láthatta volna: legalább olyan élvezetet okoz ott a családi asztalnál egy vitaminnal, tojással, étolajjal, citromlével, köhnyű fűszerekkel ízesített, százszínű salátaköltemény, mint nálunk a párolgó töltött káposztás fazék. — Ideje lenne felejteni j— mondja a belgyógyász. — Érdekes, a tűzbe nem nyúl az ember, bármennyire fázzék is, pedig a kenyér a szalonnával, vagy a méregerős paprika talán még maradandóbb sérüléseket okozhat. Miért kell megvárni a bajt? Miért kell évtizedeken át — szinte tudatosan — előkészíteni egész szervezetünket a kórházi ágyra? Ideje lenne felejteni.. . Sokat javult a kínálat az üzletekben, s bár a zöldségárak emelkedtek, az élelmiszerboltokban roskadásig a pult különféle ételekkel. Aki akar, jobban is vigyázhat magára. — Tamás — gyorsan lezárható lenne a veszélyes tó ügye. Közel- és régmúltban esett áldozatok intő példája elég ok már, hogy végre tegyünk ellene valamit. Hamar Jenöné Jászberény Kóbor kutyákról... ... már több alkalommal írtunk — nem eredménytelenül! — lapunkban. Olvasóink hol innen, hol onnan jelezték: baj lesz a gazdátlan, kóbor ebek miatt. Ezúttal Földesi Gyuláné szolnoki olvasónk levele szolgáltat ürügyet a téma felelevenítésére. Január 18-án Fürj utcai lakásáról a szokásos útvonalon — a Hoksá- ri János út mellett lévő parkon, az izraelita temetőn keresztül — igyekezett szerettei sírjához. Amikor beért a temetőbe, két-három vicsorgó kutyával találta magát szemben, majd az ugatásra a sírok közül egy falkányi, 10—15 került" még elő ... Alig tudott tőlük elmenekülni, s megijedt iszonyatosan. Olvasónk úgy tudja, a Csiszlikó lakói és a temető gondnoksága már kérte a kóbor kutyák „begyűjtését”. Sajnos, nem az illetékes helyen. Nyilván ennek tudható be, hogy intézkedés nem történt. Földesi Gyuláné aggódik: mi lesz, ha egy öreget vagy egy gyermeket támadnak. s marnak meg az éhes. kóbor állatok. Mi reménykedünk: az illetékesek olvassák e sorokat, s mihamarabb intézkednek is a környék lakói, a temető látogatói érdekében. Meózzák a kétforintosokat Január 11-én, 13 órakor a 9-es számú autóbusszal utazA jó kapcsolat marad Január 17^-én közöltük H. L -né szolnoki olvasónk levelét „A megbízhatóság a fontos’’ címmel. Idős, beteg olvasónk a SZÖV-TAXI-val van évek óta „jogviszonyban”. A megrendelt taxi mindig pontosan várja a lakása előtt, hagy a vasútállomásra vigye, amikor Budapestre kell utaznia, felülvizsgálatra. A legutóbbi két esetben történt mulasztás, ezt kifogásolta. Kovács Károly, a Szolnoki Taxiipari Szolgáltató Szövetkezet elnöke a vizsgálat alapján válaszolt olvasónk észrevételére. Az utasnak részben volt igaza. A JB 41—12 rendszámú gépkocsi vezetője elvállalta a fuvart, de nem végezte el. Miért? Neki tovább kellett mennie. Aki átvállalta a munkát, megbetegedett, ő már nem tudta tovább adni a megrendelést. Tudják a bocsánatkéréssel nem oldódik meg a probléma. S elmaradt a januári — Ígért — „jóvátétel” is ... Január 4-re megrendelést ugyanis sem az irodában, sem a gépkocsivezetők nem vettek fel — szól a tájékoztatás. A szövetkezetiek elnézést kérnek a decemberi sajnálatos esetért, s egyben kérik olvasónkat, a jövőben az irodában (Kun Béla körút 3.) rendeljen taxit. H. L.-né nekünk megírta levelében a január 4-i megrendelés körülményeit is. Ezt nem közöltük, csupán utaltunk rá, mert hosszúra nyúlt így is a levél. Gondoltuk, esetleg felkeresik a panaszost, s minden tisztázódik. Nem így történt. A levél ezen részét eljuttatjuk a SZÖV- TAXI elnökének. Az ügyet ezzel mi lezárjuk, bízva abban. hogy olvasónk és a SZÖV-TAXI jó kapcsolata háborítatlan marad. mozgalmak kezdete 1834. önálló könyvtárépület ekkor még nem volt, de a vendéglőben helyiséget béreltek a könyvek számára. Az első Casinó Egylet épületét — későbbi nevén Űri Kaszinó — 1869-ben építették. Az épület fundamentumában egy üvegben elhelyezett emlékirat tudatja, hogy hetvennyolc tagja és 870 kötetes könyvtára volt a kaszinónak. Később, ahogyan növekedett a kaszinók száma, úgy növekedett a könyvek és az olvasók száma. A könyvtárt illetően a fel- szabadulás után történt forradalmi változás. 1950 decemberében megalakult a városi könyvtár, és 1954-ig a kultúrotthonban működött. Utána nyolc évre a cukrászda épületében kapott helyet, majd 1962 májusától jelenlegi helyére, egy családi házba költözött. Azóta a könyvek száma tervszerűen növekszik. A 2376 beiratkozott olvasó 37 ezer kötetben válogathat, ezen kívül 96 féle folyóiratból, heti- és napilapból tájékozódhat a világ eseményeiről. öt fiókkönyvtára közül legeredményesebben a Vörös Csillag Tsz géptelepén lévő működik. A gyermekolvasók számának növekedése jelentősen hozzájárult, hogy 1974-ben egy gyermekrészleggel bővült a városi könyvtár. (Hasonlóan a felnőtt könyvtáréhoz, egy 96 négyzetméteres alapterületű családi házzal.) Itt kapott helyet a zenei részleg is, mely 524 zenei és irodalmi lemezzel jól szolgálja a város lakosságának érdeklődését. 1978-ban 292 közművelődési rendezvényük volt; köztük író—olvasó találkozók. TIT-előadások. A 26 tagú kézimunka szakkörük másodszor nyert a megyében első helyezést. Sikerük egyik DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Családi ház kisajátítása Családi házat sajátítottak ki egy vállalat részére. A bennlakó tulajdonosok cserelakást kértek, de eddig nem kapták meg. A fölajánlott kártérítést kevesellték, ezért pert indítottak a többletkártalanításért. A járásbíróság hatvanezer forintot ítélt meg nekik. Fellebbezésre a megyei bíróság az összeget húszezer forintra csökkentette. Ezt azzal indokolta, hogy ha különleges körülmények nem állnak fenn, a lakott ház forgalmi értéke a beköltöz- hetőnek 50 százalékára tehető. A kisajátított ház forgalmi értéke 155 ezer forintot tesz ki. Minthogy ezúttal különleges ok nincs, s a vállalat 135 ezer forintot felajánlott, a tulajdonosoknak a kü- lönbözetet képező húszezer forintra lehet igényük. A bíróság figyelembe vette azt is, hogy a bentlakó tulajdonosok modernebb és legalább olyan komfortfokozatú házhoz fognak jutni, mint amilyen a kisajátított házukban volt. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte. — Az ügyben csak akkor lehetett volna a jogszabálynak megfelelő döntést hozni, ha az ingatlan forgalmi értéke megbízható szakvélemény alapján rendelkezésre állott volna. Ez azonban hiányzik — hangzik a határozat. Lakott házak forgalmi értékének megállapításánál annak is jelentősége van, hogy hány család lakik bennük, és részükre milyen nagyságú, s minőségű Cserelakást kell adni. Az ilyen ingatlanok értéke ugyanis — a beköltözhe- tőéhez viszonyítva — annyival csökken, amennyi anyagi áldozattal beköltözhetővé tehetők. Ez az összeg természetesen nem azonos a cserelakás előállítási költségével és az úgynevezett használatbavételi díjjal. Ezért azt mindig az eset körülményeihez és a cserelakások számához mérten kell megállapítani. Ehhez támpontot nyújthat, hogy lakottan eladott ingatlanoknál a vevő adott-e a bentlakónak cserelakást, amennyiben igen, milyen minőségűt és mennyivel fizetett kevesebbet a beköltözhető ház értékénél. Mindezek tisztázása nélkül megalapozatlan az az általánosságban mozgó megállapítás, hogy ha különleges körülményekre nem kell tekintettel lenni, akkor az ingatlan értéke 50 százalékkal csökken. Casco — halálos karambol esetén A múlt év nyarán két község közti útszakaszon, a jobbra ívelő kanyarba egy tisztviselő autóján 100 kilométeres sebességgel hajtott be. A kocsi előbb balra sodródott, majd átvágott a jobb oldalra, egy ideig jobb oldali kerekeivel az- útpatkán futott, azután a vizes úttesten megcsúszott, áttért a menetirány szerinti bal oldalra és összeütközött égy vele szemben szabályosan közlekedő pótkocsis teherautóval. A karambol következtében a tisztviselő és a kocsiban ülő felesége, valamint anyósa a helyszínen meghalt, az autó javíthatatlanul tönkrement. Szakértői vizsgálat megállapította: a kocsi két hátsó gumiabroncsa olyan kopott volt, ami a KRESZ előírásainak nem felelt meg, sőt a közlekedésben sem vehetett volna részt, s hozzájárult a tragikus eset bekövetkezéséhez. De ebben közrehatott a rossz vezetés és a nem megfelelő fékezés is. Tehát a halálos karambol oka ma már egyértelműen nem tisztázható. Ezt a véleményt egy másik szakértő is magáévá tette. Az elhunyt házaspár kiskorú gyermeke, a casco-biztosí- tás alapján, az Állami Biztosító ellen hetvenezer forint megfizetéséért pert indított. A városi bíróság a keresetet azzal az indoklással utasította el, hogy a két hátsó gumiabroncs futófelülete nem felelt meg a KRESZ követelményeinek, márpedig a biztosítási feltételek szerint a biztosító nem felel, ha a kár ezért keletkezett, mert az autó nem volt üzemeltethető állapotban. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte és a városi bíróságot új eljárásra kötelezte. — A biztosító csak akkor mentesül a kár megtérítése alól, ha a gumiabroncs el- használódottsága és a bekövetkezett esemény között hatósági megállapítás szerint is fennáll a kapcsolat — hangzik a határozat. A szakértők szerint azonban a baleset oka már nem tisztázható. Ugyanerre az álláspontra helyezkedett a nyomozási határozat is. Mindezek alapján a biztosító teljes mértékben nem mentesülhet fizetési kötelezettsége alól és a kár ötven százalékát megtéríteni tartozik. H. E.
